Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

13 Vasárnap, 1978. szeptember 17. Regőczi István Viaskodik az ember magával — Huszonhét éve Igazgató, mindig a zöldségkereskedelemben. — A vállalat többször változott közben. Először MEZÖKER volt, aztán MÉK lett, kétféle jelentéssel — szövetkezeti vállalat és szövetkezeti közös vállalat —, most ZÖLDÉRT. — Jó ennyi ideig igazgatónak lenni? — Ha azt mondom, nehéz, és mindig nehezebb, az igazat mondom. Bár sok a teher, nagy a felelősség, szeretem. Ha nem lenne jó — ennyi idő alatt lett volna alkalom pályát változtatni. — Az igazgatói tekintélyt szereti? — A munkát. — A felelősséget? — Vele jár, vállalóén. — Kiszámolta már, naponta hány ember levesébe lát bele? — Így még nem jutott eszembe: — Közvetlenül vagy közvetve az egész megye minden forgalomban levő levesestányérjába, az esztendő minden napján belelát — Tovább fokozhatjuk, hiszen az általunk fölvásárolt zöldség ós gyümölcs kis része marad csak a megyében. Az ország más tájain is főznek a mi sárgarépánkból, és esznek az őszibarackunkból, almánkból. Hatalmas menynyiséget szállítunk külföldre is. Most például naponta 150—180 vagon árut veszünk át a termelőktói, és vagy továbbadjuk, vagy eltesszük télre. — A termelő annak örül, ha sok van valamiből. A vevő még jobban. És a kettő között a kereskedelem? — Ha annyi van, amennyi kell. Ha a kereslet és a kínálat találkozik. Ha- kevesebb van valamiből, nagy baj. mert élelmiszerről, ellátásról van szó. Ha több, értékesítési nehézségeink támadnak. — Kemény törvénye a piacnak a kereslet és a kínálat De a ZÖLDÉRT-re azt is mondhatjuk: aki keres, az kínál. Annyit keres a termelőknél, hogy jó áron kínálhassa tovább. — Ha csak kereskedők lennénk, teremthetnénk ilyen állapotot is. Csakhogy az ország gazdaságpolitikai célkitűzéseihez minden lépésünkkel igazodnunk kelL — Vegyünk egy olyan sémát, hogy elad a vállalat 100 vagon paradicsomot, és rájön, sokat kell vele dolgozni. Kitalálja, keveset vesz meg, csak tíz vagonnal, megnő a kereslet, megnőhet az ár, lehet a haszon éppen annyi, mint a száz vagonnál volt Jóval kevesebb munkával. — Jó, maradjon a példa elrettentőnek: így nem szabad csinálni. Nem tőkések vagyunk, ennek a társadalomnak a tag'ai, ennek az államnak a gazdaságpolitikáját kell végrehajtanunk. — A zöldségkereskedelem tehát politikai kérdés? — Nem az a célunk, hogy tíz vagonra szorítsuk le a száz vagont, hanem az, hogy minden meglermelt árut átvegyünk. — Bocsánat: a vállalat minden dolgozója így gondolkodik? — Sajnos, nem mondhatom. Sokszor viaskodik az ember saját magával, de kell, hogy a sok ember érdeke győzzön. A szűk vállalati érdek más irányba szorítana bensőnket Szót kell értenünk egymá.-al házon belül is. Nagyon fontos dologról van szó. — A ZÖLDÉRT nemcsak magát építi vagy rombolja, ha rossz kereskedelmi politikát folytat, minden lépése visszaüt a termelőkre is. Azért drága az őszibarack, mert sok éven át igen olcsó volt. Nem a boltban, hanem a fölvásárlóknál. — A zöldségprogram új helyzetet teremtett és hatása mindenütt érezhető. Meggyőződésem azonban, hogy nem anAak az álláspontnak kell sokáig megmaradnia, hogy minden megtermelt árut át kell venni, sokkal inkább annak, hogy azt termeljük meg, amire szükségünk van, és azt úgy adjuk el, hogy a termelési költségeket mindig fedezze. — Tehát szerződések rögzítsék, miből mennyit ad a termelő, de a szerződés figyelembe veszi, mit kér a piac. — Erről van szó. — Paradicsomi állapot lenne, ha megvalósulna, de egy aggodalom fölvillan az emberben: ha ennyire előre megtervezhető, akkor nem fordulhat elő, hogy sok a dinnye. Ha nem lesz sok. nem vehetem meg olcsóbban. Lehet, hogy nem jó közgazdász a vevő, de ezt várja. — A szerződés garantálni akarja, hogy mindenképpen legyen elég zöldségünk és gyümölcsünk. Atlagot kalkulálhatunk a tervezésnél, de jó idő és sok kedvező körülmény esetén előfordulhat, hogy kétszer annyi terem belőle. — Ahogy az előbb mondta, ha nem is csapás, de óriási nehézséget jelentene — Kétszer annyi zöldbabot, kétszer annyi sárgarépát nem esznek meg az emberek. — Mi lesz vele? — A biztonságos termelés mellé jól dolgozó élelmiszeripar kell. Ha dömping van valamiből, nem várhatjuk meg. hogy a nyakunkon marad, és megromlik, dolgozza föl az ipar. — Most képes rá? — Sokat kell még javítani. — Tehát megeshet, hogy a nyakukon marad valami és megromlik. — Burgonyából nagy té'.elek maradtak meg tavasszal. És most ismét több van, mint amennyit megeszünk. — Ha kevés lenne, külföldről vennénk. Most sok van. fordítsuk meg, adjuk el külföldnek. — Magas a termelési költség, drága a szállítás is, fajtáink után nem nagyon kapkodnak. — A termelés biztonsága létérdek, enélkül lépni sem lehet. A megtermelt árut át keli venni — ez is világos és egyértelmű. Ki kellene azonban egészíteni: el is kell adni. Álljon a sarkára a kereskedelem — beleértve a külkereskedelmet is! — ha sok van valami bőL — Igaz, álljon, de még nem tudjuk, hogyan. A kereskedelem nem vállalhatja mindig magára a terheket. Most például nem kapunk elég vagont. Tároljuk a hagymát, és közben apad. A mi kárunk. — Ha tud, segítsen megérteni a kereskedelem bűvös szavát, az árrést. Vegyünk egy példát. Szezon közepén monajuk 10 forint a földieper felvásárlási ára. Mennyiért kerülhet a boltokba? — A felvásárlás, a nagykereskedelem és a kiskereskede.em kiadásaival tizenhat forint körül lesz az ára. — És ha primőr? Fölvásárolják, mondjuk hatvan forintért, mert ezt az epret dajkálni kellett, fűteni rá, fóliát venni fölé Ezt is meg kell fizetni. De az árrés szorzoszám: mire a vevőhöz jut, százhúsz forint lesz a korai eper. A kereskedelem egyszer hat forintot kapott az egy kilóba fektelett munkájáért, egyszer meg hatvanat. Ne szépítsük, rázza az ősiét, aki látja. — Éles a példa, de ne térjünk ki előle. Vállalatunk nettó eredménye az árbevétel másfél-két száza.éka. Melyik vállalat dolgozik ilyen csekély százalékkal? — Meglep. Hová lesz akkor az a sok pénz? — Nagy kockázataink vannak. A burgonyát mondtam az előbb. Ha minden árut fel kell vásárolnunk, a kockázatát valakinek vállalnia kell. Korszerűsítenünk kell, mert anélkül nem létezhetünk. Nagyüzemi termelést kisüzemi módszerekkel átvenni, osztályozni, továbbítani vagy tárolni nem lehet. Megvesszük a gyümölcsöt, a szépet és a jót drágát mert exportra szánjuk. Késik a vagon, vagy közbejön valami, pár nap múlva külföld már fütyül ránk. Ha számolta az epret az előbb, számoljuk ki ezt is, nagy tételekben. — Nem számolni akarok, hanem gondolkodni. Ezek szerint nem keres _rajtam sem, meg a termelőn sem sokat a kereskedelem, ha nagyon drágán adja az epret, a szőlőt vagy a dinnyét akkor sem. Magasak a költségei — ámbár váltig hiszem, hogy ezek a költségek egyszerűsítéssel, másfajta szervezéssel alkalmanként csökkenthetők lennének ... — Akkor például, ha néhány láda portékát nem öttonnás teherautóval kellene szállítanunk a boltokba, amikor az egytonnás is elég lenne. De csak öttonnás van. — A termelő, ha észreveszi, hogy az ő hatvanforintos epréből hirtelen százhúsz lett kiáll vele a piacra, és ő is annyiért adja. Pedig a termelés költségeit a hatvan is fedezi. Meglátja az „államivá" vált száziiúsz forintos e t azt mondja, az övé szebb is, jobb is, mert nem törődött tehát többet is ér: még drágábban adja Jön a magánkereskedő, ő is az állami árhoz igazodik, pedig nincs más költsége, mint a bele-e.-, teteit munka, és az adó. Kockázata nincs, mert nem vesz annyit hogy a nyakán maradjon. Fölpörgeti az árakat tehát a vállalat, és hasznot húz belőle más. Ügyls mondhatnánk, állami segédlettel, vállalati asszisztenciával jut valaki érdemtelenül sok pénzhez. — Ha nem lennének buktatók, ezen sem tudna meggazdagodni senki. Egyik évben beüt a szerencse, a másik év elvihetne ha nem lenne itt a vállalat. Ha valamiből kevés van és magas az ára, mindenki viszi a piacra, de ha sok van, és jönne a kiegyenlítődés, hozza nekünk A mi áraink fedezik a termelési kül-ségeket, tehát rá nem fizethet. Egyik esetben segítjük, a másik alkalommal megvédjük. — Megoldás? — A szerződéses fegyelem lenne— Leegyszerűsítve mindent: még mindig nagy gondjai vannak a zöldség- és gyümölcstermelésnek, a kereskedelemnek és a feldolgozó iparnak is. bár léptünk előre. Egy kérdésem maradt: ilyen nehéz helyzetben miért jó igazgatónak lenni? — Vannak szakmai problémák, megoldásuk izgat. Harcol érte az ember, hogy jobb legyen. HORVÁTH DEZSŐ Bános /ános Hazaérkeznek Nem a géppisztolyok: a mankók nyerik a háborút Elindulnak a rájukaszott bőrrel Kiskabátban mint madárijesztők a kertek s pályaudvarok tábornokai: hazaérkeznek immár a koldusok S ha katonaköpenyben akár Barlach kápolnáia világháborús menekültiel? Menete! már mindörökre a széllel ázott katona — lába elé az út terít csizmatalp-csöndet hogy otthon legyen. Pdkolitz István Kívül-feliil Tömegnek nézlek Tömeggé rukkoltatsz elő Tömegként kezel bennünket Tömegesítünk mindenkit Tömegekre hivatkoztok Tömegeket vezényelnek Én Te ö Mi Ti ök: külön-külön ki-ki Tömegen klvül-felülinek képzeli magát / Vergődés Ti rapok óta kétségek között /V vergődöm. Olvasni negyedszázada megtanultam, értelmezni azt, amiről az írott sorok vallanak, nos, azt is próbálgatom már kis ideje. A pénz ériéuével megismerkedtem, amikor először engedtek el egyedül vásárolni — szó mi szó. az sem tegnap volt. Hogy a „használati utasítás" kifejezést mikor hallottam először, bevallom, nem tudom pontosan, de jól megtanultam azóta, mi is a szerepe. Gondosan tanulmányozom hát a gyártó müvek hozzám, vásárlóhoz intézett szózatait, általában haszonnal kamatoztatom a mindennapi életben eképp szerzett ismereteimet. S ilyen előzmények után. ráadásul napok óta kétségek között vergőd im. Cipőt vettem. Ne tessék megijedni, nem vált le a talpa, be sem ázott, ugyanis rendeltetésszerűen hasznutom, legfeljebb sárba lépek vele. tócsába soha. Kényelmes ls, csinosnak is mondható. El nem cserélném spanyolra, így támogatom a hazai ipart. Vigyázók rá, gondos ápolására is berendezkedtem. A pár bal oldali tagjába dugva találtam ugyanis egy nyomtatott cédulát, miszerint a felsörész Bezze? 'ános Asszony-arcú föltámadás önmagad kritikusa szomorú suhanc ki voltál magad elárulva parttalan zuhanással örökös hóhullásban nem múló télben — most micsoda karok ragadnak mégis micsoda ke'ek sugara combok közé egész az örökös nyárig micso-'a test hív szeretőiének napról napra éjszakáról éjszakára meg alált hazád s micsoda szemek nyitják rád a hajnalt hogy feletted minden veszteségedet mit még elveszteni se vo't időd hogy egvetlen szerelmes földrengéssé változik ez a nyár hol még a csöndnek is asszony-arca van. műbőrből, a talp és a sarok műanyagból készült, ezért „utcai viseletre alkalmas", akár viszonylag hosszabb ideig is. Mivel a műbőr felsőrész vízzáró tulajdonságú, ősszel, tavasszal hordható, „hideg időben csak korlátozott ideig". Igaz, „mérsékelt vízgözáteresztése miatt meleg, fűtött helyiségben a lábbeli állandó viseletre nem alkalmas". Tetszenek érteni? Tudnak követni? Tehát utcán, ősszel és tavasszal, am ha lehűl a levegő, csak korlátozott ideig, de ha a távfűtés jól működik, hordásra nem — no, akkor inkább folytatom. „Cipők-rémmel a felsörészt bekenni nem szabad, mert fényéi elveszti." Nedves textíliával tisztítsam, száraz ruhával fényesítsem, ajánlja a Minőségi Cpőgyar. Am ekkor a jobb lábas cipóból — a másik használati utasításból — imigyen szólt hozzám a Tisza Cipőgyár: „Az ön által vásárolt cipő marhabox felsőrésszel. ragasztott felerősítésű gumitalppal készült. A felsörészt legcélszerűbb puha szőrű kefével tisztítani, s az erősebb szennyeződést enyhén nedves ruhával eltávolítani, a száraz és tiszta felsőrészt cipőkrémmel ápolni. Négy-öt cipőkrémes kezelés után javasoljuk a felsőbőr színének BAGAROL pasztával történő felújítását." Hit csoda, ha kétségeim támadtak? Most kenjem a jobb lábas cipőt és óvakodjak a bal oldali krémezésétől, higgyem, hogy marhabox, vagy fogadjam el a műbőrt? Viselkedjem úgy, mintha a talp és a sarok műanyagból lenne, vagy törődjek bele abba, hogy ragasztott gumiból? Hordhatom fűtött szobában, vagy csak a hidegre korlátozzam cipőviselési vágyamat? Kérem, ne is próbáljanak osztozni gondjaimban. Az a cipő ugyanis teljesen rendes, akárki készítette, ak-írki csereberélte is össze a kezelési tájékoztatókat. Felsőrésze vászonból készült, talpának közelében nincs sarok. Ugyanis teletalpú. És műanyag. És komolyan mondom. 235 forintért még kényelmes is. PALFY KATALIN