Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

4 Vasárnap, 1978. szeptember 10. Fiivek vagy ligetek? Szép mesterségek kezdete Akárhányszor kinézek az nem látni, hogy be tudjuk akartunk menteni a szép féa : művé™ ablakon, mindig eszembe hozni a jut, hogy valóban tenni kel-l lene valamit új városrészeink egyhangúságának megszüntetéséért. Itt van az ablak elótt Szeged egyik leg- „„„„..„ • szebb parkja. íavab Cúvel és t^J^F^ '' virággal, hintával és séta- haromrzor-negyszer hátrányt. közül legalább egyet, ott í együtt' n „Szép m«Ktersei;ek - Csak a pénzen es az nem ukerultörulunk a fel- j kezdcte- cimvi aj negyré-j emberen múUk? rövároslnak. hátha^ azt jelzi, j soro2at — Valahol a pénz is em béren múlik. Szegedhez hasóvároöinak. hátha azt jelzi, hogy megtört a jég. . ^ — Minden hosszú panel- J zlóban. Holnaptól Megváltozó autóbuszjáratok kezdődik TSSí Lépcsőzetes munkakezdés Szegeden Keretjáték. dokumentumok, festmények. szobrok. pályák mindez utakkal lói mearekvA Elfer öltenek az ÚJ parkokra, 11u lakkul jol megrakva. LIfer getekre Nálu^ sokszor a jóval kevesebb is megmabenne a vár csonkja, egy szobor, egy emlékmű rózsákkal, gyerekeknek homokozó, kutyáknak sok bokor. A túlsó széle, az új partfal nincsen messzebb tőlem, mint egyik-másik tarján! új háztól a szomszédja. Innen vágódik eld a gondolat: rad. — Oka? városokban ház két végén hatalmas fai ennyit üresen. Festeni drága, nem festeni szürke. Ha ezeket növénnyel futtatnánk be? — Sokat nyernénk vele Szebb lenne — bár a ter- Leginkább telen lenne á^ban nem szeretik. ha a művet eltakarják. Hatalmas zöld felületeket kapnánk, szükségünk is van rá. Sokan ellenzik, mert azt mondják, a növénynek bogara is van. Biztosan van néember erre a munkára, de télen nem lehet fát ültetni. — Megoldás? — Végre tudunk sok hámajdnem minden ház mellé zat építeni. Ahogy fejlődik „ „ vim n,7[IKan vím __ Kézenfogva jarnak a gon- dunk Hason okeppen kelie- ^ ^dlag ritkán artalmas fejeben, „e fejleszteni a parképítők „ emberre. Azt ÍS mondják nedves tőle a lakás. Amelyik Megkérdeztük, miért ég ki betonból készül, biztosan nem nedves. De ha nyáron dolatok az ember | előrejelzés következik ez- vállalatát is. után, hogy egyszer biztosan meglesz, mert lehetetlen. _ ,,. „,„„_ hogy más ne gondolt volna d M °'yan hamar mkr rá — Könyvekben, szakmai azt a betont árnyék védi. Kertészeti vállalat vezető- cikkekben ajánlják azt a pa- n«™ forr föl a benne lakó je panaszolta nemrég, hogy zsltot, amelyik bírja a tapo- ember. nincs elég ember a házak Azt keressük mi ls, de — Felsővárosan két ház közötti füves területek gon- valójában nálunk nincsen. mellett rengeteg fát vágtak dozására. ahol mar van ilyen — Megnéztem a földet, W tavaly, és még mindig terület, es emberhiány miatt amit a föltölteshez hordanak ntnes helyette semmi, nő még magasra sok ház _ Ha megnézte, láthatta, — Csalóka látszat Akik körül a gaz. Ha több fát fen- nem pázsit alá való. Onnan ott laknak, azt mond.'ák, egy, nénk, és a fákat, hagynanx hozzak, ahol éppen kapható, két vagy három évvel előbb megnőni, kevesebb lenne a Drágán veszik a fuvar is vágták ki a régit A valógondunk A kis ligetek a drága. és ráadasul nem o. | tegjobb játszóhelyek, fára is _ lehet mászni, nem kell az wegouias. autók előtt ugrálni; a Iák ~ Jf? ***** IMJ"! árnyékot is adnak, tumente- ****** ,földeí. a ien port is fölfognak, talán ^^na^ta^^ még a füstöt is szűrik. AmlB fú most van, nyár dereka- f.z ra kiég. mint a szikes legelő. még akkor ls, ha esős a nyár. Örök vita: szabad fűre lépni, vagy nem. Ha tapossuk, magunknak ártunk. ságban: ennyit késik az új. — Nehéz megérteni. Azt a sok fát pénzért vágták Jd. A beruházó miért fizet részietekben? Miért nem mondja azt, majd akkor jön a pénz, ha teljesen készen lesz? Biztosra veszem, félbemaradt parkunk egy sem lenne. — Az is lehet, hogy nem fizettek érte. Az építőknek parkosításra alkalmas területet kell átadniuk. A fahuA filmsorozat — amely a játék-, a dokumentum, és a portréfilm ötvözete — a XIX. század elejétől kíséri nyomon a magyar képzőművészet kialakulását és fejlődését. Bognárműhely a múzeumnak Több mint ezerháromszáz szerszámból és berendezésből álló bognárműhely került a miskolci Hermán Ottó múzeum birtokába. A Tokajhegyalján hagyományosan használatos gönci és szerednyei hordók gyártására szolgáló szerszámokat most vásárolta meg a múzeum. A gyűjtemény értékét növeli, hogy egykori gazdája — aki régi bognárdinasztia tagja — a szerszámokkal együtt átadta a múzeumnak a félig megmunkált keményfa deszkákat, dongákat is. Mint azt mar hét közben tott, s a holnapi premierre közzétettük lapunkban s » összesen 3 ezer 200 járat kedves olvasók a tévéhíradó- mintegy 25 ezer adaténak fiból is értesülhettek róla. gyeiembevétetével. egyezte, holnaptól, hétfőtől megvál- tésével dolgozták ki az új tozott menetrend szerint köz- menetrendi elveket Azért, lekednek egyes szegedi autó- hogy a megváltozott menetbuszjáratok. Az ok min) rendben a közlekedésünk már tudjuk, a városi közle- zökkenőmentesen sikerüljön, kedés zsúfoltságának csök- a menetrendváltozást kidolkentését szolgáló lépcsőzetes gozó szakembereken kívül munkakezdés. Mint Sebők mintegy 250 gépkocsivezető Imre, a Volán főosztályveae- és forgalomirányító dolgosak, tője elmondta, a vállalat Mindez persze előzetes optidolgozöi már a nyár köaepe mizmussat fölöslegesen tölt el bennünket, mint mondatni óta készülnek a mintegy 6 ezer ember közlekedését az, hogy megeszik, a lépcsoértntő nagy változásra. zetes munkakezdést szolgáló Az autóbuszjáratok átszer. szoktak, a puding próbája új menetrendé pedig az. vezése és a eéokocsik. vak **** lét>etőleg mindenki *kvezese es a gépkocsik, vaJa- kor érjen 4da< ahova akar, mint a gépkocsivezetők mun- amikor kajánok elosztása tetemes munkát igényelt, s az MU 12 R. az M15. a 3«. a 42 az M42. az M 52. a 77 R él a 80-as jelzésű autóbuszok új közlekedési rendje valamilyen formában a Volán lesét a táblákat készítő bukell. Nehezíti az utasok tájéke, zódását, hogy valamennyi megállóban még a régi, ezek szerint tehát érvényét vesztett „eligazító" táblák olvashatók, ennek oka ugyani is. hogy a Volán megrendoösszes szegedi járatára ki ha. árhullám mindig feltöltötte a gödröket. Ez a lehetőség egyszercsak elúszott. — Más városokban nincs hordalékot adó Tisza. — Pécsen például úgy véha rászólunk a gyerekekre, dlk a termőföldet, hogy ad-| tegyük hozzá rögtön: hová dig nem kaphat valaki épí- SláíTkb* ürett mehetnének máshová? Jobb, rési engedélvt, amíg a ház *ia*last tehát IlzeU ha a füvön ugrálnak, mint- helyéről a talaj felső rétegét ha autós és gyermek egy- biztonságos helyre el n«m mást riogatja. szállította. Ezt hordják viszHa mindezt Ilyen szépen sza. ha elkészült a ház. végiggondoljuk, kézenfekvő _ M, többnyire szép kertek "ÍK^Lhelyén építünk. — A nagyszerű kerti talajra ráhozzák a rossz földet. te. tervezőkhöz, és kérdezzük meg Törő János szakosztályvezetőt, miért nem tesznek — Lehet, hogy „cégszerűen" teljes a logika, a valóságban mégis fejreállt as Igyekezet: elvették, ami megvolt. Avval a jóleső érzéssel jöttem kl a tervezőktől, hogy teljes az egyetértés közöt házak elé, félrehúznánk a föl- t(ink. ök ig xzépH akamak. számítással ^^SEtA* tölteiiyen sok fával. Valahol azonban elakad a gondolat mert a rajzbeli ötvennyolc fából annyi fát a amennyi józan elfér Első válasz: éppen annyit gondunk ngm terveznek, de a nagy aszta- — A régi fák? Ügy tűnik, csak harminckettő lesz. Ion a józan számi tus más- elindul a vonalzó mellett a füvet vagy kitapossák, vagy képpen szól. Helyet kell ceruza, és ha fába ütközik, meg se nő, az új házaka hagyni a hazak mellett — nincs könyörület. Erósebb a pedig hamisítatlan zöldövebor sose lenne rá szükség! vonalzó, mint a fa, amelyből /<5t, a gaztenger veszi körül, —, hogy a tűzoltóautók kö- vétetett. JÖ pár évig. Beszélgetés közzel mehessenek. Akérmlt - Öriasl ^ták varawk a ^ többször kérdeztük: mi vezetnek a föld alatt, amit tervezők között, de valóban közműnek neveznek — hu- a vonalzó az erőtebb. Nem- a megoldás? Abban szeren-zonnegy felét tartanak szá- rég azonban csoda történt: a cséré biztosak lehetünk, hogy mon tőle Jobbra es bal- Fecske utcában m^mene- fö]épül ^yi tak^, ameny kült egy gyönyörű fa. Ar- _ , i-ébb rajzolták a házat, hogy » tervekben szerepe'. megmaradhasson. Papíron shiiez kellene igazítani a kftehót megmaradt. Tápai An- ^érók lépteit te. tal régi kertjében te meg Horváth Dezső ia két méteren belül nem szabad fát ültetni. Agazikoogozik a gyökere, kárt lenne a vezetékben, csőben, akármiben. Mivel ezeket a • ezetékeket még mindig nem dkerült. egymáshoz közel terelni, meginlcsak nagy területek esnek ki. Mégis azt lattam, ggy nagy tömb kerleszeti tervrajzán, annyi fát rajzoltak bele, hogy egyeten szavunk se lehet, összeérnek a lombok, körülveszi K az autóparkolókat, hogy fel ne forrjanak a kocsik, odaixajolnak a homokozó föle. Körbeölelik a dühöngókel. Ujjunkkal körülkerülünk egy darabot ötvennyolc tát írtak ra a tervezők. Legszebb álmunkban sem kívánhatnánk többet. Csakhogy a valóságban harminckettő van csupán, ebből is száraz legalább nyolc. — Miért? — Ezer oka lehet. Ha a hazak építésénél túlfutnak a Költségekkel, oda nyúlnuK. ahol még van. Mi vagyunk sorban az utolsók, nekünk marad kevesebb. — Norma szerint dolgoznak, fejenként számolják a zöldet. Elég a norma? — Ujabb városrészeinknél 19,5 négyzetméter jut egy emberre. — Amelyik városrész tehát később épül, szebb lesz. — Nem biztos, hogy lesz rá kivitelezd. — Oda jutottunk volna, hogy könnyebb házat „ültetni", mint fát? — Legalább három-négy a tankönyvek Tankönyvhiány miatt nem legtöbb. 471-féte tankönyvet lehet fennakadás a tanévhez- a középiskolások forgatják, désben — mondotta egybe- majd ezeket 5,8 millió pélhangzóan a-z idei tankönyv- dányban nyomták. A nemzőéi látásról Petró András, a tlségi iskolákba szlovák, Tankönyvkiadó Vállalat igaz- szerb-horvát, német és rogatója és Drucker Tibor, a Könyvéi-léked tő Igazgatója az MTI | társának: — A csengőszóra az általános, a szakmunkásképző és , -t a középiskolákban minden 1 tankönyv a diákok kezébe kerülhet — ígérte Petró András. — A Tankönyvkiadó mán nyelveken 348-féle tanVállnlot könyv —r 52 ezer'példályban munka- — jut el kiadónk műhelyeiAz idén te akadt azonban kiadvány. amely vsaik az „utolsó órában" hagyta el a nyomdát. — A Könyvértékesítő VálVálialat az idei oktatási év- lalatnál te lecsillapodtak re 1159-féle könyvet, mun- már a „tankönyvcsúcs" hulkaíüzetet. feladatlapot készített el 26 millió példányban. Tibor. — A Határidőre a korábbi évek- amely az egész nél hamarabb — hagyta el a nyomdát az általános, a lámái — mondotta Drucker vállalatnak, országban gondoskodik a tankönyvek elosztáséról, mindössze 72 szakmunkásképző és a kö- nap állt rendelkezésére, hogy zépiskolök anyaga. Az álta- a 2600-féle tankönyvet és lános iskolások 2®4-íéle kő- jegyzetet — 31 millió péltetet 18 millió példányban, dányban —. eljuttassa a kisa dolgozók általános iskolái, kereskedelemnek. A ban tanulók 42-féle kötetet könyvek 95 százaléka tanpél310 ezer példányban kapnak dányszámuk mintegy 90 szákézhez. A szakmunliásképzö zaléka pedig már július véiskolákba 30-íéle kötet 1,6 millió példányban jut et. A gén a könyvértékesitő raktáraiban volt. (MTI) dapesti szövetkezet nem tudta időre vállalni. A Volán vezetői szerint ez a kisebbik rossz, hiszen ha addig vártak volna, amíg ezek a táblák elkészülnek, az új munkakezdésre csak a jövő hónap végén lehetett votna áttérni. F/zen az akadályon viszont — mint már azt ugyancsak írtuk — menetrendi röplapok kiadásával igyekezett a vállalat az utazóközönséget átsegíteni. Ezzel együtt mégis reméljük a lépcsőzetes munkakezdés zökkenőmentesen sikerül, ugyanakkor a Volán Vállalat megadja annak lehetőségét (s ezzel mind a vutlalanak. mind az ratazóközöMégnefc hasznára lehet), hogy a lépcsőzetes munkakezdés során akár a buszok menetrendjével. akár az autobuszforga1 ómmal kapcsolatban észrevételeket, panaszokat közöljön az utazóközönség a vállalattal Ennek érdekében a Volán dolgozói — akikegyébként 7 órakor kezdenek — a 11-905-08 es • 11-617-es telefonszámon ügyeletet tartanak és a beérkezett panaszokat, észrevételeket felhasználják indoltott esetben akár a menetrend módosításához te. Hoüínap tehát: rajt! Géntos Esztor: Mindig magam 113. Híre ment, hogy milyen jól fogan a kezem után. Egyszer egy asszony eljön, azt mondja: — Gyüjjön el énhozzám, akár vasárnap délután. nem sok ta van beszömezni. nagyon mögadózok. Valóban elmentem. Vasárnap délután volt. nem ls sok fa volt ott szemezni. Jön az asszony is, az ember is velem, de az asszony odahajol, ugy nézi, hogy csinálom. Mikor négyet-ötöt beszemezek, azt mondja az urának: — Én mán tudom, mé nem fogan a kezed után. — Anyád p... — feleli az ember. — Fölhasttod a fa bőrit, ott tuszkolod a rügyet be. Mire be birod tenni, mind összesanyargatod a szemet. Nézd meg Esztert! Egyenesen felvágja hosszában a fa haját, fö)ső hasítás felén keresztbe Is vág a bőrön, becsúsztatja a szemet. unnyit húz lefelé rajta, még rnög nem szorul. u szómön fölül töszi a hársot, a szöm kimu rad, ugy köti el. Ezután én szömezök! — mondja az asszony. Ügy is lett. Olyan fát nemesít, aki maga szemez, amilyet szeret Idehaza is csak hozzáfogtam télen varrni, kelewel le vagyunk maradva. lett a pénz. Apránként mindent vásárolgattam az építők mögött, és egyelőre | az