Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-08 / 185. szám

Kedd, 1978. augusztus 15. 3 Az ország legnagyobb hűtőháza Székes­A Magyar Hűtőipar szé­kesfehérvári gyára tízezer tonna áru befogadására al­kalmas hűtőházzal gyarapo­dott Az új egység már pró­baüzemei. A képen: Az új p létesítmény belső tere. Vasárnapi műszak tyty : Szövetkezeti könyvtárak Hépművelőket keresnek a téeszek Korábban a téesz-mozga­lomban keveset beszélhet­tünk a közművelődésről, a kulturális élet támogatásáról. A közös gazdaságok megerő­södésével, anyagi és szelle­mi tőkéjük koncentrálásá­val, a jövedelmező gazdálko­dással egyre nagyobb lehe­tőség van a közművelődés fejlesztésére. A kollektívák vezetői sem zárkóznak el a kulturális élet támogatásától A termelőszövetkezetek 80 százalékában működik okta­tási, kulturális és verseny­bizottság, illetve szociális és kulturális bizottság. Arról viszont nem készülnek sta­tisztikák, hogy ezek a bizott­ságok mennyire töltik be szerepüket. Akad olyan ter­melőszövetkezet is, ahol ön­álló feladattal választottak kulturális bizottságot. A termelőszövetkezeti dol­gozók közművelődésének egyik legfontosabb formája a felnőttoktatás. Hozzájárul a vállalati gazdálkodáshoz, a demokratizmus erősödésé­hez, az emberi értékek kitel­jesítéséhez. Sajnálatos, hogy ebben igen nagyok az üze­mek közötti különbségek. A munka mellett tért hódított a tanulás a mezőgazdasági nagyüzemekben, ám még mindig nagyon sok azoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Ez részben a to­vábbi képzést nehezíti, de nagymértékben koráltozza más irányú művelődési igé­nyek kibontakozását is. A szakmai ismeretek meg­szerzésének legelterjedtebb módja a betanított munkás­képzés és a szakmunkáskép­zés. Az intézeti, bentlakásos tanfolyamoktól egyre in­kább húzódoznak a szövet­kezeti gazdák, hónapokig he­tekig nem szívesen vállalják a családjuktól, a lakóhelyük­től való távolmaradást. Lá­togatottabbak az üzemi, ki­helyezett tanfolyamok. Az elmúlt évben 78 tanfolyamon 1831 betanított munkást és 95 szakmunkást képeztek Csongrád megyében. Az idén 2876 személyt küldenek tanfolyamra, s az év első fe­lében a terveknek megfelelő­en realizálódtak az elképze­lések. Legrosszabb a helyzet az állattenyésztési ágazat­ban, részben mert kevesen jelentkeznek, másrészt, mert a tankönyvek már igen el­avultak. A kollektívák kőnyvellá­tottságának is nagy szerepe van. Jól bevált a saját könyvtár megteremtése, vagy pedig a kihelyezett könyv­tár működtetése. Szegeden a Felszabadulás Tsz- ,e«i van több S7*z kötet-e 'uíg c könyvtára Csengelés> az Aranyhomok Tsz majorjában fiókkönyvtár működik. A* iróroivaso találkozók; szintén segítik a parasztság művelődését, a művészek és befogadók kapcsolatát, s fel­kelthetik az érdeklődést to­vábbi alkotások olvasására. Nem érdemtelen az ilyen ta­lálkozók megrendezése, bár a legtöbb helyen nincs alkal­mas személy, aki ezeket szer­vezi. Néhány közös gazdaság sikerrel vett részt az orszá­gos „Olvasó Akadémia" pá­lyázaton, így a pusztamérge­si Rizling Tsz Aranycsillag szocialista brigádja is, és 5 ezer forint értékű könyvcso­magot nyert. Tavaly a közös gazdaságok közül 39 kötött a TIT-tel gazdasági, irodalmi, társada­lom- és szövetkezetpolitikai témájú előadások megtartá­sára szerződést Támogatják a községi művelődési intéz­ményeket, a deszki Maros Tsz 10 ezer forintot, a pusz­tamérgesi Rizling Tsz szintén 10 ezer forintot, a rúzsai Napsugár Tsz pedig 15 ezer forintot' ad évente a helybeli művelődési háznak. Ez vi­szont nem jelenti azt, hogy a szövetkezetek és a művelő­dési házak kapcsolata zökke­nőmentes. A közművelődés feltételé­nek és lehetőségének össze­hangolására nagy segítség lenne, ha a termelőszövetke­zetekben működő kulturális bizottságokban szakképzett népművelök is helyet kapná­nak, vagy ha erre nincs le­hetőség, önálló munkakör­ben foglalkoztatnák a kultu­rális ügyintézőket. Évről év­re rendszeresen és jelentősen nő az az összeg, amit kultu­rális célokra fordítanak a kö­zös gazdaságokban és a szak­szövetkezetekben. A csenge­lei Aranyhomok Tsz-ben nép­művelő szakon végzett fia­talt kívánnak foglalkoztatni főállásban, kulturális és sporttevékenységek irányítá­sára. A legfontosabb feladat, hogy évről évre csökkenjen azon szövetkezeti dolgozók száma, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osz­tályát. Reális felmérések alapján az oktatási és to­vábbképzési tervek is ered­ményesebben valósulhatnak meg. A szakmunkásképzést nem lehet elhanyagolni, fő­leg azokon a szakosított tele­peken van szükség tanult, szakképzett fiatal munkások­ra, ahol a fejlett technika, a nagy eszközérték mára már nem engedheti meg a felké­születlenséget. Célszerű, ha minél több közös gazdaság­ban nem csak az egyetemi évekre, hanem a szakmun­kásképzés éveire is ösztöndí­jakkal segítik a fiatalokat. Az anyagi alapok megterem­tődtek, minden forintért kár, amit nem céls erűen, r nem a tagi'g szellemi pallérozás? érdekében kasználnak feL Eta. L. L ' Veterán autók túrája Dél-alföldi túrára indult hétfőn a veterán autók nyol­cadik csongrádi, nemzetközi találkozóján részt vevő mint­egy hetven régi jármű. Az autómatuzsálemek Csongrád városból Orosházára, Békés­csabára, Gyulára, Tótkom­lósra, Makóra, Szegedre mennek és onnan térnek vissza augusztus 11-én Csongrádra. Az 1920-as, 1930­as években készült autók — Opelek és Tátrák, BMV-k, Fordok és Mercedesek — legöregebbje egy 1907-es év­járatú kétszemélyes, fakere­kű Laurin Clement A veterán autók csehszlo­vák, NDK-beli és magyar tu­lajdonosai járműveikkel fel­vonulnak a csongrádi napok augusztus 12-i megnyitó ün­nepségén, majd a város sportpályáján ügyességi ver­sennyel zárják találkozóju­kat Hétköznapokon nem számít hajnalnak a hat óra, de va­sárnap, különösen az ébrede­ző lakótelepen annál inkább. Csattog, zakatol a kompresz­szor a Szamos utcában. A tízemeletes kockaház ablaka­iból néhány ember kidugja a fejét bosszúsan tekintget a légkalapácsosokra. A zaj szin­te elviselhetetlen. A panel­épületek falán felerősödve visszhangzik pz őrült berre­gés. A gumitömlőkben ki tud­ja, hány atmoszféra nyomás­sal áramlik a sűrített levegő. — Tudják, hogy haragszik magukra az egész környék? Az arcokon kesernyés mo­soly. — A múlt héten rohadt almával is megdobáltak ben­nünket — mondja Tóth An­dor István villanyszerelő. Ezen a vasárnapon a lég­kompresszor mellé osztották be. Huszonkét éves, alig vár­ja már, hogy végre behívják katonának. A többiek — Tóth Andor Lajos, Koncz János és Pig­niczki Sándor — kubikosok. Legalábbis ez van a munka­könyvükbe írva. — Mi készül itt, hogy olyan sürgős ? — Csatorna. Szennyvízát­emelő — feleli Koncz János. — Eddig hql folyt a szenny­víz? — Pár méterre innen — mutat a kerítésen túlra. — Most is ott folyik. — A régi nem jó? — Nem. De ezt ne tőlünk kérdezza Nekünk az a dol­gunk, hogy fölverjük a be­tont, és a gép után kidúcol­juk az árkot. Egyikük leállítja a komp­resszort, jól esik a csönd. Fa­rönkökre ülünk le beszélget­ni. A jelenlegi munkaterüle­ten — körülbelül egy ötven­méteres szakaszon — föl­bontva az úttest, aszfalt- és betondarabok tornyosulnak egymás hegyén-hátán. — Megéri maguknak ez a vasárnapi műszak? — Nem kényszerítettek rá bennünket, hogy bejöjjünk 1 Befejeződtek a mapar-szovjet energetikai tárgyalások Simon Pál nehézipari mi­niszter meghívására augusz­tus 3. és 7. között tárgyalá­sokat folytatott Budapesten Pjotr Nyeporozsnyij, a Szov­jetunió energetikai és villa­mosítási minisztere. Áttekintették az Albertir­sa—Vinyica közötti 750 kilo­voltos távvezeték idei és a paksi erőmű első 440 mega­wattos gépegysége 1930. évi üzembe helyezésének leg­fontosabb tennivalóit A szovjet miniszter meg­tekintette az albertirsai al­állomást, és az atomerőmű építkezését. Albertirsán meg­állapították, hogy az építési, szerelési munkák túlnyomó része befejeződött, s igy a távvezetéket az év végén az előírt határidőre üzembe he­lyezik. Jó ütemben haladnak a paksi atomerőmű építési munkálatai is. A szovjet vendég tegnap, hétfőn elutazott Budapestről. — mondja Tóth Andor Lajos. — De kevés a pénz, a túlórá­val szedjük össze azt, amit sok helyen enélkiil is megad­nának. — Mégis, mennyi a pénz? — Nekem 2700—2800 a nyers keresetem. Számoljam hozzá a különélést? Az, na­ponta húsz forint, de megvan annak az ára. — Leveszi a sapkáját, aztán tovább me­sél. Nincs mit titkolnia, azt mondja örül, hogy valaki ba­rátságosan is szóba áll vele. — A múltkor, amikor a gö­dörben álltam, megkérdez­ték, a járókelők, hogy mit fi­zetnek ezért a munkáért Megmondtam, és a pofámba röhögtek, hogy mit hazudo­zok itt össze-vissza. Senki se hiszi el az igazságot Csengele Szegedtől ötven kilométer. Onnan hozza-viszi őket a busz mindennap. Tóth Andor Lajos 54 éves. Négy órakor kel, fél hétre ér haza. — Bejövök és dolgozok. 5—600 forintot jelent nekem egy-egy szombat vasárnap. A fiam katona, a menyem velünk lakik. Segítek rajtuk, ahogy tudok. — A veszélyességi pótlék hat métertől jár — mondja Koncz János. — A terv sze­rint ilyén mély kell hogy le­gyen a csatorna. Ennél lej­jebb — papíron — sohasem dolgozunk. De a sár meg a lucsok 10 centivel följebb is akkora. És a fal is éppen úgy beomolhat — Senkinek sem panasz­kodtak erről? — Panaszkodtunk, és pa­naszkodunk most is, de hát mi haszna van annak — le­gyint Tóth Andor Lajos. — Igaz, áprilisban volt béreme­lés, csakhogy azzal se jutot­tunk semmire. Azelőtt 12 fős volt a brigád, most tizenha­tan vagyunk. A ránk bízott munka többfelé oszlik, ugyanúgy az érte járó pénz is. Pigniczki Sándor 58 éves. Felesége takarítónő. Hamm fia, két unokája van. A múlt hónap végén került a válla­lathoz. — Régebben feljártam Pestre, voltam a téeszben is — meséli —, de ott se jól fi­zettek. Innen mégiscsak ha­zavisz a busz, falubeli isme­rősökkel dolgozom együtt, ve­lük a nehezebbet is könnyeb­ben elviselem. Nincs más vá­lasztásom. Tóth Andor Lajos folytat­ja: — A múltkor a tévében néztük a jogi eseteket. Mi is megtehetnénk, hogy odébb­állunk, szívesen kapna utá­nunk bármelyik vállalat. Máshol kubikos a kubikos. ez a brigád azonban mindent megcsinál. Dehát ilyen öreg fejjel kinek van már kedve munkahelyet változtatni. Tíz éve vagyok ennél a cégnél. Koncz János ugyancsak tíz éve dolgozik a vállalatnál. 38 éves, két gyereke van. Anyósa Szőregen lakik, hét végén hozzá utazik ki aludni. A munkának két hónap alatt készen kell lennie, ezért hétfőtől vasárnapig tart a műszak. Holnap, hétfő haj­nalban minden kezdődik elöl­ről, illetve folytatódik to­vább. — Tudja, jól megszorítot­tak bennünket — mondja Koncz János. — Rókuson ösz­szeroppant a csatorna, föl­szedtük, újra leraktuk, és még úgy is készen lettünk határidőre. Most azt a tem­pót veszik alapul, pedig itt nagyon nehéz a talaj. A le­mezek 40 centire mennek csak le a földbe, és máris be­gyűrődnek, el kell vágni őket, Dehát ebből élünk! — Mi lesz a vasárnapi me­nü? — Mi? — neveti el magát Koncz János. — Egy kis osz­szeaszalódott szalonna. Hiába van a táskámban, délre biz­tosan kicsöpög a zsírja a na­pon. A víztoronytól nem messze a bisztró. Sokan kora reggel elindulnak, hogy beszerezzek az ebéd utáni sort, vagy bort. Pigniczki Sándor a vizeskan­nához megy, jóízűen iszik a kannafedöbőL Tóth Andor István beindítja a kompresz­szort, Koncz János és Tóth Andor Lajos pedig fogja a „vallatógépet" — ók így ne­vezik a légkalapácsot — és belenyomja a „szuronyt" a betonba. Bömböl a gép, sza­porodik a betontörmelék. Július 23., Szeged. Húsz­éves a szabadtéri, az előző es­te mutatták be a Hunyadi Lászlót, ma este a Bánk bánt nézheti meg a sok ezres né­zősereg. Dél van, jó ebédhez szól a nóta. Az emberek az öklüket rázzák a légkalapá­csosokra. Nem elég, hogy hó­napokig fölforgatják a kör­nyék rendjét, még szombaton és vasárnap is zúgatják a ma­sinájukat. Föltúrják az egy­szer már lefektetett aszfal­tot A lezárt útszakasz kez­detén piros-fehér csíkos táb­la, rajta a felirat: KEVIÉP. Sarga helikopter kering ala­csonyan a levegőben. Motor­jának zaja elvegyül a komp­resszoréval. Délután 3 órára elcsendesül a környék. De holnap hajnalban ismét meg­szólal a légkalapács. R. L Autóbuszjárat Aradra Nagy érdeklődéssel várt Aradról Szegedre szerdán járatot indít útjára csütör- és pénteken 6 órakor indul tökön, augusztus 10-én a Vo- autóbusz, mely 7 óra 45 Ián Tröszt: a Budapestről perckor érkezik, kedden és induló, s Kecskeméten, Sze- csütörtökön pedig 17.20-kor geden, Makón, Nagylakon át indul, s Szegedre 19 órakor közlekedő aradi kocsikat, il- érkezik. A kedden, pénteken letve a Szeged—Arad közöt- és szombaton 15.10-kor indu­ti járatokat, melyek aradi ló aradi autóbusz 17 órakor érkezési, illetve indulási idő- van Szegeden, s 20 óra 25 CB kanikuicaban pontjainál a romániai idő­eltolódás egy-egy óráját is beszámították a menetrend készítői. Kedden, csütörtö­kön a Szegedről 6 óra 30-kor induló autóbusz az ottani idő szerint'10 óra 10 perckor ér­kezik Aradra, a szerdai és pénteki kocsi Szegedről 18 órako- megy, s Aradra 21 óra 43 perckor érkezik. A ke' 'cn, pénteken, szomba­udapestről 6 óra 15-kor ó járat 9.50-kor megy te'ább "-zegedről Arrdra, a»JOvá 13.30-kor érkezik, perckor ér Budapestre. A csaknem zimankós jú­lius után valósággal berob­bant augusztusban a káni­kula. A száraz nyári időjárás általában aggodalommal tölti el a vízmüvek szakembe­reit, és ott lebeg a lakosság feje fölött a vízhiány ré­me. Takács Antalt, a Szegedi Vízművek és Fürdők igazga­tóját kérdeztük, tartha­tunk-e ezekben a meleg na­pokban attól, hogy apadni kezdenek a kutak? Az első csapolás Hétfőn megtörtént az első során a nagyolvasztó belső csapolás az ózdi kohászati térfogatát, a korábbihoz ké­üzemek 102 nap alatt átépí- rest. 160 köbméterrel m°g­Íettf S-h nagyolvaszt°jábóL növelték, s ez lehetővé te­A felújítás és az ezzel par- . , , • huzamosan végrehajtott bő- S2a> hogy na!"onta 100 tonná­vítés együttesen 110 millió val több nyersvasat csapol­forintba került. Az átépítés janak belőle. A válasz megnyugtató: a vállalatot nem érte fölké­születlenül a hőség. A ku­takba 46 búvárszivattyút he­lyeztek el. A vízmű kapaci­tása naponta 80 ezer köb­méter, de a fogyasztás nem éri el a 70 ezret sem. Az augusztusi meleg napoknál veszélyesebb szokott lenni a májusi szárazság, amikor a kiskerttulajdonosok bö öntö­zésre kényszerülnek. Most többnyire csak a paprika, pa­radicsom szorul némi vízre. Üjszegeden, az odesszai la­kásokban és a Fürj utca kör­nyékén azonban előfordulhat, hogy a késő délutáni érák ban jobban meg kell nyit­niuk a csapot az ott lakók­nak. Ennek az az oka, hogy a híd építése miatt késik a vezeték üzembe helyezése. A jövő év közepére azonban ezek a gondok is messzi nek és zavartalanul, bő víz­zel locsolhatnak estenként az újszegedi kiskerttulí.jdoc ­sok. Cta. A.

Next

/
Thumbnails
Contents