Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

4 Szerda,' 1978, július 12. 4 Uj távközlési központ Automata távbeszélő és A távközlési központ hátóvírdaközpont épül Szó- rom televíziós program, to1 iá ban. ahonnan automata vábbá monó- és sztereóadágepek segítségével lehet el- sok sugárzását biztosítja, érni a szocialista országok Csarnokaiban érmés automaíóvárosait, nagyvárosait. Az tákon lehet majd külföldi új berendezések még ennél beszélgetéseket folytatni, teis többet tudnak majd, autó- lexezni. Ezen kívül több matikusan ellátják néhány adatátviteli kabin és képazsiai és afrikai ország és távíró-berendezés is rendelEurópa átmenő forgalmát. kezésre áll. A központban Az új automata telefon- nemzetközi konferenciák központ elektronikus beren- tartására alkalmas, szimuldezései részben bolgár gyárt- tán tolmácsberendezéssel elS&tfnear^. konferenciatermet lélatok létesítését főleg mű- tesitenek. (BUDAPRESS— bolygók útján hozzák létre. SOFIAPRESS) Gépek Marokkóba A 60-as évek kezdetétől — az 1961-ben megkötött gazdasági együttműködési egyezmény alapján — a marokkói piac legjelentősebb gépipari szállítója Csehszlovákia. A marokkói import elsősorban építőipari és útépítő gépeket, Diesel-motorokat, szivattyúkat, bányászati, textil-, és cipőipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, elektrotechnikai eszközöket (turbinákat), hengerműveket, textilárukat, gyógyszereket, szintetikus kaucsukot és műtrágyát ölel fel. a Zöld fény sajtgyárban Munkanélküliség és pályaválasztás Azt, aki ma a Német Sző- lésből. A kutatók előrejelző- nek nincs sok köze eredeti vetségi Köztársaságban ipari sei szerint már 1980-ban min- képzettségéhez. Napjainkban tanulónak jelentkezik, egyre den második nyugatnémet már több mint 20 ezer kügyakrabban zárt ajtók fogad- polgár a szolgáltatási szek- lönféle tevékenység létezik; ják. Az iparitanuló-helyek torban fog dolgozni. A neve- ezek közül csak néhány száma ugyanis az iparban, a lés, az oktatás, az egészség- százról mondhatjuk el, hogy kereskedelemben és a kéz- ügy, a szociális gondozás, a valódi, lényegénél fogva tarműiparban az elmúlt évek tanácsadós és a közlekedés tós hivatások, olyan hivatáalatt erősen csökkent. Az — mind olyan szolgáltatási sok, melyek 1990-ben és 2000NSZK-ban minden tizedik terület, melyre különösen ben is fennállnak még. fiatal munkanélküli. nagy jövő vár. Arra a kérdésre, hogy 2000A 15 évesek munkanélkü- A kutatók azonban arra is ben • milyen hivatásoknak liségében a szakszervezetek rámutatnak, hogy a jövőben lesznek jó kilátásaik, a kués a munkáltatók képviselői- egyre kevesebb lesz az „élet. tatok azt válaszolják, hogy nek egybehangzó véleménye reszóló hivatás" — egy meg- nem annyira az elsajátított szerint elsősorban nem az rendíthetetlen egzisztencia- speciális szakma lesz a foniparitanuló-helyek szűkössége alap értelmében. Mór ma tos, hanem az új szakterüle. a hibás, hanem mindenek- minden nyugatnémet polgár- tekre való gyors átállás kéelőtt a magasabb követeimé- nak olyan állása van, mely- pessége. nyek majdnem minden szakA rendőrségi és a tévébe11 kék fényhez hasonlít, csak sziréna nem bömböl hozzá, és természetesen nem kék, hanem zöld. Abban is különbözik tőle, hogy akkor villog, amikor — Tanulnék tovább, az élelmiszeripariban. — Aztán elmegy? — Azután maradok. Gombos Istvánné azelőtt amaz irodán dolgozott, kereskeelin- delmi adminisztrátor volt, — A két gyerek miért akadály? — Reggel ötkor kezd a gyár, én hat után jövök be. — Protekció? — Alkalmazkodik az űj Hatdul egy akció, ez pedig ak- tehát nem a fehér köpeny üzem a munkásaihoz, kor, ha leáll. Valahol a sok hozta ide. (Jó lenne egyszer kor étkezik a vonat, cső egyik alagútjában el- megtudni, van még varázsa — Munkája? akad a tej, mindjárt kikap- egyáltalán a fehér köpeny- — Tálcákat csol a gép, és bekapcsol a nek?) Számológéppel dolgo- géppel, fény. Automata sajtgyárról zjk> azt számolgatja — hadd _ Nehéz* van tehát szó, úgy hírlik, mondjak valami szakmait is nálunk most ez a 'egkorsze- miiyen lökethosszra álrübb, és Kisteleken van. Vi- Htsák be a szivattyúkat, dékl ipartelepítésünkre so- _ Az irodához képest ez káig az volt a jellemző, hogy büntetés? mosogatok, De itt vannak az öreg gépek, ne dobjuk el őket, vidéken még fi.etnek „ beosztás jok lesznek. Kisteleken most t^ZZt** tES" a legjobb sajtgyár működik. — Szó sincs róla. Jobban is jobb. Művezető vagyok. — Vadonatúj technológia. Gyáracskának ls becéz- Meg 18 kellett tenulnihetnénk, legszívesebben a tranzlsztorros szerkezetekhez hasonlítanám, olyan kicsi. A kis üzem legnagyobb termében egyetlen asszonyt látni, 6 is csak mosogat va — Harmincegy kiló. ketten emeljük. — Fizetés? — Órabér, tizenegy forint. — Ha hívnák, elmenne máshová dolgozni? — Nagyon jó hely. — Mi a jó benne? — A munkaidő hozzánk igazodik. — Szereti a sa'jtot? — Mindennap kóstolom, még nem untam meg. Most csak tizenhat tálcán alszik a sajt, mert dél van, estig egy külön terem megNehéz testi munkának szá- telik vele. Aztán sózzák, csomagolják, hűtőbe viszik, és hetenként egyszer kóstoló hónap alatt „tanuvevő és evő, hol van Kistelek? Föltehetően nem tudja. A kereskedő címkéjét ragasztják a dobozra. Mi sem nagyon tudjuk, hol adja el. Az a lényeg, hogy nem panaszkodik piaci nehézségekvan, rCi mindig biztos vevőnk, válHorváth Dezső Góntes Eszter: Másfél megtanultuk. — Addig készült a lósajt"? — Drága játék lett volna. Addig jobban kellett figyelíamit. Pedig állítólag itt dől nünk. el először, milyen lesz a sajt. mit Varga Mihálynéé. FebMég egy valami, amire ruár óta van itt, azelőtt nem legföljebb olyan ember fi- dolgozott, jobban mondva bizottság elé áll a napi mingyel aki a sajtot nem na- otthon dolgozott a tanyán. ta. Vajon tudja-e az arab gyorí szereti: nincsen sajt- — Eljött, jelentkezett, és szag. Tejszag sincs, pedig fölvettek, naponta 30 ezer litert hoz- — Így voltnak be a kapun. A legmo- — Mit kerdeztek? dernebb sarki boltban is, — Van-e erettségim? Mert estére kelvén már szag utón ha lenne, gepekhez kerüllchet megtalálni legköny- hettem volna, nyebben a tejben fürdő te- — Nincsen? jeszacskókat, és aki a szag — Két gyermekem ellenére is odanyúl, megátal- azért se tudnék gépet kodott „tejtestvér" lehet. Kis- lalni. teleken tehát nincs szaga sem a tejnek, sem a sajtnak, sem pedig a dollárnak, mert a mostani kis kóstolót leszámítva, a harmincezer literből készülő hatvan mázsa minden kilója külföldre megy. Borda Béla üzemvezetővel gyorsan számolunk. Harmincötmillió forintba került a teljes üzem, ezen belül 260 ezer dollárt költöttünk a gépekre. Dániából, Angliából és az NSZK-ból jött a gépek zöme, áruk más'fél év alatt dollárban jön vissza. Biztosan jó üzlet a kisteleki sajtgyár. György Erzsébetnek külön kis fülkéje van, és minden lehetősége adott, hogy rossz sajtot gyártson. A vicc hozza elő ezt a lehetőséget, ügy kell fogalmazni, kulcsember, rajta is múlik, hogy jó lesz-e a sajt. Oltóanyagot és kultúrát adagol a tejhez, picinyke szivattyújával. — Milyen kultúrát? — szín-baktérium-tenyészetet. — Nehéz? Fárad? — Nagyon könnyű. —• Mestersége szerint? — Laboránsként kezdtem, ir.ost csoportvezető vagyok. — Képzettsége? — Hetvenhatban érettségiztem. Éppen két éve, és már csoportvezető, — Tervei? mában, melyek a polgári is kolások számára megnehezítik a megfelelő munkahely keresését. Amennyire azonban a polgári iskolások felkészületlenek az életre, any. nyira kiált reformok után a tananyag is ezen a területen. Az, hogy valaki 15 éves korában munkanélküli, azt is jelenti, hogy a legtöbb fiatalt nem kielégítően készítették fel a pályaválasztásra. A végzősök gyakran csak akkor élnek a pályaválasztási tanácsadás igénybevételével, ha már letelt a továbboktató iskolákba jelentkezés határideje, vagy az iparitanulóhely mór foglalt. Sokan olyan foglalkozás mellett kötnek ki, melyben később nem érzik jól magukat, úgy érzik, zsákutcába jutottak. Közvélemény-kutatások bizonyítják: három nyugatnémet polgár közül kettő elégedetlen hivatásával; minden második oktatásra váró ipari tanuló szívesebben választana másik szakmát, ha újra választhatna. Nehéz megmondani, hogyan lehetne a jövőben elkerülni azt, hogy a pályaválasztás afféle szerencsejátékká vál. jék. Az azonban biztos: az előrehaladó technikai fejlődés során egyre gyorsuló átNéptáncoktatók tanévzárója Első ízben indították meg ÉDOSZ, a Szegedi TanárképCsongrád megyében ezt a ki- ző Főiskola táncosai mellett csit megkésett tanfolyamot, a csongrádi, az üllési és más amit a nagy létszámú érdek- községek, városok együtteseilődő híven igazolt. A Csöng- nek képviselő hallgatói, rád megyei Módszertani In- Bogdán Lajos, a tanfolyam tézet karolta fel ezt a na- szervezője elmondotta, a rengyon is fontos ügyet ezelőtt dezvénysorozatnak az a célegy évvel, s a napokban zá- ja> hogy minél több tehetsérult az első sikeres tanév. A ges táncházvezetőt és tánckétéves tanfolyam szervezői oktatót adhassanak a menagy lelkesedéssel beszéltek gyének, akik a budapesti az első év végeredményéről: táncházakhoz hasonlóan kéhatvanan vizsgáztak a várt- pesek iesznek a fiatalok tönál szebb eredménnyel Az megeit visszanyerni népi évi program a tervezettnek tánckultúránk és zenei anyamegfelelően történt. dél-alföldi, sárközi Széki, nyelvűek tiszta forrásainak, táncok A táncházak iránt egyre nőmellett tantervben szerepelt nek az igények, ám megfelea szekely verbunk és forga- JŐ felkészültségű szakvezetéstós, sőt a lőrincrévei táncok ben jócskán elmaradtunk. Az is, amelyek elsajátítása, majd első tanév sikeres zárása biazok tanítása egyre hálásabb zonyítja, hogy a hallgatók is feladata lehet egy-egy vég- tisztában vannak azzal, mizős, majdani táncházvezető- iyen nagy szükség lesz rónék. Kisteleken július 2—8. köalakulások mennek véehe az ZÖtt bent}akásos tanfolyam- pen ezért már "csak egyre aiaKuiasoK mennek vegbe az ma[ ^^ az első táncház_ pag bb erőbedobással lehet egyes szakmakban: uj szak- oktatók évi nmenmia Erre sy ,.elOD™ODd-s-sa lenex mák keletkeztek Déld íul az • 0KTV°K evl Programja Erre a mal fiatalsággal elfogadmak keletkeztek például az a Je]es edényre meghívták utnl a sajátunkat, ami mindr. Pesovár Ernőt, az MTA denkor szebb a másénál, népzenekutató csoportjának még akkor is, ha olykor vamunkatársát. Avasi Béla tő- ioban jólesik lemezlovasoznl. iskolai tanárt, akik a tánc- Reméljük, energiatechnikái- '7, a müanyag-feldolgoz an stb. Az űj találmányok is meghatározzák a hivatásválasztást. A nürnbergi Szövetségi Munkaügyi Intézet munka, társai már ma választ keresnek azokra a kérdésekre, melyeknek nagy jelentőségük van a jövő szakmai hétköznapjai szempontjából. A fő kérdés: lesz-e elég munka a jövőben mindenki szá. mára? Hány új hivatás várható 20—30 év múlva? Mindenekelőtt a szolgáltatások köre fog erősen megnövekedni, melybe már most tart az állandó munkaerőelvándorlás az ipari termejuk. Valljuk meg őszintén, a discódivat úrrá lett, s éphogy hamarosan történetről, illetve népzene- eijbn az idő, amikor mát kutatásról tartottak előadást. Ezenkívül szakelőadást tarnemcsak a pávakörökben nyílik mód a magyar és a tott Felföldi László muzeoló- nemzetiségi táncok és dalok gus, a Csongrád megyei nép- gyakorlására, hanem lassan táncoktatók szakreferense és általánosan kedvelt lesz az Nagy Albert, az ÉDOSZ Sze- éiet más-más területén munged Táncegyüttes SZOT-díjas vezetője. A záróaktuson vendégként fellépett Karsai Zsigmond és Csombor Endre, rő „deákok", akik a vizsga akik párjukkal adtak ízelítőt után tréfás vetélkedővel zárnagy értékű, országosan is- ták be szeptemberig az oszmert tájegységük táncaiból, tály kapuját. kálkodók körében is. Ebben nagy segítséget adhatnak majd a most első évüket záa tanfolyamon SZOTE, a részt vettek JATE, az Ifj Lele József Mindig magam 71. — Holnap mindenképpen átmegyek, maj eldöntsük a sorsunkat. Este hazajön az uram, mondom neki nagy örömmel, hogy Julis milyen jó ajánlatot tett — Mégy ám a fészkes fenébe! Olyan vagy, mint a sósfenekű tyúk. Csak gyerünk! Kóboroljunk! — Te értetlen! Osszá, szorozzá! Itt a puszta, föld nélküli házért fizetsz 50 pengőt. Ott a papucsom sarkából ki fogom rúgni a kertből a százat Meg bort is szűrhetsz. Nem és nem! ö nem jön. — Itt maradsz — mondta. — Ha nem segítesz hurcolkodni, nem jössz bele. Tudniillik, kertlábon kellett csak áthurcolkodni — Nem is segítek! Ott üssön beléd a ménkű 1 El ls jött a legfiatalabb húgom, meg a tízéves menhelyi gyermekemmel hárman hurcolkodtunk át kézbe, talicskába mindent. Fát ágyakat szekrényt, szalmát, egyszóval mindent Utóbb a jószágokat hajtottuk át Aznap egy kis kenyérkét ettem, meg akinek kellett, birkatejet De én azt még most se tudom megenni nyersen. Este. Csak voltam. Se érzés, se jövő, se élet de még kedv sem, se remény, se élni akarás. Miért élsz, Eszter? Ez fordult meg minden porcikámban, sejtelmemben. Három nap múlva hazajött, semmit nem kérdezett, ki segített hurcolkodni? Tudta, hol a helye az asztalnál, az ágyon. A lakáscserével könnyebbedett a sorsom. A varrással is megrohantak. Gyerekkel munkáltuk a kertet. Olyan szépen jött a kertből az árulnlvalóm, hogy kocsit fogadtam, és Szegedre hordottuk, társakkal. Két hétre elmentem kukoricát szedni, kukoricáért. Elláttam télire az aprójószágot eleséggel. A disznók már felül volthk a mázsán. Az egyiket eladtuk, ott a faluba. Kormányos hentesnek. Az árából vettem talpon álló gledicsiasövényt Vastagok voltak az ágak, csak tövisesek. Fogadtam az uram mellé egy embert, kitermelték, hazahordattam. Sok fa volt az, akár két évig is elég lett volna. Még ami maradt pénz, abból meg házi szükségletemet elégítettem ki. Edényfélét, de csak a rongypiacon, hogy mennél többre teljen a pénzből. A másik disznót levágtuk, szép kövér volt. Meghívtuk az uram testvéreit, az enyéimet, jó szomszédokat. Olyan kedvünk lett, hogy reggelig mulattunk. Parasztszólás szerint, meglett az évi zsirzóm. A varrásból meggazdagodni nem lehetett, csak egy kis kiegészítése lett a kiadásaimnak. Egy kis tájékoztatóképpen írom, 40 fillér egy ing, 60 fillér egy ruha, 20 fillér egy kötény, amit megvarrtam. Olcsó kocsisnak több a munkája. Én már akkor éreztem, hogy bele tudtam kapaszkodni az életfának az ágába, ha az uram nem segít is. Még annak is örültem, hogy nem vált be az a jóslat, hogy ott halnak mög éhön. Csak a baj mindig velem járt, soha nem tágított mellőlem. Odaért az idő, hogy beköszöntött a tél, hideg volt a lakás, tüzelni kellett volna. Amint említettem, volt is sok fa ott, de az oldalaiból tíz centi hosszú tüskék meredeztek ki. Mit sem sejtve, mondom a férjemnek: — Vágjál fát! — Én? — Hát ki? - kérdem én. — Én bizony nem vágom fel, ha ott virágzik is ki. Elég volt nekem, mikor ástuk kifelé. Hányszor beleszúródott a kezembe. Vágd föl te! A jó helyen csak meg tudod csinálni. Majd akkor eszedbe jut az Űrjézus, ha akarod, ha nem, hogy annak hogy szúrta a homlokát — mondja nekem. Amit könnyesen bírtam, fejszéztem, baltáztam összefelé. Igen jó, melegtartó tüze volt Mikor aztán kifogytam belőle, hol szépen, hol csúnyán hajtottam rá, de nem csinálta. Mit csináljak vele? Resc^?1 elmegy a kovácshoz, együtt inaskodtak Szegeden, most Sándorfalván volt műhelye, igen rossz menetelü üzlet volt Hát itt tengettlengett napról napra az én uram, vagy Szegeden, vagy Baktóban, vagy odahaza. Mikor odahaza volt is, mondom: — Vágjál fát! — Csak nem gondolod? Hogy vérmérgezést kapjak? Egy reggel felkel, én is, mondom: — Felkészítem az ételeket, vágjál fát ma nehéz munkám lesz a varrással. Egyik fazékba babot tettem, disznócsülökkel, a másikba meg krumplit pucoltam, kásának. Nem vágott fát el is tűnt a gyerek is iskolában volt Ügy éreztem, össze vagyok tépve, szaggatva, én már nem is vagyok alak. Leültem a gép mellé, pokrócba fogtam magam, a varrásnak el kellett készülni, ha törik, ha szakad. A kezeim a hideg gép vasától el voltak gémberedve. Hazajön ebédre, megemeli a fedőket, úgy bámulnak rá a benne valók, ahogy reggel beraktam. Bennem az ördög örvendezett. Kell ez nekem? De nagvon ráfizettem, mert olyan veszedelem lett köztünk, hogy még az ujjaim is kimelegedtek. Minden veszedelem után én voltam a vesztes. Még be sem fejeztük, odajött a kománk, Czinkóczinak hívták, ez papucs sarkába való sarkokat készített. Hajdanában Balástyán lakott és hentes volt. Valami hitvány ügybe keveredett, és a börtönben tanulta meg a papucssarok-faragást. (Folytatjuk.)