építéshez. Akkor nem lehetett anyagot kapni. Egy liter nullás lisztért egy kilogramm oltott meszet vettem. De tudtam, hogy alaprakáshoz szükséges. Közeli falvakból kőport nem kaptam, Vásárhelyre mentem el, tíz zsákkal, mindben 50 kilogramm. Az ára nem volt sok, hanem a klvitetés fuvarossal a vonathoz. Már nem volt annyi pénzem, hogy a mázsásnak tudtam volna adni egy kis borravalót. Mind magam hordtam ki a raktár elébe. Mikor ideért, lerángatták a vagonból, minden zsák kihasadt. Mind egyedül, ötven kilójával tologattam haza. Türelmi munka volt, mert először fel kellett szednem, ami kiszóródott, a kavics közül. Aztán bevarrtam a zsákhasadást, úgy tehettem a talicskára, tolhattam haza. A 48-as esztendőben végre kitakarítottam a földből a fagyökeret. Éppen aratásidő volt, még éjfélkor is csattogott a kapám a földben. Szép holdvilág volt. A testvéremék mellettem arattak. — Ugyan, eredj man be! Ki akarsz dögölni? — Mostanhoz egy évre én ls a magamén aka rok aratni! Szeptemberre bevégeztem a fordítást, fogadtam szántót, megszántotta, mert az első részét már 46-ban megkezdtem, és termettem benne. Volt még abból a tiszta búzából, amit lakbérben kaptam, urasági fajta, fekete földi. Nyakamba kötöttem egy abroszt, bele a búzát Micsoda érzés! Markolni a búzát mikor karom félkörbe lódul, az ujjaim megnyílnak, és szabályosan röütik a búzaszemeket. Ezt is apámtól tanultam. Vzt nem kérdezte senki, hogy ez, vagy az tud-e ú: át vetni? Mind ludta. melyik föld. melyik gazdaé. elég volt a kelésre rátekinteni, már akkor mondták: „Na, Jóska se tud vetni! Mé fog ez a Pista hozzá, ha csúfot csinál a vetésbű'!" A búzavetéshez mindent hozzá kell adni. Már előre a reményt ez már egyévi kenyerem lesz, ha a Jóisten valami csapást nem ad rá. Kell hozzá test frissesége, a vér diktulasa. hogy a kén, az ujjak egyformán serkentsenek. Minden munkához alakulni kell a testnek is, erre mondjuk ha valamit nem szeretünk csinálni: „nekem nem testhezálló". Aki meg mindenben megállja a helyét, azt mondják, ..ezermester". Amiket én leírok, hogy csináltam, kívánatra, most, 75 éves koromban is megcsinálom, persze öregesen. Kikelt az en búzám, gyönyörűen, Aki elment mellette, mondta: nahát, ez az Esztert Ezt csak a munka érdekli, a föld. Nem hagytam benne egy szál gazt sem. Olyan volt a teteje, mintha ollóval lett volna elvágva. Meghajolva a kalászok. egy-kettő ágaskodott a többi között üres fejjel, biz' én óvatosan bementem, lenyírtam, ne csúfítsa el az én szép táblámat. Egy jómódú családnak varrtam, arról volt szó. hogy segit levágni a búzámat. A gazda rossz dolgos .ember, hírében állt. Gondoltam, csak levágja, a többit meg én meg, tudom csinálni. Bizony, úgy is lettTizenegy órára lett levágva, azt mondta: nekem huza keli mennem. Várom a tehén ellését, de visszajövök. Tudtam én, hogy semmi sem lesz belőle, ettem ebédre kecsketejet kenyérrel, mentem kötni. Magából húzgáltam ki a kötélnekvalót. Ahogy kötöttem, mondogattam: „Ezek az én kévéim, ennek a szeme az enyém, senki másé." Hu beértem n fasorba, gyengéden ültem u kévére. Mikor fel lett kötve, kezdtem keresztezni. Ál-onak mindig kiválasztottuk a leggye.szabb kévét, kalászét visszahajtom a búzaszárra, nehogy u föld nedvétől kicsírázzon. Aztán a négy vállkéve úgy lett összerakva, hogy a kalászos rész egymást borítsa. Végül a felső, a pap fFoJ»<atjufcJ