Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

4 Péntek, 1978. július 14; Több harisnya készül A Budapesti Harisnyagyár az idén hárommi'lió pár harisnyával többet gyárt, mint tavaly. A választék is bővül, tizenkét korszerű, új termékkel jelennek meg a piacon. A szocialista piacra húsz százalékkal, a tőkés piacra tíz százalékkal gyártanak többet a tavalyinál. Képünkön: a körkötő üzem, ahol az úgynevezett finomharisnyák készülnek. wmm A társadalmi ellenőrzés hatékonysága Mérlegen a városi-járási NEB munkája A népi ellenőrzés bizonyos mértékig a társadalom lelkiismerete. Maga az, hogy társadalmi szorgalmon alapszik, s a párt- és KlSZ-szervezetek delegálják az aktivistákat — önmagában is kifejezi szándékait: megtalálni és fölmutatni a példaadóan pozitív, előre lendítő vonásokat, és fölkutatni a viszszatartó, a tipikus hibák kútfejét Ezt a nehéz, de szép küldetést, amelyhez nagy erkölcsi bátorság is kell, egyre több munkás is szorgalmasan és hivatástudattal gyakorolja. Szegeden és a szegedi járásban összesen 350-en dolgoznak a népi ellenőrzésben, hat szakcsoportban, s közülük töBben részesültek magas elismerésben kiemelkedő társadalmi munkáért. A népi ellenőrzés intézménye az idén töltötte be huszadik évét, s számosan vannak, akik azóta egyfolytában népi ellenőrök, mert munkájuk társadalmi hasznosságát és megbecsülését folyamatosan érzékelik. Nemrégiben tájékoztatóban foglalta össze a városi-járási NEB elnöke a Szegeden végzett vizsgálatok tapasztalatait. A népi ellenőrzés társadalompolitikai és gazdaságpolitikai szerepét korábban a városi párt-végrehajtóbizottság értékelte — s még magasabb követelményeket fogalmazott meg. Határozott és kritikus szemléletre ösztönözte a népi ellenőröket, s a munka gazdaságpolitikai és várospolitikai szerepének növelésére. Az adatok mindig jellemzőek. A városi-járási NEB két év alatt 26 téma- és célvizsgálatot végzett, és 268 közérdekű bejelentést, panaszügyet vizsgált meg. A lakosság bizalmának növekedését illusztrálja és a közügyek iránti érzékenységét is kifejezi, hogy a bejelentéBek jórészt fontos közérdekű sérelmet, szabálytalanságot, visszaélést tartalmaznak. Ebben csak az szomorú kissé, hogy még mindig sok e névtelen jelzés (38 százalék!), de ebben nemcsak egyéni indítékok hatnak. Előfordul, hogy retorziótól tartanak, más esetben a bizonyítás erőtlen. Legtöbbször a gazdálkodás elveivel ellentétes magatartás szűr szemet a bejelentőknek. Érdekes azonban, hogy a névtelen jelzések tartalmának igaza is bebizonyosodott az esetek háromnegyed részében. Mire van panasz leginkább? Az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatóipar ad mostanában legtöbb munkát a NEB-nek. Sok azonban az ide címzett panasz a lakáshivatal ügyintézőinek munkájára és stílusára, az itt is kötelező határidők be nem tartására is. A NEB nemcsak konkrét ügyeket vizsgál, hanem tendenciákat is tanulmányoz. Megállapította például, hogy a szolgáltatások általános fejlesztésén belül elmaradt a gépjárműjavítás és az építőipari szolgáltatás. Figyelemmel kísérte a telekárakat, és jelzéseire intézkedett a városi tanács vb új építési területek kialakítására. S természetesen pozitív megállapításokat is tartalmaznak a vizsgálatok. Igy például megnyugtató summázattal zárhatták az üzemi demokrácia munkahelyi fejlesztését tanulmányozó vizsgálatot, az ifjúságpolitikai határozat szegedi végrehajtását, a fizikai dolgozók és a többgyermekesek lakásigényének kielégítését, az időskorúak szociális ellátását. Hasznos tapasztalatokat tárt fel a NEB a beruházások frontján. Minőségi hibák. a technológiai fegyelem lazasága, a szerződéses fegyelem gyöngeségei még ma is kísérik az építőipart. Ugyanakkor nagyot lépett a mezőgazdaság a munkaszervezés fejlesztésében, az iparszerű termelési rendszerek kialakításában. Gazdálkodásunk gyöngeségei szépen kimutathatók a vizsgálatok „röntgenernyőjén". Legtöbb hiba még mindig a belső ellenőrzés elégtelenségében rejlik — s ebből gyakran fakad visszaélés. A megállapított hibák felszámolásában is kevés az erély, a következetesség és a számonkérés — gyakori az elnézés. A közvélemény a népi ellenőrzést gyakran összetéveszti a nyomozati munkával, pedig egészen más a rendeltetése. Következményei is mások: inkább a megelőzés, a korrigálás, a figyelemfelhívás. A városi-járási NEB két év alatt 70 esetben élt javaslattal, néhány esetben felsőbb szintű rendelkezést kezdeményezett, fegyelmi eljárásra 12, kártérítésre pedig 5 esetben tett javaslatot. Büntetőeljárást 8 vizsgálat során látott indokoltnak. Kezdeményezte nemegyszer jogtalan haszon visszafizettetését. A népi ellenőrök munkájának fontos mozzanata, hogy vizsgálataik eredményét és következtetéseit gyakran ismertetik a dolgozó kollektívákkal taggyűléseken, közgyűléseken és vezetői fórumokon. A jelentés — melyet legutóbbi ülésén a Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága elfogadott — tartalmazza a városi-járási NEB elhatározásait is. Eszerint növelni kívánják a komplex vizsgálatok számát, és az ellenőrzési tapasztalatok általánosítását; célvizsgálataikkal közvetlenül hasznosítható információkhoz kívánják hozzásegíteni a vezetést; szükségesnek tartják az ellenőrzések koordinálását, és végül a vizsgálatok hatékonysága érdekében több utóvizsgálatot terveznek. Lánctalpas a gabonában Tessék gondolkodni: melyik a legfontosabb eszköz az aratásnál? Felelet: ...! Nos, a nyertes nem az, aki kombájnra tippelt, az sem, aki kaszát vagy esetleg pótkocsis teherautót szándékozott volna beírni. A lánctalpas traktor! S hogyan lehet ezzel aratni? Sehogy. De nélküle mégsem boldogulnak az aratók — majdhogynem egyetlen közös gazdaságban sem. A deszki Maros Tsz bokáig érő keréknyomokkal szabdalt dűlőútján a szokásos cammogáshoz képest száguldva dübörög végig egy DT. Száradó sárgöröngyök repülnek a lánctalpak végéről a levegőbe. Szabó Mihály traktoros teljes gázzal siet — Hová igyekszik? — Az árpatáblához. Aratnak. — És minek oda a lánctalpas traktor? — Villog a kombájn lámpája. — Az mit jelent? — Elakadt. Eddig a takarmányosokat huzigáltam ki, most a kombájnosokon a sor. Felbőg a százlóerős motor, reszketve rugaszkodik neki az útnak, a „kombánjmentő" széles talpára vastagon ragad a deszki vendégmarasztaló fekete sár. * Csanádi Vendel a kombájn nyergében káromkodik. (Nem idézzük.) Hörög a motor, nagyot zökkent az SZK négyméteres vágóasztala. Egy nagy gázfröccs a masinának, í kísérletképpen hátramenet, 1 újra előre, aztán mint egy magát megadó halálragyöngült ló, nagyot szusszan a házmagas vasszörnyeteg és erőtlenül elcsendesedik. Derékig érő gödröt vájt a két első kereke, a gumibarázdákban fényes, zsíros sár. Formázni lehetne, de ilyen gyerekség senkinek sem jut eszébe, elvégre nagyobb a baj annál... ötödik napja vágják a huszonöt hektár árpát, de az öt napból nem dolgoztak hármat sem végig. Eső, sár, napsütés — remény, eső, sár, de sár akkor is, ha süt a nap, s a kirándulók fürdőnadrágra vetkőzve heverésznek a makói műút menti vadkempingekben. Az árpa, búza közt ragad a föld. Csanádi Vendel bekapcsolta a villogót, kisvártatva odacsattogott a lánctalpas. Drótkötél a kombájn végére, hozzákötve a DT-hez,- pilóta a nyeregbe, aztán rajta! Megemelkedik a lánctalpas orra, mintha ugrani akarna, köhögve fújja a kék füstöt, s lassan, araszolva vontatja ki a kátyúba ragadt kombájnt a keskenyebbik végénél, hátrafelé húzva. A vontatóvezető elégedetten törülgeti homlokát, lám, most megint dolgozott, a kombájnos viszont dühös, nem tud haladni. Akkor meg nincs pénz. * — Kitolt ez a rohadt idő velünk! — sistereg a szó a fiatal teherautósofőr foga között. Tornán Sándor tavaly kombájnos volt, most szállító. Nem csupán a szaktársi együttérzés adja a keserű kifakadás magyarázatát. — Nem mindegy a sofőrnek, mit szállít? — Mindegy lenne, de ha aratásra állítják rá az embert és öt nap alatt csak négy fordulót tesz, csak felmegy neki a pumpa, nem? Ha nincs árpa, nincs mit vinni, akkor meg? ... — Végül is ugyanannyi árpát, búzát vágnak le és szállítanak el, amennyit elvetettek. — Az rendben van,' de nem mindegy, hogy az érte járó pénzt tizenöt nap vagy másfél hónap alatt keressük meg. Nacsa József az új SZK— 5-ös kormánykerekénél ugyanezt mondja, majd az árpában küszködők felé fordítja a tekintetét. — öt nap alatt csak enynyit? Tavaly ilyenkor ekkora táblának egy is elég volt Nem hogy learatni, megenni is elég tizenkét kombájnnak! „Tavaly ilyenkor". Visszatérő mondat. Mindenki hasonlít. Kanalas Sándor, a Maros Tsz elnöke a kombájnszérűn alig észrevehető, fóliával takart halomra mutat. — Árpa. Négy nap termése, mindössze hét vagon. Egy évvel ezelőtt harmincötnegyven érkezett be. De naponta! Csanádi Vendel, hallván a „hét vagont", odabiggyeszti. — Tavaly egy nap ledörgöltem hét vagonnal. Felmászik a vezetőülésbe, s lassan, mint egy lámpalázas tanulóvezető a vizsgán, nekiereszti a sár fogságából megszabadult gépet az árpának. * Háztető magasságból, a vezetőtfülkéből gyönyörködnivaló a határ. Búzavirág, pipacs, koronafürt-erdő lilás, fehérfoltos virágokkal, üdezöld bükköny tisztakék fürtükkel. Mégsem örül nekik senki — vázában szép a virág, nem a búzában. De most ott díszlik, s helyenként ki sem látszik tőle a kenyérgabonái, csak imitt-amott egy véznán árválkodó kalász — zöldet nevelt a sok eső. A búzatábla szélén a tűzvédelmi sávot arató kombájn vezetője Nacsa József a legkisebb sebességre fogta • gépét. — Van itt egy nyugdíjas tanár, azelőtt kántortanító volt, most meg tarlófelelős. Azt mondja nekem az öreg: Józsikám, csak áhítatosan menjél. No, hát én most olyan áhítatosan megyek, hogy a körmenetben sem különben. Nem lehet itt rohangálni! Ott a Misi bácsi, a másik kombájnos. Az első méterben bemackózott, — Bemackózott? — Mackót fogott. Mondjuk úgy is, hogy medvét. Azt jelenti, beleakadt a sok zöld a dobba, és beszorult. Addig nem mozdulhat, míg ki nem szabadítják. Gázt ad, s „áhítatosan", de halad. Világosbarna és zöld búzaszemek ömlenek a gyűjtőtartályba: éi'etlen még a búza. * Az imént még eaerágra sütött a nap, most meg elborult. Hegymagas fekete felhők száguldanak végig a szőke táblák felett. Az aratók bizalmatlanul kémlelik az eget. Már szemerkél az eső, a szélső kombájnos leáll, a felhő felé rázza az öklét. Csanádi Vendel legyint és dühödt akarással nekiront a vágóasztallal az újabb sornak. A lánctalpas motorja bevetésre készen berreg. Aratnak. Igriczi Zsigmond B

ontják, szeletelik az aszfaltot az új téren. Az emberek botladoznak, ijedezve szökkennek át a túlsó oldalra, vagy a középütt levő villamosmegállóba. Az úttesten terelőtábla, öszszetorlodnak a gépkocsik. Egy férfi: „Nafene! Máris bontják." Egy nő: „Nem újdonság, a gyár előtt is így történt. Pedig annak idején még jutalmakat is osztogattak a jó munkáért." Ilyen és hasonló megjegyzéseket gyakran hallani. Valamit elrontottak az aszfaltozásnál, valamit nem jól számítottak ki, különben most nem kellene nekiesni a légkalapáccsal. Akik az újraaszfaltozással bajlódnak, azok sem értik az egészet, vagy nem akarják. „Miért törik?" — kérdeztem az egyiktől. Cinikusan válaszolt: „Hogy tudjuk hova rakni az Újat." Időben s jól! S nem is tudom mi a nagyobb kár: az anyagi vagy az erkölcsi? Ügy érzem az utóbbi. Sietve összecsapták a munkát, hogy egy ünnepre átadhassák. Csak az a bai, hogy ilyen formában nem lehet igazán ünnepelni. Az ilyen megoldás pontosan a visszájára fordítja a jó szándékot, s többet árt, mint használ. Ellenkező példa. Az év elején kitettek egy táblát a József Attila sugárút és a Retek utca sarkára, ezzel a szöveggel: „Itt nyílik meg a csemege áruház az első negyedév végén. Eladókat, pénztárosokat felveszünk." A szándék nyilván az volt, hogy fölszabadulásunk ünnepére elkészülnek az építkezéssel. A befejező munkákkal azonban lassan haladtak, s inkább dicsérendő. hogy nem csapták össze a határidő föltétlen betartása végett. Nem lettek készen május elsejére sem, hanem június 28-án nyitották meg a korszerű, áruval bőségesen ellátott üzletet. Nem járatták le magukat azzal, hogy a nyitás után bezárnak, és hetekig foltozgatják a hibákat. Emberek vagyunk, nem gépek. Néha nem sikerül úgy, ahogyan eltervezzük. De legalább önmagunkat ne csapjuk be! Nem azzal ünnepelünk méltón, ha sebtében összehordunk valamit. Sokkal inkább azzal, ha mindenkor rendes munkát végzünk. G. I. Gépjárművizsgálati díjszabás A pénzügyminiszterrel egyetértésben a közlekedésés postaügyi miniszter és a belügyminiszter adta ki a rendeletet, amelynek melléklete — egyebek mellett — tartalmazza a járművek műszaki vizsgálatainak új díjszabását is. A járművek különféle vizsgálataival kapcsolatos új díjakról — a KPM autófelügyeletének közlése szerint — az üzemeltetők felvilágosítást kaphatnak a postahivatalokban a közeli napokban kifüggesztésre kerülő hirdetményből vagy az autófelügyelet megyei (fővárosi) szerveinél. A rendelet a Magyar Közlöny ez évi 42. számában olvasható. A hatálybalépéskor már folyamatban levő eljárások során a korábbi jogszabályokban megállapított díjakat kell alkalmazni. A július 6-a — a rendelet közzététele — után műszaki vizsgára jelentkező járműüzemeltetők, amennyiben a korábbi díjszabás szerint fizették be a díjat, a különbözetet átutalási postautalványon, esetleg a jármű vizsgáztatásának helyszinén — egy összegben — befizethetik. V Uj népfrontkörzetek Szegeden Eddig huszonhét népfrontkörzet fogta össze a • lakóterületi munkát Szegeden. De ahogy bővült, gyarapodott a város, úgy bizonyult egyre szűkebbnek a keret, s ezért űj körzeteket kellett létrehozni. A napokban folynak a választások. A múlt héten Újszegeden, Odessza városrészben választottak új bizottságot a régi mellé. A Csongrádi sugárút két oldalán épülő háztömbök lakói pedig a rókusi pártházban adták le szavazatukat a jelöltekre. Fodortelepen a már meglévő bizottságba új embereket kértek fel a funkciók ellátására. Itt éppen tegnap tartottak választógyűlést. A gedói általanos iskolába jöttek össze a környékbeliek, hogy véleményüket, javaslatukat elmondják, s válasszanak. Tarjánban pedig a jövő héten döntenek az emberek a pártházban tartandó összejövetelen, hogy egyetértenek-e körzeti titkárok, elnökök jelöltjeivel vagy sem. Amint azt Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára a rókusi pártházban tartott összejövetelen mondta, a választásokkal erősíteni szeretnék a népfrontmozgalmat Az új városrészek lakóit is be szeretnék vonni a lakóterületi munkába. Így érhető csak el, hogy a város tovább épüljön és szépüljön. A bizottságokat a lakóterület nagysága és a lakók száma szerint alakítják. Jelölőlistát készítenek, amelyet a választógyűlésen ismertetnek a lakossággal. Ott bárki élhet állampolgári jogával, hogy ellenvetését avagy egyetértését fejezi ki a bizottságba jelölt személlyel. Az újonnan megválasztott tagok ellátják a lakóterületükön a népfront feladatait. Igy például társadalmi munkára mozgósítanak, és a különböző foglalkozású embereket igyekeznek bekapcsolni a közéletbe. Több mint 600-an munkálkodnak a jövőben a népfront körzeti bizottságaiban Szegeden.