Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

Megyei utazások A szegvári tehenek Legjobb tulajdonságuk, hogy vannak. Amikor lettek, a leg­több szövetkezetben még caak panaszkodtak: tehenet tar­tani teljes leégés. A panasz per­sze igaz volt, sok mindent gon­dolhatott tehát a legjobb köz­gazdász is a szegváriakról, ami­kor elkezdtek Istállót építeni, és drága pénzen külföldről hozott teheneket venni, csak azt nem, hogy most bölcs dolgot cselek­szenek. Őrlési költség, soha meg nem térül — az Ilyen szövetke­zet maga ássa mag saját sírját. Azt már láttam, nagyon sok­szor, hogy a parasztembert el­önti a gyönyörűség, ha szép jó­szágát megmutatja, de hogy ezer­egyszázötven tehénnek is lehet ennyire örülni? Muzsik Miklós, az itteni álattenyésztés legfőbb irányítója a példa rá, lehet. Ne­künk mutatja, de látszik rajta, pályája talán minden eredmé­nyét, munkájúnak minden gyü­mölcsét simogatja körüljáró te­kintetével. Ml mást kérdezhet­tünk volna először, induljunk kl a szigorú realitásokból: megéri ma tehenet tartani? — Megtévedhet és nagyon rá­fizethet a mezőgazdaságban, aRi csak a cipője orrát látja. és messzebb nem néz. Most ráadást fizet az állam a tejre. tehát megéri. Nem kell azonban nagy ész annak a kitalálásához, hogy mindig nam lasz ráadás. Ügy kell rendbe szedni a gazdaságot, hogy akkor is jó legyen. — Amikor kezdték? • — Minden évben ráfizettünk. — Ráfizetésből nem lehet meg­élni. — Olyan szabály ez, akár aranybetűkkel ls írhatnánk, mi mégsem hagytuk abba. Itt van a Tisza, mellette kétezer hektáron szinte minden évben ránkköezönt a belvíz. Ha ide vetünk, írhatjuk ia a jelentést, hogy objektív okok miatt vagy aratni nem tudunk, vagy kukoricát törni, mert az is, az is kipusztult. Segélyek helyett olyan füvek útin kutattunk, amelyik állja a vlzat, ha mu­száj. — Erre a bajra ls fűben van az orvosság? — Körülbelül negyven mázsa búzának megfelelő értéket tu­dunk termelni hektáronként, ha nerp búzát termelünk ott, ahol a búza nem terem meg, hanem ál­latot tartunk. Építettünk egy nagy, szakosított telepet — saját tervezés, saját építés —, bátrak voltunk, mert kötetlen tartásra rendezkedtünk be, és mire ké­szen lett, Jött a kormányprogram, hogy ösztönözze a szarvasmarha­tartást. — Egy lépéssel előbb Jártak. ís ha késik a program? — Tudni lehetett, hogy nem késhet sokáig. Ajánlották a Holstein-frizt, tiszta vérű üszőt kértünk, százliarmlncát, és ezt még kétszer megismételtük, — Oriáel költség. . — Kimondani Is sók, és ami­kor mégis azt mondtam, meg­éri, mert nem drága, megyei ta­nácskozáson is azt mondták, fél­rebeszélek. A pénz zömét az ál­lam adta, a maradékot meg ak­kor fizetjük, amikor már a te­hén is „fizet". Kétszázötven volt 1968-ban, most ezeregyszázötven, és 81-ben kétezer lesz. — Miért jó a kötetlen tartás? — Mert ez a fajta Ideges lesz az Istállóban, azt se szereti, ha vakarják. Nincs ls vakarónkezen a telepen. — Nem nagy megtakarítás. — De gondozónk sínest — Mégis tiszta minden állat. — Lemossa az eső. — A tejről beszéljünk, hiszen erre megy kl a játék. — Tavaly 5880 litert adott az Amerikából Jött tehén, 3700 li­tert a magyartarka. A keresz­tezés utóda 4700-at. — Azt mondja a szakember, úgy tudom, a hazai fajtát ls be­csülnünk kell, mert ha jól tart­juk, jóval többet ad, mint amennyi mo6t a megyei vagy az országos átlag. Es nagyon köny­nyű elrontani a Holstein-frizt ls. — igaz. Mi azonban nem akar­tuk „szinkronizálni", hazai szo­kásokhoz idomítani, amit kül­földről vettunk, inkább olyan kö­rülményeket teremtettünk neki, amilyent szeret. Ott a legelő, le­geljen. — Nagy fölfedezése volt a nagyüzemi állattartásnak, hogy a tehén legelni is tud. x Bármilyen furcsán hangzik Is, így van. Ezt is meg lehet ma­gyarázni. — Csakhogy azt Is mondja a szakember, ötezer literen fölül nem szabad legeltetni, mert a járás-kelés az érzékeny tehén ro­vására megy. — Megszegjük a szabályt, ml legeltetjük azt ls. Szabad legelön edzettebb a tehén, ebből indu­lunk ki. Lehet, hogy nem emel­kedik sokáig már a tejhozam, de ha tovább fejhetjük, mert egészséges körülmények között tovább bírja, az ls. nagy ered­mény. Sokkal jobban szaporodik, óriási előny, ha nem kell többet külföldről vennünk. — Eddig három fajtát számol­tunk össze. — Van a negyedik, hazai és a külföldi fajták Igen szerencsés ötvözete. Most úgy tünlk, Igazi megoldást ez Jelent majd. — Evekkel ezelőtt példa volt Szegvár: egy tehénnek egy hektár legelő éppen elég. — Akkor Igaz volt, ma nam igaz. — Romlott a legelő? — Az akkori fejési átlaghóz elég volt. Ha több tajet akarunk, többet kell etetni. Éventé tíz­millió litert akarunk majd fejni, kell a kiegészítő takarmány la. — Gazdálkodjunk: ezt a sok tejet eladni jobb, vagy földolgoz­ni? — Jobb lenne földolgozni, hi­szen a haszna itt maradna. Csak­hogy nem lehet azt csinálni, most egy kicsit abbahagyom az állomány gyarapítását, mert kell a pénz a tejföldolgozóra, aztán, ha majd meglesz, megint fejlesz­tek. Majd később talán belevá­gunk abba ls. — Egy lépéssel előrébb jár­tak, ennek a hasznát most érzik. Mlndan nagyon szép, minden na­gyon jó, gond pedig semmi? — Annyi van, hogy alig lát­szunk kl belőle. Soroljam? A silókukorica négyszáz mázsát ls teremhat, kell ls, hogy sokat te­remjen, da a mostani kicsi és gyönge gépek ezt a hatalmas mennyiséget nem tudják betaka­rítani. Nem jó a takarmányki­osztó szerkezet sem. Fejőgép van, alkatrész ls hozzá, jó ls, de ha fejleszteni akarunk, úgy kell kl­könyörögnl. Az állam sürgeti a fejlesztést, miért kell akkor kö­nyörögni érte? A tejet hűteni kell, két hűtőt rendeltünk, egyet kapunk. Érjük be ennyivel. Győzzük meg a többi tejet, hogy megaludni nem Jó? Kisegítőnek adott egyet a tejipar, mondhat­nánk, megoldódott A tejipar ve­het, mi nem? Amit kaptunk, Jó, de más rendszerű. Három szer­vizzel vagyunk kapcsolatban. Jön az egyik, hiába mondanánk nakl, igazítson valamit a másikon, nem nyúlhat hozzá. — Kérdezte már valaki, ter­vező, gyár vagy kereskedelem, egy Ilyen tehenészetnek milyen gépekre volna szüksége? — Még soha. — Ha kérdeznék, tudna súgni? -» Föltétlenül, H. D. Moltinyi Erik A szobor balladája Ali a szobor a téren talpig vasfeketében, vasmagány kényszerében A11 a szobor a téren, vasmellén vas az érem. ajakára ls vasból öntött szigort parancsol. AH a szobor, a homlokát töprengő vasránc futja át vasgond emészti szikár arcát, vaskétely, vaskiúttalanság. S ha leszáll a vasnehéz vaksötét, megvakarja a füle tövét, lopva emeli vaskezét, lapul, hogy észre ne vegyék. Ha egvsze- nappal lehalolhatn" be van vá've a talnazatba valami név. az ő neve. isak egyszer hajolhatna le... 66 Vasárnap, 1978. szeptember 24; A képzőművészeti világhét szegedi kiállításairól PINCZEHELYI SÁNDOR AI.KOTASA A PÉCSI MŰHELY TÁRLATÁRÓL CSIKÓS ANDRAS: KORATAVASZ KORZIM ERIKA ÉPÍTÉS7FT ÉS FALIKÁRPIT ClMÜ KIÁLLÍTÁSÁRÓL DER ISTVÁN: LO CSIKÓVAL

Next

/
Thumbnails
Contents