Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-26 / 227. szám

4 Kedd, 1978. szeptember 26. Úttörők a járásban A tanév induiasaval az úttörőmozgalomban ls új év kezdődött. Az idei tervek, faladatok kidolgozása előtt mindenütt értékelik az úttörőcsapatoknak az előző 12 hónapban végzett munkáját, a mozgalom szervezeti helyzetét. tárgyi, személyi felételeit. A KIS2 szegedi járási bizottságának legutóbbi Ülésén csaknem nyolcezer úttörő és kisdobos életét, a járás területén működő 33 úttörőcsapat 1977/78. evi tevékenységét beszélték meg, a járási úttörőelnökség beszámolója alapján. Az 1977/78-ás úttőrőév az Együtt — egymásért mozgalom második esztendeje volt, melynek főbb feladatalt az MSZMP KB titkársága 1974. április l-t határozata, az MSZMP XI. és a KISZ IX. kongresszusa, valamint az úttörővezetők VI. országos konferenciájának állásfoglalása határozta meg. A csapatok többségében minden kisdobos és úttörő különféle megbízatásokat vállalt, ezek teljesítését folyamatosan ellenőrizték. A rendszeres raj- és őrsi öszsMjövetelek biztosították, hogy a gyerekek aktív közösségi életet élhessenek és önkormányzatukkal maguk intézhessék ügyeiket Sajnos, néhány csapatban a helyi körülmények — a váltakozó tanítás, teremhiány, tanyáról bejáró tanulók utazási lehetősége — gátolták az előbbiek maradéktalan megvalósítását A szegedi járásban minden csapatvezelóség és úttörőtanács meghirdette a bukásmentes őrsmozgalmat, az őrsök között pedig tanulmányi versenyeket szerveztek. Ebben az evben rendezték meg először a Tudományos-technikai úttörőszemlét. A vetélkedőkön nem egy-egy tantárgy legjobbjait keresték, hanem a valóság, az élet egy-egy területének — például a társadalom, az élő és élettelen természet, a technika, a mezőgazdaság — ismerőit. Fontos szerep hárul az úttörőcsapatokra, a gyerekek munkára való nevelésében. A járás általános iskoláinak 7—8. osztályos diákjai 1012 napon keresztül segítettek a termelőszövetkezeteknek az őszi betakarításban. A Teremtsünk értéket akcióban valamennyi úttörőközösség részt vett: társadalmi munkát végeztek az őrsért, a rajért, a csapatért és a faluért A kisteleki pajtások például a sportpálya és az úttörőotthon építésén dolgoztak kiemelkedően, a sándorfalviak pedig az épülő tornatermükön. A csapatok szép eredményeket értek el a hulladékgyűjtésben is. A munkával való ismerkedést szolgálta, hogy a barkácsbrigádok végezték az iskolapadok, a kerékpárok karbantartását, úttörők árulták az iskolatejet, az őrsök, m ikroszkó pok Mi az oka? — Adott a megoldás Hogy mit tud egy jő minőségű kutatási, avagy orvosi célokra hasznalatos optikai mikroszkóp, arról a szakemberek hosszan tudnának beszélni. Bizonyára azt Is behatóan el tudnák magyarázni, hogy milyen gondokat okoz, amikor téved, Illetve rosszul működik a szerkezet. S azzal, hogy elromlott a mikroszkóp, meg nincs vége n bosszúságnak, a hibás műszert meg kell javíttatni. Mivel az országban egyedül a budapesti központú Foto Optika Vállalat foglalkozik a külföldi gyártmányú száloptikás műszerek, orvosi és kutató, például a Zeiss-mikroezkópok javításával, bizony hosszú napokig, akár hetekig is hiányozhatnak műszerek a laboratóriumokból. Mert Időbe kerül, amíg a mikroszkóp utazik (gazdájától a szervizbe és vissza), illetve, amíg a szerelő utazik, a megérkezik a „beteghez". A javítás költségei nem csekélyek. lévén legtöbbször igen érzékeny, komoly szaktudást, s nemegyszer ritka alkatrészeket tgénylö, drága szerkezetekről szó. Szegeden Ismerősek a mikroszkópok javításéval, karbantartásával kapcsolatos gondok, hiszen a két egyetemen, a főiskolákon és az újszeged! Biológiai Kutató Központbun számtalan optikai műszert használnak, értékük több millió forintot képvisel. Indokolt és ésszerű volt a Fotó-Optika Vállalat vezetőinek elhatározása, melynek eredményeképpen a budapesti cég kirendeltséget nyitott Szegeden. A Komócsin Zoltán téren megvettek egy üzlethelyiséget, a ellátták több százezer forint értékű műszerrel, alkatrésszel. Az üzlet vezetője optikai műszerész: ezután már nincs szükség arra, hogy a fővárosból utazzon le szerelő a meghibásodott. műszerek Javítására. Így nem csupán a Pestről érkező szerelő utazási és szállodai költségeit lehet megspórolni, a mikroszkópok kezelőinek sem kell hoszszabb időre nélkülözni munkaeszközüket. A hiányzó alkatrészeket — amennyiben nem lelhetők fel az üzlet raktárában — telexen rendelik meg a gyártó cégtől. Javítás mellett karbantartást ls vállalnak a fotóoptikások, így megelőzhetőek az esetleges meghibásodások, s persze a nagyobb költségek is. (Szolgáltatásaira az üzlet különbögo módon Igyekezett felhívni az érdekeltek figyelmét). Eddig a magyurazat a szegedi fióküzlet kialakításának történetéhez. S most következhetne a folytatás. Csakhogy: a Szeged különböző oktatási intézményeiben és kutatólaboratóriumaiban használt optikai műszerek Jó rézzé ma ls utazik, s nem a helyi, hanem a budapesti szervizbe. Hogy kinek jő ez? A Fotó-Optikának nem: a komoly anyagi áldozat árán létrehozott fióküzlet kihasználatlan. A mikroszkópoknak sem: a drága, valutáért vásárolt szerkezetek meglehetősen kényesek, nem „szeretik" az utaztatást, annál inkább „igényelnék" a rendszeres karbantartást. A kutatóknak sem érdekük a kerülő, számukra nyilvánvalóan az a fentos, hogy a munkájukhoz szükséges műszerek mindig kéznél legyenek és tökéletesen működjenek. A mikroszkópok, s az egyéb optikai műszerek gazda: Szeged különböző tudományos intézményeiben nem élnek a fotőoptlkások által felajánlott szerződéskötés lehetőségével. Több helyütt pénzügyi, adminisztratív, vagy szervezési nehézségekre hivatkoznak —, pedig a műszerek javításának új rendszeré lényegesen egyszerűbb a korábbinál. b Zs. a rajok tartották rendben saját környezetüket. Az úttörőcsapatokban a politikai, a társadalmi ünnepekre való felkészülés az egész éves munka szerves része volt. A különböző évfordulók méltó megünneplését más-más raj szervezte, bevonva a munkába minden pajtást Az úttörőcsapatok együttműködési szerződést kötöttek a KISZ-bizottságokkal, alapszervezetekkel, ezzel ts elősegítve az úttörők és a KISZ-esek jó kapcsolatát. A járásban jelenleg 225 ifivezető dolgozik, a legkiemelkedőbb az üllési ifik tevékenysége. Az 1977/78-as tanévben több mint 1300 úttörő vett részt különböző honvédelmi foglalkozásokon. A csapatok többségében tartalmas kulturális élet folyik. Megközelítőleg 20 öntevékeny művészeti csoport működik a járásban, 19 csapatnak tartós, kölcsönös kapcsolata van valamelyik közművelődési intézményr.yel. A gyerekek az évközi kirándulásokon, országjáró túrákon kívül különböző táborozásokon vettek részt. A nyár folyamán Zánkán, Csillebércen, Sikondán, Velencén, Nagymaroson százan üdültek, építőtáborokban pedig 80-an dolgoztak. A sportmunka fejlődését mutatja, hogy a szegedi járásban 6400 -úttörő és kisdobos szerepelt sportversenyeken. A csapatok bekapcsolódtak az Edzett Ifjúságért mozgalomba, beneveztek az úttörőollmpiára, az ügyesség-bátorsági versenyre. a VIT-túrára. Az 1977/78-as úttörőévre a rendezvények színvonalának emelkedése, a honvédelmi nevelés és a sportmunka fejlődese volt a jellemző. Javult a kisdobos- és az úttörőéletre való felkészülés színvonala is. A járási úttörőelnökség tartalmas szervező, irányító munkája nyomán lehetőség nyílt a járásban élő gyerekek közösségi, közéleti tevékenységének kibontakoztatására, egyéni felelősségtudatuk fokozására. R. I. Hajnali történet A dűlőúton a tócsákat és a kátyúkat bravúrosan kerülgetik a biciklisek. Olykor csak arasznyi széles átjárókon egyensúlyoznak át. A kormányra aggatott vödrök jókorát zörrennek minden döccenőnél. Az út mentén a 'hajnali harmattól lucskosan nyújtózkodik a disznóparéj, a betyárkóró, meg a vadrezeda. A sok sárgásfehéren illatozó tarlóvirég szőnyegként borítja a még feltöretlen földet. Közöttük, iránt megannyi csősz, tekintget szerte a libatop és az ökörfarkkóró. Szeptember van, mégis novemberi a hangulat. A hűvös éjszakákat is csak borongós nappalok váltogatják. Pedig nagyon elkelne az érlelő verőfény, hogy kedvükre cukrosodhatnának a szőlőszemeik. Szívesen pirulnának már az almák is, ha lenne miitőiL A paprikaföldnél állnak meg a biciklisek. Ügy mondják, részes művelőik valamennyien. Ezért indultak már kora hajnalban a határba. Van közöttük téesztag, boltos, eljáró gyan munkás, meg kubikos. Sőt, még a falu postáskisasszonya is kertészkedik, ha nincs szolgálatban. Egy idős ember már hajlong a paprikatövek között. Hatvanéves is elmúlhatott. Fején valamikor jobb sorsú kiszürkült kalap. Hosszan elgyalogol, mire megtelik vödre. Aztán indul a földön szerteszórt ládák legközelebbikéhez. Ide önti a vödör tartalmát. Elégedetlenül nézi a ládákat. Javarészt gubacsos, apró, úgy mondják högypaprikával tele. Megmarkolja az üres vödröt s újrakezdi a hajlongását. Durva keze leheletfinoman érinti meg a bogyókat. A tapintással érzi, megérett a húsa, vagy sem. Háromszor is lehajol, mire érett paprikára lel. A biciklisek láttán az órájára pillant — Fél hat — nyugtázza az időt. — Ezt a sort még kihajtom — sietősebbre fogja mozdulatalt. A kertészeti telepre megy hét órára. Aznap már elkezdik a saláta vetését. Készülődnek a téli hajtatásra. Ketten szokták vetni, ő meg Gyura bácsi. A markukkal szinte dekára pontosan tudják kiparciózni az apró kerti magokat. Egyenletesen, laza karmozdulattal terítik be a magágyakat. A hangoskodó csapat szétszéled. Kiáltoznak az öregnek az arrajárók. / — Tán kint aludt, Imre bácsi? — s jót nevetnek ezen. Aztán ki-ki a részes paprikájába megy, hogy mielőbb munkához lásson. Akinek jutott láda, szorgalmasan töltögeti. Akinek nem, az először csak szidja a téeszt, a főkertészt, meg a ládagyarat, s aztán beletörődve tép a sorközökben viruló gazokból. Földre teríti, hogy erre kupaoolja majd a paprikákat. Uras pöfögéssel tűnik elő az erdő alól egy traktor. Mögötte még frissen ugrándozik a pótkocsi. Megáll a tábla szélén. Kiugrik a zetoros, széjjelnéz, van-e beszállítanavaló. Imre bácsinál akad meg a tekintete. — Rakodhatsz nálam — int felé az öreg. A súlyos paprikásládákat nem valami fiatalosan emelgeti már a platóra. — Nem nehéz, Imre bácsi?, — Nem — válaszolja konokul a traktorosnak. Dehogy is vallania be az igazat Pedig elfárad, de még menynyire. Csak úgy remeg a lába. — Az utolsó is fenn van? — Mehetsz a mázsára, Indulok utánad. Az öreg a tábla szélén egy akácsuhángosnál hagyta cókmókját. Felállítja nem éppen legújabb típusú biciklijét. Csengője még madzag oe, csak meghúzza a zsinórt, aztán egy apró kerék a gumihoz nyomódik és máris úgy csenget, akár a pedellus az iskolában. Vödrét és viharvert aktatáskáját a kormányra akasztja. Átemeli lábát a kopott vázon, igazit valamit az ülésnél, s aztán elindul. Görcsösen szorítja a kormányt, ahogy erőteljesebben próbálja taposni a pedált. Lába még mindig remeg. Jobbról és balról jókora pocsolya. Bátortalanul célozza meg a nadrágszíj vékony átjárót. Már-már átér, mikor a hátsó kerek alatt megroggyan az átázott föld. A bicikli egyensúlyát vesztve elvágódik, nyergéből jókorát zuhanva landol a tócsa közepén hajtója. Még a kalap is messze repül. De ezt már az öreg se tűri szótlanul, igen cifra káromkodás szalad ki a szajan. Fogdossa ia a jobb kezét keservesen. — A kezem! Mintha aprófát hasogatnának rajta úgy fáj. — Alig bír kikászálódni a sárból. A közelben dolgozóik pillar natok alatt összesereglenek. — Mit csinált Imre bácsi? — Azt hiszem, eltart a kezem — mutatja erőtlenül lecsüngő jobbját. Lesz erre sopánkodás, siránkozás, hangzavar. — Vigyük orvoshoz! — Nem! Inkább Terka szaladj az elnökhöz taxiért! Alig telik el egy negyedóra, jön az elnöki autó. — Mi történt magával, Imre bácsi — kérdi a sofőr. — Elvágódtam. — Azt látom. — Pedig ma mái- vetni kellene a salátát Mit gondolsz, meddig lesz a kezem gipszben? — Ezzel a kézzel egy ideig nem vet. — Előkerül a mentődobozból a sín, gyorsan rögzítik a törött kezet. — Kertészsors ez is — sóhajtja. Bevágódik az ajtó, s az autó_ meglódul. Az asszonyok még vitáznak egy darabig, ki, hogyan látta az esetet. Aztán újra szétszélednek, hogy folytassák munkájukat a paprikaföldön. Radics Ferenc Tallinni városháza A Balti-tenger partján fekvő Észtország fővárosa, Tallinn jelképes kulcsát a régi városházán őrzik. Maga a városháza a XV. századi góHAZASSAG I. kerület Szeged: Rácz Tibor es Gaodi Etelka, Vajgel László és Katus Magdolna, dr. Hegyes Péter és Csomány Mária. Palur Andor és sípos Edit Etelka, Szűcs József és Keresztes Julianna Veronika. Zámbo Nándor és Jáger Edit, Pataki latvan «e Kováca-Zimany Zsuzsanna, Somogyi Akót Ferenc és Borsos Klára, Lovászi László Fararc es varad: uona, AJmeal László ás Hegedda Judit, Farkas Imre ét Vaas Edit Margit, Sípos Géz* és Buba Edit. Félti Mihály Láss tó es Petrovics JuUanna, Llpjvd Lajos ét rogas Ildikó Erzsébet házasságot kötöttek SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Kiss Antal Istvánnak és Varga Maria Terezlanuk Petronella, Sepp Sándor Frigyesnek es Gyuris Évának Krisztián, Molnár Lajos Sándornak és Szabó Editnek Richárd. Petrov András Istvánnak és Busa Juliannának Balázs, Tornai Józsefnek ás Zakar Mariának Domonkos, Wagner Andrásnak és Tasnádt Jolánnak Tamás, dr. Vecset Bálának és dr. Vasa Hedvig Máriának Béla Zoltán, Elek Pálnak és Mocsári ldanek Attila, Szanlszló Imrének ea Tamás Editnek Imre Gábor, Bányai László Miklósnak és Ban Gyöngyi Klárának Zsolt, Vaas Károlynak es Görög Sarolta Irénnek Ildikó, Nemes-Nagy Sándornak ás Mészáros Rózának Helga, Fodor István Lászlónak ás Bognár Katalinnak Katalin Regina, Var«a Istvánnak ás Zsoldos JuUannánsk Szilvia Patyl Istvánnak és Tornán Ilonának Krisztina, Veszel ka Sándornak ás Szél Máriának Anita. Molnár Laloanak ás Korsmár Ilonának Krisztina. Tóth József latvannak és Simondán Katalinnak caaba. Fodor Zoltann.sk ós Kiszely Ma na Annanak Tamás Zoltán, Gyulai Ferencnek aa Garamvölgyt Klára Dórának Emil Ferenc. Kanyó Gábornak és Csányi Máriának Gabriella Családi események Peregi Istvánnak át Godzsák Máriának Rudolf, Joó Sándor nak ás Gion Erzaebet.nck Csaba, Dudás István Nándornak ás rezeka: Ilonának Szilvia. Kunos Zoltán Lajosnak es Navrasics Mártanak Holtan.) Masa Lászlónak és Godo Joiannak Krisztián, dr. Lamper Pál Gézának és Hajducsák Kornéliának Pál Balazs, Kiss Lajosnak és Kálmán Klárának Zsolt, Vlrag Sándornak és Süli Idának Gyöngyi, Börcsök Ernőnek és Takács Ilonának Andrea, Bartók Istvánnak és szogl Ilona Évának Zita. Makra Szilveszternek és Hevér Ilonának Róbert, Vörös Istvánnak és Bárkányi Hona Máriának Zsuzsanna Márta, Brutyo Imrének és Kelemen Juliannanak Imre, Gergely Istvánnak és Paszt Zsuzsanna Magdolnának Orsolya. Kucsora Mihálynak és Takó Gyöngyinek Szilvia Gyöngyi, Nyerlucz Györgynek éa Plplcz Martának Zsanett Márta. Majoros Gábornak éa Börcsök Honának Zsuzsanna, Horváth Zoltán Józsefnek ás Tóth Franciskának Katalin. Szécsl Antalnak és Huszka Jolánnak Bernadett, Bérezi Tamásnak és Etek A»nesnek Zsuzsanna, dr. Rzabádl Laiosnak és dr. Makó Gabriellának Ildikó Katalin. Ven ««rt Istvánnak és SzabO Rózsának Roland. Ga'aóezkt Lászlónak át Krobák Márta Annának Zsolt nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: rteák Sándor Istvánnak éa Malkocs Erzsébetnek Tamás Imre Réoát Józsefnek 6* Bába Ibolyának Márta. Naay Imre Pálnak ás Kürtösi Arankának Andrea. Kálmán Vencel Dánlelnek es Gyuris Margitnak Kulalin, Király Imre Pálnak és Balog ti Juditnak Imre, Mundovits Lászlónak cs Berenyl Etelka Honának Mónika. Gárgyán János Pálnak ás Bogár Etelkának Péter Pál, Márkus Imrének aa Kin Etelkának Caaba. Lévai István Jánosnak ás Túrt Mária Juliannának Krisztián Márk. Doktor Lajosnak és Bárányos Annának Mónika, SzabO JOzscf Sándornak és Szöllösi Ilona Lenkének Adára. Peter Mátyás Lászlónak es SzabO Irénnek Ákos, Mohácsi Imrének as Kis Katsllnnak Szabolcs Imre. Bozólcl Gyula Zoltánnak és Koesls Katalinnak Zoltán, Fapp Kálmánnak és Hegedűs Saroltának Diana, Kálmán László Sándornak és Kormos Juliannának László, Tornóczky Péter Istvánnak és Bitó Maria Rozáliának Csaba Jenő. Juhász Jánosnak és Lele Rozáliának Péter nevü gyermekük született. HALALOZA8 I. kerület Szeged: Nyári Erzsébet, Lisztes Sándor, Chorus Rezsőné Fleserls Margit, Vass István. Fazekas Lajos. Veröcl Györgyne Benedek Karolin. Bárkányi György, Szarka Zöltán. Kotogán Ferenc. Halasz Kláru. Auer Lajos Jozsetné Sebők Márta Terézia, Czauner Ferencne Berenyl Hona Anna, Ott Józael, Csonka JOzsef, Sörös Mihály. Buksi Ferencne Btndls Anna, Franki Márta. Koszó Palné Terhes Márta, Péter Zoltanné Brunner Ilona Eva. Szüca Károlyné Szekeres Julianna meghalt. m. kerület Szegéé: Buborék József, Koszé Istvánná Szeles Etelka Szabó János. Ke"*' Ferenc. Naiv Béla. Bodonyl Károlyné Knmize Marán. Német Ferencne Török Erzsébet, Pál Armandné Pintér Margit, Móra István. Kálmán Mátvás, Retkes Andrátné Csikós Márta. Rábt János. Szünyog J6zsef. Koncsek József. NagvivéFerenené Farkas Mária. Bodó József. Hegyes Mátyásné Czár Margit. Tari József meghalt. tika páratlan gyöngyszeme, amihez később, barokk stílusban majolika borítású tornyot építettek. A második világháborúban a városházát lerombolták. Építészek, művészettörténészek, mérnökök, építők vállalkoztak arra, hogy az épületet eredeti formájában helyreállítsák. Most befejeződött az újjáépítés. A városháza szerkezete, termei, árkádos folyosója, amely hajdan a kereskedők birodalma volt. a korabeli bútorok és eszközök, valamint « középkor egyéb rekvizítumai mintha újjáéledtek volna, visszanyerték eredeti, Ő6i arculatukat. Az előcsarnokban a látogatókat a XV—XIX. század divatos kosztümeibe öltöztetett bábuk fogadják. A régi városháza ma mindenekelőtt múzeum, de rendeltetése nem csupán ez. Itt ünnepélyes környezetben kötnek házasságokat, tartják meg a gyermekek névadó ünnepségeit, s a tágas polgármesteri teremben hangversenyeket, estélyeket, fogadásokat rendeznek. Acéllelet Kétezer évvel ezelőtt az afrikaiak már közepes minőségű acélt állítottak elő a Viktória-tó partján. Az öntöde maradványait két amerikai régész tanzániai ásatásoknál találta \ » i I