Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

Szerda,' 1978, július 12. 5 Szegedi VIT-küldöttck r Ádám Edit Negyedéves orvostanhall­gató, a SZOTE KISZ-bizott­ságának szervező titkára, a megyei KISZ-bizottság tagja. Ullésen született, Bordány­ban kezdett iskolába járni, Szegeden a Tömörkény gim­náziumban érettségizett. A Szegedi Orvostudományi Egyetemre második neki­gyürközésre vették föl, egy évig a SZOTE központi la­boratóriumában dolgozott, — Mint szervező titkár a szervezési munkacsoport ál­tal irányítom a legkülönbö­zőbb ifjúsági akciókat az egyetemen. Például most a közös orvosegyetemi építő­tábort szervezzük, ahol két turnusban az ország orvos­tanhallgatói gyűlnek össze. De a szervező munka kiter­jed a KISZ-élet minden te­rületére, a küldöttgyűlések­től autővezetési tanfolyam szervezéséig, az új fegyelmi szabályzat megvitatásától a pötmamaszolgálatig, a tá­bororvosok kijelölésétől sze­gedi vállalatokkal való kap­csolatok kialakításáig. Az első időben nem volt köny­nyű, de igyekszem jól szer­vezni a munkámat Az elő­adások, gyakorlatok, a ta­nulás és mozgalmi munka csak jó időbeosztással egyez­tethető össze. Bekapcsolód­tam a tudományos diákköri ' munkába is a Il-es számú belklinika kardiológiai osz­tályán. Szeretek kézimun­kázni és olvasni. Szívesen csinálom mindezt, nem is tudnék másként élni, — Ennyi munka közepette váratlanul érte-e a kubai kiküldetés? Látáskultúránk élén Fotószalon — a megújulás jegyében — Először is azt kérdez­tem, miért pont én?! Ter­mészetesen nagyon-nagyon boldog vagyok. Még úttörő­koromban szerettem meg a mozgalmi munkát, attól kezdve ez folyamatos tevé­kenység, annak ellenére, hogy én nem tettem külö­nösebb lépésedet. Szeren­csém van, az évfolyamunk csapata részt vett a VIT­vetélkedőn. Sok mindent megtanultam Kubáról, s összekapcsoltam a vizsgák­kal is: tudományos szocia­lizmusból az egyik tétel le­hetőséget adott egy szaba­don választott szocialista or­szág elemzésére. Én termé­szetesen Kubát választot­tam, de nem abból vizsgáz­tam. Vizsgázni majd kint fogok. Dr. Csernus Sándor Nemrégiben a KISZ me­gyei küldöttgyűlésének dél­előtti ülésén még „csak" Csernus Sándorként szólalt fel a József Attila Tudo­mányegyetem KISZ-bizott­ságának titkára. Délután már mint dr. Csernus Sán­dort választották meg a KISZ Csongrád megyei bi­zottsága tagjának. Aznap délben avatták doktorrá. 1975-ben végzett a JATE francia—történelem szakán, tanulmányai befejezése után az egyetemi könyvtárban dolgozott. Az elmúlt évben választották az egyik legna­gyobb egyetem KISZ-bizott­sága titkárává. A Radnóti gimnáziumban érettségizett 1968-ban, azóta különböző KISZ-vezetói megbízatásokat kapott. Több kitüntetéssel ismerték el munkáját. 1974 óta párttag. A VIT-küldetés­röl ezeket mondta: „Ha arról akarsz faggatni, hogyan ke­rülök én a VIT-re, máris le kell szögeznem, nem saját érdemeim miatt. En a VIT­en a JATE KlSZ-tagsá"'* képviselem, mivel elnyertük a KISZ KB Vörös Vándor­•ászlaját. Ez a kitüntetés kollektív munka eredménye. Hlö lenne hát, hogy minél többen jelen legyünk a bará­ti találkozón. A keretlétszám azonban szúk, igy esett a tit­kárra a választás." Dr. Csernus Sándor a Ha­vannába utazó politikai de­legáció tagja. A diákcsoport­ban fog tevékenykedni, mely magyar egyetemi és főiskolai fiatalságot képvise­li a nagy találkozón. A VIT-en külön diákprogra­mot szerveznek, ahol vitá­kon, eszmecseréken, kulturá­lis és sportterületeken szem­besítik elképzeléseiket, mé­rik össze felkészültségüket. S hogy mit vár Kubától: „Bizonyára óriási élmény lesz, hogy végre megismer­hetem azoknak a diákoknak a hazáját, akik nálunk ta­milnak, akikkel már sikerült itt is jó barátságot kötni. Természetesen elképzelhető, hogy ezen a demonstráción újabb barátságok kötődnek majd. örülnék, ha sikerülne egyetemünk külkapcsolatait bővíteni." A vizuális műfajok közül talán a fotózás az, amely a legtöbbet tett az elmúlt év­tizedekben látáskultúránk fejlesztéséért, esztétikai ér­zékenységünk finomításáért. Mind több embernek lóg fényképezőgép a nyakában kirándulások, üdülések, vá­rosnéző séták alkalmával, s közülük egyre többen már nem pusztán a családi fény­képalbum számára örökítik meg a látottakat. Épp a fo­tózás tömeges elterjedése bi­zonyítja, hogy a hatalmas fotóstábor szükségszerűen ki­termeli azokat az alkotókat, akik igényesen, felelősséggel, sőt művészi színvonalon fényképeznek. S talán a klu­bokba, körökbe tömörült amatőr fotósok a magyar fo­tóművészet legjelentősebb lendítő erői. Két évtizede, hogy létre­hozták hazánkban az amatőr fényképészeket tömörítő klu­bok, körök jelenlegi formá­it. Tevékenységük, munká­juk nem szűkölködött ered­ményekben, de gyakoriak voltak a megtorpanások, visszaesések, zsákutcák is. Az immár 14. alkalommal megrendezett szegedi szalon sem késztetett mindig egy­értelmű hozsannára. Hozsan­názni ugyan most sincs okunk, de azt bízvást kije­lenthetjük, hogy az idei sza­lon — 22 fotóklub, illetve -kör 132 alkotójának 220 ké­pe—a magyar fotóművé­szet megújulását jelentheti. Így. egyelőre feltételes mód­ban! Számos izgalmas kísér­let, jelentős továbblépés, okos és szimpatikus kezde­ményezés tanúi lehetünk egyrészt, megbízható konven­cionális témák technikailag biztos megvalósításainak él­vezői másrészt. A fotózás hagyományos útjait képviselik a kimerít­hetetlen portrétémák feldol­gozói, az építészeti és tájáb­rázolások megörökftől, az anyaghatásokra érzékeny fo­tósok. s Immár ide tartoznak a fotógrafika művelői Is. Akik a fotózás új útjait, korszerű törvényeit keresik, valami módon más vizuális műfajok hatásaitól termé­kcnyülnek meg. Egy részük sorozatokban gondolkodva mintegy filmetűd kimereví­tett képeit állítja egymás mellé, mindezzel folyamato­kat érzékeltetve, és bekap­csolva a pillanat művészeté­be az időtényezőt. Ezt teszi az esztergomi Sipekt Gyula két sorozatán, erre épít, mint egy olasz neorealista filmes, a kecskeméti Bahget Iskander, a váci Török Lász­ló pedig a szecesszió és a szürrealizmus hangulatát keveri Egy kamera emléké­re című sorozatán. Ugyan­csak ide sorolható a kazinc­barcikai E. Szabó István, aki a húszas évek fotográfiáit szembesíti eredeti módon Fényképalbum című képso­rán, és a pécsi Kovács Atti­la, a groteszk-humoros ké­pelt szervezi sorozattá. Cseri László (Pécs) Templomtér című képe » Népműve­lési Intézet diját nyerte Ügy tűnik, a legújabb gra- A fotóklubok 14. szegedi fikai eljárások nyomot hagy- szalonja nemcsak az ünnepi nak a fiatal fotósok munká- hetek jeles rendezvénye. Ha­In is. A Debreceni Fiatal Fo- tása tovább gyűrűzik, tanul­tósok Stúdiója mintha e cél- ságait minden bizonnyal ra szövetkezett volna. Képei- még sokáig elemzik, alkai­ken felület- és határproblé- mázzák, értékelik az ország mák, szimmetriakérdések, minden sarkában amatőr és sík- és perspektíva feladatok hivatásos fotósok egyaránt, jelennek meg. mintha egy Talán nem vagyunk túlzot­kísérleti műhely stúdiumai tan optimisták, ha megkoc­lennenek. Mindenesetre iz- w _ „ . . , galmas, ahogy összekapcsol- áztatjuk: a mostani szalon ják a fotó fény-árnyék haté- >riss es termékeny talajából sait, az ábrázoló geometria egy-két éven belül kisarjad­elemeivel és módszereivel, a hat egy korszerű szemléletű, vonal, a folt, a faktúra gra­fikai jellegzetességeit és gondolataik vlllózását. A pla­kátművészet nyomai fedez­hetők fel az esztergomi Kollár 'István nagyon szé­pen megoldott képén. Ugyan­csak ő az, aki — mint egy kiváló dokumentalista — al­kalmazza és szembesíti a valóság leghétköznapibb dolgait, az élet legcsodálato­sabb pillanataival. Gazdag és sokféle a fotós kifejezési mód. A realista arcképektől a lírai aktokon, a szociofotó érvényességű technikailag biztos, nemzet­közi kapukat is döngető ha­zai fotóélet. Tandi Lajos SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A fotóklubok 14. sze­gedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban minden nap 10. tői 18 óráig. Ifj. Fazekas Lajos né­pi iparművész nádud­vari fekete cserepeinek kiállítása a Juhász Gyu­la Művelődési Központ­ban, naponta 10—18 óráig. Béke, ifjúság című kiállítás a VIT alkal­mából fiatal amatőr al­kotók festményeiből, grafikáiból, szobraiból, iparművészeti munkái­ból a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Ágotha Margit grafi­kai kiállítása a Novem­ber 7. Művelődési Köz­pontban, naponta 10—17 óráig. Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gye­nes Kálmán fotókiállí­tása az algyői Ady Endre művelődési házban, na­ponta 10—12 és 18—22 óra között. Mikhál bán: Némethy Ferenc Katona József Bánk bán­jának szfnlapján Mikhál bán mellett Paláncz Ferenc­képeken, a szürreális látó- nek, a Szegedi Nemzeti Szín­másokon, a groteszk pillana­tok megragadásán és meg­konstruálásán, A gondolat­gazdag fotókon, a szecesszió hatásalt átértékelő müveken át a játékos-humoros lapo­kig széles a skála. A gondo­latok és asszociációk leggya­koribb, szinte már divatos Jelensége, két egymásnak va­lami módon ellentmondó al­kotás egymás mellé helyezé­se — ezzel feszültségek szí­tása, gondolatok, vélemé­nyek, érzések összeszlkrázta­tása. Fotóklub ház művészének neve olvas­ható. Az első próbán viszont kat foglalkoztatott színész citálta Mikhál bán szövegét, ő alakítja a spanyol szárma­zású főúr figuráját A ki­váló művészt legutóbb a sze­gedi Dóm téren 1975 nyarán Némethy Ferenc a tévében, láthattuk Ibsen: Peer Gynt filmgyárban, színházban so- cimű darabjában. A Szegedi G yesen levő kismamáit találkozóra hívta a napokban a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát. Az összejövetel szerve­zői jogosan reménykedtek, az uzsonnára, beszélgetésre invitált 112 fiatalasszonyból legalább 50-eoi, 60-an meg is jelennek a vállalat Maros utcai klubjában. Csinosítot­ták hát a termet, s elkészí­tettek 300 szendvicset. A vállalati pártbizottság titká­ra összeállította beszámoló­ját, hogy ismertesse a kis­mamákkal a gyár gondjait eredményeit. A népfront nemrég felmé­rést végzett a gyesen levő fiatalasszonyok körében. A megkérdezettek jó része sé­relmezte, hogy a gyermek­gondozás ideje alatt meg­szakad kapcsolatuk a mun­kahelyükkel, mert nem hív­Sikertelen találkozó ják meg őket a közös ren­dezvényekre, kirekesztődnek a kollektíva életéből. Nehe­zebb, bajosabb így munká­baálláskor a beilleszkedés, az „átállás" az otthoni te­vékenységről. Nem tudom, hogy a szalá­migyár kismama találkozó­jára meghívott fiatalasszo­nyok közül hányan, vagy egyáltalán kitöltötték-e a népfront kérdőíveit. Megle­het, közülük is panaszkodtak néhányan, s most, amikor lehetőségük lett volna ott­honról kimozdulni, egymás­sal, s a vállalat dolgozóival elbeszélgetni, odahaza ma­radtak. Helyesebben: alig Tizenöt éves a pedagógiai nyári egyetem Idei téma: rendszerelmélet és pedagógia A szegedi nyár kulturális nyítheti a rendszerelméleti hat programjának másfél évtize- gondolkodás. kiállítója nem vall szégyent eg£uí£ "^SLSSSÍ ezen az országos seregszem- pedagógiai nyári egyeteme várnak, iskolaigazgatókat, lén. Nemcsak azért, mert ta- dicsekedhet jelentős hagyó- szakkörvezetőket, szakfel­lán a kiállítás két szélső pó- mánnyal és ranggal. Nem ügyelőket, tanítókat, tanáro­lusát kénviseük- Gvenes véletlenül. Nagyszerűen épf- kat. A kurzus ünnepélyes ™ . Wiselik. Gyenes t, programjait a városban fnegnyitására holnap, csütör­Kalman, Horváth Dezső, Su- működő iskolák, tudomá- tökön reggel 9 órakor kerül li István valóságközeli ké- nyos intézmények és sxelle- sor, a Magyar Tudományos pedvel, illetve dr. Lajos Sdn- mi műhelyek bázisaira, s te- Akadémia Szegedi Biológiai dor Tatár Tibor és Lukics matlkáját minden alkalom- Központjának elöadótermé­n', . . . , .. mai az időszerű es kulcsfon- ben. A hallgatókat a nyári Gyula kísérletező szellemű tosságú kérdések, jelenségek egyetem igazgatója, dr. és tartalmú műveivel; de kö- határozzák meg. Ágoston György, a nevelés­zülük két alkotó munkáját \ Szegedi Ünnepi Hetek tudományok doktora. tan­díjakkal is elismerték. hazai és nemzetközi hírne- vezető egyetemi tanár vü tudományos eseménye, a köszonÜ. A "Vltó —— pedagógiai nyári egyetem fr- Kurucz Imre a TIT fő­az idén 15. évfolyamába lép. tlUlara tartJ*-, Ugyancsak az 1964-ben hívták életre a "aP<m kerül sor dr. pedagógusok magas szintű Sandomak. a filo­továbbképző fórumaként, yőfial tudományok kandida­Céljai változatlanok: a köz- tusanak. a JATE kiberneti­ponti téma mindig időszerű, kai laboratóriuma vezetojé­a magyar oktatás- és neve- nek eloadasara, melynek ci­lésügy, a pedagógiai tudo- ™e: A rendszerelmelet ki­mány olyan aktuális kérdés- **rnetka>. '^pjai. A julius csoportja, mely nemcsak ér- 22'}8 'arto kurzuson 16 elo­demes a vizsgálódásra és tá- adas hangzik el; koztuk dr. jékozódásra, de dinamlku- ,Kuíc,ar Kalman akademi­san változó világunkban az MTA Szociológiai mindinkább szükségszerű. A Kutató Intezete igazgatójá­„.„, , , , , . . .. nak A tarsadalmi szerveze­célkitűzés kulcsfontosságú te- tek és a rendszerszemlélet. mák napirendre szögezesét és dr. Gegesi Kiss Pál aka­Jelöli meg, hogy mind szé- démlkusnak A személyiség lesebb körben nyújtson szín- mint szabályozási rendszer vonalas ismertetést című előadása tarthat számot Az idei téma: rendszerei- megkülönböztetett érdeklő­mélet és pedagógia. Nem dósre. véletlen e kérdéskör, hiszen A tudományos programo­az egész oktatási-nevelési fo- kat városnézés, kirándulás a lyamat: rendszer. Ezen túl a szabadtéri nyitóelőadásának pedagógia tudományának va- megtekintése és különböző lamennyi elméleti és gyakor- szórakoztató rendezvények lati kérdését meg terméke- pgésatik ki. meg a kér­tfzen jelentek déses napon. Gyermeket nevelni, gon­dozni, háztartást vezetni, egésznapos elfoglaltság. Azt sem vitatja senki, hogy a gyerek mellől elmozdulni nem könnyű, ahogyan az anyai hivatás és a munka­helyi elfoglaltság összehan­golása sem egyszerű. Mégis érthetetlen az, ahogyan a szalámigyár kismamái a vál­lalat igyekezetét fogadták. Érdektelenségük elkedvetle­nítette a rendezvény szerve­zőit. Közönyösségük láttán előkívánkozik a kérdés: egyáltalán van-e olyan mód­szer, melynek segítségével a munkahelyek életéből egy vagy több évre kiszakadok érdeklődése a vállalat, a közélet ügyei iránt felkelt­hető? L. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents