Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-24 / 199. szám

67 Csütörtök, 1978. augusztus 24. Megkezdődött a X. összehasonlító jogi nemzetkczi konferencia Megnövekedett a jog-öszszehasonlítás elméleti jelentősége: mind hatékonyabban segíti elő a jog természetének mélyebb megismerését, a jogi jelenségek sokoldalú és alapos tanulmányozását — mondotta Markója Imre Igazságügy-miniszter szerdán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében; a X. nemzetközi összehasonlító jogi kongresszus megnyitó ülésén. Charls Hamsonnak, a nemzetközi összehasonlító jogi akadémia elnökének bevezető szaval után emelkedett szólásra, s a kormány nevében köszöntötte a 60 országból érkezett szaktekintélyeket, a jog-összehasonlítás művelőit. Mint mondotta, nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a világ jogászainak e négyévenként esedékes nagy találkozóját ezúttal Budapesten — első alkalommal szocialista országban — tartják meg. A tanácskozás jelentőségéről szólva kiemelte: a jog-összehasonlítás az utóbbi 3 évtizedben vált olyan tudománnyá, amely társadalmi igényeken alapul, s amely a különböző berendezkedésű államokban egyaránt szolgálja a gazdag és változatos jogi eszköztár megteremtését, éppúgy, mint a nemzetközi együttműködést és összefogást valamennyi nép javára, az egész emberiség boldogulására. Hangsúlyozta, hogy szocialista jogtudományunk és OTP-tájékoztató Októbertől öt forint a totó' és a lottószelvény A lakossági takarékosságról, a lakásépítkezések támogatásának eredményeiről, a tanácsok pénzgazdálkodásáról adott számot, valamint a totóban és a lottóban tervezett változásokat ismertette az Országos Takarékpénztár szerdai sajtótájékoztatóján Szirmai Jenő vezérigazgató. A lakosságnak még soha Sem volt ennyi pénze a takarékban, mint most. A betétállomány az első félévi 9,3 nyek árát, csökkentik a lottó milliárdos növekedéssel, meghaladja a 117 milliárd forin költségek, a felújítási ráfordítások megközelít z tték a 25 milliárd forintot. Az adatok azt igazolják, hogy a tanácsok és intézményeik költségvetési gazdálkodása kiegyensúlyozottabb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A vezérigazgató bejelentette, hogy a pénzügyminiszter rendeletére módosítják a népszerű totó- és lóttójáték feltételeit. Felemelik a szelvétot. A betétkönyvek száma mintegy 200 ezerrel gyarapodott, s eléri a hatmilliót A kamatozó betétek összege 4,7 milliárddal nőtt kétszer anynyival, mint 1977 első felében. Változatlanul nagy az érdeklődés a gépkocsi-nyereménybetét iránt, fél év alatt 600 millióval, tízmilüárd forintra nőtt az állomány. Népszerű a legújabb takarékossági forma, a takaréklevél, amelyből az idén 45 ezret váltottak. Ezzel együtt 158 ezer telitalálat nyereményalapját. A rendelkezés értelmében a 40. játékhéttől, október 6-tól a lottóban, a totóban október 8-tól a szelvények ára 5 forint lesz. Az' iker lottószelvények ára 10 forintra, az előfizetéseseké pedig — attól függően, hogy négy- vagy öthetes a hónap — 20, illetve 25 forintra emelkedik. A négyhasábos totószelvényeket 10 forintért, a hathasábosokat 15 forintért hozzák forgalomba. A bevétel növekedésével arányosan nő a nyereményalap is, amelynek felosztásán takaréklevélben több mint szintén" változtatnak, annyi7 A tv\ 1 l1n t/\*.» wf rtf ^f o nnl. 2,4 milliárd forintot tartanak nyilván. Az ifjúsági betét mintegy 330 milliós növekedésével elérte a 2,7 milliárd forintot. Üjdonság, hogy ma már egyes vállalatok is helyeznek el nyereségalapjukból takarékbetétet fiatal dolgozóiknak az ifjúsági törzsgárda kialakítása érdekében. A dolgozók kisbankjai, a KST-k több mint 1 millió tagot számlálnak, fél év alatt 2 milliárd forintot gyűjtöttek össze. Az idén 196 KST alakult már termelőszövetkezetekben is és több helyen megkezdték kísérleti jelleggel a kétéves lejáratú KST-k szervezését. Az OTP fél év alatt 4,4 milliárd forint hitelt nyújtott lakásépítésre és vásárlásra. A vállalatok változatlanul támogatják dolgozóik lakásépítkezését, amelyre az idén 1 milliárd forintot fordítottak. A tanácsok költségvetési bevételei az év első felében elérték a 26 milliárd forintot. A működési és fenntartási ban, hogy az öttalálatosokét csökkentik, viszont ezzel az összeggel a négyesekét növelik. Egy telitalálatos szelvény esetén a főnyereményre a nyereményalap 10 százaléka, a négyesekre a 40 százaléka, a hármasokra és a kettesekre 25—25 százaléka jut. Ha több öttalálatos szelvény van, akkor azok a nyereményalap 15 százalékán osztoznak, a négyesek az alap 35 százalékát kapják. Ha nincs telitalálat, a négytalálatosok között osztják el a nyereményalap 50 százalékát. Mindkét játékra érvényes az új rendelkezés, amely szerint az egy szelvényre jutó 10 forinton aluli nyereményeket nem fizetik ki, illetve a teljes összeg az előző osztály nyereményalapját növeli. Változás az is, hogy a lottó jutalomsorsolásnál — a húzások gyorsítása érdekében — elektronikus számítógép bevonásával húzzák a nyerő szelvényeket (MTI) Film — munkásokról Hétköznapok és ünnepek, munka és pihenés, emlékek, tervek, konfliktusok — a munkások életéről, mindennapjairól készít, sugároz dokumentumfilmeket a Magyar Televízió. Augusztus 31-én kezdődik A kötekedő cimű ötrészes sorozat amely munka közben mutatja be az em- nyet> érzet, a munkafegyelem, a rendezett munkakörülmények kérdéseit érintve. A Szálkái Sándor irányításával dolgozó forgatócsoport felkereste a Borsodi Hőerőmű, az Egyesült Vegyiművek dolgozóit, s a film a munkások vélemékonfliktusait, gondjait jogásztársadalmunk elméleti és gyakorlati téren is támogatja mindazokat a haladó mozgalmakat, törekvéseket, amelyek a békés egymás mellett élés* politikája alapján a nemzetközi összefogás szemléletének és gyakorlatának erősödését szolgálják. Ilyennek ítéljük meg a jogösszehasonlítás nemzetköri mozgalmát is, ezért aktívan közreműködünk tudományos céljaink eléréséért. Ezután a nemzetközi öszszehasonlító jogi akadémia munka iáról számolt be Roland Drago, a társaság fótitkára, majd Szabó Imre akadémikus, az MTA Államés Jogtudományi Intézetének igazgatója vázolta a hazai jog-összehasonlító tevékenység új eredményeit. Az MTA dísztermében megtartott plenáris ülésen köszöntötte a több mint 700 résztvevőt Vajay Szabolcs, az UNESCO képviselője is. Az elnökségben foglalt helyet a többi között Szentágothai János, az MTA elnöke. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szíjártó Károly legfőbb ügyész. A kongresszusi küldöttek délután nyolc szekcióban folytatták a munkát Az ötnapos tanácskozáson összesen 44 napirendre tűzött témát tárgyalnak meg. Munkabizottság foglalkozik a jogtörténeti kérdésekkel, továbbá a polgári jog, a kereskedelmi jog, az alkotmányjog, az államigazgatási jog és a büntetőjog fejlődésével. A szakemberek áttekintik: milyen lehetőségek vannak a számítógépek alkalmazására a jogtudományban, szót váltanak az információról és az adatszolgáltatásról, továbbá az orvosok polgári jogi felelősségéről. (MTI) Tanuljon-e a munkás ? Hosszú évek óta tartó vita — s már jó ideje — inkább Mi tagadás: az ellenérvek — esetenként szikrázó vAle- a praktikus létszámgondok vég nélkül szaporíthatok, ménykülönbségekkel tarkítva okoznak gyötrő fejfájást; Hogy mennyi bennük a rea—, hogy tanuljon-e a mun- legfőképpen a segéd- és be- litás, az persze külön és kás, vagy ne? Lehet, hogy ez tanított munkások, vagy hosszadalmas vitát érdemeisokak számára meglepően azok hiánya, akik a kisegítő ne. Az viszont vaskos és vihangzik, mégis tény: vannak, folyamatokon dolgoznak. Az tathatatlan realitás, hogy jó és nem kevesen, akik meg- elmúlt ötéves tervidőszakban harminc évvel azután, hogy Kérdőjelezik a korszerűnek üzembe helyezett beruházá- megjelent a dolgozók isko. nevezett munkásműveltség soknál és nagyobb szabású Iáinak létrehozásáról és mű. célszerűségét, sőt azon a vé- rekonstrukcióknál (például a ködéséről szóló törvény, a fitextiliparban) elsősorban az zikai foglalkoztatottak megalapvető termelőtolyamato- döbbentően nagy hányada a kat gépesítették és a kisegí- minimális műveltséget jető tevékenységek létszám- lentő általános Iskolai végszükségletét gyakorlatilag zettség nélkül dolgozik. ieményen vannak, hogy amíg például az iparban, a fizikai munkások csaknem fele különösebb képzettséget nem igénylő kisegítő tevékenységet végez, addig igazán nem kell kétségbeesni ama másik statisztikai adat olvastán, hogy a népgazdaság anyagi ágaiban dolgozó fizikai foglalkozásúak 40 százalékának nincs általános iskolai végzettsége, műveltsége. Sőt — sorakoztatják tovább az érveket — könnyen nem csökkentették. De még az efféle tények sem cáfolják annak igazságát, hogy a munkások műveltsége — gazdasági tényező. S hogy a munkaerőgondokon jobbára a munka minőségének javításával segíthetünk. Ez pedig elsősorban a képzettség függvénye. A (.belátható, hogy a képzettség szakképzettségé, és a szakképzettséget megalapozó általános műveltségé. Igaz ugyan, hogy az iparban foglalkoztatott fizikai és a szaktudás nélkül végezhető segéd- és betanított munka rangja a következő évtizedekben sem csökken, s "JS? SSSUK& TXSrt^SZZz újabb adatok következnek. Hogy például: majd másfél évtizeddel ezelőtt, 1964-ben a munkások 44 százaléka foglalkozott kisegítő tevékenységgel, s ez az arány alig csökkent Aztán: az átfogó gépesítés hiánya miatt az iparban anyagmozgatási éa raktározási tevékenységet végzők száma az elmúlt ö4 évben növekedett (1972-höz képest 7 százalékkal). A betanított munkások aránya ugyanebben az időszakban változatlan maradt sőt a legfrissebb adatokból az is kiderül, hogy szakképzett munkások tömegei dolgoznak egyszerű betanítást igénylő munkakörökben. S egyébként is: manapság zettség nélkül is végezhető kisegítő tevékenységet végez. De ebből az is következik, hogy ezt a munkástömeget ma még lehetetlen hatékonyan, gazdaságosan foglalkoztatni, mert ehhez hiány, zik a műveltségük, és az erVagyis: éppencsak a betűvetést ismerik, elemi fokon olvasnak, számolnak. S persze, ennek megfelelő a gondolatviláguk, és fogékonyságuk. sőt: hajlandóságuk a sokat — és mindig csak óhajtó módban — emlegetett korszerű, szervezett és fegyelmezett munkavégzésre. Egyszóval: lehet vitatkoa. ni a munkásműveltségen, ám időnként azon sem ártana elgondolkodni, hogy több százezer, éppencsak Írni, olvasni tudó emberrel ugyan hogyan, miként lehet magas színvonalon működő gazdaságot teremteni? Ügy és addig semmiképpen, amíg nem sikerül egészen más munkakörülményeket és feltételeket teremteni. Olyan körülményeket, amelyek között a műveltebb, szakmailag képre épülő szakmai képzettsé- zettebb muhkás lényegesen gük. Másképpen fogalmazva: az iparban dolgozó fizikai munkásság fele az a tömeg, amely potenciális munkaerőtartalékként kezelendő. Persze, nem olyan gazdaságban, többet és jobbat produkálhat és többet kereshet, mint például a hat általánost végzett, szakképzetlen segédmunkás. Mert egyelőre gyakran ennek épp az ellenkezője tapasztalható. S csak az ilyesfajta összefüggések felismerésével. ahol — perdöntő érvként s az ezekből adódó logikus emlegetik — még jó ideig következmények érvényesíszükség van a képzetlenekre, tésével remélhető, hogy az alacsony iskolázottságú- SSSTadoA mí^Taí akra, mert az erőteljes mű- iskolázatlan és szakképzetlen szaki fejlesztés, a technikai munkavállalók száma. S akkorszerűsités, a magas fokú kor talán könnyebben és gépesítés távoli lehetőség. Két ablak bereket, a termelés, a jő Jtöz- beszéli eL Részlet a kiállításról A folyosó falán rajzok és festmények díszlenek. Az egyiken két ablak és egy faág látható: ennyit lát ablakából, aki festette, dr. Bánó Magdolna, a szociális otthon gondozottja. Egy másikon kis asztal két székkel. Ágyban fekvő béna asszony szeme ennyit fog be a nagyvilágból, Sasfalvi Mihályné ezt rajzolta le merev ujjakkal ágyban fekve. Szegeden 370 idős ember a szociális és napköri otthonok lakója. Részükre terveztek az otthonok vezetői hasznos és szórakoztató elfoglaltságot, rajzolják le életüket, környezetüket, fiatalságukat. Az eredmény szinte csodálatos volt: hetven-nyolcvanéves öregek fogtak kézbe színes ceruzát, festéket és biztos kézzel rajzolták meg azt az 52 képet, ami most a petőfitelepi szociális otthon folyosóját díszíti. A legidősebb alkotó Szüszner Lajos 82 éves. Pavletti János és Francz Hermina — mindketten közel a nyolcvanhoz — a kép mellé verset is írtak. Gyermekrajzok is szerepelnek a kis házi kiállításon, a gondozónők apróságai — legkisebb a 6 éves Barna Jancsika — úgy festették le a néniket, bácsikat, ahogyan ők látják őket. S hogy az öröm teljes .legyen, közös zsűrizéssel eldöntötték, hogy a három első díjat Pavletti János. Kósa Károlyné és dr. Szabados Margit, a gyermekeknél pedig Kajtár Beáta, Kocsis Ibolya és Rácz Attila kapja. Nőlüldöttséo érkezett a Szovjetunióból A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására szerdán egyhetes látogatásra hazánkba érkezett a Szovjet Nőbizottság delegációja, Unt Inge Erihovnának, a Szovjet Nőbizottság tagjának vezetésével. A vendégek tájékozódnak a lányok, aszszonyok élet- és munkakörülményeiről, s tanulmányozzák a társadalmi szervezetek ifjúságnevelő szerepét. gyorsabban megy majd a továbbképzés is — amiről mellesleg egy majdnem légüres térben lógó kormányhatározat intézkedik —, s talán megszabadulnánk egy felesleges és értelmetlen vitától is. Sőt: neíán még a műszaki fejlesztés üteme is gyorsítható lenne — közvetett mó. don. Végtére is: az sem rossz megoldás, ha egyre kevesebben lesznek, s végül elfogy, nak azok, akik vállalnák a szakképzetlen, az alacsony szintű ismeretekkel is ellátható munkát Kényszerhelyzet lenne? Igen! De olyan kényszerhelyzet, amely előbbre vinné a gazdaságot Ilyesmire volt már példa a világ gazdaságtörténetében... Vértes Csaba Kender és gépesítés Tegnap Szegeden, a Technika Házában folytatták tanácskozásukat az első nemzetközi kenderkonferencia résztvevői. Tárkány Szűcs Sándor, a Szegedi Kendertermesztési Rendszerközpont vezetője A rostkender termesztése Magyarországon címmel tartott vitaindító előadást A nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásával lehetővé vált a kender termelésének jobb szervezése, az agrotechnika korszerűsítése és a gépesítési színvonal javítása. Ennek eredményeként az utóbbi években megjavult a kendertermesztési kedv is. A gépesítés azonban sokáig nem követte a termesztés és a feldolgozóipar igényeit. Rostkendert az ország szántóterületének csak 0,2 százalékán termesztenek a gaz-. daságok. A hazai gépgyártás nem is vállalkozhatott olyan kenderbetakarító gépsor kialakítására és fejlesztésére, melyből legfeljebb ötévenként van száz darabra szükség. Indokolt, hogy a nagyobb kendertermesztő országokkal létesítsünk kapcsolatot, gépeiket importáljuk A mi körülményeink között legjobban a szovjet gyártmányú gépek váltak be. Ma már elmondható, hogy a betakarítás nehéz fizikai munkája 90 százalékban gépesíthető. A konferencián a magyar kutatókon és termesztési szakembereken kívül szovjet, svájci, lengyel, román és bolgár előadók is beszámoltak hazájuk kendertermesztésének helyzetéről. Ma, csütörtökön a résztvevők Mártélyra, a Fürst Sándor Termelőszövetkezetbe látogatnak. ahol munka közben tanulmányozzák a betakarítás gépeit v