Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

8 Péntek, 1978. július 7. Lázár György expozéja (Folytatás az 1. oldalról.) kát, a szervezetlenséget, a társadalom javainak pazarlását, s ami a belső tartalékok mozgósítására, a gazdálkodás szüntelen javítására ösztönöz. Mindezek tudatában a kormány eddig is fontosságuknak megfelelő figyelmet fordított a gazdasági feladatokra. A tények azonban azt mutatják, hogy céltudatos munkával tovább kell javítani mindazokat a végrehajtási feltételeiket, melyek elősegítik gazdaságpolitikai elveink teljesebb érvényre jutását. A kormány elsődleges feladatai közé tartozik a népgazdasági tervezés, a közgazdasági szabályozás, az ágazati gazdaságszervező munka egyidejű továbbfejlesztése. A gazdaság központi irányításának a népgazdasági terv az alapja. A mai bonyolult viszonyok között a tervezés szerepe, a tervező felelőssége kétszeresen megnő. Ezért a népgazdasági tervezés gyakorlatát is tovább kell fejlesztenünk, úgy, hogy növekedjen az előrelátás bizton. Tanácskozik az országgyűlés i sága, a döntések megalapozottsága, a tervezés még inkább betölthesse koncepcióalkotó, Irányt kijelölő és öszszehangoló funkcióját. A központi irányítás hatásfokának növeléséhez a másik fontos tennivalónk a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztése. Elsősorban a termelői árrendszert kell továbbfejleszteni, alkalmassá tenni arra, hogy pontosabb mércét és orientációt adjon a fejlesztés, valamint a folyó termelés gazdaságosságának megítéléséhez. Más szavakkal kifejezve, az ésszerűbb gazdálkodáshoz olyan termelői árakra van szükség, amelyek a je. lenleginel jobban tükrözik a valóságos ráfordításokat. A termelői árak Változtatása hatással van a fogyasztói árakra is, ezért ez nemcsak fontos gazdasági, de egyben nagy horderejű politikai ügy is, amely gondos előkészítést kíván, s amelynek során — úgy, ahogy azt eddig is tettük — a termelési és az életszínvonal-politikai érdekeket együttesen kell mérlegelni. kakörülmények, a munkavédelem további javításával, az ösztönzés, de ha kell, a fegyelmezés eszközeivel is el kell érnünk a munkaerőgazdálkodás tartalékainak feltárását és hasznosítását. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a vállalatok számára érezhető hátránnyal járjon a munkaerő pazarlása, és több érdekük fűződjön az ésszerű takarékossághoz. A kormány az év elején külön munkaprogramot hagyott jóvá a munkaerő-gazdálkodás javítására. A fő figyelmet most ezek következetes végrehajtására kell fordítani. Az idei esztendőről Korszerűbb termelési szerkezetet Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az ötéves terv végrehajtásának, távlati céljaink elérésének gyakran hangoztatott és nélkülözhetetlen feltétele, hogy a Központi Bizottság múlt év októberi határozatának szellemében meggyorsítsuk az anyagi termelés, kü. lönösen az Ipari és a mezőgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítését. A szocialista gazdasági integráció fejlesztésének új lendületet, biztató perspektívát adnak azok a célprogramok, amelyek az energia- és nyersanyagtermelés, a mezőgazdaság . és élelmiszeripar, valamint a gépipar fejlesztését szolgálják, s amelyeket a KGST legutóbbi bukaresti ülésszakán fogadtunk el. A célprogramok közös megvalósításában elsőrendűen érdekeltek vagyunk, mert azok növelik jövő terveink megalapozásának biztonságát, és új lehetőségekkel bővítik a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttmű. ködésünket. A termelési szerkezet korszerűsítése a vállalatok állandó és alapvető feladata, amely azonban összehangolt központi irányítást kíván. Nagy nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, minden gazdasági vezetőnek — akár a kormanyban, akár vállalatnál dolgozik — tudatában kell lennie: a termelési szerkezet korszerűsítésének előrevitele nem átmeneti, hanem tartós, nem egyik, hanem a legfontosabb feladata. Nem kevesebbet, mint azt kell elérnünk, hogy megújítsuk, a világpiac magas mércéjéhez igazítsuk Iparunk és mezőgazdaságunk termelékenységét, termékeink korszerűségét és minőségét. Javítani a beruházási tevékenységet Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy időben végrehajthassuk a fejlesztési feladatokat, eleget tegyünk a hatékonysági és az egyensúlyi követelményeknek, tovább kell javítani a beruházási munka minden fázisát, a döntéstől a befejezésig. A mai helyzettel nem lehetünk megelégedve. Az ötéves terv első két évében a beruházási folyamatban — részben a központi Irányító munka gyengeségei miatt — a tervszerűséget zavaró aránytalanságok keletkeztek. Az előirányzatokat összességében túlteljesítettük, és a növekedés gyors üteme jellemző az idei év eddig eltelt időszakára is. Önmagában véve nem a túlteljesítés a probléma, sőt mivel a tervezettet meghaladó növekedés elsősorban a vállalati forrásokból és az exportfejlesztő hitelek na. gyobb arányú felhasználásából ered, ez még bizonyos előnyt Is jelenthet. A mérték az, ami gondot okoz. A beruházások növekedése tudniillik lényegesen meghaladja a népgazdasági erőforrások bővülésének ütemét, és a beruházási kereslet növekedésével a kivitelező kapacitás sem tart lépést. Ezt nemcsak a visszautasított építési rendelések magas aránya, de az üzembe helyezések még mindig jellemző elhúzódása és sok más kedvezőtlen tény is mutatja. Nyomatékosan hangsúlyozni kívánom: az aktív fejlesztési politikáról a to\ábbiakban sem mondhatunk le. A nemzeti jövedelem növelése, a termelés korszerűsítése, a lakásépítés, az infrastruktúra fejlesztése érdekében a jövőben is nagy összegeket kell beruházni. Felelősen gondolkodva azonban nem engedhetjük meg; hogy a túlméretezett és ráadásul lassan kivitelezett beruházások megbontsák a nemzeti jövedelem elosztásának fő arányait és még tovább szétforgácsolják az erőket. Ezért a kormány, felmérve a helyzetet, a közel, múltban utasította az illetékeseket, tegyenek intézkedéseket a beruházási vásárlóerő növekedésének mérséklésére. Gazdasági életünk következő fontos területe, ahol átfogóbb és mélyrehatóbb javulást kell elérnünk, a munkaerő-gazdálkodás. Az utóbbi években rendszeresen foglalkoztunk a munkaerőgazdálkodás kérdéseivel. Az ismert bérintézkedések mellett küiönbözö kedvezményekkel támogatjuk a munkaerőt felszabadító beruházásokat — közbevetőleg megjegyezve, ezzel a lehetőséggel a vállalatoknak eddig csak kis része élt —, Budapesten, de vidéken is a korszerűtlen telephelyek egész sorát számoltuk fel. Adminisztratív eszközökkel is korlátozzuk az indokolatlan munkaerőmozgást és az alkalmazotti létszámnövelést, jobban ösztönözzük a nyugdíjkorhatárt elérők munkában maradását. Tárgyilagosan nézve azonban átütő erejű sikerről nem adhatok számot. Érdemleges előrehaladást csak ott sikerült elérni, ahol a vállalatok vezetése maga is teljes komolyságában fogta fel az ügyet. Mindezek miatt úgy és abban a szellemben, ahogyan azt a Központi Bizottság ez, év áprilisi határozata megfogalmazta, tovább kell lépnünk, központi és vallnlati intézkedésekkel, műszaki fejlesztéssel, hatékonyabb munkaszervezéssel, a munKedves Elvtársak! Amint az elmondottakból kitűnt, az elmúlt években — nagy erőfeszítések árán — jelentős gazdasági feladatokat oldottunk meg, de a hatékonyság javulásával és az egyensúlyi helyzettel nem lehetünk megelégedve. E téren az 1978. évi-népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatai sem mutatnak lényeges változást. Az ipari termelés öt hónap alatt közel 7 százalékkal emelkedett, és a termelékenység növekedése is elfogadható. A kivitelező építőipar a tervnek megfelelően, mintegy 5 százalékkal növelte termelését. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek — bár a szeszélyes időjárás időinként megzavarta a munkát — jó minőségben elvégezték az aktuális feladatokat, a háztáji és kisegítő gazdaságok ez évben is jelentős mennyiségű áru szállítására kötöttek szerződést, a felvásárlás időarányos előirányzatai teljesültek. Szervezetten és jó színvonalon megtörtént a nyári nagy munkára való felkészülés, megkezdődött az aratás. A termelés tehát megközelítően a terv szerint alakul, az elosztásról azonban már nem mondhatjuk el ugyanezt. Ez abban mutatkozik meg, hogy a belső felhasználás és benne az import — főleg a beruházások túlteljesítése miatt — a tervezettnél gyorsabban nő, a kivitel viszont — főleg a tőkés viszonylatokban — elmarad az előirányzatoktól. Ezeken az arányokon mindenképpen változtatni kell, ezért az elkövetkező hónapokban a beruházási vásárlóerő mérséklésére elhatározott kormányzati intézkedések következetes végrehajtása mellett mindenekelőtt az exportteljesítmény fokozására van szükség. Kedves Elvtársak! A jövedelmek növelésében egyaránt fontos szerepe volt a vállalatok nyereségéből és a központi pénzalapokból való bérfejlesztésnek, a társadalmi juttatásokra és a szocilális ellátásra fordított öszszegek növelésének. Több fontos intézkedést ha. túloztunk el és hajtottunk végre a bérarányok és egyes foglalkozási ágak kereseti viszonyainak javítására. Felemeltük és egységesítettük az iparban, az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátásban a műszakpótlékot, központi bérintézkedésre ke. rült sor a villamosenergia- és a ruházati iparban. A művelődés. az oktatás és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó részesült béremelésben. Ez évi tervünknek megfelelően július elsejei határidővel újabb szakmákra terjesztettük ki, s ezzel általánossá tettük a felemelt műszakpótlékot. Már megszületett a határozat, ami szerint ez év október 1-től fel kell emelni azoknak az egészségügyi dolgozóknak a bérét is, akik tavaly a rendezésből kimaradtak. Az életszínvonalról szólva átlagmutatókról tettem említést. Jól tudjuk, az átlag nem minden társadalmi rétegre, aládra jellemző. Ezért a kormány évről évre megvizsgálja a kereseti arányok alakulását, és külön figyelmet fordít a munkások, a dolgozó nők, a fiatalok helyzetére. Ugyancsak rendszeresen tájékozódik az egyes családtípusok, az idős emberek életviszonyainak alakulásáról is. A lakosság élétkörülményeiről szólva, úgy gondolom, elengedhetetlen kötelességünk számot adni az elhatározott lakásépítési terv megvalósításának helyzetéről. Az ötödik ötéves terv első két évében összesen 187 ezer, a tervezettnél mintegy 17 ezerrel több lakás épült fel. Két év alatt több mint félmillió ember költözött új otthonba. A megépült lakások felszereltsége korszerűbb és több a háromszobás lakás. Az építés ütemével — ezer lakosra számítva 8,8 lakás — továbbra is az európai élvonalban vagyunk, s ez nem kis teljesítmény. Sajnos, a múltból örökölt lakásállományunk műszaki állapota olyan, hogy különösen a fővárosban szükségszerűen — bár esetenként talán indokolatlanul is —magas a szanálások aránya. Az új lakásigénylők kéréseit ezért is csak lassúbb ütemben tudjuk kielégíteni, így a várakozók száma változatlanul magas, sőt még emelkedett is. lisztéit Országgyűlés! Jelentőségének megfelelően nagy figyelmet fordítottunk a lakosság egészségügyi és szo. ciális ellátására, a gyermekintézmények, az oktatási hálózat fejlesztésére. Lehetőségeinkhez mérten javítottuk a személyi feltételeket, tovább bővítettük az anyagi alapokat az egészségügyi, szociális és oktatási célokra fordított költségvetési összeget csupán az utóbbi két évben 17 százalékkal növeltük, s ennek mértéke ma már megközelíti a 33 milliárd forintot. Kedves Képviselő Elvtársak! A fejlett szocialista társadalom építésének feladatai, a fejlődés újszerű és magas követelményei a társadalom és a gazdaság minden területén megalapozott valóságismeretet és megbízható előrelátást követelnek. Ennek a szükségletnek a kielégítésében már ma is, de a jövőben még inkább növekvő szerepe van a tudománynak. A célokhoz vezető út megtervezése, a nagy horderejű döntések előkészítése, az anyagi termelés fejlesztése a vezetés minden szintjén egész sor olyan bcu nyolult kérdést tesz fel, amire csak a tudomány aktív közreműködésével talál ha tiiuk meg a helyes választ. Ezért a kormány nemcsak igényli a tudomány segítségét, hanem nagy figyelmet is fordít a fejlesztésére. Hazánk külpoütikájáról A kormány elnöke ezt követően külpolitikánk időszerű kérdéseivel foglalkozott. Többek között hangsúlyozta : — Kormányunk alapvető külpolitikai törekvései az elmúlt két és fél évben is arra irányultak, hogy kedvező nemzetközi feltétekelet biztosítsunk népünk békés, alkotó munkájához. Az elmúlt időszakban még szorosabbra fűztük testvéri kapcsolatainkat a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Nemzetközi kapcsolatainkban növekvő szerepet töltenek be a fejlődő országok. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvének szem előtt tartásával bővítjük kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal is. Kormányunk e téren is elvi politikát folytat. Kormányunk aktív részt vállal az enyhülésért folytatott küzdelemből. Ott voltunk és hallattuk szavunkat minden olyan nemzetközi fórumon, ahol a béke megszilárdításáról volt szó. Ml ugy véljük, hogy az európai béke és biztonság megerősítése szempontjából elsőrendű fontossága van a helsinki záróokmányban lefektetett elvek maradéktalan valóra váltásának. A nemzetközi színtéren kialakult bonyolult helyzet ellenére meggyőződésünk, hogy az enyhülésben észlelhető megtorpanás átmeneti jelenség. De elengedhetetlenül szükségesnek tartjük, hogy az enyhülés minden híve összefogjon és határozottan fellépjen a béke és biztonság védelmében. Még jobb munkával Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, a beszámolóból kitűnik, hogy a munka, amit elvégeztünk, nem kevés, de az is, hogy a feladatok, amelyeket a jövőben meg kell oldanunk, még nagyobbak. Az eredmények mellett leküzdésre váró nehézség is van bőven, mégis bizakodással nézhetünk a jövőbe, mert szilárd alapokra építhetünk. Van helyes politikánk, világos célunk és programunk. Erősödik a szocialista nemzeti egység, gyarapodik népünk tudása, növekszik a közéleti felelősség és a cselekvőkészség. Népgazdaságunk nagy tartalékokkal rendelkező, dinamikusan fejlődő szocialista gazdaság. Erőnket, biztonságunkat megnöveli, hogy megbecsült tagja vagyunk a szüntelenül fejlődő szocialista közösségnek. Az előttünk álló feladatok igényesek, de vonzóak is, eredményes megoldásukhoz azonban a vezetés minden szintjén, minden munkahelyen még fegyelmezettebb, még jobb munkára van szükség. A kormány azon lesz, hogy a Központi Bizottság áprilisi ülésének határozata szellemében tovább javítsa a végrehajtás feltételeit. Ehhez kérjük az országgyűlés és egész dolgozó népünk segítségét és támogatását. Parlamenti jegyzetek A Parlament bordó szőnyeges folyosóján Juratovics Aladár szegedi képviselővel beszélgetünk. Látom, hogy melege van. „Szorítja a nyakkendő." Legszívesebben levetné, zakójával együtt... Az országgyűlés ülésszaka mindig érdekes, nemcsak a nagy jelentőségű törvényt alkotó, jelenünket elemző, jövőnket meghatározó tevékenysége miatt hanem a csöngetés előtti beszélgetések. a szünetekben elhangzó eszmecserék miatt is. A tegnapi ülés első napirendi pontja a kormány beszámolója volt. Lázár György miniszterelnök a kormány — megválasztása óta végzett — munkájáról számolt be a képviselőknek. Igen nagy felelősséggel, alaposan és részletesen. Szerényen említette eredményeinket, s azt kérte, hogy végezzünk jobb munkát, minden területen. Kissé talán paradox, hogy ebben a hőségben az energiagzdálkodás igen komoly hangsúlyt kapott. Erről beszélt Juratovics Aladár szegedi képviselő is. Fővárosi kollégám mondta tréfásan a szünetben, hogy nem furcsa ilyen nyári melegben a fűtőolajról, a földgázról, a szeriről, a termálvízről beszélni? Talán in. kább a hűtőipari, „a jegeseket" kellett volna tetemre hívni. Én is élcelődtem: jobb ma félni, mint holnap megijedni. Vannak tapasztalataink, nyáron nagykabátot, télen fürdőruhát; akkor van választék — majd „munka után" néztünk. Csongrád megyei képviselők beszélgetnek. Mag Pál. a Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója és Kurucz Márton termelőszövetkezeti el. nők. Szentesről. Az ő munkájuk Is nagy terjedelmet kapott a kormány elnökének expozéjában. Köztudott, hogy a szentesi baromfifeldolgozó és az ottani termelőszövetkezetek Is jelentős összegű beruházást végez, nek. Mag Páltól kérdem, hogyan halad a 300 milliósnál nagyobb exportcélú fejlesztés. — Megfelelően — mondja. — Jövőre már hasznát is szeretnénk látni. A többlettermelés zömét exportra adjuk. — Állami dotációt kap-e a baromfiipar? — A belföldi termelésre nem. csak az exportunkat dotálják, de azt sem „kirívó" módon. Nem oly mértékben, mint más exporttermékeket. Szeged határában jelentős a kő. olaj és földgáz, sőt az ország legreményteljesebb mennyiségű termálvize is megtalálható. Az olajat és a földgázt jó gazda módjára használjuk föl, de így teszünk-e a termálvízzel? Kurucz Márton mondja: — A mi szövetkezetünk 800 ezer légköbméter területet fűt termálvízzel. Lakóházakat, baromfi-, sertés- és szarvasmarhatelepeket, valamint zöldség- és dísznövény-üvegházakat. — Most milyen fejlesztést- végeznek? — A szomszédos gazdaság 400 mii. liós beruházásba kezdett. Ügy tudom. minden jól halad, de a kutak fúrásával, kiképzésével bajok vannak. Hat termálkútra alapozták az új üvegházakat. Az üvegházak építése lassan befejeződik, de mint hallottam, ez ideig mindössze két kút készült el. Ha nem tartanak lépést az üvegházak építésével a kútfúrók, akkor komoly bajok adódnak. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán a közgazdasági kérdéseké a prímszerep. Amikor erről váltottunk szót dr. Antalffy György Csongrád megyei képviselővel, egyetemi tanárral. megjegyezte: — Nem ártana, ha a vállalati jogászok egy kicsit közgazdászok is lennének. Sok igazság van a professzor véleményében. Régi ismerősöm, Jazbinsek Vilmos bányamérnök, pécsi képviselő. a mecseki szénbányák fejlesztéséről beszélt. Elmondta, hogy jelentős összeggel bővítik a Komló környéki bányákat, szeretnének több kokszolható feketeszenet adni a népgazdaságnak. Folyosói beszélgetésre azonban sok idő nincs, megszólal a csengő, folytatódik az ülésszak. Gazdagh István t