Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

4 Csütörtök, 1978. augusrtnslT. ujsag szomszédainknál? Tallózás jugoszláv és román lapokban A királydinnye ÉPÜL AZ OLAJVEZETÉK VAJDASÁGI SZAKASZA A feldolgozó üzemek szén­hidrogénnel — részben föld­gázzal, részben kőolajjal és ennek párlataival — való ellátását hivatott elősegíteni a Vajdaságot már most át­fogó gáz- és olajvezeték­hálózat, amely a mokrini gázmezőkön kezdődik, s Ele­méren és Bokán át — a til­vai gázkutak termelését is felszippantva — előbb a pancsovai vegyipari nagy­üzemet. majd utóbb a sme­derevói vasművet látja el földgázzal. Később Elemértől Újvidé­ken át Beocsinig is elkészí­tették a gázvezetéket, most, pedig folyamatban van a Mokrintól, illetve a horgosi országhatártól kiindulva (később a szovjet vezeték­hez csatlakozó). Újvidéken és Szerémségben, majd Belgrádon át Nisig, illetve a bori bányamedencéig hú­zódó földgázvezeték megépí­tése. SOHA ENNYI VENDÉG A turisták özöne nem ke­rülte el a szlovén tenger­melléket sem. Pillanatnyilag mintegy 20 ezer vendég nya­ral ezen a vidéken. Gyakor­latilag ez azt jelenti, hogy szabad hely úgyszólván nincs is. Foglaltak a szállo­dák és a fizetővendégszol­gálat szobái, valamint az autótáborok helyei is. tgy volt ez júliusban, és a hely­zet valószínűleg augusztus végéig változatlan marad. Napról napra több panasz hangzik el a vendéglátóipar számlájára. A külföldi és hazai nyaralók az Adriára erve nem kis meglepetéssel tapasztalják, hogy az uta­zási irodák által beharango­zott olcsó, magánkézben le­vő szobák jóval drágábbak a megengedettnél, hogy a pincérek önkényesen szab­ják meg a borravalót A vendégek többé nem hajlan­dók lenyelni a keserű piru­lákat ami azt jelenti, hogy az illetékeseknek minél előbb orvosolni kell a fo­gyatékosságokat hogy a tu­risták a Jó benyomás birto­kában jövőre is ellátogassa-­nak az Adriára. CSÖKKEN A MUNKANÉLKÜLIEK SZAMA Az idén áprilisban Sza­badka község területén 3538 ember keresett munkát — 848-cal kevesebb, mint ta­valy ilyenkor. A munkát keresők 77 ' százaléka szak­képzetlen vagy betanult munkás, 63 százaléka pedig nő. Az ismérvek szerint a 3538 személyből igazi mun­kanélkülinek 3044 számít A 2125 megüresedett mun­kahelyet mégsem lehetett velük betölteni. Ennek természetesen az az oka, hogy a munkanél­külieknek nincs megfelelő képesítésük. Így a betanult munkások zöme varró és gépíró, a szakmunkások zö­me automechanikus, aszta­los. fonó, szabó, varrónő és eladó, a középiskolát vég­zettek közül pedig legtöbb a vegyész, az építész, az elektrotechnikus, a közgaz­dász és az ápolónő. A 3538 munkakereső közül 1319 először Jelentkezett munkára. EMEI KEDTF.K A VENDÉGLÁTÓIPAR! ARAK A vendéglátóipari árak Július folyamán 1,2 száza­lékkal emelkedtek. Az ár­emelkedés elsősorban az élelmiszer, szeszes italok és az üdítő italok drágulásának következménye. A Szövetségi Statisztikai Intézet legújabb adatai sze­rint a vendéglátóipari szol­gáltatások ára júliusban 17,6 százalékkal volt maga­sabb, mint a múlt év júliu­sában. A szállók, kávéhá­zak, éttermek és más léte­sítmények vendégei a múlt hónapban az élelmiszerért 19,4 százalékkal fizetett töb­bet, mint tavaly, az előéte­lek 19 százalékkal, a sültek ^s frissen sültek 18,9, a desszert pedig 24,2 száza­lékkal drágult A LADA NÉPSZERŰSÉGE A személygépkocsik nem­régi drágulása úgy látszik, egyáltalán nem hatott a vá­sárlók érdeklődésére, lega­lábbis ezt mutatják a kra­gujevaci Zastava művek adatai. A legnagyobb keres­let a Lada különféle típusai iránt nyilvánul meg, ezek­nek az ára ugyanis csök­kent Jelenleg 6 ezer vásárló fizetett be erre a típusra. A legkevesebbet mintegy 10 hónapot a népszerű 101-esre kell várni, ebből készül ugyanis a legtöbb. A Zasta­va 750-esre és 1300-asra egy évet a Ladára még többet várnak a vevők. , SEPSISZENTGYÖRGY — 1978 A gyors ütemű Iparosítás és urbanizálás napról napra fejlettebbé, vonzóbbá teszi az immár mintegy 43 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyöt. Akár a villamosított vasút akár az aszfaltozott ország­utak „kapuin nyitunk" be a városba, mindenütt felénk „int" egy-egy új megvalósí­tás: terebélyesedő gyárak, vagy már használatba adott szociális-kulturális létesít­mények változatában. És ami a legfeltűnőbb: nem­csak arányosan, tervszerűen és következetesen, de gyors iramban is fejlesztik a város valamennyi negyedét; egyik­ből sem hiányzik a tágas üzletsor, a kisipari szolgál­tatási egység. RÖVIDEN A TENGERPARTRÓL Száznegyvenezer külföldi és belföldi turista nyaral szervezett körülmények kö­zött a tengerparton; csak­nem tízezerrel több mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Ehhez a számhoz még hozzáadandó 40—50 ezer egyéni turista is. A navodari-i nemzetközi gyermektáborban rajzver­senyt rendeztek A világ gyermekei békét akarnak címmel. Harminchárom or­szágból több mint száz gyer­mek versenyzett. A díjazot­tak: 1. díj: Munhsoel (Mon­gólia); 2. díj: Florina Petria (Románia) és Zedcsinski Mária (Magyarország); 3. díj: Beatrice Ernault (Fran­ciaország, Bogi Csilla (Ma­gyarország) és Kersten Be­yer (NDK). Mangalián 22 egységet modernizáltak; a Florica és Zamfira szállók belső ud­varain kerthelyiséget, az Ileana és Silvia hotelek mel­lett uszodát létesítettek. Az autósok örömére: rendbe tették a Jupiter, Venus és Saturnus táborozó helyeihez vezető utakat. VADASZTRÓFEA­KlALLlTÁS Rendkívüli közönségsiker­nek örvend Aradon a vadá­szok és sporthorgászok me­gyei egyesületének vadász­trófea-kiállítása. A Fórum teremben megnyílt nagysza­bású bemutató a különböző hazai és nemzetközi (Buda­pest, Marseille, Budovice stb.) versenyeken díjazott szarvasagancsok, vaddisznó­agyarak, kitömött vadak gyönyörű példányait vonul­tatja fel. A bemutatót kö­vetően az itt látható tárgyak egy részét Bukarestbe kül­dik, a 30 ország részvételé­vel októberben megnyíló nemzetközi vadásztrófea­kiállításra. GÉPKOCSIVAL A NYUGATI­KARPATOKBAN Az utóbbi években egyre többen keresik fel a „nyu­gati hegyek" vadregényes tájait, szinte divattá vált az autósok körében a kevésbé ismert útvonalakon, csodá­latos természeti környezet kíséretében tölteni néhány napot, meg-megállni, sátort verni, vagy felkeresni a kö- I zeli menedékházakat, turls­tapihenőket, moteleket... Ez a megoldás annál is ész­szerűbb, mert a turisztikai csúcsidényben nagv gondot jelent az elszállásolás az olyan városokban mint pél­dául Kolozsvár-Napoca vagy Gyulafehérvár. A hegyekben kígyózó utak kiépítésével, korszerűsítésé­vel könnyen megközelíthe­tőek az eddig csak gyalog­túrákra ajánlott hegyvidéki látványosságok is. Hunya­don, Kiskalotán, Űj-Jósika­falván (ezt a helységet a gátépítéskor elköltöztették), Mariselen, Tarnicán és Gya­lun vezet át az út, amely önmagában véve is felér egy jól sikerűit kirándulással. Egy másik lehetőség: Gya­lutól néhány kilométerre a fogyasztási szövetkezetek kényelmes motelt és jól el­látott éttermet nyitottak, a Gyalu-motel (110 hely) és az azonos nevű tó partján tágas parkolóhelyet találunk. A Máramarosból vagy Moldovából érkezők Désen, vagy a Gherla melletti Kérő üdülőben is szállásra talál­nak, miqjőtt nekivágnának a hegyeknek. Désen új turisz­tikai központ, a Szamos vár­ja vendégeit: 130 helyes, kényelmes szálloda, vendég­lő, luxusfalatozó és kávézó áll az utasok rendelkezésére. Kérő-fürdőn 88 vendéghely­Ivel házikók fogadnak. A Bukarest felől érkezők a Tordától 12 kilométerre levő Stejaris fogadóban szállhat­nak meg. Újsághír: „A Szabad Föld Szerkesztősége lezárta az Olvasó Akadémia második — tehát április és május hónapokat átfogó ciklusát. A beszámolókat figyelembe vé­ve az alább felsoroltaknak juttatta, az erre a kéthóna­pos időszakra biztosított ju­talmakat Első díjként ÖL ezer forint értékű könyvcso­magot kapott az Arany Csil­lag szőlőtermesztő szocialista brigád (5785 Pusztamérges, Rizling Tsz)." — Nem akartunk hinni a szemünknek. Egymásnak mutogattuk az újságot Ol­vassa el más is, hátha mi rosszul látjuk. Az is lehet, hogy eltévesztették a címet. Van esetleg egy másik ilyen brigád az országban. — Látni kellett volna az arcokat, amikor megjött az értesítés! — Aztán jött négy akkora csomag, hogy alig bírtuk el. Talán még száz kilónál is több volt az összesen. — Bontottuk mindannyian. Rögtön sorba is szedtük a könyveket, betűrend szerint. Szekrényünk viszont nem volt. — Némelyik könyvből, nem tudjuk miért, három­négy példányt is küldtek. Sokkal jobb lett volna, ha mindegyikből csak egyet ka­punk. Egymás szavába vágva emlékeznek a napbarnított arcú asszonyok. * A pusztamérgesiekről egy­kor azt tartották, hogy föld­jeiket sohase tudták meg­mutatni. Ha közülük mégis valaki azt állította, hogy ez föld az övé, csak arra a napra volt érvényes. Lehet, hogy néhány nappal koráb­ban éppen a harmadik szom­szédja dolgozott rajta, más­napra pedig a negyedik mondhatta a magáénak. Er­refelé a „fogadatlan kubi­kos", a szél kénye-kedve szerint cipelte egyik helyről a másikra, akár vetemé­ményestől is, a sivár földet. Ezért aztán az erre utazó alig látott mást „teremni", mint királydinnyét A nehezebb sors mindig jobban összekovácsolja az embereket. A szükség jó ta­nítómester. Az idevalósiak se mentek volna sokra lele­mény és akaraterő nélkül. Sokszor éppen a kilátásta­lanság növelte becsvágyukat. Csak azért is megmutatjuk! — s újra kezdték mindenna­pi csatározásukat — Meg­szelídítjük és termővé tesz­szük a futóhomokot! Ma már szemre is tetsze­tösek a szőlőültetvények. Mézédes az őszibarack és különleges zamatú az alma az itteni kertekben. A ki­rálydlnnye a gyomszegélyre szóműzetett ott még ural­kodik, de ott sem sokáig. ÚJ házak virágos előker­tekkel. A most épülő ottho­nokon feldíszített zöldágak jelzik, hamarosan beköltöz­nek a lakók. Ilyen környe­zetben az öreg iskola sem maradhat omló vakolatú, dolgoznak a kőművesek, hogy új köntösbe öltöztes­sék. Forog a betonkeverő, felújítják az óvodát is. * — Tizenegyen vagyunk — mondja Süli István, szőlé­szeti brigád vezető. — A ve­zetőnknek Kádár N. Kál­mánnét, a helyettesnek Da­ka Jónosné választottuk. Kó­szó Balázs, Kószó Balózsné, Daka János, Csonka János­né, Kucska Vincéné, Csipak Mihályné, Lasancz Imre, La­sancz Imréné és jómagam alkotjuk a brigádot. Az asszonyok szőlőt ka­pálnak. — Hát a férfiak hol ma­radtak? — Aratni vannak, ök ka­zalozzák a szalmát. Az egyik szőlőkarón rádió csüng. — Tánczenét hallgatnak? — Azt ls. De nem azért van itt a rádió. Némelyik műsort az újság ajánlja, hogy hallgassuk meg. — Könyv is van maguk­nál? — Nincs. Minek ide. Csak bekoszolódna. — Mikor olvasnak? A me­zőgazdaságban még mindig nyújtott a munkaidő. A ház­tájiban is akad dolog elég, és ott van a család ... — Ha olvasni akarunk, sokszor a pihenésünket kell megkurtítani. Jó, ha egy­egy fejezetet elolvashatunk lefekvés előtt. — Hogyan kezdődött... — Eta néni, a brigádveze­tőnk rendszeres olvasója a Szabad Földnek. Az ő ötlete volt, hogy a brigádunk ne­vezzen be az olvasómozga­lomba. Elhatároztuk, hogy a könyvek tartalmát elmesél­jük egymásnak — Tavaly már nyertünk egy könyvutalványt. Ezer forintot ért. Akkor a vásá­rolt könyveket szétosztottuk. — Az idén is beneveztünk. Arra persze egyikünk se gondolt, hogy mindjárt az elején ilyen szép jutalmat kapunk. Még februárban el­küldték az önművelési nap­lót, amit hétről hétre kitöl­tünk. — Ki a naplófelelős? — Hát a brigádvezetőnk. — Én persze nem tudok gyöngybetűkkel írni. Remeg már a kezem. Talán itt-ott a helyesírással is baj van, hát csak négy osztályt jár­tam. Olvasni azért mindig szerettem. — Idevalósiak vagyunk mindannyan. Egy soron Ja­kunk. Gyerekkorunkban tíz házba is benyithattunk, mi­re egyetlen könyvre bukkan­tunk. Most aligha van a fa­luban olyan ház, ahol ne volna könyv. Eta néni újságolja. — Sz. Lukács Imre Szegé­nyek ünneplőben című köny­vét olvasom. Nagyon tetszik. Igazán szépen megírja azt, amit mi is átéltünk. Újra felidézi honnan is indultunk. Küzdelmes éveinket — A nyert könyveknek a sorsa? — A téesztől kaptunk egy könyvszekrényt. Most közös könyvtárat . nyitottunk az irodán. A téesztagok közül bárki vehet kölcsön könyvet — Árulják még el, a fér­fiak vagy az asszonyok a szorgalmasabb olvasók. — Inkább az asszonyok. Az embereknek először ked­vet kellett csinálni az olva­sónk oz. Delet harangoznak. — Beneveztünk a Munka és műveltség vetélkedőre is — mondják búcsúzóul. A határban augusztust a hőség. Sütős a mérgest ho­mok. A kertészek szedik az őszibarackot. Nagyobbacska iskolások segítenek. A sző­lőben is akad tennivaló. Had les Ferenc Kísérletek / a felhők fölött A világ tetején kísérlete­zett a Tádzsik Tudományos Akadémia orvos-biológiai expedíciója. A tudósok hete­dik alkalommal jártak a felhők feletti világban, hogy az ott elvégzett kísérleteik­kel és azok eredményeivel a tudományt és a gyakorlatot szolgáljók. A kísérletek so­rán nagy magasságokban az ember akklimatizálódási ké­pességét és viselkedését ta­nulmányozták. A statisztikusok számítása szerint a világon több mint 40 millió ember él állandóan a tergerszint felett több mint 2000 méterre, közel 20 millió pedig 3500 méteren felüli magasságban. A tudósokat például ér­dekli, hogy megszokható-e a nagy magasság, nem káro­sítja-e az egészséget Ezért 6000 méteres magasságban állatokat tartanak. Szerve­zetükben, a nagy magasság hatására bekövetkezett vál­tozásokat vizsgáljak az or­vosok és a biológusok. Az expedíciónak 12 tudós és ugyanannyi — az ország különböző városaiból önként jelentkezett — alpinista tag­ja van. A komplex kutatás több irányban folyik. Minden év­ben gazdagabb tapasztala­tokra tesznek szert. (BUDA* PRESS — APN) Génres Eszter: Mindig magam 100. Azon a napon bombázták a szegedi állomást. Bent vesztegelt a Rendező felé egy német teher­vonat, tele időzített aknákkal. Ezt a vonatot is bombázták, találat érte. A bombák meg a város minden ré«zébe szétröpültek. Ártalmatlanná tet­ték őket, de itt-ott csak szétpukkadtak. Mikor Pali elment, én azonnal bementem megnézni. Mert a falu alsó szélétől nagyon oda lehetett látni. Nagy, mély tölcsérek voltak a földben, mely nem találta el a vonatot. Kaptam én a le­velet mindennap a páromtól. Küldjek neki pénzt, mert vérhasba esett, az meggyógyítaná, ha egy kis pálinkát tudna venni. Megismerked­tem egy kocsmárossal, ha küldenék bekötött üvegben pálinkát, az jól meg tudná venni. Ele­jében nem is válaszoltam neki, hanem úgy a har­madik levelére küldtem egy csomagot neki, ke­vés pálinkát, meg szalonnát, amit kért, a puló­verjét is, meg pénzt is. Amelyik napon felad­tam, azon a napon írta, hogy másnap indulnak Dunántúlra. A csomagot nem kapta meg, de aztán én sem kaptam tőle se levelet, sem semmi hírt. Volt két hízóm, eladtam két pengőért kilóját, még maradt olyan 50 kilós, gondoltam, jó lesz levágni. Megvettem két nagy ludat, hogy még a malac mellett kitömöm. Kukoricánk a Károlyi majorban volt, még a front előtt hazahoztuk. Lukács felerége is, msg én is egy szekérrel kaptunk. Október elején kirendeltek bennünket futóárkot ásni. Mentünk ásóval, lapáttal, szem­bctalá'koztunk a magyar katonákkal. Hová mennek maguk? — kérdezték. Már nincs is hát­ra magyar katona. Menni kellett, 160 centis mély árkot ástunk, úgy tudtam kijönni belőle, hogy az oldalába szúrták az ásót, és arra léptem. Október első vasárnap délután lőttek be először az oroszok. Nyolc német autó ott állt egy utcában. Mór azelőtt régebbep ott voltak. Mikor belőttek, ezek felszedték a sátorfájukat és elmentek Pest felé. Október elején az algyevi hidat is felrobbantot­ták. Olyant csattant az ablakom, hogy majd betört. Sándorfalvát többfelől támadták, mi a sárgatöltési frontba estünk. Fejünk felett rep­kedtek a lövedékek, az én nagy pincémben voltak vagy húszan. Egyszer az ajtót is elérte. A szomszédból is átjöttek, .a disznó megijedt, bement a házba, a házuk tetejét beszakította a lövedék, pallatot is keresztül, és a disznót agyonütötte. Körülöttünk, nálam is sok 'ecsa­pott. Én mindig kint tartózkodtam, pedig úgy reszkettem félelmemben, de így volt a lé.gópa­rancs, ha valahol tüzet okozott volna a löve­dék, hogv azt azonnal meg'ékezzük. Volt a Lukácsnak egy tízéves fia, az nem akart a bunkerba menni. Mindig ott akart lenni velem, hiába zavartam be, az nem félt egy csepoet sem. Mikor jött valami lövedék, akkor szólt nekem. — Hallgassa csak, Angyika! Hogy szól, „tyű. tyütyü", vagy „sususuty". {Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents