Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

\ Vasárnap, 1978. augusztus 20. 38 Állam született Beszélgetés Györffy György professzorral — Időszámításunk uía* 1000ben etni egyszeri, jelképes aktussal. a koronázással a korabeli szokások alapján megalakult a magyar királyság, a feudális magyar állam. Azt már tudjuk, hogy az állam tényleges kiépítése hosszadalmasabb, fáradságosabb lehetett ennél az egyetlen, bár nagy jelentőségű eseménynél. Az államalkotóét azonban a kozveíemcny István király önálló művének tartja. Mennyiben jogosult et? S egyáltalán, milyen fejlődés eredményezte a magyar állam megalakulását? — Elöljáróban meg kívánom Jegyezni, hogy első királyunk müvének jelentőségét már saját koraban is felismerték. Szentté avatása, középkori törvényeinknek rea, mint példaképre hivat, kozása, személyének eszménnyé emelése semmiképpen sem túlzás, való tényeken alápul. Ugyanakkor napjainkban a kutatások fényeben már az is világos, hogy az állam teljes kiépítése nem férhetett bele még Szent István viszonylag hosszú életébe sem. Az újabb történeti-szociológiai irodalom tisztázta, hogy a kora középkori államok legalább két fejlődési fokozaton mentek keresztül. Az első, fejletlenebb típust, az úgynevezett személyi függőségi államok (a korai germán alakulatok, a Merovingok frank birodalma) Jelentik. Ezeknek alapja az uralkodó és a tőle személyükben függő katonai kíséret viszonylag laza. nem megszilárdult kapcsolata. A struktúra ugyan hasonlít már a hűbéri lánchoz, de még nem hűbéri kapocs fogja Össze. A magyar kettős fejedelemség intézménye a fejedelmek alá tartozó törzsfőkkel. az utóbbiaktól személyükben függő nemzetségfókkel és ezek katonai kíséretével alkalmas volt egy. a germánokéhoz hasonló, személyi függőségű aílam életre hívésára. Ugy tűnik, a középkori államiságnak ez a korai típusa jellemzi az István előtti. X. századi Magyarországot. A középkori állam fejlettebb típusa az úgynevezett intézményes vagy területi állam, ahol a funkciók nem személyhez. hanem meghatározott és kialakult intézményekhez kötöttek. Ennek megfelelően az új királyságban a feladatkörök állandósultak: a királyé ugyanúgy, mint a nagyobb területeket kormányzó duxoké. a vármeRyék ispánjaié. Ezek uralmát biztosították a katonai kiséret tagjai, mint várjobbágyok, egyházi jobbágyok és udvari jobbágyok, a köznép és a rab cseléd, ség felett. A kialakult vármegyerendszeren alapuló középkori feudális állam gyakorlatilag Mohácsig. sőt 1848-ig fungált. Azzal az egyébként nem elhanyagolható változással, amelyet a XIII. századtól a várbirtokok és udvari birtokok eladomónyozása, a királyi várszerkezet széthullása, egyszóval a királyi megyék nemesi-önkormányzati megyékké Válása eredményezett. — A magyarság esetében is az államszervezés, a feudalizmus felépítése" korszakos ideológiai váltást jelentett: a iceresztenysig tűzzel-vassal elterjesztését és meggyökereztetését. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé kiemel«... e*j. /a i — Király és állam a középkori Európában a legszorosabb egységben volt az egyházzal. A királyság legfőbb ideológiai urna. sza az egyház volt; egyház nélkül abban a korban és itt nem lehetett volna államot létrehozni és fenntartani. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy bár más vallások is képesnek bizonyultak állami szervezetnek támaszt nyújtani, a kereszténységnek volt egy el njm hanyagolható előnye: az addigi legfeltettebb intézmény, a római birodalom talaján nőtt fel. s annak szervezetéből és kultúrájából olyan elemeket is felszippantott, magába ötvözött, amely különösen alkalmassá tette, hogy a királyság ideológiai támasza legyen. Az csak természetes, hogy az államszervezés, a gyökeresen új, „idegen", vallw bevezetése nem ment nehézségek nélkül. A ma. gyarság mér Etelközben, majd a kalandozások alatt megismerkedett a kereszténység bizánci formájával. a kereszténység egyes pozitív elemei pedig — például egyenlőség Isten előtt — még vonzóak ls lehettek számára. Mégis, az új fogalmak sokasága, a papok földesúri szerepe, az idegenek beözönlése, a kötelező templomba járás mind olyan elemek voltak, amelyek az új Istent kezdetben gyűlöletessé tették a tömegek szemében. S ehhez még hozzájárult valami: a hagyományos nemzetségitörzsi kapcsolatok erőszakos szétverése. A régi szervezetben levirátussal szilárdított többnejűség uralkodott. Vagyis olyan nagycsalád-rendszer. amelyben a fivér bátyja halála után annak feleségét ls örökölte. Az egyház által megkövetelt páros család és a király törvénye, amely a nagy családokat felbontva, ezeket a páros családokat tízes-százas egységekbe sorolva a vár alá telepítette. szétrombolta a korábbi meggyökerezett kereteket. Véleményem szerint tehát nem maga az államszervezés, hanem kísérő jelenségei: a kereszténység, az egyház bevezetése és a nagycsaládi struktúra szétverése volt az ellenzés, az ellenállás első számú oka. István persze már az új szervezésre „előkészített" országot kapott örökül. Krónikáink adataiból úgy tűnik, hogv a véres munkát, a régi lerombolását Géza (970—997 között) elvégezte. A fiúnak. Istvánnak már inkább az építés, a szervezés munkája maradt uralkodásának 41 esztende. jére (997—1038). Kettejük országlásának 68 éve pedig elég hosszú Időnek bizonyult arra, hogy az új magyar állam kiállja a próbát: elhárítsa az Idegen támadásokat csakúgy, mint Mbírja az István halálát rövidesen követő pogánylázadást. — Idegen támadásokat említett. Felmerül a kérdés, hogyan vélekedett a korabeli Európa ennek az új államalakulatnak a megszületéséről? Egyáltalán, mi volt a jelentősége a magyar állam megalakulásának ebben a térsépben? —• A korabeli vélemények elsősorban azt emelték ki. hogy keresztény királyság jelent meg a Kárpát-medencében, amely társává vált a keresztény államok közösségének. Ne felejtsük el az akkoriban nagyon Jelentős keresztény—pogány szembenállást amely a korábbi római—barbár ellentéthez hasonlítható. A magyarság a Nyugatot potenciálisan és ténylegesen is fenyegető idegen és pogány hatalomból lett megtért közösség a kor közvéleményének szemében. Ugyanakkor a korabeliek annak a jelentőségét is hangsúlyozták. hogy István megnyitotta azt a nyugat—keleti zarándokutat amely a IV. századtól, a népvándorlás megindulásától szűnt meg. és amely Konstantinápolyon át vezetett Jeruzsálembe. A konszolidált, keresztény Magyarország és a vallást Keleri felé terjesztő uralkodói végre biztosíthatták ezt a fontos, eszmék és áruk forgalmát egyként elősegítő útvonalat. Ezekhez a véleményekhez mi is hozzátehetünk valamit. István egyik nagy államférfiúi sikerét éppen a példakép Nyugattal szemben érte el. Azzal, hogy önálló és nem a német-római birodalomtól függő királyságot hozott létre a Duna mentén. Nem az államalapítást és a magyarság megtérését különben egyértelműen támogató császártól, hanem a pápától kérte és kapta az uralkodás oly fontos szimbólumait, a koronát és a lándzsát. Ellentétben például a cseh vagy a lengyel királyság megalakulásának körülményeivel. Az igazi siker és a Szent István-! mű nagy jelentőséne mindazonáltal mégiscsak az, hogy a magyarságot a társadalmi és gazdasági feilődés, a kulturális te vábbhaladás útjára terelte, és ú történelmi távlatokat nyitott előtte azzal, hogy a környezethez al kalmazkodva. beléptette az európai népek nagy családjába. D.M. Budai várpalota — múlt és jelen T

ekintsük át futólag a Vár történetét — a Várét, amelynek romjai betemették, megőrizték, majd visszaadlak a rég múlt korok dokumentumait. Az ország középkori fővárosának alapjait IV. BéJa király fektette le a tatárjárás után; s 1250 előtt a királyi palota magja is elkészült, Zsigmond király — aki 1387-től kereken ötven esztendeig tartó uralkodása alatt cseh király és német császár is volt — a Budai Var Jelentőségének növekedésével egyidőben kialakította a palota középkori tömbjét, a abban a nagyszabású udvari ünnepélyekre alkalmas. 70-6 zer 18 méteres dísztermet. Akkoriban épült a Vár erődrendszere, amelynek jórésze megmaradt. Mátyás uralkodása hozta meg a palota fénykorát: az udvarába meghívott olasz mesterek kezenyomán Mátyás palotájának reneszánsz pompája évtizedekkel megelőzte a közép- és nyugat-európai országokét ls. A Várat ezerféle megpróbáltatás érte: török uralom, villámcsapás előidézte lőportárrobbanás, Buda visszafoglalásának ostroma. Mária Terézia építkezései miatt lebontották a középkori palota utolsó maradványait is. Csak a múlt század végi bővítéskor kerültek ismét napvilágra azok a kőfaragvanyok, tárgyi emlékek, amelyek hírt hoztak a palota régi szépségéről. A II. világháború lerombolta a palotát. Ezután 1948—63-ig helyreállítással kapcsolatban 26 holdnyi- területen kutatták fel a kör -Zépkorl királyi palota maradványait, ekkor bukkantak" elő ismét a középkori épületek alapfalai, és — jobb állapotban —az ezeknél is mélyebben épülteké. Töméntelen épületelem, dísz. tárgyi emlék feltárása után, Gcrő László tervei szerint, 1967-lg helyreállították a Boltozatos helyiségeket, a Gótikus nagytermet, az Angolkápolnát, a Királypincét Az Időközben újjávarazsolt Várpalota épületében felavatták a Budapesti Történeti Múzeumot; falai között egy évtizede megnyílt a Vármúzeum is, ahol megtekinthetők az ásatás eredményei. A több emeletnyi mélységű, pincelabirintus még sok titkot tart magában, de számosat már sikerült megfejteniük a kutatóknak, s a felszínre hozott leletek tükrében mind tisztábban látjuk, milyen magas színvonalú településfejlesztők, -építők, -művészek éltek e helyen sok évszázaddal ezelőtt. S a napjainkban kulturális . központtá alakult Várpalota falai között helyet kap a múlt és jelen — és amit az ország és a nemzetközi együttműködés produkál. Mindez szemlélteti a kultúra egységességet és folyamatosságát. PÉRELI GABRIELLA Részlet a kápolnából Töredckiej a XIV—Xy. száza*, bál (az 1974-es ásatásokból) Hgssái'iwd1'" ' i|Mt Gion ChristoTorp Romanot Beatrix (14flP) Gion Chrlstoforo Romsno: Mátyás (1490) A királyi vár a rondellával