Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-04 / 155. szám

/ Kedd, 1978. július 4. 3 A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet évente négyezer-kétszáz új hazai és import termékről ad véleményt — ettől függően kerül az áru forgalomba. Az elmúlt években elsősorban a háztartás-vegyipar és az éle'miszeripar termékei javultak. Képünkön: műszerek mérik, ellenőrzik a híradástechnikai cikkek minőségét Ki mitől mászik föl a fal- juk az övet, és kivárjuk, amíg személyes kosaras fölvonőt, ra? Akinek minden haja- segítség érkezik. vagy a tűzoltókét kérik el. szála égnek áll valamitől, — Volt már baj? Mindenképpen meg kell csiakinél igen hamar fölmegy — Nem emlékszik? A bio- nálni, mert jegyzőkönyv van a pumpa, aki hirtelen bepö- lógiai központ épületén, Uj- rá. rög, begerjed, akinél szakad szegeden. Tűzoltók szedték le * az ideg, mint lónál az ist- szegényeket. Hitvány dolog lenne most ran& arra mondja ma! nyel- - Mondta az előbb, hogy azokat kárhozt£ftni( azoknak vünk, hogy falramaszik. alulról nezve nem jol látszik jól megmondani", akik mégAnnyira u, lenne, hogy In- minden. Föntről mit latm? iscsak helyrehozzák a hibát, vatalos nyelvünk eloszoba- — Van itt néha akkora ha- méehozzá sokkal nehezebb jáig sem jutott el? Legújabb sadék, az lenne a csoda ha sztárunk se veszi szamba, nem azna be. A parkettat lS ah el5deik elrontatták. El De azért értjük. lam lehet, kívülről nem szalaszthattuk viszont * - Szidjak a kezet, aki ugy az a]kalmat, hogy néhány Csakhogy itt valoságos hagyta dologra rákérdezzünk, mert falról van szó, tisztességes — Nem nagyon szidjuk. valahogy csak ki kell montíz emeletről. Szilágyi Károly — Ügy tudom, belül is danunk> amit ma rosszul csigépkezelő, Almási Ferenc kellett volna valami habar- nálunk> az hét év múlva eliés Fülöp Sándor kőművesnek esőt kenniük. Ha megteszik bénk áll ^ ránk kiabal 0rtehát nem azt a kérdést kell legalább azt, nem látnának Vossága mégiscsak az lesz, föltenni, mitől másznak, in- be a lakásba. ha egByik munkásember megkábbi miért másznak a fal- — Csakhogy nem kentek mondja a másiknak, az én ra? Miért hát? oda mindenhova. nyereségemre, meg a tiédre — Leginkább a fizetésért. — Megsincs harag? is> jpbban vigyázz! Ezután — Megfizetik? - Nekünk ez a dolgunk. máf beszéljünk csak a falon — Ne mondja senkinek: Ez a kenyerünk. járókról nem nagyon.' — Kenyéradójuk pedig az, _ A "kezdet? — Miért mászik akkor a aki rosszul dolgozott. Orvosi vizsga Beültetpanelfalra a kőműves? —Így igaz tek a forgószékbe,'jól meg— Könnyebb, mint falat — Beszeljünk oszmtén: va- pörgették. Amikor másodrakni. lakinek ezt is meg kell fi- szor is pörgettek, eszembe — Külön szakma a faira- zetm. jutott am> ha most reggeüzmaszas? — A vallalat fizeti. tem volna> megfordulna a — Két nap alatt meg lehet — Ugy tudom, a vallalat gyomromban az étel Aki tanulni. nem pénzt gyárt, hanem há- nem szédül> csak az ' jöhet A Retek utca magas ha- zat. A hazat eladja, abból lesz ide j„v is szig0rú parancs zainak névlegesen függőleges a pénze. Innen alulról úgy hogy minden órában legalább falán dolgoznak reggeltől est- tűnik, annyival drágábban Hz percre le kell jönnünk a tig, és megpróbálják helyre- kell adnia, különben koldus- földre. Ránk is fér mert ha hozni, amit előttük más el- botra jutna. Nem biztos, jóf sat a nap önti ám a berontott, vagy elfelejtett meg- hogy így van. de alulról így ton a meleget mint a pék csinálni. Mit is? látszik. És ettől mászik fal- kemencéje. "Talán lefordul— Oldalba veri az eső a ra a hétköznapi ember. nánkj mjnt a 8zédült szú_ házat, beázik. Ha a másik Czirok András biztonsági nyog ha be nem tartanánk oldalról jön, akkor a másik őr veszi leghamarabb a la- jjg, esik^ ázik be. Betömjük a hé- pot, és azt mondja: —Akkornem dolgozhatunk, zagokat. — A mi zsebünkre megy Ha er& a szél> akkor — Miért úgy csinálják, ez, kereni. A munkásember _ Ha milyen erős? hogy utána foltos lesz a fal? zsebére. _ Óránként harminchat Most bekenik valamivel itt . — A dolgozok megfizetik, kilométeres sebességgel ha is, ott is. ahol éppen beázik, Ugy latszik, néha a trehány főj, tilos fölmenni. aztán két év múlva vissza- munkáért is. _ Honnan tudják, most jönnek, bekenni a másik — De a nyereseg kisebb mekkora a szél? csíkot? lesz. . — öránk még nincsen hoz— Alulról így látszik? — Miért nem mondja ak- zá. Érzés szerint. Tessék jól figyelni. Itt ez a kor egyik dolgozó a másik- A két kőművestől még vastag gumi, ahol nagy a nak, az én nyereségemet ne annyit érdemes megkérdezni, hézag, ezt oda verjük. Itt a csapd el a háztól, dolgozz milyen könyvet vesznek a vékonyabb, ezt a vékony rendesen? kezükbe munka után? résbe kalapáljuk. Ahová már Ki tudná azt megmon- — A Vedresbe járunk, esez se fér, oda kenhető mű- dani> melyik járt hét évvel tire. unyagot teszünk. