Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

92 Vasárnap, 1978. augusztus 20* Képzőművészet Csongrádon A csongrádi napok bő kl- dése éa a hazai táj ihletése dor, Kiss Zoltán László, Zá­állítási kínáJata a példa, ho- érvényesül (Lótolvas, Beteg a borszky Gábor, Máté István, gyan teremthet jól átgondolt mama, öreg cigány). Újabb Holdas György, Katona Zsu­szervezéssel és rendezéssel képein is föllelhetők azexp- zsa, Nagy Gábor, Dienes Gá­egy város szinte egyldőben resszív hatások, ám ezek a bor, Andor András, Fábián sokszínű, érdekes képzőmű- tájképek már egy markánsan Pál, Aknay János. A kérdés: vészeli programot. Bemutat- eredeti öntörvényű festői világ vajon a Tisza-part szépsége fák a város iskolásainak gye- megnyilvánulásai. A kemé- mellett mi köti össze művé­rekrajzait — sokféle eredeti nyebb szerkesztésmódot, szin- szi munkásságukat? Mivel technikai megoldással ké- te diszjellegű stilizálását szín- fiatal művészekről van szó, szült munkákat. Kiállítást világának harmóniájával, kiforrott és megalapozott el­rendeztek Hegyi Flórián népi hangulatainak erejével lazít- hlvatottságot, eszköztárat és fafaragó súlyosan tömör Ja föl. Utcák, terek, udva- mondandót csak keveseknél szobraiból, a régi művésze- rok, vizek jelennek megeze- tapasztalhatunk. Közéjük tar­tek kedvelői a Csendélet- ken a megragadó képeken, s tozik mindenekelőtt Dienes festészet a XIX—XX. szá- a különös hangulatok, cip- Gábor, Nagy Gábor, Kiss zadban című anyagában gyö- rusfák, Gulácsy líráját és Zoltán László, Szikora Tamás nyörködhettek. a fotó hívei Csontváry expresszivitását is és Aranyi Sándor. Festésze­ts megtalálták a maguk tár- eszünkbe juttatják. tük a színek, foltok ée vona­laiét A CSONGRÁDI MŰVÉSZ- lak együttesére épül, ember­Három kiállításra külön is TELEP FIATAL FESTŐIT központú és föllelhető alko­érdemes odafigyelni. Bene- néhány évvel ezelőtt — főis- tásaikon — nem illusztratív dek Jenő Kossuth-díjas fes- kolai tanulmányutakon — módon — megannyi alföldi tőmüvész visszatért rajztané- megragadta a város melletti élmény, motívum. Különösen ri pályafutásának egyik szín- Tisza-part természeti szépsé- a Csongrádon élő Aranyi helyére, a csongrádi művész- ge, a Körös-torok megannyi Sándor került közel az ihlető telep tizenöt fiatal alkotója ihlető részlete. Akkor pat- tájhoz. Ügy tűnik, ez a cso­holnapot ls sejtető bemuta- tant ki a gondolat, hogy port hosszú távra megala­tót rendezett, s ha nem is az Csongrádon, egy használaton pozhatja a csongrádi művész­önnepi eseményekhez kötőd- kívüli kastélyban állandó jel- telep — elsősorban festészeti ve, de mlntegv annak utó- legű művésztelepet kellene fókuszú — működését, rezgéseként nyílt meg a na- létesíteni. A fiatalok kénese . pókban a csongrádi születésű értő fülekre talált, a város és STEHLIK JÁNOS KIAL­szegedi festőművész, Stéhlik a megye vezetőinél, s mos- LlTÁSÁN most is elsosorban János kiállítása tanra már egy törzsgárda tájélményekből született ké­BENEDEK JENŐ FESTMÉ- alakult ki a csongrádi Tisza péket látunk néhány csend­WVFT föKK mini kflpmtw.M. partján. Most tizenöten Alii- «®t és pontosan megfestett, NYEI több mint harminc esz- U)nak k, egy.három művet. karakteres portré társasagá­tendőn ívelnek át. Régebbi jme a névsor: Vecsey Csaba, ban. Stéhliknek kiváló érzé­datálású alkotásain a német Ruhály József, Bodó Károly, ke van a hangulatteremtés­expresszionizmus átértékelő- Szikora Tamas, Aranyi Sán- hez. Felhői, kócos fái, a rücs Levél Párizsból Szemtanú az ÉDOSZ táncegyüttesről » Mint lapunkban is beszá- talos magyar képviselőnek moltunk róla, a közelmúltban lenni előadásukon: a közön­Franciaországban vendegsze- sóg egyhangúlag teljes ro­repelt az ÉDOSZ Szeged konszenvébe fogadta városuk Táncegyüttes. Tegnap levelet ragyogó együttesét. Köszönet kaptunk Párizsból, a Magyar illeti Szegeden mindazokat — Intézet igazgatóhelyettesétől, szülőket, szakembereket, trá­Sorainak örömmel adunk he- nyitókat —, akiknek a szive, lyet, hiszen jóleső érzés hirt hozzáértése és segítsége ben­venni Szeged kulturális-mű- ne volt az együttes produk­vészeti iletenek külhoni kö- dójában. Kívánom, hogy az veteiról, azoknak sikeréről, a együttes tehetséges és rokon­•Mffttonú hitelessegével szenves gardájának ós veze­„1978. augusztus 14-én a ... , _ . . . párizsi magyar nagykövetség t6,m* a képviseletóben alkalmam volt °rezági siker adjon további a franciaországi Confolens- kedvet és önbizalmat mun­ben azon az esti folklórmű- kajukhoz, es találjanak so­soron részt venni, amelyen káig örömet abban a Magynrorszugot a szegedi ÉDOSZ művészegyüttes fia- ihletésű művészétben, taljai képviselték. Az emlí- oly Jól csinálnak. népi amit tett francig városban, amely Párizstól 430 kilométerre fek­szik Spanyolország irányá­ban, 21 év óta rendeztek min­den év augusztusában nép­művészeti fesztivált, amely­nek komoly rangja van Fran­ciaországban és külföldön is. Az esti előadások a városi sportcsarnokban több mint kétezer néző előtt folynak. A fesztivál ideje alatt a vá­rosbeli rendezvényeken a környékbeliek és a külföldiek tízezrei nézik végig a műso­rokat. Persze soraimmal nem egy tudósító érdemeire pályázom. Mint a szegedi együttes bizo­nyára egyetlen magyar néző­je. szeretném szegedi olva­sóik tudomaaára hozni, külö­nösen azokéra, akiknek fiai, lányai szerepeltek, és akik az ÉDOSZ-együtles munkáját fi­gyelik és szeretik, milyen nagyszerű műsorral kápráz­tatták el a két és fél ezer né­zőt városuk fiataljai és né­hány idősebb, kitűnő népmű­vész. Majd kétórás önálló műsorukat nézve a néző nem tudta, minek örüljön jobban: nagys-erű tánc-, énektudá­suknnk és a rí ipndl mnzgá­*uknnk, vagy jókedvű, fc'aza­badult fiatalságulmak, vagy az általuk hitelesen tolmá­csolt magyar népi művészet szépségének. És mindezt lát­ványosán szép megjelenítés­ben. Nagyon jó érzés volt hiva­kös föld mélyedéseiben szik­rázó viztócsái bensőségesek, szépek. Színvilága is egysze­rűsödik, de a monokrónia sem jelent számára szürke­séget Tárgyakból összeállí­tott csendéletet szinte hiper­naturalista stílusúak. T. L. Egészségügyi szakközépiskola — levelezőn Eteti és levelező tagozaton ie megkezdik az egészség­ügyi szakközépiskolai kép­zést szeptember 1-től. Az új képzési forma azért is jelen­tős, mert a nappali tagozaton végeznek annyian, mint amennyi középkáderre szűk-* sóg van, s az egészségügyben mintegy húszezer a szakkép­zetlen dolgozó. Az egészségügyi szakközép­iskola esti és levelező tago­zatát elvégzők a szakképesí­tés mellett középiskolai ok­levelet is kapnak. Az oktatási miniszter uta­sítása július közepén jelent meg, s emiatt ebben a tan­évben várhatóan még keve­sen élnek az új lehetőeégigel. Szeptembertől Budapesten — elegendő jelentkező esetén — három szakközépiskolában vezetik be az esti és a leve­lező képzést. Ezenkívül Szé­kesfehérvárott és Balassa­gyarmaton kínálkozik lehető­ség az új oktatáat formára. A tanácsok művelődési osz­tályán azoknak az egészség­ügyben dolgozóknak a je­lentkezését várják, akik már egy — kivételes esetekben fél — éve dolgoznak a szak­területen, s augusztus végéig betöltik 17. életévüket­Nemes Tibor. Múzeumi programok a gyermekek évére A jövőben rendszeres lesz keznek a várbeli rendezvé­a játék, a szórakoztatva ta- nyek. az ott működő Magyar nító, nevelő program a mú- Munkásmozgalmi Múzeum, zeumokban. Miként a Kul- Magyar Nemzeti Galéria és turáiis Minisztériumban el- Buriapesti Történeti Múzeum mondták: az országos és a a Népművelési Intézettel és megyei múzeumok arra tö- az úttörőszövetség budapesti rekednek, hogy az eddiginél tanácsával közösen szervezett jobban segítsék elő a gyér- programot 197!) május 28-a mekek, a fiatalok ismeretei- és augusztus 20-a között. A nek gyarapítását, a történei- munkásmozgalmi múzeum­mi, a művészeti emlékek ban gyermekeink életét be­megismertetését. a szabad idő mutató művészi fotókat ál­kellemes, hasznos eltöltésére, lítanak ki, s rajz- és más Jövőre, a gyermekek nem- gyermekfilmeket vetítenek, zetközi évében kezdik meg a Bemutatkozik az amatőr ant­gyermekfoglalkozásokat, ame- mációs gyermekfilmklub is. lyeket újabb és újabb for- Hetenként egyszer amatőr mákkal gazdagítva folytat- bábegyüttesek lépnek fel, s bábokat készíthetnek a gyer­mekek. a Párizsi Magyar Intezet | nak majd. igazgatóhelyettese". 1 Különösen érdekesnek ígér Nyári gondok, nyári bajok Megelőzés: tisztasággal, hűtéssel Aligha akad szegedi, aki- érezniük kell felelősségűket: nek családjában vagy isme- csak annyi élelmet tartsanak, vősei között nem volt beteg amennyinek a folyamatos az elmúlt hetekben. A tüne- hűtéséről gondoskodni tud­tek nagyjából azonosak: nak. A lejárt szavatosságú rossz közérzet, émelygés, há- tejterméket — mondjuk a nyás. hasmenés, de a rosz- robbanásig" feszülő, kefirrel szullét egy-két napig tart csu- töltött dobozt — nem sza­pán. badna eladni. A látszólag A Csongrád megyei Kö- olyan „apróságon" is sok mú­JÁL járványügyi osztályánál lik. mint például azon. hogy érdeklődtünk, mi okozhatja ugyanaz a kéz méri-e a föl­mindezt. Megtudtuk. hogy vágottat, mint a nyers húst tipikus szezonális betegségről A levágott állat is lehet fer­van szó: a több éves megfi- tőzött. (Ez persze az állatte­gyelések szerint augusztus- nyésztők felelősségére hívja ban. szeptemberben megnő a föl a figyelmet.) Meg kelle­panaszok száma. A meleg na- ne tiltaniuk a boltvezetők ­pokon többnyire a könnyen nek, hogy a pékáruhoz nyúl­romlandó élelmiszerek — a jon az, aki előtte a földes fölvágottak. a tejtermékek— krumplit, sárgarépát árulta, lehetnek főként a ludasak. Esztétikailag lehet, egészség­Általában az enterovírusok ügylleg semmiképp nem he­csoportjába tartozó valame- lyeselhető. ha a fölvágottat lylk kórokozó felelős a rosz- mosatlan paradicsommal, szullétekért. Éktől függetlenül paprikával díszítik. Kereske­ts megemelkedik ilyenkor a delmi előírás — vajon mip­hasmenéses betegségek szá- denhol betartják-e —, hogy ma, amelyeket a Shigella- a zacskós tejet csak lemosás baktérium okoz, de gyako- után szabad berakni a hűtő­ribb a szalmonellafertőzés is. térbe. Az enyhe lefolyású betegség Aztán itt van a strand, a nem Indokolja a kórházi ápo- kánikula velejárója. összes lást, a dlétázés és az orvos veszélyeivel. Indokolt lenne a által javasolt gyógyszerek ha- medencék befogadóképessé­mar úrrá lesznek a bajon, gét maximálni. Az viszont Persze a csecsemők, klsgye- már nevelés kérdése, való­rekek kezelésére még komo- ban lezuhanyozik, lábat mos-e lyabb figyelmet kell szentel- mindenki, mielőtt a közös nl. fürdővízbe lép. Sajnos, a Tl­A KÖJÁL-nál elmondták: sza vize sem a régi, a duz­nincs járvány, a betegség ko- zasztás miatt szinte állóviz­rántsem ölt tömegméreteket, zé alakult itt, Szegednél, s Ugyanezt erősítette meg a ez nem használ az öntisztu­tegnap reggel, a rádióban el- . lásnak ... hangzott minisztériumi tájé- Ugyancsak kedvez a be­koztatás is. Nem árt azonbar tegségek terjedésének,Í*Z a megjegyezni — és betartani Jelenség, amelynek tanúi le­— néhány tanácsot, amely hetnek főként az új városré­elejét veheti a meleg hóna- szek lakói. A gyerekükkél pókban gyakrabban előfor- táppénzre kiirt édesanyák ló­duló rosszulléteknek. Unos- viszik a játszótérre, az egesz­untalan hangoztatott „sza- séges kicsinyek közé saját, bály": evés előtt mossunk beteg csemetéjüket. A követ­kezet. mosatlan gyümölcsöt kezmény könnyen kitalálható, ne fogyasszunk. Nemcsak a Nincs tehát járvány, de permetezőezertói kell tarta- tény: a téli hónapokhoz ké­nünk, hanem a kórokozóktól pest többen fordulnak gyo­is. Bizonyára kevés ember- mor- es béllpántalmakkal őr­nek jut eszébe például, hogy voshoz, vagy egyszerűen ön­a dinnyét, mielőtt fölvágja, magukat kúrálják a már ia­megmossa. Márpedig a trá- mert hatású gyógyszerekkel gyázott földön érő gyümölcs Hogy ne terjedjen szélesebb héjáról is beviszi a kes, be- körben a betegség, azért már mossa a lé a piszkot. Azélel- ki-ki maga is tehet, miszerüzletek dolgozóinak is Ch. A. ' Gónres Eszter: Mindig 108. Raktam én aztán, szepen haladt is fölfelé, úgy, hogy délfelé már padról kellett rakni. Edények­be felraktam a sarat, cserepet, es raktam to­vább. Ebédre sem álltam meg, mert azt hallot­tam, ha a kemcncerakáít abbahagyják, ott elvá­lik. Folytattam tovább, este már csak a tetejét kellett felrakni. Meggyújtottam a lámpát, csi­náltam tovább. Hazaért az uram, szidott, hogy: — Ezt a bagolyvárat csinálod? Ott a szép lakás, nagy kert, aztán itt akarsz megszakadni ? Mire felépítesz, meg a földből a gyökeret kiszeded, dög leszel! Még a neveden sincs föld sem! Én nem csinálok rajta egy körösztül gazszálat sem. — Hővé mennék? Kl van adva. — Ott az enyém. — Az is bagolyvér. Én dolgoztam, meg diskuráltunk. Egyszer csak elkapja a lámpát, beviszi a másik lakásba, ott maradiam sötétben. Kénytelen voltam bemenni, de milyen érzésssel. Fél óra múlva kész lett vol­na. Annyira ki voltam merülve, éhezve, hogy már diskurálni is nehezemre esett. Már mindent ráhagytam. Hol odahajtott az asztalhoz enni, hol elzavart. Mikor már nem győztem türelem­mel, azt mondom neki: — Hagyj fel a veszekedéssel, mert lelőlek! öcsémnek, nem a szegedinek, a másiknak, az is postás volt, a tanyán fegyverhasználata volt A felszabaduláskor be kellett szolgáltatni. Ö is beadta, az üres szíjat meg nadrágszíjnak hasz­nalta, 6 ezt látta, ebből gondolta, hogy nálam van a pisztoly. Elővett egy papirt, ceruzát: — Majd jegyzőkönyvet veszek rólad. Hazaerek holt fáradtan a munkából, vacsorát kérek, a fe­leségem lövéssel fenyeget Ekkor elhatároztam, nem bánom, akárhogy megszólnak, elválok tőle. Már annyira haladtunk, hogy mindjárt késre-baltára került sor. Hát én tűrjem? Akár agyonüthettem volna, de nem akartam börtöntöltelék lenni. Egyszer is részeg volt nem volt a helyén a pálinka, zárta az ajtót kereste a baltát: — Majd kifaragom én belőle, hová tette! Éppen csak ki tudtam az ablakon ugrani. Többször kint aludtam a szalmáknál. Mikor lefeküdt, akkor mentem ki. a kemence tetejét berakni, még a sár friss volt. Az alját már előzőleg beszórtam salakkal, cementes habarccsal leöntöttem A vékony habarcs egybeforrasztotta a salakot. Másnap mér kezdtem csendesen ki­égetni. Kitűnően sikerült, utána többfelé hívtak kemencét rakni, 50 forintért raktam darabját. Egyszer egy legényt nyírt, de olyan részeg volt, hogy fél oldalét megnyírta, aztán kiesett a kezé­ből a hajnyíró. Másnap jött a legény, hogy nyír­ja meg a másik fe'.ől is. Egyszer meg egy embert borotvált részegen, olyan csúnván megvágta a nyakát, hogy az sem jött el többet. Elfogytak a kuncsaftok, dolgozni sem dolgozott, csak az ál­landó perpatvar volt Kimentem a rendőrségre, mitévő legyek? Azt mondták: — Nem avatkozhatunk bele. — Hát ha én összepakolom, hazaviszem, mi lesz? — Maga megteheti, ha nem fél tőle. — Meg is teszem. Hazajött Szánkról egy sógorom, bivalyokkal, még fa volt itt nekik, azt vitte eL Na, gondoltam — itt az alkalom. Másnap ismét elment egy má­sik testvéremmel, felraktuk minden poggyászát, egy nagy kas disznóhúst (hármat vágtunk), sok dohányt. Abban az évben 200 tőt szabad volt mindenkinek ültetni. Bizonyos részt be kellett a dohánygyárnak szolgáltatni, amiért kesz, paklis dohányt kaptunk. Mindent, ami az övé volt, fel­raktuk a azekérre, e> elvittük Sándoríalvára. Én magam is elmentem vele- A bátyja felesége nem akarta, hogy lerakjuk. Elszaladt a községházára, azt mondták neki, fele ház az övé, üresen áll, meg kell engedni. Leraktuk, este későn értünk haza. Már akkor fel volt az ajtó feszítve, evett Mon­dom neki, mi a helyzet. Azt hittem, nem megy el, de mondtam neki, azokat a húsokat ls le kell sózni, rendezni. Már harmadnapra asszonyt vitt a házhoz. Közben nekem mindig irkált, hogy vállaljam vissza. Nem is feleltem a levelére. Két fejós kecskénk volt, mind a keltő itt volt. Szőlőnk volt fogva, müvelésre, én felét betakar­tam, a másik fele neki járt betakarni. Fele ter­mést ő adta el, azt üzentem neki. ha a szőlőt beta­karja, viheti az egyik kecskét. Eljött az új asszony­nyal, két nap betakarták. A szomszédban alud­tak. Mikor végeztek, eljöttek, de az asszony nem engedte be a kerítésen belül. Én őt az ajtóban fogadtam, azt mondia: — Engedi be, adjál egv nohár vizet. — Ott a kút, eredi. Igyál! — Az hideg — felelt. — A bor, akármilyen hideg, meg bírod inni . Meglátom az asszonyt kívül, mondom: .— Gyere be. Margit, ne félj tőlem! Én csak há­lával tartozom neked, nem bosszúval. — Jel­zem, Margit is részeges volt. Olyankor megverte és azt mondta: — A részeg asszony utálni való! Csúnya! — Margiti oldozzad el a kecskét! (Folytatjuk-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents