Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

2 / Kedd, 1978. július 4. 3 II leszerelési fórum után Befejezte több. mint egy- a stratégiai fölény doktrí- amelyeket már a közelebbi hónapos munkáját az ENSZ náin. A valódi és tartós bé- jövőben végre lehetne haj­rendkívüli leszerelési ülés- ke csak úgy teremthető meg, tani. Az okmány természete­szaka. A tanácskozás vaskos ha hatékonyan megvalósítják sen elsősorban a nukleáris dokumentum elfogadásával az ENSZ alapokmányában fegyverzetek felhalmozásá­ért véget. Ma a rendkívüli előirányzott biztonsági rend- nak veszélyére hívja fel a fi­ülésszak tanulságait, s ered- szert, nemzetközi megegye- gyeimet, s felszólította a két menyeit ma összegezni akar- zéssel és kölcsönös példamu- legnagyobb atomhatalmat, a juk, nehéz feladat előtt tatással gyorsan és jelentős Szovjetuniót és az USA-t, állunk. A világszervezet mértékben csökkentik a hogy mielőbb kössék meg a e rendkívül fontos kérdésről fegyverzeteket és a fegyveres SALT—II. egyezményt és első ízben rendezett ilyen vi- erőket, ami végül is a haté- kezdjenek új tárgyalásokat a tát. Az ülésteremben klde- kony nemzetközi ellenőrzés nukleáris leszerelésről, rült: vunnuk országok, ame- mellett megvalósuló általá- Fontos kezdeményezés­it 1kLuk,rét-,ífiferetóSÍ t nM t teljeS leszereIéshez hozzanak létre újabb atom­t titak ,x, V"?f VeZet fegyvermentes övezeteket, s olran ntézkedlXf ür^t ' A New Yo'k-i tanácskozás nyilvánítsák bolygónk egyes ve melvric hozzáhTn,ihatnak résztvevőinek többsége szá- térségeit békeövezetekké, ahh™ hSy ^bolygóní elke- mára llyilvanva10 az Az ENSZ első rendkívüli rülje a mtodent meíemml áltuUmw * ^ leszerevlés leszefreiés ülésszakának doku­sitő nukleáris háború pusz- eSfmeje me« nem ? k?T mentumf kifejezi: a világ­titásait. A szocialista orszá- 2el' JOV°be" ^a osulo szervezet tagorszaga. t.szta­^m program. Többek között es ban vannak e kérdés jelen­elsösorban azért nem, mert a tőségével, s a jövőben továb­fegyver nélküli, atombomba bi hasonló tanácskozások ősz­menyeit megszilárdítva vég- tné,lküli VÍláRnafk,ma még hf sfhí4vásót U tervezik. Szűk­re tiwjShh URTIER, „ „II,I<T « talmas ellenfelei vannak, seg is van erre, hiszen „az most már olyan lépések é * emberiségnek választania vetkezzenek amelvek elve- lés elIen beszelt ™ ENSZ kell: megszünteti a fegvver­rethetnet^S!T fórumán Mondáié amerikai kezesi hajszát és hozzálát a verek nei^m Woíint alelnök is- ^inek mondani- leszereléshez, vagy szembe » iLuT. tKKV,, valóját egyértelműen a Szov- kell néznie a megsemmisü­L í jetunió elleni uszítás hatá- léssel". • szocialista ország képviselői J . h . cs:iUako. , Brzezinski gok közössége azért szállt 6ikra az ENSZ-ben, hogy az enyhülés eddig elért ered­rozta meg, s hozzá csatlako- A kérdést feltették. Nem zott Peking küldötte, Huang vitatható, hogy a katonai Hua külügyminiszter is, ar- enyhülés kiterjesztése, a le­ra szólítva fel a népeket, szerelés az egész emberiség hogy „ne hagyják magukat további sorsát meghatározza, megtéveszteni a leszereles Ez az egyetlen lehetőség ar­ra, hogy a Föld elkerülje a felszólalásaikban kifejezték: tudatában vannak, annak a hatalmas felelősségnek, amely a béke megóvása feladatában rájuk hárul. Az is világos számukra — s ez helvet ka- m-iótii" pott a záródokumentumban eszm€jexo1 ' ••• is —, hogy a „nemzetközi Ezeket az akadályokat is pusztító nukleáris világhá­béke és biztonság nem ala- figyelembe vették hát az ok- borut> s vé8re egész boly­pulhat a fegyverfelhalmozá- mány összeállítói, amikor Sonk fegyvermentes béke­son, sem az elrettentés bi- több olyan intézkedés meg- övezet legyen, zonytalan egyensúlyán, vagy valósítását is célul tűzték, Miklós Gábor A YIT orszáfábun 7. Az elnöki palotában volna az Az előcsarnokban tipikus emlékét e. higiéniai fphérsé­Havanná. latin-amerikai kép fogadta gű m'árványkörry/ezetben. mint az a belépőt: géppisztolygolyó-. Végignézte az utas a mú­— előbb nyomok a tündöklően fehér zeum anyagát is. Sorra járta körbejárta az épületet. Hosz- márványfalon. Nincs Latin- a tablókat, betűzgette az <ere­szasart elidőzött a bejárattól Amerikában olyan elnökipa- deti helyszíni fölvételek fotó­jobbra felállított terepszínű lota, amely ne rendelkeznék kópiáinak néhol elmosódott tanknál, melynek csöve a ilyen sérülésekkel — gondol- telex-képaláírásait. Szikár szemközti ház fölötti eget cé- ta az utas. A becsapódásból történetek bontakoztak ki lozta meg, majd megkerülte ítélve a lövéseket célozatla- előtte a „vadonatúj" gondolatai — avagy kit is kell feltartóztatni? Május végi, nagy vihart kiváltó — élesen szovjetel- zet volna, ha meggyőznénk lenes — tévéinterjújában Zbigniew Brzezinski kétszer is magunkat arról, hogy avi­hasznáit egy szót, amire a nézők milliói aligha kapták fel a fejüket, ám amitől a külpolitika szakértői világszerte meghökkentek. Ez a szó a „feltartóztatás" volt. A háború utáni időszak csak a szó használója, történelmét ismerő számára nem a feltartóztatás! poli­tagadhatatlanul baljósan tika aktív szellemi örökö­cseng a „feltartóztatás" ki- se. Tézisei a „globális meg­fejezés, hiszen nem is csak oldásokról", a Szovjetunió egyike a hidegháború kulcs- ezen amerikai törekvéseket szavainak, hanem a nemzet- keresztező „terjeszkedésé­közi politikai jelszó volt. A nek" feltartóztatásáról a mindennapi kifejezés nem változott körülmények ko­sokkal azután kapta súlyos zött is kísértetiesen emié­politikai tartalmát, hogy keztetnek az amerikai kül­Winston Churchill az Euró- politika korábbi kritikus pát kettészelő „vasfüggöny" szakaszaira. Ügy tartja, hogy r;aBZtja azokait, akik a sta meghatározással , „riadóztat- ez a — szerinte — „új al- tUs quot ugyan „Moszkvával ta" a tőkés országokat. kotókészség ez alkalommal szemben" hirdetik megőriz­lág békéje attól függ, meny­nyire vagyunk képesek vég nélkül megakadályozni a Szovjetuniót abban, hogy nagyhatalom módjára cse­lekedjen". Kétségtelen, hogy a stra­tégiai erőviszonyokat ki­egyenlítő, a haladó erőknek immár globális mértetek­ben támogatást nyújtani ké­pes Szovjetunió ezen vi­lágméretű „jelentkezésem" — együtt a progresszív erők ugyancsak öt világrészen történő térnyerésével — című nagyobb fokú együttműkö­A Foreign Affairs amerikai folyóirat júliusában közölte egy ma- nereinkkel, mint a negyve­ni. de valójában a 1947. dést tesz szükségessé part- nelmi változásokon Mielőtt bement elnöki palotába ban, az utas — mar szokása volt gát megnevezni nem aka­ró szerző, bizonyos „Mr. X." Cikkét, amely a szovjet ter­jesztkedés „feltartóztatására" szólította fel az amerikai közvéleményt. Hamar ki­derült a szerzői névtelen­ség oka: George Kemnan, a moszkva—amerikai nagykö­vetség tanácsosa, az akkori nes-ötvenes években, ami­kor mi hasonló alkotó nemzetközi erőfeszítést fej­tettünk ki". Valóban: nem­csak a NATO létrehozása jelentette a feltartóztatás le­fordítását a világpolitika nyelvére, hanem — az eu­rópai katonai tömböt kö­vetően — Dulles külügymi­idők egyik vezető szovjet— niszter „paktomániájának", szakértője írta a cikket, s a Szovjetuniót körbevevő ^ J|J || persze diplomáciai szerepe militarista szövetségi rend- vágyálmok" kergetése vei, törté­szere t­nenk valahogyan kifogni. E tekintetben az amerikai kon­cepciók bizonyos hullám­zásának lehettünk szemta­núi az elmúlt évtizedekben. A vietnami háború kudar­cát követő hangulatban meg­született a „Nixon-doktrí­na", amely a megmaradt ha­talmi lehetőségek szintjére igyekezett korlátozni az USA világpolitikai ténykedé­sét, felhagyván egyrészt a felvételsorokból. Ima" ,eIé- , Azóta sok az épülettömböt, és egy tér- nul adták le, nyilván a harc Utána megállt a Santiago de a ^onysagon ame.y rorre­re jutott. Itt újabb meglepő- hevében, valószínűleg futás Cuba-l __ . Moncada-laktanyai'STfSLTS^S^ Ü J*! kényszeritette a homályba. A szerek összetákolására tett titokzatos tanulmány vi- „alkotó erőfeszítéseknek" szont így még nagyobb fi- lehetett szemtanúja az em­gyelmet keltett, az ameri- beriség. kai—szovjet kapcsolatokról Most Brzezinski „egy új folyó politikai viták mégha- világrendszer felépítésének tározója, mintegy eldöntő- alkotó folyamatáról" be­je lett. A „feltartóztatni" szél, nyilatkozik, vagyis jelszó vált a hírhedt „Tru- azokat a „globális megol­man-doktrína" eszmei alap- dásokat" amerikai recept és jává, s ekként a NATO meg- kívánalmak szerint képze­alakításának, a görög pol- ü el, s ehhez a másik vi­gérháborúba való beavatko- iághatalomnak, a Szovjet­zásnak, a Marshall-tervnek uniónak beleszólás nélkül szellemi cégérévé. Kivált kellene jó arcot vágnia: mert utóbb kiderült, hogy „Felhívjuk a Szovjetuniót, Kennan tanácsos a cikk hogy működjön együtt ve­publikációját megelőzően, lünk, vagy azt kockáztatja, 1946-ban belső kormány- hogy történelmileg lemarad iratként terjesztette a cikk- korunk nagy kérdéseinek ben foglalt javaslatait Tru- megoldásától". Elmélázhat­nánk azon a professzori ta­víz lefolyt a lálékonyságon, amely „törté­tések vártak rá. Hiszen n Pa- közben. A rövid sorozat célt részlethiteles makettje előtt. lacio Presidencial és a Szép- téveszthetett. Azazhogy nem A készítők hozzáépítettek a művészeti Múzeum között egészen. Hiszen ottmaradt laktanyából egy jó karéjnyit üvegfalú csarnok magaso- nyoma sajátos emlékműként a környezetből is. dott. Benne a híres Granma figyelmezteti az utódokat Istenem — gondolta az utas, nevezetű hajó, amellyel Fi- azokra az elszánt forradal- miután végigfutott pillantása del Castro, Ernesto CheGue- márokra (munkásokra, diá- a villámgyorsan áttekinthető vara és társai elindultak kokra), akik minden kegyet- terepen —, milyen kilátásta­Kuba felszabadí- len terror és elnyomás elle- lannak is tűnhetett ez a tá­nére sokadszorra is harcra madás a résztvevők számára , - ... keltek Batista és rendszere meglepően kicsi u Kolumbuszé se , ... _ vélekedett az Az emeleten, a díszes fo­utas, és emlékezetébe Idézte gadóteremből is he olatull UU3„alkclL ,alcJk_ a Santa Maria mérethű má- jutni Bat.sta egykor, dolgozo- ^^ tűnö kts pisztá ^­sodpéldányát, amelyei a bar- Juba: e^ tükörnek ál- láthatók iga­celonai öbölben látott rlnga. atkf AZ zolványaik, kézzel, írógéppel tóznl. Am a tények tanúsága «tas sok mindenre kivan- ke/detl; újságjaik> egy (es tanulsága) szerint néma "hm léPett lMí ide. Látta ,szennyezett olívzöld méretek számítanak, hanem b°«y az ablakokból remek j bb fé ké_ a hajón Utazók szándékai és panoráma nyíl k Maximo Go- « ° * £ és m%et. ^^nalrtüjolbcvezetö' c sátor- <"k álló, géppisztolyukat ló­Mexikóból tására. A hajó volt. Igaz, nagyobb mór az első pillanatban! Mégis nekifogtak, A tárgyak sorában kiállí­"lehetett tották egykori fegyvereiket is. Elavult puskákat, játék­A Granmát úgy helyezték na túisó partjára, sőt a báló vagy hüvelykujjukat el, hogy orra kissé megemel- Morro-eródáe is. Az erőd derékszíjukba akasztó zsol­kedett, mintha'egy felcsapó- mellett világítótorony maga- dosok­dó hullám lökné éppen ma- sodik: Balista is nyilván sok­ga«ba valahol a kubai par- szor elnézhette, mint forog tok előtt. Az üvegfalon kí- körbe éjjelente a fényszórók k0rD0í: ™mt ,a. ... . . vül kis. törékeny repülőgép, széleSedő pasztája. Ott fent, n fbdf'"körmökéi terepjáró gépkocsi, furgon te- „ masasbán. Alatta ugyanis P°'y-f ,^bbl.vpal a kÖ™bkf herszállító járgány... A tor- sötétségbe burkolódzott min- feszítettek le. AZ eioDDi­radalmi hadsereg néhány ^en. így azt tehát sosem lát­puskával, pisztollyal, gép- hatta, amikor egy csúzdán a pisztollyal kezdte a harcot, cápáktól hemzsegő csatorna Végül mér komoly harcesz- vizébe bukfenceztetik az ösz­közökkel is rendelkeztek, szekötözött csuklóju hazafla­mentöl előrébb haladtak az kat, csak akkor szerzett tu­Amott meg kínzóeszközök. A bot — talán még a közép­módszerek. vei... Nos, az előbbivel pe dig: kiherélték az embereket. Most üveg alatt hevert mind (kis magyarázó cédu­lákkal az oldalán), holt tárgy­ként, amely mellől idöközben ország meghódításában. domást róla. mikor utasítást elhalálozott a működtető gya­Az utas visszaballagott a adott erre­palota bejáratáig. Elégtétel- Batista kis termetű volt. lel nyuglázta, hogy az épü- ám egyéb napóleoni tu­let falui között ma a For- lajdonságokat nélkülözött. A i-adalmt Múzeum működik, futásban azonban mindig Mértéktartásra és bölcsesség- ügyesnek bizonyult. Rejtek­re vallott a döntés, hogy FI- ajtókon, titkos lépcsokon del Castróék nem költöztek át menekült, a palota leg­be e falak közé. hanem a utóbbi megtámadásakor is. palotától való távolmanidá- í'y belső udvari , lépcsőfor­sukkal is jelezték: győzel- dulóban !;ét forradalmár állt műkkel nem a Batista dik- 1 ' ben. őket azonban agyon­lútor helyére kerülés aktusé- lőtték a második emelet lói volt s/.u, hanem valami egyik szemközti ablakabol o attól gyökeresen eltérő, egé- zsoldosok. Vérük természete­v/.en más dologról — a nép sen nem ivodott bele a mar­forradalmi úton való hala- ványba. Csak egy kis bronz lomiá julusurui. emléktábla őrzi a történtek korlat. Papp Zoltán (Folytatjuk.) aka­ké­vál­Wa. amit a többi között az is lássál fenyegeti éppen azt a bizonyít, hogy manapság történelmi tényezői, amely a George Kennan professzor XX. század legnagyobb vál­már megtagadja harminc tozásait okozta, de hát nem évvel ezelőtti cikkét és ép- is ez az érdekes: Az elnö­penséggel a szovjet—ameri- ki tanácsadó az amerikai té­kái enyhülés egyik legkö- zisek megvalósításában kí­vetkezetesebb hívének szá- nál —. méghozzá nem is mit. A „feltartóztatás" po- fő, hanem csak mellékszerc­litikáját azóta"1 már könyv- pet az ellenlábas, szocialis­tárnyi munkában elemezték ta világhatalomnak, világszerte, s nemcsak a ki- A professzor-tanácsadó en­fejezés „feltalálója" minő- nek megfelelően az enyhü­síti vészesen elavultnak, ha- lés tételét is átalakította, és közi viszonyokat azonban sú« másrészt — és ez volt az enyhülés szempontjából a fontosabb — azzal, hogy a szovjetellenesség és az anti­kommunizmus legyen egye­düli iránytűje. Vietnam egy­úttal a hírhedt dominóteóri­át is megbuktatta. Brzezinski már tavaly — tehát a zaire-i, sőt etiópiai események előtt — arról be­szélt. hogy az „afrikai ve­télkedés" fenyegeti az eny­hülést. Az év végén a „geo­politikai helyzetet" elemző interjújában a tanácsadó azt fejtegette, hogy' „előre kell látni a helyi konfliktusok következményeit és meg kell előzni azokat". Az ár­tatlanul hangzó szavak a shabai felkelés és Fidel Castro megvádolása után kaptak jelentőséget: már az is „terjeszkedésnek" szá­mit, ha valaki — bár nem támogat, de —, nem dályoz meg valamely szülő fordulatot, ami tozással fenyegeti a shingtonban helyénvalónak minősített status quót. Az eredeti feltartóztatás! politika sem tudta meg­akadályozni, hogy a világ­ban folytonosan új status quo alakuljon ki; a nemzet­nem az elemzők többsége is. a maga koncepciójának szol Visszatérése a Fehér Ház gálatába állította. Á „kölcsö­vezető külpolitikai tanács- nős és átfogó" enyhülést a adójának ajkán ezért isvál- „nagyhatalmi önmegtartóz­tott ki megrökönyödést, tatás" követelményének tel­Zbigniev Brzezinski ugyan jesítésében kell érvényesí­nem diplomata, s már gyak- tenie — Moszkvának. Mert ran hányták szemére, hogy természetesen az Egyesült nem válogatja meg szavait, Államok világméretű alko­ámde, a kelet—nyugati kap- tókorszakáról elmélkedő pro­csolatok tudományában ki- fesszor ugyanezt megtagad­vívfctt professzori rangja e ja a világpolitikai ellen­tekintetben őt is kötelezi. Ha féltől. Ebben a kérdésben professzor, ha diplomata, az nem tanult Kennantól, aki ő állásában a szó szoros ér- a „Mr. X."-cikk negyedszá­telmében tudni illik, hogy e zados évfordulóján (és Ni­kifejezésekkel csínján kell xon moszkvai látogatása politikai akarat bánni. Vagyis, ha véletlenül után) írta: „Nagyon szo- hozzá. iyosan megrontotta ez a té­zis; a világ — a dullesi ki­fejezéssel — sokáig tán­colt a háború szakadéká­nak szélén. Évtizedünk ele­jén az enyhülés szakasza a többi között a feltartóztatást politika és örököseinek fel­tartóztatása nyomán vált le­hetővé. A vadonatúj szelle­mi régiségekkel házalók új­bóli felemelkedését — ép­pen az elmúlt évtizedek már ismert tanulságai alap­ján — talán könnyebb ls volna feltartóztatni. Csak a szükséges használta volna is a „fel- morú és reménytelen tartóztatás" meghatározást, a külvilág mindenképpen jo­gosan vonja le a következte­tést: ez nem lehet vé­letlen. Egy, az enyhülés ügyé­ben jeleskedő elnöki ta­nácsadónak szívesen elnéz­né a világ a „nyelvbot­lást"; Brzezinski azonban bebizonyította, hogy ő nem­hely­Avar János Elutazott a vietnami küldöttség • Budapest (MTI) mány bizottság vietnami ta­Vasarnap elutazott Buda- gozatának elnöke, aki részt pestről Le Thanh Nghi, a vett a bizottság VII. üléssza­Vietnami Szocialista Köztár- kán. A Ferihegyi repülüté­saság miniszterelnök-helyet- ren Borbándi János, a Mi­tese, a magyar—vietnami niszterlanács elnökhelyettese, gazdasági, műszaki-tudomá- a bizottság társeülöke bú­ayoö együttműködési kor-; csúztatta. ÜDVÖZLET CARTERHEZ Bizottságának plénuma. A Leonyid Brezsnyev, az SZKP plénumon hétfőn Leonyid Központi Bizottságának fótit. Brezsnyev, az SZKP Koc­kára, a Szovjetunió Legfel- ponti Bizottságának főtitkára sőbb Tanácsa Elnökségének mondott beszédet a Szovjet­elnöke — az amerikai füg- unió mezőgazdaságának to­getlenség napju alkalmából vábbi fejlesztéséről. — táviratban üdvözölte „arrnic James Cartert. az Egyesült OS HARCOK Államok elnökét. Ugyancsak BEJRUTBAN üdvözlő táviratot küldött A Bejrút keleti városrészé­Carternek Losonczi Pál, az ben vasárnap lezajlott har­Elnüki Tanács elnöke is. cokban a rendőrség és a SZKP KB-PLÉNUM kórházak adatai szerint 57 Július 3-án Moszkvában libanoni vesztette életét, és megnyílt az SZKP Központi 9U-en sérültek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents