Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

A írül? VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam 197. szám 1978. augusztus 22., kedd Ara: 80 fillér AZ M S Z M P SZEGED VÁRÓ S I O T T S ÁG Á NA K LAPJA Az alkotmány napján Árpád-ünnepség, munkás-paraszt találkozó Öpiisztaszeren Egész napos gazdag program a népünnepé'yen Tengerek: embereké az Árpád-ligetben; autóké a parkolóban. A végeláthatat­lan kocsisorok már kora reggel elindultak a megye városaiból és falvaiból Ópusztaszerre, ahol vasár­nap rendezték meg az Ár­pád-emlékünnepséget, mely egyben munkás-paraszt-cr­telmiségi találkozó volt; ál­lamiságunk, a földosztás, az újkenyér és alkotmányunk ünnepe. Az Árpád-ligetben már érákkal a nagygyűlés előtt igazi, csak a népünnepé­lyekre jellemző volt a han­gulat. Ünnepre még soha­sem jött el ennyi ember Ópusztaszerre. Étellel-itallal, sok érdekes látnivalóval, térzenével fo­gadta őket a Nemzeti Törté­nelmi Emlékpark. Sokan áll­tak meg a szabadtéri trak­tormúzeum gépmatuzsálemei között, voltak, akik a rom­kertet nézték meg elsőre, s voltak olyanok is, akik a hódmezővásárhelyi helyőr­ségi fúvószenekart állták körül, akik pattogós-vidám indulókat játszottak. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött Ez­után Nagy István, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, az ünnepség elnökségét, tagjai kőzött Lo­sonczi Pált, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács elnökét. Tóth Szilveszternél, az. MSZMt1 Központi Bizottságának tag­ját, dr. Komócsin Mihályt, Az ünnepség elnöksége a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Perjési Lászlót, a megyei tanács elnökét, dr. Ágoston JőzséfeX, . a Szak­szervezetek megyei tanácsá­nak vezető titkárát, Török Józsefet, a szegedi városi pártbizottság első titkárát, Papp Gyulát, Szeged taná­csának elnökét és Jáhni Lászlót, a szegedi járási pártbizottság első ' fitkérát.­Ott voltak a népünnepélyen Csongrád megye országgyű­lési képviselői is. Losonczi Pál beszéde — Á népek előszeretettel kapcsolják jelenük kiemel­kedő eseményeit a múlt je­les történéseihez, emlékeze­tes színhelyeihez — kezdte beszédét az Elnöki Tanács elnöke, akit nagy taps foga­dott, amikor a pódiumra lé­pett — A hagyomány sze­rint Árpád és nemesei itt, a Gyümölcsény-erdő mellett ülték az első országgyűlést, hogy — miként Anonymus írta — „megállapítsák az ország minden igazát, mi­képpen szolgáljanak a vezér­nek és előkelőinek, vagy mi­képpen tegyenek törvényt minden elkövetett vétekről". — István királyunk törté­nelmet formáló életművéből — mondotta — nekünk leg­többet ez a tette, • államépítő és társadalom­alakító munkája üzen; az a nagyság, amellyel fel­ismerte és a gyakorlatban végbe vitte a magyarság át­vezetését, az idejét múlt táráadalmi formából és élet­módból az akkor jövőt hor­dozó újba. — Alkotmányunk törvény­be foglalása óta egy ember­öltő járt el felettünk. Sok mindenben tapasztaltabbak lettünk. A magunk fárado­zásai, útkeresései, eredmé­nyei ismeretében ma még inkább és még mélyebben fogjuk fel az István-királyi mű nagyságát, és jelentősé­gét. Ma már teljességében ért­jük és tudjuk, hogy álla­mot alapítani, szocialista államot építeni nem egy­szerű aktus, nem pusztán törvényalkotás dolga, ha­nem szakadatlan cselekvés, mindennapos tett, örökös fáradozás. Ahogy annak idején, ezer éve, nem egy csapásra szü­letett meg a magyar álla­miság, és nem a koronázási szertartással lépett a fejlő­dés útjára a magyarság, úgy a mi szocialista világunk se került és kerül tető alá egyik napról a másikra. Küzdeni, dolgozni, áldozni kellett és kell érte! — E felismeréssel egye­temben lett és lesz mind gazdagabb tartalmú, mind kiterjedtebb és mind mé­lyebb gondolatokat hordozó ünnepünk augusztus 20-a, amely egyre teljesebben jár­ja át népünk érzésvilágát és gondolatait. — Augusztus 20-nak ünne­pe sajátos helyet foglal el ünnepeink sorában. Nem­csak — és nem elsősorban — hangulatával üt el a többitől, hanem tartalmá­nak különösségével. Amíg nagy nemzeti ünne­peink általában azzal tűnnek ki, hogy alapvetően egy ese­mény, egyetlen eszme, egy gondolat- és fogalomkör tölti ki őket, addig ez a szépségesen szép nyári ün­nepünk azzal emelkedik ki, hogy jelképeivel szerteágazó, több eszmét hordozó gondo­latot és érzelmet vált ki belőlünk. Nemcsak a múlt­ban, a jelenben és a jövő­ben is! Augusztus 20-a légióként a mi államalapí­tásunk, alkotmányunk ün­nepe! Az előadó ezek után an­nak a három évtizednek a jelentőségét elemezte, amely alkotmányunk törvénybe ik­tatása óta telt el, majd így folytatta beszédét: — Maga a munkás-paraszt szövetség is nagy fejlődésen ment át. A társadalom ve­zető osztálya, a munkásosz­tály soha sem titkolta el szövetségese előtt, hogy ez az összefogás a szocia­lizmus kiteljesedése érde­kében történik. Benne volt ebben a formu­lában annak a nyílt kimon­dása is, hogy a két testvéri osztály összefogása feltétele­zi a parasztság gazdálkodá­sának szövetkezeti, szocia­lista útra térését, ami a pa­rasztság társadalmi méretű felemelkedésének, életviszo­nyai gyökeres javulásának elemi feltétele. — Jó másfél évtizeddel vagyunk már utána a mező­gazdaság szocialista átalaku­lásának. A szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság a maga valóságában tanúsítja, hogy nemcsak szövetkezeti és ag­rárpolitikánk, hanem a mun­kás-paraszt szövetség sem taktikai megfontolások szü­lötte. A munkás-paraszt szövetség nemcsak rendsze­rünk biztos politikai alapja, hanem eszköze és feltétele is az osztályok közötti év­százados különbség felszá­molásának. — A szövetkezeti paraszt­ság hz élet minden terüle­tén felzárkózik a munkás­, osztályhoz, szervesen és cl nem különíthetően beépült az egységes elveken alapu­ló szocialista társadalom­ba. Sokkal többről van szó, mint pusztán arról, hogy a mun­kások és parasztok jövedel­mi viszonyai nagyjából ki­egyenlítődtek. Bár ez önma­gában is történelmi vív­mány! Ám a falu, a paraszt­ság egyre szorosabban zár­kózik fel a városhoz életvi­telben, életformában, mű­veltségben, művelődési lehe­tőségekben, szociális és egészségügyi ellátottságban. De még ennél is tovább me­gyek: a mezőgazdasági mun­ka jellege is mindinkább „városi", azaz ipari jelleget ölt. Mezőgazdaságunk gépe­sítettségi színvonala, szer­vezete már ma is — de a jövőben még inkább — ipa­ri jellegű munkavégzést té­telez fel és eredményez. — Ilyen értelemben és méltán mondhatjuk, hogy alkotmányunk napja a munkás-paraszt szövetség megvalósulásának ünnepe. És ünnepe az újkenyérnek! Szép szokás, hogy e napon szegjük meg az újkenyeret. Azt fejezzük ezzel ki, hogy (Folytatás a 3. oldalon.) Csongrád megyéből Párt- ss tanácsi deicjció utazott íemesvárra Románia közeledő nemze­ti ünnepe alkalmából, a Ro­mán Kommunista Párt Te­mes megyei bizottságának meghívására, a testvérme­gyei kapcsolatok keretében tegnap délelőtt Csongrád megyei párt- és tanácsi de­legáció utazott Temesvárra. A delegációt Török József, a szegedi városi pártbizott­ság első titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja vezeti. A küldöttség tag­jai: Nagy Gizella, a Szegedi Textilművek munkásnője. a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja és Kovács Im­re, a Csongrád megyei Ta­nács elnökének általános he­lyettese. Küldöttségünket a nagy­laki határátkelő helyen Sza­bó Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Szabó János­né, a megyei tanács elnök­helyettese és Sarró Ferenc, a makói járási pártbizottság mb. első titkára búcsúztat­ták. Delegációnk részt vesz Románia nemzeti ünnepe te­metvári eseményein, vala­mint üzemekbe látogat. Alma-Atában, Minszkben Magyar gazdasági és műszaki napok Vilnius, a Litván SZSZK fővárosa ad otthont augusz­tus 28—31. között a Magyar Kereskedelmi Kamara szov­jet, illetve a Szovjetunió Ke­reskedelmi és Iparkamarája magyar tagozata közös elnök­ségi tanácskozásának. Az ülé­sen szó lesz a magyar—szov­jet külkereskedelem aktuális kérdéseiről, s foglalkoznak a szeptember 25—29. között Alma-Atában, október 2—6. között Minszkben tartandó magyar gazdasági, műszaki napok előkészítésével. A gazdasági, műszaki na­pok országunk egyik legran­gosabb bemutatkozásának ígérkezik. Az alma-atai kiál­lítás fővédnöke Keserű Já­nosné könnyűipari minisz­ter, a minszkié Ábrahám Kálmán építésügyi és varos­fejlesztési miniszter lesz. Szervezésükben a Kamarán kívül részt vesz az MTESZ, szovjet részről pedig a Mi­nisztertanács mellett műkö­dő Állami Műszaki Tudo­mányos Bizottság, a Szovjet Kereskedelmi és Iparkamara, valamint több más központi, illetve helyi szervezet. A ren­dezvénysorozat ideje alatt á HUNGEXPO mindkét város­ban árubemutatókat, kiállí­tásokat szervez. Alma-Atában 17, Minszkben 21 magyar kül­kereskedelmi és iparvállalat, illetve szövetkezet küldi e! szakembereit. (MTI) Több mint ezer kiállító Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Több mint ezer magyar és külföldi vállalat, cég, szövet­kezet és intézet vonultatja fel legkorszerűbb fogyasztási cikkeit az öszi Budapesti Nemzetközi Vásáron,' amely egy hónap múlva, szeptember 22-én nyitja meg kapuit. 30 országból és Hong-kongból érkeznek fogyasztási cikkek a nemzetközi seregszemlére. A szocialista országok kiállí­tói — szovjet, csehszlovák, jugoszláv, kubai, lengyel, NDK-beli és romániai válla­latok — általában a múlt évinél nagyobb területen mu­tatják be kínálatukat. A fej­lődő országokból hagyomá­nyos kiállítóként vesznek részt brazil, indiai és ciprusi cégek, az iparilag fejlett tő­kés országokból pedig a töb­bi között angol, japán, NSZK­beli, norvég, olasz, spanyol és svájci vállalatok. A vásár rendezői ezúttal már nem hat, hanem tizenkét árucsoportra szakosítva mu­tatják be a termékeket. A ki­állítók száma és bemutatási területük tekintetében a ti­zenkét árucsoport közül a textil-, bőr- és ruházati ter­mékek szekciója iránt nyil­vánult meg a legnagyobb ér­deklődés, amelynek sorrend­jében a második helyen áll 4 bútor- és lakástextil szekció, a harmadik helyen pedig a lakberendezési és lakásfelsze­relési bemutató, s a négy leg­nagyobb árucsoport közé tar­tozik a háztartási vegyipar, a papíripar és a kozmetikai cikkek szekciója is. A látoga­tók körében az idén is nagy várakozás előzi meg a jár­műbemutatót, amelyen ezút­tal megtekinthetik a szovjet Niva típusú személygépko­csit, újabb Lada autókat, to­vábbá motorokat, utánfutó­kat. Felvonultatja újdonsá­gait a lengyel, a csehszlovák, a román személygépkocsi­gyártó ipar. A nyugati kiállí­tók kínálatában pedig a fran­cia Peugeot, Renault, NSZK­beli BMV és Mercedes gép­kocsikat láthatnak, s megte­kinthetik a General Motora kiállításán felvonultatott Ca­dillac, Buick, Olds Mobile; Pontiac, Chevrolet, Opel, Vauxhall és Bedford márká­jú kocsikat.

Next

/
Thumbnails
Contents