Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

6í A r VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! ŰELUAGYAR0RSZA6 MSZMP SZEGED VÁROSI BÍZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 158. szám 1978. júl pé.tek Ara: 80 fillér Megkezdődön az országgyűlés nyári ülésszaka Napirenden: a Minisztertanács beszámolója, a tavalyi költségvetés végrehajtása, interpellációk Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyit t az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első percek a megemlékezésé voltak: a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Inokai János, az országgyűlés alelnöke, a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának elnöke, nyugalmazott vállalati igazgató. — Inokai elvtársat 1963-ban választották meg országgyűlési képviselőnek, és kezdettől fogva lelkes, aktív tagja volt a terv- és költségvetési bizottságnak, amelynek 1967-től titkára lett — hangzottak a méltató szavak a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével is kitüntetett közéleti személyiségünk munkásságáról. — Országgyűlésünk 1975-ben alelnökévé választotta, s ebben a magas állami tisztségben is életének szinte utolsó percéig nagy felelősséggel végezte munkáját. Inokai elvtárs élete összeforrott, társadalmunk szocialista átalakulásával, személyében népünk hű képviselőjét, társadalmunk és testületünk megbecsült tagját veszítettük el — mondotta Apró Antal. Törvényhozói testületünk elhunyt alelnökének érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Az ülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak Inokai János emlékének. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentéséi a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Orszáfeas Tanácsának közös átiratát, amelynek alapján az országgyűlés az Elnöki Tanács személyi ügyeiben döntött. CseJ terki Lajost — érdemeinek elismerése mellett — elnöki tanácsi titkári tisztségéből. Katona Imrét elnöki tanácsi tagsága alól felmentette, és Somogyi József képviselőnek az elnöki tanácsi tagságáról történt lemondását elfogadta. Az országgyűlés Katona Imrét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárává, Barcs Sándort, Méhes Lajost és Vida Miklóst a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjaivá megválasztotta. A választás után Apró Antal bejelentette, hogy a Mi. nlsztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Legfőbb törvényhozói testületünk elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács beszámolója végzett munkájáról és további feladatairól; 2. A Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke tartotta meg expozéját. Lázár György expozéja után megkezdődött a vita. Fölszólalt Cservenka Ferencné Pest megyei, Juratovics Aladár Csongrád megyei, Salamon Hugóné Komárom megyei képviselő. Az ebédszünet után Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkara mondott beszédet. Utána véleményt mondott Géczi János Nógrád megyei, Klaukó Mátyás Békés megyei. Szabó István Hajdú-Bihar megyei, Rujsz Lászlóné Vas megyei országgyűlési képviselő. Fölszólalt dr. Szekér Gyula, a MiniszTertanács elnökhelyettese. A kormány gazdaságszervező tevékenységével összefüggésben külgazdasági kapcsolatainkról. a termelési és termékszerkezet korszerüsitéséről, valamint néhány gazdaságirányítási föladatról beszélt. A többi között hangoztatta: a földszabadulást követő alig egy emberöltő alatt alapvetően megváltozott a magyar gazdaság arculata. Forradalmian átalakultak a termelési viszonyoK, a szocializmus győzedelmeskedett a népgazdaság minden területén. Sokágazatú. fejlett ipart építettünk ki, amely ma már meghatározó szektora a magyar népgazdaságnak. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság biztos alapot szolgáltat az ország élelmiszer-ellátásához, és rendszeresen gyarapítja exportálható árualapjainkat. A nemzeti jövedelem az elmúlt három évtizedben öt és félszeresére, az ország külkereskedelmi forgalma tizenötszörösére nőtt. A továbbiakban kiemelte, hogy a termelési és a termékszerkezet fejlesztése és korszerűsítése a gazdaságpolitika olyan allandó, első rendű föladata, amely eddig is szocialista államunk figyelmének homlokterében állt. A vitában véleményt mondott Gorjancz Ignác Szolnok mpgvei. Weiszböck Rezsőné Győr megyei, Pető István Veszprém megyei és Tollár József Zala megyei képviselő. Az országgyűlés nyári ülésszaka ma, pénteken folytatja munkáját. Juratovics Aladár Csongrád megyei képviselő fölszólalását és Kemetb Károly beggédét a 3, ojdylon ismertetjük. Lázár György expozéja Tisztelt Országgyűlés? Kedves Képviselő Elvtársak! Alkotmányos kötelességünknek teszek eleget, amikor a törvényhozók és az ország nyilvánossága előtt beszámolok a kormány munkájáról. Az alkalmat felhasználva arról is szólni kívánók, hogyan ítéljük meg az ország társadalmi-gazdasági helyzetét, milyen feladatok megoldásához kérjük az országgyűlés, s egyben valamennyi honfitársunk támogatását A számvetést nagymértékben megkönnyítette számunkra a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év áprilisi határozata, amely összegezi a XI. kongresszus óta megtett út tapasztalatait, és irányt mutatóan kijelöli a végrehajtás további feladatait. Tisztelt Országgyűlés! A kormány tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt a megállapítását, ami szerint társadalmi fejlődésünk minden fő területén megfelel a párt XI. kongresszusán jóváhagyott irányvonalnak, a kongresszus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, ezért továbbra is a nép akaratát és érdekeit kifejező, jól bevált politikát kell folytatnunk. Mint hosszú idő óta, belpolitikai életünk most is kiegyensúlyozott, szilárd a munkáshatalom, népünk ,al-. kőtő légkörben, eredményesen folytatja békés építőmunkáját. Belső viszonyainkat értékelve, most még inkább, mint valaha, felmondhatjuk: népi-nemzeti egységbe tömörülve minden hazáját szerető honfitársunk — legyen idős vagy fiatal, ateista vagy vallásos meggyőződésű, munkás vagy értelmiségi, szövetkezeti paraszt, alkalmazott, kisiparos, magyar vagy nem magyar anyanyelvű — jó egyetértésben és baráti szövetségben dolgozik a közös célért. A felszabadult alkotó légkör alapja, legfőbb forrása pártunk nyílt — a keletkező ellenmondásokat és nehézségeket is feltáró — marxista—leninista politikája. Az, hogy népünk magáénak vallja, helyesli és tettekkel támogatja ezt a politikát. Ennek köszönhetjük, hogy a korábbinál jóval nehezebb gazdasági körülmények között — előre látott és nem várt nehézségekkel megküzdve — a magunk elé tűzött feladatok nagy részét teljesítettük. Jelentős eredmények Tisztelt Országgyűlés! Most, hogy elérkeztünk a tervidőszak közepéhez, ismét megállapíthatjuk: az eredmény, amiről számot adhatunk, nem kevés. Népgazdaságunk a nehezebbé vált feltételek közepette is az ötéves tervben kijelölt irányba fejlődött. Javult a gazdasági munka hatékonysága, számos területen mérhető előrehaladás van a műszaki fejlődésben, növekedett a munka termelékenysége, új elemekkel bővült, tovább erősödött a nemzetközi együttműködés, jelentős Számú korszerű termelőkapacitást helyeztünk üzembe, az első két évben az ipar közel 12 százalékkal, a mezőgazdaság mintegy 8 százalékkal, az építőipar tejpat 11 Jgáaaléfcted növelte termelését. A közlekedés kielégítette a szállítási igényeket. Dinamikusan, két év alatt körülbelül 16 százalékkal emelkedett a külkereskedelmi forgalom. A nemzeti jövedelem 11 százalékkal emelkedett, és ennek forrása teljes egészében a munkatermelékenység növekedése volt. Ezek a tények jól érzékeltetik, hogy a növekedés üteme évi átlagban minden fő ágazatban elérte vagy megközelítette az ötéves terv előirányzatát, és kiállja a nemzetközi összehasonlítást is. Az ötéves terv végrehajtásában — a megbecsülést érdemlő eredmények mellett — vannak gondokat okozó gyenge pontok is. Ezek lényege abban foglalható ösőze, hogy a termelés lendületes fejlődésével nem járt együtt gazdaságunk egyensúlyi viszonyainak kívánt mértékű javulása, ami legkinkább a külkereskedelmi mérlegben és a költségvetésben mérhető le. Közvéleményünket gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehetnek és miért vannak egyensúlyi gondjaink, amikor a termelés fejlődik, nő a termelékenység, a fogyasztás pedig nem lépi túl az előirányzott mértéket. A kérdésre válaszolva viszsza kell utalni arra, amit előre jeleztünk, arra, hogy a megváltozott világgazdasági árak olyan tetemes veszteséget okoznak, amit csak hosszú idő alatt, csak céltudatos és kemény munkával tudunk ellensúlyozni. Az utóbbi években ennek érdekében sokat tettünk, de a feladat a vártnál is nehezebb. A világgazdasági hatások erőteljesebbek, a cserearányromlásból származó hátrány lényegesen nagyobb, mint ahogy azt előre meg tudtuk becsülni. A tőkés piaci feltételek nem javultak, sőt az elhúzódó válság és a szaporodó protekcionista intézkedések következtében bizonyos mértékig még rosszabbodtak is. A tapasztalat másrészt azt is megmutatta, hogy a gazdasági hatékonyság, különösen a termelési "szerkezet olyan mértékű megjavítása, ami az egyensúly teljes visszaállításához szükséges, ösze'tettebb, költégesebb és hosszabb időt igényel, mint azt feltételeztük. Mindehhez járul, hogy az irányító és szervező munkában sem sikerült még felzárkózni a megnövekedett követelményekhez. Emiatt már ma is meglevő számos lehetőség marad kihasználatlanul. A vezetést és a társadalmi gyakorlatot még nem mindenütt hatja át az a szemlélet, hogy a tegnapi teljesítményekkel nem elégedhetünk meg, hanem a mércét — jelképesen szólva — mindennap magasabbra kell emelni, úgy ahogy ezt helyzetünk megkívánja, s ahogy azt ma még csak a legjobbak teszik. Egyensúlyi gondjaink áthidalására külföldi hiteleket is igénybe veszünk. Erről a közvéleményt is rendszeresen tájékoztatjuk. E hitelek döntő hányadát arra használjuk fel, hogy meggyorsítsuk a termelés korszerűsítését, növeljük iparunk és mezőgazdaságunk exportképességét. A külföldi hitelek igénybevételében azonban józan önmérsékletre van szükség, és biztosítani kell a visszafizetés feltételeit is. Ezért a jövőben is tartani kell magunkat ahhoz, hogy a belföldi felhasználás csak kisebb ütemben növekedhet, mint a nemzeti jövedelem. Az eddiginél többre van szükség Mái tudásunk alapján, a nehezebb körülmények ismeretében is azt a gazdaságpolitikai irányvonalat kell követnünk, amit az ötéves tervhez alapul vettünk. De teljes nyíltsággal meg kell mondani: ahhoz, hogy az ötéves tervben előirányzott célokat elérjük, az eredetileg számításba vett és az eddig nyújtott teljesítmény nem elég. Ennél többre, a hatékonyság növelésének lényeges meggyorsítására, olyan szemléletre van szükség, ami nem tűri el a hanyag mun(Folytatas a 2. oldalond \