Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

Szombat, 1978. július 8. 1 Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Ábrahám Kálmán felszólalása Ésszerű és takarékos gazdálkodással megvalósítjuk kitűzött céljainkat (Folytatás az 1. oldalról.) szetesebb együttműködési folyamatot. Az ágazat legfőbb kérdéseinek számbavétele után az épitőmunkásokról szélt Ábrahám Kálmán, 8 ezúttal ls élményét idézte. — Bélapátfalván tartottunk munkásgyűlést, s kértük az építkezés résztvevőit, hogy tegyenek meg mindent a lemaradás feledtetéséért, hogy a mi „kenyerünk" a cement, minél hamarabb az ország rendelkezésére álljon. A gyűlésen több szocialista brigádvezető is felszólalt, köztük G. Szabó Ferenc ácsés állványozó. ötvennégy tagú brigádja nevében mondotta: ők már részt vettek a váci, a beremendi, a hejöcsabai, s most a bélapátfalvai cementgyár építésében, a családjuktól mindig távol vannak, nehezek a munkakörülmények, s mind nehezebbek a munkájuk feltételei is, mert változik a technika, s ahhoz Is alkalmazkodni kell. Mindezek ellenére életeleme, öröme, tevékenységének lényege hozzájárulni ahhoz, hogy az említett gyárak időben bejussanak gazdaságunk vérkeringésébe ... Azt hiszem, hogy a G. Szabó Ferencek százai és ezrei, s mindazok, akik a kapcsolódó lparágnkban, a népgazdaság egyéb területein, minden szinten a mi segítségünkre lesznek, biztosítékot nyújtanak az ágazat feladatainak sikeres megoldásához. Faluvégi Lajos beszéde Lázár György válasza Bevezetőjében a Minisztertanács elnöke a kormány nevében köszönetet mondott a sokoldalú, élénk, a lényeges kérdéseket felölelő vitáért. — A legfontosabb, ami a vitában visszatükröződött, az egyetértés, a szándék és az elhatározottság: közös összefogással tovább haladnunk a XI. kongresszus által kijelölt úton. A Jövőben még nagyobb következetességgel hajtjuk végre azokat a feladatokat, amelyeket a kong. resszus a fejlett szocialista társadalom építésében elénk állított. A vita ls Jól érzékeltette, hogy törvényhozásunk tagjai értik és tudják — s nyilván a képviselők választóik véleményét is tolmácsolták — fejlődésünk Jelenlegi szakaszában nehéz feladatokat kell megoldani. Ezért céljaink eléréséhez elengedhetetlen a következetesebb. a tudatosabb, a szervezettebb munka. A jobb munkát sürgető hozzáértő felszólalásokat előremutatónak értékelte Lázár György, hangsúlyozva — s a kormány állásfoglalását ls tolmácsolva —, hogy a vitának ezzel a szellemével teljes mértékben egyetért. Ezt követően megköszönte a kormány munkáját elismeréssel Illető szavakat, hozzátéve, hogy a bírálatokat pe_ dlg megszívlelik. — A kormányzati munkáért a felelősség a Minisztertanácsé. E felelősség nem ruházható át, alóla nincs felmentés, ez mindenki számára világos. De azért engedjék meg, hogy ehhez hozzátegyem: a kormányzati munka nem azonosítható egyszerűen a Minisztertanács munkájával. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban kiemelte: a vita Is tanúsította, hogy a szabályozók még nem pontosan és nem mindenben ösztönöznek, vagy ahol kell, tiltanak a társadalom érdekelnek megfelelően. Az ügyek tömegét — a nagyon világos politikai és kormányzati irány, elvek alapján — ott és akkor kell elintézni, ahol és amikor azok felmerültek. Ehhez természetesen nincsenek kész sablonok, tehát az alkotó gondolkodásmódé, a felelősségvállalásé a döntő szerep, A kormányzati munkában résztvevők nagy többsége ebben a szellemben igyekszik dolgozni — húzta alá Ismételten a beszámolóban ls elhangzott megállapítást Lázár György. Emellett az állami munka színvonalának Javítása, a kádermunka állandó fejlesztése továbbra ls fontos és szükséges. Ezt követően a Minisztertanács elnöke a vitában ls nagy hangsúlyt kapott gazdasági kérdések közül a lerme; lési szerkezet korszerűsítésének feladatairól szólt. Több felszólalóval egyetérve aláhúzta a hatékonyabb munka fontosságát. A minőség, a pontos szállítás, az exportszolgáltatás növekvő jelentősége közismert, gyakran mégis megfeledkeznek ezekről a követelményekről. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy szűkében vagyunk pénznek, időnek, anyagi eszközöknek, mégis gyakran forgácsolunk el Jelentős erőket: Gyaktan -hármán", esetenként öten végzik azt a munkát, amivel egy" vezető másodmagával ls jól megbirkózhatna. Közvéleményünknek sem tetszik, hogy minden alkalmat megtalálunk évfordulók. Jubileumok, avatási ünnepségek rendezésére. A társadalomban, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt a jó példák várnak követésre — mondotta Lázár György. — Olyan példák, mint a Győri Vagon- és Gépgyáré, az Egyesült Izzóé, a Medicoré. Vagy a mezőgazdaságban Bábolna. Bikal és a nádudvari Vörös Csillag dolgozóinak újra, jobbra törő munkája. A gazdasági feladatok megoldásához nem elég egyetlen forradalmi lendület, de elengedhetetlen a bátor, forradalmi szellemű megközelítés. A vázolt feladatok megoldásában a vezetésnek kiemelkedő szerepe van — mutatott rá a Minisztertanács elnöke. — Külön örülök, hogy a vitában hangot kapott az emberi tényezők és értékek, a műveltség, a szaktudás gyarapításának fontossága — folytatta a gondolatsort. — Gyakran hivatkozunk rá, hogy a természet nem kényeztetett el bennünket túl sok kinccsel — bár szerencsére ebből Is van valamenynylnk —, de sok anyagi értéket pótolhatunk a tudással és a hozzáértéssel. — Tegyünk meg mindent a szocialista tudat, a szocialista demokrácia fejlesztéséért, ezzel is erősítve a mind általánosabb társadalmi felfogást: nálunk az egyén boldogulásának csak a közösen végzett jó munka lehet az egyetlen alapja. — Meggyőződésem, hogy az országgyűlés mostani ülésszaka, és a képviselő elvtársaknak a tanácskozást követő személyes munkája hathatós segítséget fog adni ahhoz, hogy fontos feladatainkat közös erővel, sikeresen megoldjuk. Ennek érdekében a vitában elhangzott javaslatokat gondosan tanulmányozni fogjuk — s gyakorlatunknak megfelelően — minden Indítványra vissza fogunk térni — mondotta válaszadása befejezéséül Lázár György. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács beszámolója alapján a képviselő elvtársak részletesen megismerték és megvitatták az elmúlt két és fél év társadalmi-gazdasági fejlődését, népMazdaságunk állapotát, életkörülményeink alakulását, mindezekkel kapcsolatos eredményeinket és gondjainkat. A benyújtott törvényjavaslat is erről ad számot, szűkebb keretben: az államháztartás 1977-es esztendejéről szólva. A népgazdaságban keletkezett összes pénzjövedelem 1977-ben a termelés és a forgalom felgyorsult növekedésével összhangban több mint 9 százalékkal nőtt, bár a világpiaci árváltozások számunkra kedvezőtlenek voltak. Ezzel lényegében azonos arányban emelkedett a lakosság — nagyrészt munkából származó, de jelentős mértékben társadalmi juttatásokkal kiegészülő — nomináljövedelme. A vállalatok ée az állam eltérő mértékben részesedtek a létrehozott jövedelemből. A költségvetés ugyan a tervezettnél nagyobb bevételhez Jutott, de annak nagy részét vissza kellett adnia export adóvisszatérítésként, illetőleg az importárak növekedésének, elsősorban a kávé, a fehérjetakarmány és más termékek áremelkedésének ellensúlyozására. Végeredményben a költségvetésben központosított tiszta jövedélém aránya" csökkerit, ellenben nőtt a vállalatok és szövetkezetek részesedésé az összes jövedelemből. A bevételek 41 milliárddal haladják meg az előző évit. Kiadásunk összesen 364,8 milliárd forint. A hiány a múlt évinél es a tervezettnél is nagyobb. Mindebben megmutatkozik gazdaságunk dl. namtkus fejlődése, erőfeszítéseink hatása a nemzetközi inflációval szembeni küzdelemben ; de gazdaságpolitikánk egyik fő gondja ls, mármint az, hogy nem valósult meg a költségvetés egyensúlyának Javítására Irányuló elhatározásunk. Gazdaságunk úgy fejlődölt, lakosságunk életszínvonala úgy Javult, nemzeti jövedelmünk mérlege az elmúlt évben ls csak úgy kerülhetett egyensúlyba, hogy külső erőforrásokat vontunk be. Hiteleket vettünk fel, ami megfelel V. ötéves tervünknek, hiszen korántsem az a szándék fogalmazódott meg. hogy az egyensúlyi folyamatok kibontakozását importkorlátozások révén keressük. A hangsúlyt az exportképesség növelésére helyeztük, mert úgy véltük — s ma ls így gondoljuk —, hogy az exportképes kapacitások bővítése részben a külföldi hitelfelvételekre alapozható. Azok a tapasztalatok, amelyeket ezen a téren eddig szereztünk, kedvezőek. Az ilyen célra befektetett hitelek révén új, korszerű technikához jutunk. ami meghozza a várt eredményt, ha segítségével jól eladható, gazdaságosan értékesíthető termékeket állítunk elő. Ezt a célt azonban még nem mindig sikerül maradéktalanul elérnünk. Az elmúlt esztendő tapasztalatai az eddigieknél is kézzelfoghatóbban bizonyították, hogy népgazdasági gondjainkban a külső tényezők mellett munkánk gyengeségeinek — a tervezés, a szabályozás. a gazdálkodás hiányosságainak ls — Jelentős szerepük van. A következmények nemcsak a társadalmi jövedelem aránytalan megoszlásában és a költségvetés egyensúlyának hiányában, hanem a vállalatokra gyakorolt nem eléggé feszítő hatásban is megmutatkoznak. Ismét arról számolhatunk be. hogy beruházásokra a tervezettnél és lehetőségeinknél is többet költünk. Már az V. ötéves tervidőszak kezdetén, megismerve a vállalatok fejlesztési elképzeléseit. felfigyeltünk arra. hogy általában több beruházást terveznek, mint amennyi a népgazdaság lehetőségeiből kiindulva indokolt lenne. Az 1976-ban bevezetett szabályozó módosítások mérsékelték ugyan a vállalati saját fejlesztési források növekedési ütemét, de az előirányzottnál i csak kisebb mértékben, viszonylag szigorú feltételek mellett 13& iparvállalat. 50 ipari szövetkezet és több száz mezőgazdasági termelőszövetkezet nyert pályázatot. Az erre a célra létrehozott hitelalap felét gépipari és élelmiszeripari vállalatok, szövetkezetek vették Igénybe. Ezek közül sok vállalat már Jobban szervezi beruházási tevékenységét, és teljesíti a vállalt exportkötelezettséget. Ismeretes, hogy a Minisztertanács az 1978. évi tervvel egy Időben több intézkedést hozott a vállalati fejlesztési források pontosabb szabályozására. Ezzel elsősorban az új beruházások megkezdését kívánta korlátozni, és a folyamatban levők befejezését zavartalanná tenni. Az elmúlt hónapban a kormány megvizsgálta ezeknek az intézkedéseknek a várható hatását, és további kiegészítésükre hozott döntést. A kiegészítő intézkedések egy részét már év közben, másik részét pedig 1979ben vezetjük be. A csütörtöki vitában is komoly figyelmeztetés hangzott el arról, hogy kevéssé keressük a beruházás nélküli utakat gazdálkodásunk Javítására. Ez abból ered. hogy még mindig nagyobb lehetőséget adunk a mennyiségi fejlődésnek, és nem fordítunk elég gondot a minőségi változásokra. Arra törekszünk, hogy a vállalatokat ebben érdekeltebbé tegyük. Régebben, ha a gazdasági fejlődésben nehézségek léptek fel, azt mondották, rossz a minisztériumi, vállalati terv. Ma, ha valahol akadozik a beruházás, az export. a személyi jövedelem növekedése, azonnal kész a vélemény: „rosszak a szabályozók", és ennek nyomán máris tömegesen érkeznek az Igények a támogatásokra, mentességekre, kedvezményekre. Kétségkívül csiszolni kell a szabályozást, elsősorban az árak javításával biztosítani kell. hogy az eredmények valóban tükrözr zék a hatékonysági különbségeket. De hiába van akármilyen — úgymond, — ^tökéletes szabályozás", ha nem vagyunk elég következetesek abban, hogy a gazdálkodó szervezetekre gyakorolt hatást valóban érvényesülni engedjük, és ha közvéleményünk kevéssé fogadja el a különbségtételt. És ez a változtatások másik fő követelménye! Szemléletbeli változás ls szükséges ahhoz, hogy a jól dolgozó vállalatok — és csak azok — jussanak a szelektív fejlesztési politika által megkívánt több eszközhöz. A pénzügyminiszter ezután a társadalmi közkiadásokkal és a költségvetési szervezetek tevékenységével foglalkozott. A lakosság életkörülményeit egyre inkább befolyásoló társadalmi közkiadásokra 138- milliárd forintot költöttünk 1977-iben. A tanácsok 90 milliárddúl. az előző évit 11 milliárd forinttal meghaladó összeggel gazdálkodtak. Ebből az intézmények fenntartására 48, fejlesztési célokra pedig 42 milliárd forintot adtak ki. Közvetlenül a lakosságnak 50 milliárdot — az előző évinél 5 milliárddal többet — fizettünk ki nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély, táppénz és egyéb pénzbeli juttatás formájában. Mintegy 40 milliárd forintot — 4 milliárddal többet, mint az előző évben — természetbeni juttatásként fordítottunk egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és kommunális szolgáltatásokra. A népgazdaság egészéért vállalt felelősséggel tudomásul kell vennünk, hogy általános egyensúlyi, gondjaink kihatnak a belső felhasználás növekedési ütemének mérséklődésére, ezen belül a társadalmi közkiadásokra, és a tanácsi gazdálkodásra is. A nehézségek ellenére — amelyek között dolgozunk és dolgozni fogunk — mégis arra számítunk, hogy ésszerű és takarékos gazdálkodással a társadalmi ellátás minden fontos területén megvalósulnak az V. ötéves tervben elhatározott célok. Ezt a bizakodásunkat az eddigi szép eredményeken kívül az a szándékunk is erősíti, hogy az átmeneti pénzügyi gopdokkal küzdő tanácsok, költségvetésük teljesítéséhez, méltányos biztosítékot és támogatást kapnak, úgy. ahogy ezt a központi költségvetésből 1977-ben ls megadtuk. Tisztelt Országgyűlés! Az 1977. évi állami költségvetésről szóló jelentést, pénzügypolitikánk vezérelveit ebben a szellemben értékeljék, mert azok a kormány programjának végrehajtását szolgálták és szolgálják a Jövöben is. Kérem, hogy a törvényjavaslatot fogadják el! Interpellációk Födi Lászlóné, a SzeRedi Konzervgyár csoportvezetője a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált. Megkérdezte; érvényesíteni kívánja-e a minisztérium a vasúti menetrendek összeállításánál azt a korábbi törekvését, hogy a reggeli expresszvonatok az értekezletek kezdete előtt érkezzenek a fővárosba. Pullai Árpád közlekedésés postaügyi miniszter válaszában rámulatott, hogy a menetrendek összeállításánál számos, az ország gazdasági életét ls érintő, fontos szempontot vesznek figyelembe. Ilyenek természetesen a takarékossági intézkedések. Ezek akkor érvényesülnek igazán, ha az értekezletek szervezői is alkalmazkodnak hozzájuk, és nem a vasút menetrendje Igazodik az értekezletekhez. Hozzáfűzte azt ls, hogy persze a menetrend sem tökéletes: többek között ez az Interpelláció is figyelmeztet arra — mondotta —, hogy összeállítása nagyobb gondosságot Igényel. Az Interpelláció azonban elsősorban a 707-es szegedi Napfény Expresszre vonatkozik, amelynek indulási Idejét a lakosság és mások kérésére változtatták meg. Az értekezletet, ahol ezt megvitatták. a tanács hívta össze, és a változtatást követő napokban a vonaton megtartott közvéleménykutatás során az utasok többsége ls helyeselte azt. A miniszter arra kérte az interpelláló képviselőt és az országgyűlést, hogy egyelőre ne zárják le a témát. Ígéretet tett arra, hogy ősszel — a következő menetrendi értekezleten — még körültekintőbben megvitatják a problémát, s ha az érintettek véleménye szükségessé teszi, visszaállítják az expressz korábbi Indítási idejét. A képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát elfogadta. Karkus Sándor (Komárom megye) a nyugdíjasok utazási kedvezményének módosítása tárgyában Interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Azt javasolta, hogy a négy, íélárú utazásra jogosító szelvényből kettőt maga a nyugdíjas, kettőt pedig — amennyiben azt Igényli — a házastársa vehetne igénybe. Pullai Árpád miniszter válaszában elmondta: ezt a kérdést az illetékesekkel már megvitatták és úgy határoztak, hogy javasolják a kormánynak: 1979. január 1-vel a nyugdíjasok nyugdíjjal nem rendelkező házastársat, Illetve élettársai Is használhassák a kedvezményes vasúti Jegyeket. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Gulyás Emiiné dr., a HNF Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára Nagyhóidos, Kishódos és Garbolc la. kóinak képviseletében Interpellált az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, valamint az OVH elnökéhez, hogy kezdeményezzék a Minisztertanácsnál a kormány 1973-as határozatának felülvizsgálatát, amely az árvíz sújtotta községekben építési tilalmat rendelt el. Ábrahám Kálmán miniszter — az OVH elnökének nevében ls — válaszában elmondta, hogy a Szamos mentén a védőgátrendszer megépítésével az árvízveszély ugyan csökkent, de nem szűnt meg. Emiatt az építési tilalmat fenn kell tartani, javasolják viszont a kormánynak: tegye lehetővé a más községekbe költözők áttelepüléséhez nyújtható kedvezmények meghosszabbítását további négy évvel. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette.