Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

4 Szombat, 1978. augusztus 5.' Mi lesz a Skylab sorsa? Éghetetien papír Áz írógép múltja w ••• rn es jovoje V • ' ^ jaj •ff jfe ff^l^J^gPNjp .y^wL^v mmm/ ' | áé$?% Az írás gépesítésének kezdetén az író kéz mozgását akarták utánozni. Ilyen gép szerkesztéséről 1760-ból van adat: egy írórudat két egymásra merőleges Irányban egy-egy mechanizmus vezérelt görbe vezérlőpályákknl. A szerkezetet erős rugók hajtották. A nyomtatás felfedezésekor alakultak kl a különféle nyomtatóirógépek, amikor például gömbfelületre vitték fel a betűket és a megfelelő betűt ráfordítva a papírra, érték el a kívánt hatást. Ezek H gépek nagyon lassan működtek. Az első maihoz hasonló írógépet egy dél-tiroli asztalosmesternek tulajdonítják (1867.), az ő szerkezetéhez teljesen hasonló elvi felépítésű gépeket kezdtek gyártani Amerikában. és az 6 kezdeményezésükből fejlődött kl a Remington néven ismert írógépmárka is. Az első üzemileg gyártott írógépek 1870ben készültek. Az írógépek szerkezeti fejlődésével a gépek könnyebbé, egyszerűbben kezelhetőkké váltak. Az első világháború idején jelentek meg az utazó írógépek. amelyekből a mai táskaírógépek alakultak ki. Az írógép legfontosabb alkatrészei: a váz, a billentyűzet, az összekötő karok, a betűk, a festékszalag, a papírvivő kocsi és a henger. A betűkarokat olyan mechanizmussal mozgatják, hogy az írás egyenletessége a kézi leütés erősségétől többé-kevésbé független legyen. A villamos hajtású írógépeken az egyenletes leütés-erősséget maga a szerkezet biztosítja, az író személy csupán érintkezőket zár a betűgombok megnyomásával. Sokak véleménye azonban a hagyományos írógép már kiszolgált. A nyelv állandóan fejlődik, s az egyes betűk előfordulásának a gyakorisága is változik. A mai írógépek billentyűzete, illetve betűelrendezése pedig semmit sem változott 100 év óta. A két kéz terhelése íráskor ma már közelítően sem egyforma. Ezenfelül a ha. gyományos írógép egészségügyi szempontból sem kifogástalan: elősegíti a gerincoszlop meggürbülését. Űj típusú, a kéz formájához alkalmazkodó billentyűzetet alakítottak ki a P. C. D. angol gyár elektromos műszerészei. A legépelt szöveget a billentyűzethez kapcsolt képernyőn lehet elolvasni. A javítások eivégeztével, a mágneses szalagon rögzített helyes szöveget végül egy automata írógépbe táplálják be. Képünkön: az új típusú billentyűzet. A világűrben napjainkban általában másnaponként ég el a légkör felső rétegében egy-egy kiszolgált mesterséges hold. Ideje lejártával visszatér az atmoszféra sűrűbb rétegébe és ott elég. Az űrkutató hatalmak —bizonyos egyetértésben — mesterséges holdjaikat általában s'acsony röppályára küldik és így keringési idejüket előre meghatározzák. Szükségszerű ez az intézkedés, mert ellenkező esetben a műholdak végtelenségig keringenének a világűrben és a végén akkora lenne ott a telítődés, hogy nem lehetne a földről műszerekkel felismerni, azonosítani ezeket. Lapozzunk most bele egy műhold pusztulásának forgatókönyvébe. Pályája végén a mesterséges hold az atmoszféra sűrű rétegébe ér. Itt nemcsak felfűtődik, de ez a réteg a nagy sebességű holdat hirtelen le is fékezi. Nagyfokú lassulás következik be a szatellit mozgásában, méghozzá olyan erővel, mely többszöröse a műhold tömegének. Ilyenkor a mesterséges hold általában viszonylag kis részekre esik szét és ezek a részecskék csillagszóróként égnek el. Ez a tökéletes égés az ember és környezete szempontjából a szerencsésebb eset. • Előfordul azonban, hogy a szatellit a sűrű rétegben nem ég el tökéletesen. A hirtelen lefékezéskor hosszúkás nyíl alakú fémrészek válnak le belőle. Az ilyen aerodinamikai formájú részecskék „megússzák" az elégést és fém formájában a meteoritesőhöz hasonlóan zuhannak le a földre. Még szerencse, hogy ezek a fémrészek a tengerbe és nem lakott területre zuhannak. Pillanatnyilag komoly veszélyforrást jelent az amerikai Skylab űrlaboratórium, amely még a világűrben kering.* A 76 tonnás SkylabBiztonsági autóüvegek Minden autóssal előfordulhat, hogy felcsapódó, lehulló kő vágódik kocsijának üvegfelületéhez. Könnyen elképzelhető, mi történne akkor, ha csak könnyen, kisebb-nagyobb hegyes, éles darabokká törő közönséges üvegű ablakok lennének az autókon. Éppen ezért amióta az ipar felkészültsége megengedi, hatósági előírások kötelezővé teszik, hogy ún. biztonsági üvegből készüljenek a gépkocsik ablakai, mivel az üvegkárosodásnál, vagy ütközéskor csaknem kizárja a sérülési veszélyt. Kértféle biztonsági üveget gyártanak világszerte: edzett (egyrétegű) és ragasztott (többrétegű) kivitelűt. A nagyon teherbíró és rugalmas, edzett biztonsági üveg úgy készül, hogy az előre kialakított formájú és méretű, 4,5—5,5 mm vastagságú üvegei. először felhevítik magas hőmérsékletre, majd hirtelen lehűtik. E kezeléssel nagy belső feszültség keletkezik az anyagban, amelynek egyensúlya törés esetén hirtelen megbomlik és az egész üveg apró, kocka alakú darabokra — morzsákra — reped szét, s rendszerint nyomban ki is hull az ablakkeretből. Ez a jobbik eset, ha ugyanis keretében marad az átlátszatlanná repedezett üveg, megfosztja a vezetőt a kitekintés lehetőségétől. Ez Információs rablás Manapság sajnos egyre gyakrabban hallunk repülőgép-eltérítésről, vagy váltságdíj reményében elkövetett emberrablásról. Ami viszont teljesen új — mágnestárcsák és mágnesszalagok elrablása, melyekért szintén váltságdíjat követelnek. Ez történt ugyanis az angol Imperial Chemical Industries (ICI) céggel. Nemrégiben, az egyik hétvégén, közel fél tonna > mágnesszalagot raboltak el a cég rozenburgi (Hollandia) számítástechnikai központjából. majd az ilyen esetekben szokásos módon, telefonon felhívták a vállalat londoni székhelyét és 250 000 font sterling váltságdíjat követeltek. A mágnesszalagok főleg az ICI európai tevékenységére vonatkozó fontos és bizalmas információkat, így a bérek, adósok és hitelezők adatait tartalmazták. Az ICI szerint nem annyira az információk állományát, hanem azok újból összegyűjtésének költségeit vették számításba. A rozenburgi számítástechnikai részleg vezetőjét bizták meg azzal, hogy a kért váltságdíjat tartalmazó kis -^-bőrönddel megjelenjen a rablók által meghatározott „randevú" helyén. De a rendőrség is ott volt a találkán, és nyakon csípte az ICI képviselőjére váró két személyt. Nem sokkal azutan a belga rendőrség Anversben megtalálta az ICl-től ellopott több mint 600 mágnesszalagot és mágnestárcsát. Érdemes megemlíteni azt a rendkívül érdekes tanulmányt, melyet a Stanford Research Institute készített 148 „információcsalás"-i esetről. így például egy könyvelő hat éven keresztül egymillió dollárt lopott úgy, hogy az őt alkalmazó váltalat pénzügyi modelljét arfa használta fel, hogy megtudja, mikor élhet vissza hivatali hatalmával a felfedezés veszélye nélkül. Mégis lebukott, és tíz év börtönbüntetésre Ítélték. Másik esetben egy fajüldöző programozó olyan munkavállalói programot irt, mely a feketéket, mint munkakeresőket automatikusan kizárta. Üjabb példa (figyelmeztetés az amatőr fogadóknak): egy számítóközpont főnöke néhány beosztottjával a számítógépet a hendikepes lóversenyfutamok analizálására használta, és több ezer dollárt szedtek be hetente, mielőtt rajtakapták őket. Mit lehet tenni a számítástechnikusok ilyen visszaéléséve] szemben? A Stanford Institute szerint nem sokat, kivéve talán azt, hogy „fizikailag" őrzik a gépterem bejáratát, és csak azoknak engedik meg a belépést, akik speciális belépőkártyával rendelkeznek. az egyik legfőbb panasz az egyrétegű biztonsági üveg ellen, s az a tapasztalat sem elhanyagolható, hogy a szélvédő gumi szegélyében egy olyan fűrészfogas üvegréteg marad vissza, amely igen súlyos sérüléseket okozhat (különösen akkor, ha a karambolozó gépkocsiban ülők nem használják a biztonsági övet, tehát előrevágódnak.) A ragasztott biztonsági üvegnek az a legfontosabb jótulajdonsága, hogy nem esik szét az egész üveg. Pedig tulajdonképpen ez is edzett üvegből van, de két vagy három vékonyabb rétegből, közöttük átlátszó műanyag (rendszerint polivinilbutirát) fóliával, ami összetartja. Kö vagy valamely más „lövedék" becsapódása esetén a ragasztott üvegesek az ütés helye körül repedezik meg pókhál ószerüen, átlátszóságát azonban bizonyos fokig e helyen is megtartja. Persze némi hátránya ennek a biztonsági üvegfajtának is van: karambol esetén a biztonsági övet nem használó személy előrevágódó feje nem mindig tudja átszakítani a rugalmas és szívós üvegréteget, így súlyos koponyasérülést szenvedhet. Példaként ernlíjük meg, hogy a Lada (Zsiguli) gépkocsik mellső szélvédője háromrétegű ragasztott kivitelű. a hátsó és az oldalsó ablakai pedig edzett üvegből készülnek. Nem is ritka látvány, hogy ezen a háromrétegű szélvédőn milyen kis, szinte láthatatlan lyukat tud ütni egy-egy nekivágódó tárgy (jó tudni, hogy a kötelező műszaki vizsgán csak a tökéletesen ép szélvédőüvegű autó felel meg.) Beszereléskor e réteges üveg a kényesebb, sérülékenyebb. Az egyes autótípusokhoz csak a számukra pontos méret szerint készülő üvegek használhatók. Az edzett üvegek nem vághatok és nem köszörülhetők (csiszolhatók), s a ragasztott üvegek is csak akkor, ha közönséges üvegből készülnek (ami ma már egyre ritkábban fordul elő). A bármi okból kitört autóablak pótlása nem mindig és nem mindenütt oldható meg, márpedig szélvédő vagy hátsó ablak nélkül autózni a legnagyobb megpróbáltatások közé tartozik. Éppen ezért mindig legyen a kocsi Csomagtartójában egy megfelelő méretű, átlátSzóságú és erősségű rrtűanyagfólia, amit ragtapasszal Ideiglenesen fel lehet erősíteni a hiányzó üveg helyett. B. L ot 1973, május 19-én lőtték fel Föld körüli pályára. Az űrlaboratórium személyzete háromszor váltotta egymást. Az utolsó legénység 1974. február 9-én hagyta el a Skylab fedélzetét. Azóta kering a Skylab a világűrben, s a földről mind fényesebbnek látszik. Számítások szerint 1980—81-ben ér az atmoszféra sűrűbb rétegébe, s ott részben vagy egészben elég. Tökéletes égése korántsem biztos és nem mindegy, hogy tökéletlen elégésekor darabjai lakott területre esnek-e, vagy a tengerbe. Mit lehetne tenni az esetleges környezeti szennyezés vagy baleset elkerülése érdekében? Az egyik amerikai terv szerint 1981-re már üzemképes lesz az űrrepülőgép. Ennek segítségével űrhajósok randevúznának a Skylabbal, átszáll.nának fedélzetére. Ott segédmotort szerelnének az űrlaboratóriumra, amelynek segítségével a Skylab pályakorrekciót hajtana végre. Így el lehetne érni, hogy az űrlaboratórium esetleges roncsai a Csendesóceán vizében fejezzék be pályafutásukat. A kiégett mesterséges holdak két szempontból jelentenek szennyforrást a környezetéért aggódó ember számára. A légkör sűrű rétegében elégő műhold égésekor gáz keletkezik, majd fémpor kerül az atmoszférába. Évente több száz tonna fémpor kerülhet így az atmoszféra felső rétegébe. A fémszennyezés mellett az elégő műhold fel ls fűti az atmoszféra felső rétegét, s egyben ionizálja azt. Hőszen nyerés következik ily módon be, s ez még egyes meteorológusok szerint az időjárást is befolyásolhatja. Végül fennáll még egy szennyezési veszély a tökéletlenül elégő mesterséges holdak fedélzeti mini atomreaktoraitól. Szerencsére ez eddig Összesen 2—3 esetben fordult csak elő. (A jövőben a két nagyhalalom között valószínű megegyezés jön létre arról, hogy kölcsönösen tartózkodnak a nukleáris energiaforrások világűrbéli felhasználásától.) H. M. Japán tudósok feltalálták a ,.glpsbart"-nak nevezett éghetetien papírt. A kutatócsoport már évek óta a gipsz további felhasználási lehetőségeit kutatja. Az ipari létesítmények egyre több füstkéntelenítő berendezést alkalmaznak szerte az országban. A füst kéntelenítési folyamatának lényege pedig, hogy abszorbensként meszet használva megkötik a kénoxidokat, miközben gipsz képződik, és a füstgázok kénmentesen távoznak. Az ily módon keletkezett gipsz mennyisége azonban meghaladta a keresletet és felesleges melléktermékké vált. Ezen a problémán segítettek a kutatócsoport tagjai, akik különlegesen kezelt katalizátort alkalmazva elérték, hogy a keletkező gipszkristályok kétfélék: oszlop, vagy tüformájúak. A tűformájú kristályokból 200—800 C-fokra hevítve nyerhető a „gipsbart". Az ily módon átalakított berendezések nemcsak tovább felhasználható gipszet termelnek, hanem a folyamat csak mintegy tizedébe kerül a hagyományosnak. Négyszínű utak Az USA-ban. Pennsylvania szövetségi államában több kísérleti útszakaszt építettek, amelyeknek műanyag burkolatába különféle színben reflektáló üveggyöngyöket dolgoztak be. Azokba az útszakaszokba. amelyek megállító jelzést, illetőleg emelkedést előznek meg, a reflektorfényben vörösen felragyogó gyöngyöket tettek. Ahol majd balra el szabad kanyarodni, ott az úttesten zöld gyöngyök világítanak. Ahol veszélyes helyek következnek, ott narancs színárnyalatú, ahol pedig az előzés tilos, vagy az út szűkül, ott sárgán világító üveggyöngyök borítják a utat. Kés helyett lézersugár A lézer orvosi alkalmazása mintegy 10 évvel ezelőtt kezdődött meg az Egyesült Államokban. Egy igen nehezen befolyásolható és csak körülményesen operálható betegséget, az ideghártya leválását lézersugárral gyógyítják. A lézersugárral való finom manipulációs lehetőségeket mutatják azok a kísérletek, amelyek során sejten belüli műtéteket végeztek. Egy egysejtű állatkában például mikroszkóppal fókuszált lézersugárral 1X2,5 mikron területű részt elpusztítottak. Ezek a hallatlanul tűszerű hatások, amelyekkel egyetlen sejt apró részletét a többi terület épsége mellett teljesen elroncsolhatunk, jogosították fel a kutatókat, hogy a lézert olyan mikrosebészeti eszköznek tekintsék, amely messze felülmúlja az eddig használt eszközöket (mikromanipulátor, elektromos kés). Képünkön: lézersugárral felszerelt berendezés segítségével operálják a recehártyaleválásban szenvedő beteget a prágai új szemklinikán, amelyet a legmodernebb gépekkel, sebészeti műszerekkel szereltek fel. i