Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-30 / 204. szám

2 Szerda, 1978. ausrusztus 39. 7 Békében újjáépíteni a hazát Sajfófá.ékoztató a VSZK nagykövetségén Üdvözlő Integráció c Budapest (MTI) Nguyen Phu Soal, a Viet­iiami Szocialista Köztársa­saguk mesterkedéseit. a Vi­etnam elleni határháborút kirobbantó kambodzsai reak­ciós klikknek nyújtott támo­sag magyarországi nagyköve- gUlasát, kampányát, hogy a te hazája nemzeti ünnepe al- hoa nemzetiségűek hagyják kalmábol kedden a nagykő- el Vie'.namot, s elítéli a gaz­vetséeen sajtótájékoztatót Poétikai, katonai vétségén sajtotajekoztatót megfélemlitést amellyel tartott. Emlékeztetett a 33 nyQmást próbálnak gyakorol­éwel ezelőtti augusztusi ni országunkra. Mégis: a vi­forradalomra, amely új fejő- etnami—kínai és a vietnami zetet nyitott a delketet-ázsiaí földrészen: a gyarmati or- „ VSZK targyalások útján szagok rendszerében elsőként kívánja megoldani, az egyen­Ui/ózött a vietnami munka- a baratság, a íügget­, , . . , , . lenseg es a szuverenitás sok es parasztok forradalma, ^pj^ létrejött a nepi demokratikus A nagykövet végül köszö­állarn. netet fejezte ki a Magyar A szocializmus útjára lé- Szocialista Munkáspartnak, a . .... . , , kormány nak, a magyar nep­pett ország lendületesen dol- ^ ^ a támogatasért és gozik a Vietnami Kommu- sa0iidaritásért, amelyet or­rüsta Part negyedik kong- ^a élvezett a nehéz idók­resszusán hozott határozatok ^ ^ elvez Jelenleg végrehajtásán. A vietnami nép szívvel-lé­lekkel munkálkodik a szocia­lizmus építésen, a haza vé­delmezettén. A Vietnami Szo­cialista Köztársaság sohasem követ el agressziót senki el­len, de nem tűri el senkinek, hogy függetlenségét és szu­verenitását megsértsék — hangoztatta a nagykövet A sokat szenvedett nép óhaja: békében újjáépíteni s ha­tat. E gondolat vezérli Viet­nam külpolitikáját is. Forra­dalmi ügyünk újabb meg­próbáltatás előtt áll, pedig még nem oly régen hallgat­tak el a fegyverek, alig kez­dődött el országunk békés újjáépítésé A világ közvé­leménye elítéli a kínai ható­távirat a tőkés és a szocialista Losonczi Pal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött őszentsé­ge I. János-Pál pápának. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében tiszte­lettel köszöntöm és jókí­vansagaimat fejezem ki abból az alkalomból, hogy megválasztották a Római Katolikus Egyház pápájá­nál-:. őszintéin reméljük, hogy őszentsége irányítá­sával a katolikus egyház továbbra is elősegíti az emberiség létét érintő leg­fontosabb kérdések megol­dását: előmozdítja a béke, az enyhülés és a leszerelés ügyét, a különböző világ­nézetű emberek alkotó együttműködését. örö­münkre szolgál az álla­munk és a Római Kato­likus Egyház között kiala­kult jó viszony, amelynek fenntartásán a jövőben is következetesen munkálko­dunk — hangzik a távirat. Nagysxabású munka A sivatag . termővé tételéért # Moszkva (MTI) ertekü nyersanyagokat tatai­Nagyszabású munka folyik tak, így olajat, földgázt, vas­a Szovjetunióban az ország él'oet, szenet, ritka femeket, sivatagos területeinek meg- Ugyanakkor a klimatikus hódítása érdekébea Több viszonyok - megfelelő omó­mim 200 millió hektár ** mellett - kedvezőek a ugyanis sivatagnak minősül, ayapottermesztew-e, az allat­s így hMznosításuk lehető- tenyésztésre iá sége komoly gazdasági kér- A Türkmén Köztársaság­dés. Egyedül a Türkmén a sivatag meghódítására Szovjet Szocialista Köztársa épiU a Kara-Kum-csatorna: ságban negyvenmillió hektár «»o &40 .küometexes szaka­„ sivfltA„ A- „imúit években **¥ haí eV ete^ttek ki. a sivatag. Az elmúlt evekben Telje, elkésaülte után » ezekben a köraetekben nagy­ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT A Magyar Szocialista Mun­káspárt. Központi Bizottsága KIIADDAM MOSZKVÁBAN A szovjet kormány meghí­taviratban köszöntötte a Finn vasára kedden hivatalos ba­Kommunista Part KözponU ráti látogatásra Moszkvába Bizottságát a párt megalaku- érkezett Abdel Halim Khad­lásának 60. évfordulója kalmábóL al­HUA KUO-FENG IRÁNBAN Hua Kuo-íeng, Kommunista Párt Központi Bizottságának és u Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke jugoszláviai látogatásának befejeztével kedden — Reza Pahlavi Irá­ni sah meghívására — Tehe. ránha érkezett. ÜNNEPSÉGEK CSEHSZLOVÁKIÁBAN Az 1944. augusztus 29-én kitört szlovák antifasiszta nemzeti felkelés évfordulójá­ról kedden Csehszlovákiában országszerte megemlékeztek. ÜJ KORMÁNY PORTUGÁLIÁBAN Aifredo Nobre da Costa, Portugália új miniszterelnö­ke és kormányának 15 tagja kedden letette a hivatali esküt. KNSZ-T1SZTVISÉLÖ LÁTOGATÁSA A Külügyminisztérium meghívására hazunkban tar­tózkodott P. K. Banerjee, az ENSZ-titkárság politikai es biztonsági tanácsi ügyekkel foglalkozó részlegének ve­zető beosztású tisztviselője. P. K. Bunerjeet fogadta Rácz Pál kütügymüiuzíériumi ál­lamtitkár és megbeszéléseket folytatott vele Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyet­(es. A vendég előadást tar­tott a leszerelés időszerű kér­déséiről a magyar külügyi intézetben. látogatast telt Lőrinc Tamásnál, az Orszá­gos Béketanács leszerelési dam, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja vezetősé­gének tagja, a Szíriai Arab Köztársaság mintezterelnök­3 helyettese ée külügyminisz­tere csatorna 1400 kltométer hosszú lesz, az Amu Darja folyat a Kaszpi-tengerrel köti ösaze, és nemcsak az ön­tözés céljait szolgálja, ha­nem a szállításét is: teljes hosszában hajózható lesz. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságban öntözőcsa­torna-rendszerek kiépítésé­vel. a Szír Darja folyó vizé­nek hasznosításával a több mint egymillió hektáros si­vatagos terület, az úgyneve­zett Éhség sztyeppe jó ré­szét már alkalmassá tették a mezőgazdasági müvelésre. Az ide települt gazdaságok jelenleg már évente csak­nem félmillió tonna nyers gyapotot adnak a szovjet népgazdaságnak. A Kiül K um-sivatagba:i is megin­dult a vízkutatás. világgazdaságban A nemzetközi gazdasági „versenyeztetik" egymással. tű. nagy teljesítőképességű integráció egyre inkább min- s a helyezés általában a ver- népgazdasagot jelent. A ke­dennapi életünk részévé vá- senybíró szó szerinti pártál- let-európai szocialista orsza­lik. Rendszeresen bukkannak lásaiól függ. Ez persze nem gok többségében tehát az elénk hírek, amelyeik nem- véletlen egy olyan verseny- egész nemzet koncentrált egyszer új gazdasági-politi- ben, ahol a résztvevők nem erőfeszítését követelő gyors kai intézményekről, újfajta, egyforma sportot űznek. Má- iparosításra volt szükség. Az gyakran nagyszabású gazda- sok a céljaik, mások a be- egymásnak nyújtott segítség sági vállalkozásokról számol- tartandó szabályok, s talán ezért az iparosításhoz nyúj­nak be. Európa két integrá- még azt is elmondhatjuk, tott segítség volt, s főleg ab­clós csoportosulásának, a hpgy nem egy korcsoportba ban nyilvánult meg. hogy az KGST-nek és a Közös Piac- tartoznak. Fordítsuk le újonnan kiépülő fiatal ipá­nak fontos szerepe van a mindezt sportnyelvről, azaz rok számára a régebben két világrendszer harcában, tekintsük közelebbről a két iparosodott országok beruhá­de az enyhülésben is. csoportosulás néhány jellem- zási javakat szállítottak, s Pillantsunk be néhány el- *>jet: biztosították a nyersanyag­méleti kérdésbe, amelyek se- Az Európai Gazdasági Kö- energiaellátást ls. A Kez­gíthetnek az egyes jelensé- zösség. ez a tőkés integráció do ipai agak nem nundig vl­geknek helyretételében. Az a .magánvállalkozás szabad- lagszinvonalu termekei biz­elsó kérdés kézenfekvő: Mi sagát" (értsd: a monopólium- tCkS Piacra talultak a tagor­az Integráció? nak nemzeti korlátoktól szagok piacain Nemzetközi gazdasági in- menteb mozgását) akarja Az egyes országok gazda­tegráción azt a folyamatot nyugat-európai méretűvé ságának fejlődésével, a mun­értjük amelynek során az szélesíteni. Ezért tűzték cé- kamegosztási kapcsolatok egyes országok nemzetgazda- Jul a közös piac, azaz a ter- gyarapodásával az együttmü­ságainak elkülönültsége mékek, a tőke, a munkaerő ködés tartalma (és formájú, csökken, 8 fokozatosan létre- azonos feltételekkel bíró sza- intézményi keretei is) sokai jön egy új a nemzetgvzda- ^ad vásárának létrehozását, gazdagodott. Minőségi valto­ságok méreteit meghaladó tűzték lo£>gr>ju£r? a rás: h,OBy.M a külké­gazdasági egység Mi ennek Hatok, majd később a Kilen- reskedelmi kapcsolatok az oka' Legmélyebben fek- cek a nemzeti államok aka- egyeztetését, az egész ne nö­vő ok a modem termelőerők ratszaí»dsó**nak Wflt kor- zrtgazdaság fejlesztési prog­— az ember termelési isimé- latozasat. a szuverenitás ramjat tartalmazó nepgaada­retei az általa mozgásba ho- ..nemzetekfeletti" szervek sági tervek összehangolásán, aott technika — határokat alU|h megnyirbálását. Az építik. Mindmáig fontos c?. nem tisztelő fejlődése \ elképzelések szerint az ilyen a tagországuk fejlettség' gazdaságos termelés mind módon egységessé váló Nyu- szintjének kiegyenlítése. Ez több területen olyan nagy gat-Európa aztán felveheti a a szocializmus alaptórmé­szériájú tömegtermelést kö- versenyt a nyomasztó fölé- szetéből fakadó törekvés > vetél, amely megnaladja a ^ USA-val. a dinamikus nemzetgazdaságok belső fej­kis és közepes országok pia- Japánnál, s nem utolsósor- lodeeenek kedvező kulso fel­cainak felvevőképességét. b«n a Saovjetunió óriás gaz- tételeit igyekszik ktalakíta­Ezek az országok — korláto- dusága körül tömörülő szo- ni. Ez a KGST dönléshozata­zott vagy épixm hiány<xs — cialista országok csoportja- li rendjére olyan következ­erőforrásaik következtében val- Ai ogyréges fellépés ménnyel jár. hogy az egyes nem termelhetnek mindent, kedvező fellépést biztosít to- döntések csak azokra az or szükségleteik egyre széle- vábbá a fejlődő országokkal szágokra kötelezőek, amelyek sebb körét külföldről kell szemben is. Látható, hogy az kinyilvánítják érdekeltaégü­kielegíteniük, miközben ter- EOK 00kiízött kevered- ket. mékeik egyre nagyobb- há- ^ a ü<wctósagl és poUük.u ilyeTl alapon fogadták el nyadát a világpiacon kell ér-- miUfekuak, a védekező es az integráció továbbfejles'z­tékesítetóük. Mindez a nem- támadó jellegűek. tését célzó komplex progra­zetköai munkamegosztás, a s az eredmények? Menny. • nK>t 1971-ben. Ennek valóra­nemzetközi gazdasági kap- ben Vált valósággá az alapító váltását szolgálja az 1976— csolatok bővülésével jár. római szerződés húsz éve 0(1 közötti integrációs intéz­Ha két vagy több orsza, fe.be lépett betűjéből? A TU h? termelói illetve felhasznalói tagaüamok egymás kozU artainvuza pl. azi a xu na­kSStt á kaDreoaMok már vámhatárainak lebontása W™** objektumo, amelyet ttozott a Kapcsolatos ma. hizonnval kedve/5 közös erőfeszitesse! fognak olyan szeles körűvé es elme- 1TUAa€nl mz°nnyai seove/o " , Hasonlőkénnen lvültté válnak hogv az euves halassal volt kulkere.->kedel- telepíteni). rxasomoKeppen xyuittt vairwvs, nogy az egyes .„, níivokedésáre azok a 15—20 evre szolo országok novekedese es ™ xargaxom noveaeaescu , .imelvek egyensúlya közvetlen össze- e hátas pontos merese ceiprogranoK, ameiyeK az fügcestekeról elóSb-Sb ™göldott). A fő- ^flt^' ^ fekuerül a kapcsolatok tuda- ke es a munkaerő szabad f«teK togjaK at. tos alakításának, összehan- '"'amlasaivak biztosuasat Ezek a hatalmas progva­golt szabályozásának szük- azonban elsősorban a hozos- k egyértelműen a KGST ségessége. Uyen nemzetközi ^en ktvuUek használtak kí ™> * « a szabályozás kereteit adják az Elmondható, hogy az EGK- komoly aKcio..epessegeroi ta integrációs szervezetek, ame- h8" "w szerteágazó koordi- núskodnak. Egyes velemé­lyek legjelentősebbjei a "adót vajosítwnak meg mind nyek szerint ugyanakkor s szocialista integráció ere 1­KGST és az EGK az együttműködés, mind a Állanacsínykisérlet Nicaraguában • Manasua (MTI) A Somoza-rendszer megdöntesere irányuló államcsíny­kísérletet hiúsítottak meg Managuában a nicaraguai nem­zeti gárda egységei. A nicaraguai hadsereg sajtóattaséjá­portok —, de abban ma már szinte minden nicaraguai egyetért, hogy az évtizedes diktatúrának pusztulnia kell. Ez az immár egyetemes nak jelentése szerint a puccskísérletben polgári személye- szándék vezetett az augusz­tus 2,3-i merész gerillaak­ciákhoz. Somoza — mit te­hetett mást — teljesítette a feltételeket, de arra ő sem számított, hogy ez az akció olyan láncreakciót indít el, amelyet — már szinte lehe­tetlen visszafordítani. A Damoklesz-kard, amely hosz­szú esztendőkön át a diktá­ken kívül a nemzeti gárda egyes alakulatai ls részt vettek. B diktátor ás a Damoklesz-kard feltételezik az áru- és pénz­viszonyok jelentős tovább­fejlesztését, ami azon ban az egyes népgazdaságok eltérő fejlettségi szántje, eltérő gaz­dasági mechanizmusai kö­vetkeztében reális cél csak egy távolabbi időszak bár. sújtott. Az akciót követő állam, csípykísérletet Somoza kato­Kainmentar következett az, amit etiól a Nem kellett különösebb gyilkosságtól remélt. Mivel iostehetség annak a megjö- Washington a többi ellenzéki vendöléséhez. hogy a Soma- politikust nem találta elég f™ Tff ... , , za-típusú családi diktatúrák megbíaliatónak a maga szá- - J lengeii, je még a latin-amerikai közeg- mára. a kongresszusban levő ben sem tarthatók fenn Nicaragua-lobby elérte, hogy örökké. az Egyesült Államok kormá­Carteruek a maga világ- nya a kulisszák mögött úgy nuilag meg nagjmehezen szerte vitatott „emberi jo. döntött: 1981-ig, Somoza megfékezte, politikailag gok" kumpanya miatt nem mandátumának lejártáig. az«nbun már nem tud úrrá volt éppen kellemes a ni- „hagyja a maguk medreben ,enn' allandosult krízisen, caragüai Somaza-iamilia tá- hömpölyögni a nicaraguai Az összeesküvők között mogatása. Meg is született dolgokat", ugyanis helyet kaptak a dik­a döntés, hogy az USA tá- Csakhogy — igaz, azt tatúra legelszántabb védel­mogatja egy polgári ellenzé- Washingtonban szokás sze- mezőjének tartott nemzeti ki politikus, Pedro Joaquin rint nem kérdezték meg — gárda tisztjei is. Ez újabb Chamorro utódlását. a legilletékesebb, a nicara- jele annak, hogy ami most Chamorrót éppen azért guai nép másképpen dön- tortunik Nicaraguaban. mái ölette meg Somoza, mert az tött. Az ellenzék ugyan meg- nem egy válságszakasz a sok amerikai támogatással túl- osztott, képviselve van ben- közül, hanem — a diktatúra ságosan veszélyessé vált ne a konzervatív szárny vége. szakbizottsagának elnökénél, számára. Voltaképpen be is éppúgy, mint ultrabalas cso- Harmat Endre gazdaságpolitika, mind álta­Eurúpa két integrációs íjban a politika szférájában ményességét nagyban növel­szervezetét igen gyakran Elmondható ez akkor is, ha né. ha egy átgondolt koncep­össaehasonlítják, nem ritkán a nemzeti érdekek ellent. ciora alapozva nagyobb ———• mondásai időről idóre elemi h úl . Kanh..!T.alvlJ< erővel törnek fel, s teszik l1dllesulyt k^batnanaK «z lehetetieurné a közösségi <*yes országok gazdalkodo megoldásokat, s ha tudjuk, szervezetei közötti közvetlen hogy pl. a Közös Piac agrár- kapcsolatok. E kapcsolatok politilcá jávai senki sincs megelégedve, az elmaradott területek fejlesztése tusm sok eredményt hozott, a gazdasá­gi unió megvalósítása pedig elakadt. A tőkés világ 1973 utáni válsága is inkább a nemzeti és a „globális" meg­oldások felé taszította a tag­államokat. A kapitalizmus önmagat (kb. 199ü után) lehet, túlélt rendszerének ez g összegzésképpen elmond­nemzetkoü szintű rafinált 6 ...o.u újjaszai-vezódése tehát távol- hatjuk, hogy a Kozos Pia. ról sem mondható probléma- alapvetően konkurrenciáré mentesnek. épülő rendszerével egy alap­Es a KGST? 1949-ben hat vetően együttműködésre európai szocialista ország eKymás segítésére haneolt megalakította a Kölcsönös tíiyma regnesere nangoit Gazdasági Segítség Tanácsai, 'endszer áll szemben. Míg a S ez az elnevezés híien vük- tőkés integráció kíind.uló­rozte a szervezet induláskori pontja az egyébként is fej­Cél^t az országok- ,ett ViiUalatl szJntű ütt_ nak a haboru embert, tenne- ®yuu lóberendezést, sót gazdasági "huködés serkentése, addig a kapcsolatokat nem kímélő KGST-ben a népgazdaság: pusztítása után néhány év- szférák szinkronba hozatali vei, a hidegháború gazdasági az elsődleges, blokádja alatt jószerivel az A szocializmus vilagtörté­életben maradáshoz is segtt- nelmileg magasabb rendű égre volt szüksége. társadalmának ez felel meg Pedig ezek az országok en- integrációnk fejlettségének nél jóval nagyobb célt tűztek természetes mércéje tehát maguk elé: a szocializmus nem lehet más, mint e meg­felépitését. Ez pedig mindé- feleles pontossága nekelőtt egészséges szerkeze- Dr. Várnay Érné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents