Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-30 / 204. szám

Szerda, 1978. ausrusztus 39. 7 Szovjet miniszter Budapesten Leonyid Kosztandvov, a Szovjetunió vegyipari minisztere Simon Pál nehézipari miniszter meghívására kedden Budapestre érkezett. A két miniszter tárgyalásokat folytat a magyar—szovjet vegyipari együttműködés fejlesztéséről. A célok azonosak Napirenden: a mezőgazdasági szakemberképzés Az iparosodó mezőgazdaság, a korszerű termesztési rendszerek mind több értékes gépet Igényelnek, ezek kezeléséhez, irányításánoz műszakilag megfelelően képzett mezőgazdasági szakemberek kellenek. A Magyar Agrártudományi Egyesület szervezésében a szeptember 5-én Mezőtúron megrendezésre kerülő konferencián a műszaki továbhképzés helyzetéről, fejlesztésének lehetőségedről lesz szó. A tanácskozásról kedden sajtótájékoztatót tartott a szervező bizottság Budapesten, a Technika Házában. A tanácskozásra néhány KGST-ország szakemberei is jelezték részvételüket, hogy az itt szerzett tapasztalatokat hasznosíthassák a mezőgazdasági műszaki oktatási rendszerükben. (MTI) B KPVDSZ és a Jugoszláv SZDSZ vezetőinek nyilatkozata Két napon át Szabadkán és Szegeden tanácskoztak a nek összehasonlítása is taMagyar Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgo- pasztalatainkat gazdagítja, zók Szakszervezetének és a Jugoszláv Szolgáltatási Dolgo- Hangsúlyozta, hogy a szabadA hála zók Szakszervezete szövetségi bizottságának képviselői. A megbeszélések tegnap, kedden fejeződtek be Szegeden, az SZMT székházában. Mint már arról hírt adtunk: a tanácskozás célja az volt, hogy a két, azonos szakmában dolgozókat tömörítő szakszervezet hivatalos kapcsolatai tovább erősödjenek. A tanácskozás tapasztala- egy sor jő megoldást, ötletet tait összegezte Predrag Pet- is kínál az alapszervezetekrovszki, az SZDSZ szövetségi nek, a szakmáknak. így pél- .„..., , , bizottságának elnöke és dr. dául a döntések előkészítése Hetve tartományok szakszer Krekács György, a KPVDSZ során üzemi demokráciánk s,zbU' főtitkára. kai és a szegedi tanácskozás a meglevő kapcsolatok erősítését, tervszerűbbé tételét szolgálja. JELENA CSUPURDIJA, az SZDSZ szövetségi végrehajtó bizottságának tagja, a vajdasági tartományi bizottság elnöke a határ menti megyék, N em hiszem, hogy grafomániás Z.-né. Feltételezem, hogy ritkán ír olyan levelet, mint amilyet a szerkesztőségünkbe küldött. Soraiból sejthető, hogy rendkívüli é'ményben és örömben volt része. A rövid írásból kiderül, hogy a „tévét és az automata mosógéoet jól megcsinálták". Sőt. „akkor jöttek, amikorra ígérték" Hát ilyen érzelmeket lehet kiváltani pontos és jó munkával? Ilyen ritka a tisztességes és korrekt teljesítmény? Még 1978-ban is ott tartunk, hogy hálafohászt kell mondani, ha gyorsan és hibátlanul megjavítják valakinek a vízcsapját, villanyát, kifestik a szobáját, felcsiszolják a parkettáját, elvégzik az egy háztartásban lehetséges karbantartást S mindezt természetesen nem ingyen, hanem pénzért, olykor-olykor szép summáért Ennyire könnyen és gyorsan adunk hálát... De ismerősöm esete azt is példázza, jő pénzért sem könnyű szakembert találni, hogy egy lakást rendbe hozzon. Az illetékes szolgáltató vállalatok közölték, hogy várjon három vagy négy hónapig, mert hiába fizet akármennyit, hamarabb nem tudják besorolni. Ezután kisiparost keresett, de mind tele volt munkával, senki se vállalta a megbízást, c^.-.... , o . „ ,s ezért végül egy kontárral érte be. Kétszobás otthonának továbbfejlesztésében. Nálunk J°. az= esyu"mukodes a koz- |ajtóit ^ ablakait potom hétezer forintért festette le. Annyi a szakszervezeti bizalmiak tex együttműködését, mely nem kizárólag kereskedelmi szakdolgozók taoácskozása A beérkezett 462 pályázat közül a zsűri 144-et fogadott el, s ezeket szekcióüléseket, ismertetik a szerzők az egészségügyi szakdolgozók kedden és szerdán Debrecenben lezajló IX. tudományos tanácskozásán. A fi gye lemre méltó esemény kedd délelőtti megnyitóján az ország szinte valamennyi egészségügyi intézményének dolgozói képviseltették magukat. alkalmazottakkal, az építőPREDRAG PETROVSZKI ^ ——™ ^ésTal !?/» dolgozókkal. S példaelmondotta : a találkozás, a táí£ört A jugoszláv szakszer- kén* említette meg a pécsi a(^rábbleEU^p" vezetekben ezt a nagyobb jo- aruház 68 a ^goszlav Namaműkodés folytatasa. A SZOT & hatáskört az alapSejes a jugoszláv szakszervezeti központ kapcsolatai már ko- tek küldötteik révén gyako- jellegű, hanem vállalati, szakrábban kiépültek, s túl ezen, rolják. Munkájuk módszerei- szervezeti is egyúttal, hagyománya van már a dele- . , A KPVDSZ és a Jugoszláv SZDSZ képviselői, vezetői a késő délutáni órákban felkeresték Szegeden a CsongrádBács-Kiskun megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatot. Tájékozódtak a nagykereskedelmi vállalat munkájáról, a határ menti gazdasági kapcsolatokról, s a FüSZÉRT szakszervezeti bizottságának felépítéséről, tevékenységéről. Megnézték a koordinált raktárházat is. A Jugoszláv SZDSZ delegációja ma, szerdán utazik el Szegedről. gációk cseréjének, a találkozók is rendszeressé váltak. Most annak a lépésnek a megtételére volt szükség, hogy a szakmai szakszervezetek is közelebb kerüljenek egymáshoz. Már mint azok a szakmai szakszervezetek, amelyek „adósak maradtak" eddig a kapcsolatok ápolásával. Hangsúlyozta, hogy például az alapszervezetek közötti információcsere sokat segíthet mind a jugoszláv, mind a magyar szakszervezetek munkájának javításában. A szabadkai és a szegedi megbeszélések jelezték, hogy a két szakmai szakszervezet együttműködése komoly eredményeket kínálhat, ha a vállalatok, az alapszervezetek is bekapcsolódnak az együttműködésbe DR. KREKACS GYCRGY, a KPVDSZ főtitkára is kiemelte a két szakmai szakszervezet képviselői találkozójának hasznosságát, hiszen nemcsak rendszeresebbé válik a kapcsolat a vállalatok az alapszervezetek között, hanem a hagyományos jószomszédi viszonyok is tovább erősödnek. Kiemelte, hogy a két szakszervezet céljai azonosak, s az eszmecserék, a találkozások nagyon sok hasznos tapasztalatot kínálnak, mégpedig olyanokat, amelyek a tartalmasabb szakszervezeti munkát szolgálják. A jugoszláv szakszervezetek felépítése nem azonos a miénkkel, s ez a különbözőség Az ergonómiáról KGST-konferenda Budapesten A homok új növénye Föl'endü őbrn van a szemes cirok termesztése a szegcdi .tárásban. A tava'yi évhez képest az idén háromszor nagyobb ve :és területen, közel 1800 hektá-on termesztik a járás termelőszövc'ke-.eteibrn és szakszövetkezeteiben e fontos takarmánynövény*. Érnek oka, hogy ma már jó fajták közül válacz'httnak a szakemberek. Ugyanakkor a gyenge termöhe'yü, honiokos ierüte'eken is eredményesen termesztheti a szemes cirok. Az ócsai ciroktermesztési rendszer szakmai irányífá-ával, szervezésével ezért is vállalkoztak a homoki gazdaságok a cirok termesztésére. Az ópusztaszeri Árpád vezér Terire" ő+zöveíkezetben évek óta foglalkoznak e fon'os és más növényekhez kénest igénytelenebb takarmány terire zíéiével. Az idén 158 hektárt ültettek be szemes cirokkal, s közepes termés betakarítására számí'anak, a mostani, kedvezőtlen időjárás miatt Felvételünk úpusztaszeren kézüH, a szemes cirok már „mutatja" termését A társadalmi, gazdasági haladáshoz elengedhetetlen feltétel a munka termelékenységének állandó, dinamikus emelése. Ehhez az emberi képességek sokoldalú ob feltárása, fejlesztése és hasznosítása is szükséges — mutatott rá Trethon Ferenc munkaügyi miniszter a KGST-országok III. nemzetközi ergonómiai konferenciájának megnyitóján kedden, a Budapesti Műszaki Egyetemen. Mint a miniszter a bevezető előadásban elmondta, az ergonómiai kutatások egy•éges rendszerben vizsgálják a dolgozó és a munkakörnyezet kölcsönhatásának törvényszerűségeit, s ebből következtetnek az emberi tényezőkből adódó veszteségforrásokra, s meghatározzák az ember számára legkedvezőbb munkavégzés félté; eleit Az ergonómia fejlődéséhez 3 hazai adottságok kedvező (el tételeket biztosítanak. Az xldig elért eredmények mei'.ett azonban az ergonómiai kutatás, valamint az ezzel isszefüggő gyakorlati tevékenység szervezett irányítása eddig nem volt elegendő amellett a gyakran nem megfelelő képzés, s a szakemberek hiánya fékezik az előrehaladást. A legfontosabb tennivaló a különböző területeken folyó kutatások koordinálásának javítása, a megfelelő színvonalú szakemberképzés, s a kutatások kiterjesztése olyan munkakörökre, mint például az irodai adminisztratív munka Emellett meg kell teremtem a feltételeket a külföldi — elsősorban a KGST-országokban folyó — kutatások adaptálásához, gyakorlati elterjesztéséhez. A mostani tanácskozás ehhez jó tapasztalatokkal szolgálhat, s várhatóan elősegíti a KGST-or;zágok közötti tudományos együttműködés 'további elmélyítését — mutatott rá befejezésül a miniszter. A megnyitó után plenáris üléssel folytatódott a konie -encia, amelyen több mint 300 hazai és külföldi szakember vesz részt. A most larmadik alkalommal megrendezett tanácskozáson a KGST-országok közös ergo nómiai kutatásainak eddigi eredményeit összegzik. A tudományos együttműködésben mintegy 60 témát dolgoznak ki együttesen, ezek közül kettőnek magyar intézetek a témafelelősei. Az egyik pszichológusok bevonásával a közös munkahelyen dolgozók egymás közötti viszonyával, s ennek az eredményes munkavégzésre gyakorolt hatásával foglalkozik. A másik témában a gépek, berendezesek olyan paramétereinek meghatározását dolgozzák ki. amelyek összhangban vannak az ember fiziológiai igényeivel. A tanácskozás külön témakörben foglalkozik az ergonómiai szakemberképzés helyzetével. Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetemen rövidesen megkezdő dik az ergonómiai szakmérnökök képzése. A konferencia az ergonómia gyakorlati alkalmazásé ra tett javaslatokat ajánlás formájában összegzik, s közreadják a tagországoknak felhasználásra. (MTI) öröme se maradt, hogy a nem éppen szép munka után reklamálhatott volna. Másik ismerősöm maga látott hozzá az ilyen feladatokhoz. Szabadságot vett ki és kiszámította, a két hét több mint tízezer forintot hozott a konyhára. Enynyit kellett volna fizetnie a mestereknek a festésért és mázolásért. Végül annyira féllelkesedett a „csináld magad" saját kezdeményezésű mozgalmon, elhatározta, jövő nyárig autodidakta módon kitanulja a vízvezeték-, a tévé- és rádiószerelő mesterséget Aki nem ismeri, azt hinné, viccel, pedig komoly a terve. Mondhátnánk azt. Ilyet tesz a kiszolgáltatottság, amit a szolgáltatás helyzete miatt érez. Sajnos, gyakran előfordul, aki a szolgáltatást igénybe veszi, úgy érzi, mintha cipőiétói megfosztva topogna a sárban. A hétköznapok ilyen aprl ügyei elrontják a közérzetet. Az állapot közismert, nem is akarom naiv rácsodálkozással újra és újra felfedezni. Több kormány- és helyi tanácsi határozat született már. amelyek a szolgáltatóhálózat fejlesztését bővítését a szolgáltatási fejlesztési alap célszerű felhasználását írják elő. A jó szándék, a változtatás igénye nem hiányzik az irányító szervek részéről. Ugyanolyan javulást várnak, mint a lakosság. És valami miatt a nagy előrelépés — elsősorban minőségi munkában — még nem következett be. MindenI képp elgondolkoztató olyan helyzetben, amikor a szakem' berek azt jósolják, az ezredfordulón a szolgáltatás legalább olyan fajsúlyú lesz. mint az ipar. Merészebb előrejelzések szerint ekkor már legalább annyian dolgoznak ebben az úgynevezett tercier ágazatban, mint a gyárakban és üzemekben. Mindenesetre érdekes, hogy ilyen prognózis közepette Z.-né hálálkodik, hogy jól megcsinálták a tévéjét A Z.-nééhez hasonló érzelmeket látva. Illik eltűnődni, hol a hiba. Mert hálája, úgy hiszem, nem természetes; hanem kikényszerített Nincs elegendő szolgáltatóegység? Pedig évről évre szaporodnak. Nemrég például arról adtunk örömmel hírt. hogy a szegedi járási építőipari szövetkezet Csongrád megyei éoftőipari szolgáltató szövetkezetté alakult. De úgy látszik, hiába tudósítunk évente vagy félévente ehhez hasonló hírt a lakosság azt hangsúlyozza, még több szolgáltató vállalat szövetkezet lehetne. Ez valószínűen így is van. De a tapasztalatok szerint az a legnagyobb gond, hogy kevés a tiszta profilú szolgáltatóegység. Többségük az árutermelésben is érdekelt. És sajnos, az arányoknál jelentkeznek a bajok. Nincs hasznuk a szolgáltatásban — indokolják —. ezért az előbbi rovására az árutermelést növelik. Az állami támogatással nem sokat törődve, sőt néha arról lemondva, kevesebbet foglalkoznak a tanácsok által kijelölt szolgáltatási feladatokkal. Ekkor a tanácsok csak azt tehetik, hogy felhívják a vállalatok szövetkezetek figyelmét a ..profiltisztításra", vagy a legrosszabb esetben visszavonják az állami * ámogatást. Mert ezzel ls élhetnek. E

ttől ugvan egyetlen államoo'gár sem lesz boldogabb. Továbbra is izgatottan, türelmetlenül és sokszor dühösen várják a mestert, hogy megjavítsa a tévét, hűtőszekrényt, vasalót. Azt mindenki érzi, hogy kevés a javító-karbantartó szakember. A szolgáltató üzemek, szövetkezetek ilyen körülmények között úgy diktálnak, ahogy nekik tetszik. Munkájuk bőven van. és a kedves megrendeld örülhet, ha egyszer rákerül a sor. Így már nem lehet csodálkozni azon. ha Z.-né hálás lesz. Kellemetlen dolog az ilyen kiszolgáltatottság. Különösen az érzi, aki sokszor nyakig benne van. Halász Miklós Micro coll Szimpózium a távközlésről Világjelenség, hogy a táv- A VI. nemzetközi tudomáközlés sok ágazatában fel- nyos tanácskozás megnyitógyorsult a fejlődés. A digitális adatátvitel, a hosszú távú műholdas távközlés, a számítógépek használata a távközlő rendszerekben és a tervezésben, valamint a szilárdtest-áramkörök és félvezetők újabb nyeket támaszt a kutatással és fejlesztéssel szemben. Ezért nemcsak az esedékes időpont, hanem a szaxma Körében megnyilvánuló nagv érdeklődés is aláhúzza a kutató részvételével évenként Budapesten megrendezésre kerülő távközlési nemzetközi konferencia, a Microcoll jelentőségét, ját kedden tartották a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A konferencia elnöke. Bognár Géza akadémikus megnyitó szavaiban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a megelőző budaalkalmazása egyre pesti eszmecserékhez hasonés újabb követeimé- ióan ez a tanácskozás is — amelyen 32 ország csaknem képviselője, valamint Vlagyimir ívanovUfs Sziforoo, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, a Popov egyesület (a szovjet MTESZ) elnöke is. A részvétel jelemtőségét igazolja, hogy az előzetesen írásban bekért 350 előadás közül a világ legjelentősebb kutatóiból alakult nemzetközi bíráló bizottság választotta ki a konferencia alapfélezer kutatója vitat meg 225 angol nyelvű előadást — számottevően hozzájárul an"aSatmajd a szakma további fej- A tanácskozás négy napon lődéséhez. Üdvözölte a ta- át nyújt jó alkalmat a világ nácskozást a Microcoll társ- minden tájáról érkezett távelnökei közül Francis L. közlési szakemberek gyüStumpers, a Nemzetközi Rá- mölcsöző tapasztalatcseréjé, diótudományoö Unió (URSI) re. (MTI)