Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

2 Vasárnap, 1978. arngnsrtos T& aláírták a japán—kínai béke- és barátsági szerződést • Peking, Tokió (AP) A kínai fővárosban szombaton aláírták a Japán—kínai béke- és barátsági szerződést, amelynek megkötéséről a két ország diplo­máciai kapcsolatainak 1972-ben történt rendezés® óta folytak tárgyalások. A do­kumentumot Hua Kuo-feng kínai állam­fő és Teng Hszlan-ping mlnlszierelpök-he­IvetteB jelenlétében Hunng Hua kínai és Szonoda Szunao japán külügyminiszter írt alá, a kínai országos népt gyűlés nagy, termében. A tíz évre szóló szerződés a ra­tifikációs okmányok kicserélése után — amelyre várhatóan egy hónapon belül To­kióban kerül sor — lép életbe. A japán kormány sokáig voriAkodoit AZ aláírással, mert kifogásolta a kínaiak ál. tál javasolt szerződé* úgynevezett „hege. móniaellenes" tételét, amelv az eredeti megfogalmazás szerint h kínai vezetés be­vallottan szovjetellenes álláspontjának el. fogadáaát kényszerítette volna a lapún fél­re. A tegnap aláirt öt cikkelyből álló szer­ződés a két fél álláspontjának kompro­misszumos összehangolását tükrözi. A do­kumentum kimondja, hogy a szerződő fe­lek egyike sem törekszik hegemóniára Azeia csendes-óceáni térségében és a vi­lág más körzetében, s hogy szembehelyez­kedik bármely más ország vagy ország­csoport Ilyen törekvéselvei, kimondja azonban azt is. hogy a szerződés nem érinti az aláírók egyikének álláspontját sem harmadik országgal való kapcsolatai­ban. A szerződést ismertető Üj-Kína hírügy­nökség hangoztatja, hogy Kína és Japán a békés egymás mellett élé* öt alapelvénék szellemében fogja fejleszteni baráti kap­csolatalt, s a két ország közti bármely vitás kérdést békés eszközökkel, erőszak alkalmazása, vagy erőszakkal való fenye­getőzés nélkül fognak rendezni. A hét 3 kérdése A Kötet-Kelet került lemét a viUgkfizvélemény irdek- vén összefüggésben van et­Xődésének homlokterébe azzal, hogy bejelentették: ezep- zal. hogy az olajexportáló tamber 5-én Camp Paridban amerikai—egyiptomi—izraeli országok az olaj árának fítiesfaMIkozó tesz. Mit jelent az Egyesült Államok ilyen emelését tervezik —, ha közvetlen beavatkozása a közel-keleti alkudozásba? — ez a elóbb nem, akkor jövő év kérdés foglalkoztatta elsősorban a hírmagyarázókat.. Ü) és első felében, s ha nem töb­féllg-merfdia ismeretlen politikus került a portugál kormány bel, akkor iií 8 szazalékkal. élére. Milyen esélyei vannak Nobre da Costánakt A hét Köztudomás szerint az olaj régére újabb rekordok születtek a nemzetközi valutapia- drágulása csak még jobban eon: soha meg az arany ilyen drága nem volt, soha az megnövelné az. USA óriási amerikai dollár ilyen mélyre nem süllyedt... Mire készül- fizetést mérleghiányát. Ala­hetnek a tőkés világ péruügyi szakemberei és — tveku- pos e gyanú. hogy a ban­lőntai? kóprés működtetésével, az­. AZ újabb és újabb doUár­• Mit Jelent •« Egyesűit Ál- sek érdekelt tekinti mégha- tömegek kibocsátásával fe­tamnk közvetlen beavat- tározóknak, akkor Portu- dezhetnó er.t a hiányt, a* kozása a közel keleti al- gáliát. a szociális bizonyt?- amerikai kormányzat, így kndozásbaT lanság és nyugtalanság, te- azt4n nyilvánvaló, hogy a V.IAK.O Mim,. ,u hAt a -"^trAJkok és & terme- híguló, dollárba vetett bl­„r hoFv .^ m? dmlomT ^mesésének útjára zhlom ' „ fogyat.kozóban iU mó nJ ir t " v"ZPtné' Mprt " So""*-kor- van... Különösen az lenne ^ffo- nncvi^v^r v.sV ™ny * Mak úgy tudott nz végzetes az amerikai valu­Css'lhbffirfőtané?* W0'"t hónaP°kban a lám. ha az olajexportáló of­SveÍTunLJLíuzte". mflradni- « tntersindí- gliáR'ok gitároznák: a „fé­rek ' nZl IS" rM >nkább türelemre intet- kete * folyékony arany" váP.lknmau "h^Jn ^z tp a ,r,megp" Nobr* da árát ezután nem dollárban vállalkoznak Hanem az rri„t gépészmérnöki ./gmítanák hanem — hogy Egyesült Államok elnöke ktipzpttspsfl férfiú, a Luso- érté™SóaégSr blztosít­magáhnz hívja meg Egylp- te<rn(| vállalat Pinök.Vetór- *rteKfluanu<wa8at 01íto"t tom és Izrael vezetőit. Mi hassák — több ország valu­kk ),(« 4..^. hr>oV Wn lg«z«atója, ezenkívül egy tájának értékét alapul vevő ahinstftnhBn art fontolót" ft";,nc'H Cé« P°rt,I«43'al új „könyvelési valutában", shlngtonhnn nz fontolgat- iPányválla1a1finflk Igazgató- % ' ' •M,éKhe. I. jik: a ramp-dnyld-l talál- tenác,,i taa)a. BaráU. csa- 4„Ufan^r*«Te^őJ kozón Carter felveti majd: ]ádl kapc,olntfll a portugál A" * ^1 -ÍÍT amerikai csapatokat kész a régI rendszerhez" lár olcsóvá teszi az amerikai Közel-Keletre küldeni egy Wrdés." 'togy" roigkockS-' exportárukat a világpiacon. megállapodás garantálása 1a.p kormányeln«kként — vi5 1' , , , • ,„ legalábbis gazdasági téren Carter kétségtelenül a sze- _ „ r(,t,r módMerek nJkai­mélyes tekintelyét is latba utazását" veti a hármas találkozó meg rendezésével. Ma Cnmp Dá­vid-ben kudarcot kellene el­könyvelnie, az súlyosan visszahatna már az 1080-as elnökválasztási esélyeire isi Éppen e/ért számos hírma­gyarázó azon a véleményen Mire készülhetnek a tő­kés világ pénzügyi szak­emberei és — spekulánsai a dollár újabb árfolyam­zuhanása nyomán? A hét végére újabb — né­Az Egyesült Államok mo­nopóliumai növelhetik szál­lításaikat akár Japánba, akár az NSZK-ba, abba a két országba, nmely ma már vetélytársa lett az USA­nak. Spekulánsok jórésze szá­mára nagyszerű alkalom a zavarosban halászaira az amerikai valuta értékcsök­kenése, az arany árénak van. hogy legalábbis valami hány éve még hihetetlennek magasba szökkenése. A kér­látsznteredmény megszülni-* hetik Carter. Szadat és Be­gln alkudozásainak végén. 0 Milyen esélyei vannak az új portugál kormányfő­nek? Eanes tábornok, a portu­gál köztársasági elnök rtl­lelánns meglepetésére egy úgynevezett ..technokratát" nevezett ki miniszterelnök­nek, az 88 éves Alfredo Nobre da CostAt. Hivatalo­san nem tartozik egyik párt­hos sem. de az sokat mond, hogy a baloldali pártok elé­gedetlenségüket fejezték kl Eanes döntései mlstt, vi­szont a Jobboldali Ereltas do Amaral, a kormányválságot kirobbantó Demokrata Szo­ciális Centrum vezetője „Jó választásnak" nevezte Nob­re da Costa kormányfővé tőrtént kijelölését. Az tntersindleal, « hatal­ma* szakszervezeti központ szintén bizalmatlan az új mtniaítarelnök személye iránt A kommunisták is »r­ra emlékeztetnék, hogy Nob­re da Costa rövid Ideig volt már egyszer iparügyi ml­nlsgter, akkori tevékenysége az. államosítási folyamat megállítását célozta. Az űj miniszterelnök első nvllAtknzntában gazda­sági helyzet megjavítását." említette fö céljaként Si­kerülhet-e ez neki? Ha úgy kezdene hozza, hogy. a töké­tartott — rieknrd dőlt meg dés, persze, csak az, hogy a nyugati tőzsdéken: az ki tudja pontosan meg jó­nrnny unciánkénti ára már előre: mikor kell aranyat a 210 dollár ki., r .'be szö- magas dolláráron eladnia, kött fel, viM.ont az ameri- mikor kell dollárt alacsony kai dollár Frankfurtban mát márkaárfolyamon vásárol­1 márka 90 pfenniget ért nia, hogy aztán később az csupán. Az Egyesült, Ál- újabb árfolyamváltozások lamok pénzének Ilyen me- nyomán lefölözzék a hasz­retű értékcsökkenése nyil- not­Hazaérkezett Kolumbiából az Elnöki Tanács küldöttsége 0 Budapest (MTI) Az Elnöki Tanács dele­gációja hazaérkezett Bogo­tából, ahol Úszta Gyulának, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével részt vett dr. Jullo César Turbay Ayalnak, a Kolumbiai Köztársaság ÚJ elnökének beiktatási ünnep­ségein. Jumzsagijn Cedenbal a Szovjet­unióban # Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására szomba­ton Moszkvába érkezett Jumzsagijn Cedenbal. a Mongol Népi Forradalmi Párt Köziponti Bizottságának első titkára, a Mongol Nép­köztársaság Nagy Népt Hu­rálja Elnöikségének elnöke. A mongol vendég szabadsa­gát tölti a Szovjetunióban. Eltemették VI. Pál pápát 0 Roma te helyezek el a Szent. Pé­Szombaton eltemettek VI. ter-bazilika kriptájában, a Pál pápát. A temetési szer- grottúkban A pápa végren­tartás a római Szent Péter deleiében kérté, hogy egy­téren délután gyászmisével szerű szertartással temessék kezdődött. A bíböro6i kollé- el és ne emeljenek neki di­giiim doyértje. Carlo Conja- szes síremléket. i lonieri bíboros mondotta a < * gyászbeszédet. VT. Pál pápa temetése al­A pápa temetésén tizenhá- kaiméból szombaton a. bú­rom nem katolikus egyház dapesti Szent István-bazili­és több mint száz ország ka ben dr. ljjas József kalp­képviselői vettek részt, köz- csai érsek, pápai tróhálló tűk államfők, minlszterelnö- gyászmisét tartott. Beszédet költ, külügyminiszterek. Je- mondott dr. Cserháti József len volt a magyar állami és pécsi megyéspüspök. A egyházi küldöttség, Traut- gyászszertartáson a kormány rnonn Rezső, az Elnöki Ta- képviseletében Markója Imre nács elnökhelyettesének ve- Igazságügy-miniszter. Szarka letétével. Részt vett a gyász- Károly külügyminiszter-he­szertartáson Kurt Waldheim, Ivettes és Straub István, az az ENSZ főtitkára ls. A ba- Állami Egyházügyi Hivatal ztllka előtti téren nagy tó- elnökhelyettese vett részt, meg gyúlt össze Ott volt több, Budapesten VI. Pál pápa fehér ciprus- akkreditált diplomáciai kép­fából készült, koporsóját es- viselet vezetője. pü',^ pun. RÁDIÓTELEX mm TILTAKOZÖ gyűlésen tiltakozzon s neo­NAGYGYÜLÉS náci NPD kitűzött összejö­Majna-Frankfurt mintegy vetelé ellen. A város tár­negjrven demokratikus szer­vezete felszólította a város lakoeságát, hogy ma nagy­Befejeződött a magyar származású amerikai üzletemberek látogatása Budapest (MTI) lehetőség. A magyar jogel­Szombaton a Magyar Ke- kotás kedvező feltételeket zá- biztosít az ilyen jellegű, el­ért mélyült nemzetközi gazda­sági együttműködéshez, s ezért véleményem szerint jó' reskedelmi Kamarában rómegbeszéléssel véget a magyar származású ame­rikai üzletemberek magyar­országi látogatásának hat- esélyei vannak a kooperácl­napos, hivatalos programja, ón alapuló gazdasági A vendégeket — akik a ke- csolatok bővülésének, veaktdélmi Magyarok meghívására kap­Az alelnök rámutatott: a Világszövetsége vendégek kedvező benyo­tartózkodtak mást szereztek a magyaror­hazánkban — Kallós Ödön, szági gazdasági fejlődésről, n kamara elnöke üdvözölte. Ezután eszmecserét folytat­tak a magyarországi látoga­tás tapasztalatairól. Ezzel kapcsolatban Lajos Schmidt, a Magyar—Ameri­kai Gazdasági Tanács ame­rikai tagozatának elnökhe­lyettese elmondotta: az éven­te 180 millió dolláros kül­Ugy találják, hogy az Egye­sült Államokban élő magyar származású üzletemberek ér­deklődétót mindinkább fel­kelti a két ország közötti gazdasági kapcsolatok k'szé­lesítésének újabb lehetősége. Sr A vendégeket magyaror­szági látogatásuk során hl­kereskedelmi forgalom nö- vntalában fogadta Trautmann velősére egész sor lehető- Usaső, az Elnöki Tanács he­ség kínálkozik — ezt blzo- lyettes elnöke. A küldöttség nyitja az amerikai üzletem berek magyarországi útja, Vizsgálódása ls. Ügy gondolom — folytat- delmi kapcsolatok la —, az idő megérett ar- nek lehetőségeiről ra, hogy a kooperáció maga­sabb gazdasági formája, a közös vállalatok alapítása is napirendre kerüljön. Tár­gyalásainkon komoly for- idegenforgalmi mában került szóba ez, a séget. vezetői Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszterrel a két ország közötti kereske­bővítésé­tárgyal­tak. A delegáció tagjai nagy­üzemeket kerestek fel, kul­turális centrumokba látogat­tak és megtekintettek több • nevezetes­sadalmának aggodalma ért­hető, hiszen az utóbbi évek­ben a Német SZövetsegl Köztársaságban erősen foko­zódott a neonácik tevékeny-, tóge. GYANÚS " SZÖVETSÉG „Kína gyanús azövetségtó ket próbál létrehozni a Bal­kánon, amelyek nagy veszé­lyeket hordoznak Tj.a térség népei, a jugoszláv, az albán, a görög, ti törölg és . más népek számára, ezért az egész világnak ébernek kell lennie Kína e térség­beli intri kaival szemben" — írja a kínai vezetéshez in­tézett levelében az Albán Munkapárt Központi Bi­zottsága és Albánia Mi­nisztertanácsa a KB lapjá­nak, a Zeri 1 Populltt ha-í sábjain. A Pravda ezzel kap­csolatosan megjegyzi: az al­bán—kínai kapcsolatok 1960. utáni egész történelme ar­ról tanúskodik, hogy Peking lényegében sohasem úgy épí­tette Tiranához fűződő kap­csolatalt, mint ahogyan on; nek két szocialista ország között történnie kellene, A maoisták mindenekelőtt jó gyakorlóteret láttak Albá­niában, amely biztosítja bal­káni jelenlétüket, és ezzel lehetővé teszi, hogy e térség országait megpróbálják be­vonni a maoista nagyhatal­mi politika törekvéseibe. Gémem Emxter: Mindig magam 97. — Tulajdonod ez a kert? — Másképp nem vetném. — Honnan vetted a pénzt? — Még ezután veszem, két hét múlva íratjuk A mérnök is akkorra megcsinálja a vízrajzét. — Sohasem tudja az ember, melyik kutya ha­rapja megt — Amelyik nem ugat! — felelém. — Hanem, ha nem tudná, keresztapám, a mozi gépésze al­kudoxza a házat — Még hogy ilyen csúnyán néz kl a portám! Ide belebújtál. — Magának kínálta először. Még aznap megvette 1800 pengőért Sávaitól a háza* részt a mozlgépész meE belement lakni, lakbért fizetett Kónyának. Hanem visszafizetett nekem négy év múlva. Mikor én elváltam az uramtól, eljött ide, megvenni azt a portát, hogy yonalba legyenek az övéveL Azt mondta: — Most adom vissza azt, amit te adtál ne­kem! Pali nem adja a porta felét, te semmi hasznát nem veszed. Nem tudom már, mennyit adott érte, 6 szab­ta meg, de nagyon kevés volt Csak egy szimp­la ablakot tudtam rajta venni. Palit biztos ital­lal vette rá, hogy adja el. Meghívtak a szerződés alálrósára, még tizedét sem kaptam, mint amit én adtam érte. Mikor a nagy kertem megvolt, volt ott ter­més, még Kővágóban is fogtam negyed hold sző­lőt a községtől, bérbe. Hu az illető kiköltözött a faluból, visszamaradt a föld a községnek. Veit dolgom, de hasznom ls lett volna. Sárlkát mef Gizit beadtam, csak a két lényt hagytam meg. Hoztam egy Laci nevű fiút, hogy valamit segít, borsó-, babszedés, vagy vigyáz a kislá­nyokra. Semmi hasznát nem vettem. Ha esak annyit megtett volna az uram, hogv elvigye az árut Szegedre, ez már nagy segítség lett volna nekem. Nem lehetett rábízni semmit Egyszer egy mázsa kec?kecsöcsű szőlőt küldtem el tőle, egy kocsi vitte be, 6 meg biciklivel ment utána. Eltadta, a kosarakat attól a kocsistól kiküldte, éjfél után ért haza, pénz egy szál sem. Séndorfelván úgy volt a negyvenes években, meg az előbbiekben is, hogy a kerteket koráb­ban bevetették borsóval. Szélvédett helyek vol­tak, május huszadika után lehetett szedni. De már közte vagy utána azonnal lehetett beültetni más terménnyel. Nyugodtan ki lehetett a két ter­mést venni. A falu ennyi termést elfogyasztani nem tudott. Ügy csinált a falu népe, hogy ösz­szectmborált, már két órakor hajnalban indultak az áruval. Ha annyi volt, hogy nem tudták el­helyezni, még a csomagtartóra ls jutott, úgy tolták a kerékpárt. Mire féljött a nap, bent kel­lett lenni vele, mert a kofák meg a kereskedők ekkor vásároltak. Aztán már úgy kellett elkilóz­ni. Akinek nem volt sürgős dolga, az megtehet­te. Nem mondom, hogy éppen többért el nem tudta volna adni. de néha visszafelé is ütött a piac. Oda sem küldhettem el az én uramat, mert a maguform)júakkul a városszéli vendéglőbe mentek. Addig, még a pénz futotta, Ittak és et­tek. Otthon meg a sok éhes száj várta a pénzt, hogy anyukája venni tudjon valamit Mert ennek a sándorfa'v! népnek több mint fele nagycsalá­dos és nagyon szegények volta. Nekem Is úgy jött volna jól, ha az uram hord­ja az Arut Mindennap menni kellett volna. Én meg odahaza ké-zítem á másnapra valót, meg a házi teendőket is elvégzem. Laci gyereket be­adtam, egy másikat hoztam el a nénémtől. Kiesi kora óta nevelte, aztán a másik testvérem ía elvitte, úgy mint családtagot tekintjük ma is. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents