Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-27 / 202. szám

27 Vasárnap, 1978. augusztus 20* Háromezer lakás A Budapesti Lakásépítő Vállalat évente háromezer lakást tud felépíteni előre gyártott elemekből. A korszerű és gyor­sabb technológiát folyamatosan vezetik be. A háromezer la­káshoz százhuszonötezer köbméter betont használnak fel. Képűnkön: Készülnek az erkélyek a vállalat előregyártó üzemében Fellendülőben az újítómozgalom A számszerű eredmények igazolják, hogy népgazdasá­gunkban az újítómozgalom föllendülőben van. 1975-ben nem egészen 122 ezer, tavaly már 132 ezer újítást nyújtot­tak be. Ugyanebben a két évben 60 ezerről 71 ezer fölé emelkedett a hasznosított újftások száma. Általános ta­pasztalat azonban, hogy a dol­gozók szellemi alkotó kapa­citása az eredmények ellené­re sincs még kellőképpen ki­használva. Nem mindenütt ösztönöznek újításra, nem­egyszer hosszadalmasan el­húzódik a javaslatok elbírá­lása, az elfogadott újítások bevezetése. Általános tapasz­talat az is, hogy miközben viszonylag nagy számban dol­goznak ki hasznos módszere­ket a gyártási eljárások kor­szerűsítésére, még mindig ke­vés a beruházások gyorsítá­sát, a munka- és üzemszer­vezés javítását, a kelendő új termékek kialakítását szolgá­ló javaslat. A vállalatoktól érkező je­lentések szerint mind több szocialista brigád igyekszik újításokkal is gördülékenyeb­bé tenni saját munkáját Tajtéköt húz Hak az ezüstös tője a nyakát rik a környék legvaskosabb béklyóját a folyóra. — Hét éve dolgozom Canz-MÁVAG-nál. — Ilyen fiatalon? — Huszonnégy éves va­gyok. Az kevés? Hídépítők a motorcsó. megy a városba, ha van ott talabbak szerint megszokta vízen, veze- ismerőse — mondja Lőrinc ezt a munkát, nem akar nyújtogatja. János, félretéve a hegesztő- helyet változtatni. Meg ta­Ha tehetné, tán madárrá pisztolyt. Ián itt többet is fizetnek, változna, s egyszerre venné — Miért kell ahhoz sze- mint máshol, szemügyre mind a két par- gedi ismerős? ff tot. Így csupán alulról néze- — Ha beült az ember va- Szabó Béla a Hídépítő geti a kész pilléreket es a iahova^ a vaCsora, meg ami- Vállalat szerelője. ^TL-hTd^'iLjdam vei leöblíti, belekerül ötven ^ ívét a levegőbe. A jobb par- forintba is. Sok pénz az, ha ^^neTSeztlT'be ton ágaskodik az acelmonst- naponta számoljuk. Ki győzi nincs megáUás. Csendesebb mm; a híd egy részlete. Mé- a ^t kedvéért? — veszi napokon a következő hajtást rete, elárulják, hogy itt ve- _t g ^ Nagy készitjük ei5. A melegben — Nem kell mindjárt a felforrósodik a vas. átsüt a * legdrágábban választani, van kesztyűn A makói híd épí­Kákezdi a szegecselőgép, olcsóbb szórakozás is. tésénél vízzel locsoltuk le, beleremeg a deszkapalló. — Hogyne, két üveg sőr a mielőtt a vágógéphez vit­Utána megint pár perces munkásszálláson, a társas- tük. A kislétszámú brigád „csönd a szokott kalapa- . , , ., ' , csoLássál játék, vagy a televízió. nem mindig boldogul. Csak — Ott voltam Pakson, a — Haza milyen gyakran jót mondhatok a művezetők­tahitótfalui, az algyői és az utaznak? re, mindig elküldték a segít­Erzsébet-híd építésén — Felkapják a fejüket, meg- séget, ha kértük Haladunk Sortv^ető C tórgyali;*, kinek meddig is, egyedül a mederpillérrel — Hány év kellett ehhez? tórt 82 oda-vissza út. Aztán késünk, sokáig magasan volt egyre csak mondogatják, a víz. Sokszor nem szeretem hogy messze van, nagyon ezt a munkát. A fáradság messze az otthonuk. Csalá- olykor szinte kikönyököl a dos embernek már nemigen szemünkön. Túlzásnak hang­érdemes ilyen távol munkát zik, de a kész híd látványa — Máris csoportvezető, vállalni. Akad, aki mégis « majd kárpótol sok min­Mit szólnak az idősebb mun­katársai? Nevet. — Van egy-kettő, de azok nem a koromat nézik, ha­nem a munkámat. Meg az­tán így más vállalja helyet­tük a felelősséget. — Nem lehet kellemes a vándorélet. — Azon múlik, ki hogyan tölti el az idejét. Én gyak­ran kimegyek a városba, megkeresem a szórakozáso­mat. -És a többiek? — Vannak, akiket nem tudnék utánozni. Bentma­radnak a munkásszálláson, isznak és tévéznek. Lehajol, átbújik a vasle­mezek alatt a híd törzsének belsejébe. , Odabent akkora a tér, mint egy kisebbfajta csarnokban. Feketeszakállas fiatalembert hív magáva'. Tajti Jánost. Együtt kezdték el a munkát a Ganz­MÁVAG-nál. A legtöbben Szabolcsból jöttek — mu­tatják a hegesztés körül dol­gozó csoportot. * . — Aki tíz óránál is töb­bet dolgozik, annak nincs kedve esténként sétálgatni. Megiszik néhány sört, utána lefekszik aludni. Néha ki­feleségáhez, gyerekéhez uta- denért zik minden hétvégén. A fia­Harmónia és vissza|®Bzés N agytól a kicsiny felé közelítve: te­kintélyes jövedelemtől esett el ta­valy azért a népgazdaság, mert lá­bon. élőállatként is kényszerült eladni ser­téseket ahelyett, hogy tárolva, földolgozva került volna a teljes mennyiségű hús. hús­készítmény a külföldi vevőkhöz. Az ok is­mert: a sertéshústermelés, s a hűtőterek, feldolgozó üzemek kibocsátóképessége kö­zött még nincs meg az összhang. Még nin­csen meg; az ötödik ötéves tervben jelen­tős fejlesztéseket hajtanak végre, s e mun­ka—az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i határozata alapján — erőtel­jesen folytatódik 1980 után is. Leírhatjuk tehát: az ágazatok közötti kapcsolatoknak ezt a feszültségét az érintettek érzékelték, fölfogták a gyakorlat közvetítette vissza­jelzéseket, s a cselekedeteket ehhez igazí­tották. Most a kicsinyt a gazdaság alapvető al­kotóelemét a termelőegységet szemügyre véve: gyakori eset hogy a tényleges ered­mények azért maradnak el a tervezettek­től, mert elsikkadt a harmónia kialakítá­sa. azaz a vállalati egységek tevékenységé­nek összehangolása. Ha csupán mennyi­séget nézünk, volt elegendő ember, anyag, gép, szerszám, megrendelés, tehát minden rendben levőnek tűnt A baj akkor ütött be, amikor — késve — kiderült, az új prés­gépeken nagy tömegben készülő alkatrészek fogadására, tárolására és osztályozására nem képes a raktár. Igaz. annak idején a raktárvezető „mondott valamit" a műsza­kiak értekezletén, de senki sem figyelt fel a jelzésre; kilenchetes időveszteség lett ennek az ára, addig tartott az elengedhe­tetlen átalakítás a raktárakban. az osztá­lyozótereken. Példánk parányi, ráadásul sajnálatosan mindennapos. Ahogy az ágazati kapcsola­tokban, úgy a vállalati belső részegységek viszonyában is mind nagyobb szerepet kap a koordináció, az előzetes egyeztetés, hi­szen a feladatok egyre bonyolultabbak. Amíg az ágazati kapcsolatok elemzésénél, javításánál érvényesül is ez a fölismerés, addig a vállalati részelemek harmóniájá­nak ügye csak véletlenszerűen, s akkor is rövid időre bukkan fel a teendők között, s úgy, hogy az érintettek sóhajtanak egy nagyot mondván, ezt a dolgot egyszer mar rendbe kell tenni. Az „ez a dolog" az egyik helyen a szerszámellátás, a másikon a ki­készítőüzem munkájának örökös akadozá­sa, a harmadik helyen meg éppenséggel a készáru csomagolása, s egységrakománnyá csoportosítása, azaz mind-mind olyan rész­tényező, ami visszahat a teljes tevékeny­ségre. Vállalatszociológiai vizsgálatok és naod tapasztalatok egyre nyomatékosabban fi­gyelmeztetnek arra, hogy a termelőegysé­geken belül sokkal több jelzés, azaz in­formáció termelődik, s kering a különbö­ző információs csatornákon — ámde cél­talanul —, mint amennyit a jelzőrendszer végpontjainál fölfognak, elemeznek, érté­kelnek. Egyszerűbben fogalmazva: mivel az in­formációs rendszerből is hiányzik a har­mónia, a lényegtelen és a lényeges egybe­mosódik. a vállalati agyközpont mindent tudni kíván, s valójában azért nem tud arról, sem, ami számára elsőrangú, nélkü­lözhetetlen lenne. Amíg a fontos és a ke­vésbé fontos szétválik, sok idő szalad el, egy már bekövetkezett hibát kell nehezen és költségesen korrigálni, ahelyett hogy időben tett intézkedésekkel megelőzték vol­na keletkezését. A termelők egy szerényebb csoportja már rájött, hogy a részek közötti harmónia legalább olyan lényeges — ha nem lényegesebb —, mint a fejlesztési források forintjainak számolgatása, az új beruházáshoz szükséges hitel megszerzi se, a munkaerő megtartása. S azért ennyi­re fontos, mert valóiában minden más lé­péshez ez a harmónia — a folytonosan új­játeremtett harmónia — nyit utat kínál szilárd alapot. A visszajelzések rendkívüli értékét egyrészt ez, a harmónia létrejötté­ben játszott szerepük adja, másrészt az. hogy — kellő érzékkel — fölismerhető bennük a holnap, a jövő. Lázár Gábor Talajjavítás műanyaggal p Eredményes kísérletek ax Alföldön A műanyag meghódította ban először kezdtek kísérle­Jámbor Ernő világunkat Lakásunkban, a közlekedési eszközökön, mun­kahelyünkön és másutt sok ezer formában találkozunk hasznos tulajdonságaival. A mezőgazdaságban eddig főleg primőrök termesztésénél fó­liasátrak építésére használták fel. A műanyagok egyes faj­táinak azonban a jövőben nagy szerepük lehet a termő­talajok javításában is. Erre engednek következtetni Ju­hász Jánosnak, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem docensének és Dzubai Miklósnak, a Karcagi Talaj­javító Kutatóintézet ma már íyugalmazott főmunkatársá­íak kísérletekkel bizonyított, teket, hogy újabb célra, a ta­lajjavításra használják fel a műanyagokat Több éves munkájuk ered­ményeként az Alföld külön­böző minőségű földterületein 150—200 négyszögöles kísér­leti parcellákon igazolták, hogy a műanyaggal kezelt földek tartósan, hosszú éve­ken át többet teremnek. Ka­lászosokból például kétszer­háromszor nagyobb termést értek el módszerük alkalma­zásával. Homokvidéken a műanyaggal dúsított talaj hatszor annyi fűtermést adott, mint az azonos minőségű, de a műanyaggal nem kezelt öbb tudományos cikkben kontrollparcellák. publikált kutatásai. Ök — tu- Amint publikációikban le­kalmaztak, amelyek magukba szívják a vizet és azzal együtt a különféle tápanyagokat is tárolják. A növények gyöke­reikkel ezekről a helyekről hosszabb ideig jól képesek „táplálkozni". A földbe juttatott műanya­gok évekig megőrzik ezeket a tulajdonságaikat Lassan bomlanak csak le. A bennük lévő és bomláskor felszaba­duló nitrogén ugyanakkor a növényeket is folyamatosan táplálja. Érdekesnek és hasznosnak látszik a műanyagok felhasz­nálósára kidolgozott harma­dik módszer is. Ezzel ugyanis a műanyag habot — ásványi anyagokkal együtt vízben el­keverve — a talajfelszínre juttathatják. A homokföl­Szibériából jöttek A Kun Béla iffúaégl Apflöbrtgéd küaaöntósa domásuk szerint — hazánk- frjákj a talajjavításra hasz- dekre így kipermetezett mű­nált műanyagok és műgyan- anyag fémrétegként borítja Ünnepélyesen köszöntötték mukhoz híven, teljesítették szombaton a Kun Béla ifjú- kétéves megbízatásukat. A sági építőbrigád Szovjetunió- magyar ács, betonozó, kömű­ból hazaérkezett 190 tagját ves, burkoló, festő, asztalos, Ezek a fiatalok a brigád töb- szerelő és műszaki fiatalok a bi tagjával együtt a KISZ szibériai nehéz és szokatlan KB felhívására vettek részt a körülmények ellenére helyt­KGST-tagországok közös be­ruházásával épülő uszty­iümszki faipari komplexum építésében. Az ünnepségen részt vett Buda István munkaügyi mi­nisztériumi államtitkár, Jantner Antal építésügyi- és városfejlesztési miniszterhe­lyettes, Roslca István külügy­miniszter-helyettes, politikai, állami és gazdasági életünk több vezető személyisége. Je­len volt V. Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy­követség ánek tanácsosa. Cséffai János, az építőbrigád vezetője jelentésében elmon­dotta: a Kun Béla ifjúsági építőbrigád tagjai, fogadal­álltak. 7 millió 600 ezer ru­ismerte a szovjet embereket, edzett munkássá vált Tevé­kenységükkel tovább erősí­tették a Szovjetunió és ha­zánk barátságát. Elmondta, hogy a Komszomol Központi Bizottsága nemrég levélben fejezte ki köszönetét a ma­be! értékű munkával járul- gyar párt- és társadalmi szer­tak hozzá a világ egyik leg­nagyobb faipari komplexu­mának építéséhez. Meleg szavakkal köszön­tötte az énítőket Borbély Sán­dor, az MSZMP KB titkára. Elismerését feiezte ki a veknek, a KISZ-nek az épí­tőbrigád eredményes mun­kájáért Nagyra értékelte a magyar fiatalok teljesítmé­nyét, egyben kérte a megbí­zatás meghosszabbítását. A KISZ KB titkársága egy év­messze Szibériában végzett vei meghosszabbította a K"n eredményes munkáért. Külön méltatta azokat az eredmé­nyeket. amelyeket a magvar és a szovjet nép hr.-átlagá­nak erősítésében értek el. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára a brigád tevé kenységét értékelve hangsú lyozta: a munkában részt ve B^a építők-'gád iso ön^n* jelentkezett tagjának megbí­zatását. Az ünnepségen a legkieme,­kedőhb munkát végzett há­rom fiatalt a Munka Érdem­rend bronz fokozatával tün­tették ki, mintegy félszáz fia­ták óriás molekulájú anya- ^ a felszínt. Ezzel megaka­gok, képesek tartósítani a ta- dályozza azt is, hogy a szél lajszerkezetet, kedvezően be- esetleg az elvetett maggal folyásolják a termőföld leve- együtt elhordja a homokot gó- és vízháztartását. Ta- A kedvező feltételek között pasztalataik szerint minden feílódő növény azonban ezt alkalommal a talaj környeze- a fémréteget könnyen át tének fizikai, kémiai és bio- tud->a törni> fSy a felszínre lógiai adottságai döntik el, jut. hogy milyen hagyományos A kutatók véleménye sze­módszerrel és azzal együtte- rint a múanyagos talajjaví­sen milyen műanyagokkal le- tás nem kerül többe a ha­het a talajt javítani. gyományos módszereknél. Kísérleteiknél lényegében Ráadásul tartós hatása miatt háromféle műanyagot alkal- igen gazdaságosnak látszik a maztak. Kötött talajokon használata, olyat, amelyik nem szívja Juhász János és Dzubai magába a vizet. Ennek hasz- Miklós tudományos delgoza­oálata megakadályozza a föld taikban szinte országunk összetömődését, levegősebbé, egész területét „feltérképez, lazábbá teszi a talajt. Ezzel ták" már, és megfelelő mád­kedvezőbb feltételeket teremt szereket ajánlanak a külön­a földben levő mikroorganlz- féle vidékek ta'ajának mű­nusok életéhez, valamint a anyagos javítására, növények fejlődéséhez. Jelenleg — megbízás a'ap­Az olyan helyeken, ahol a ján — egyes ázsiai területek föld könnyen kiszárad, gyor- műanyagos talajjavítási lehe­tal kormánv-, szakszervezett vő 374 fiatal nagy szakmai és KISZ-kintüntetést kanott. |33n átereszti a csapadékot, tőségeit kutatják, tapasztalatra tett szert, meg- (MTI) | olyan műanyag habokat al- Dénes János

Next

/
Thumbnails
Contents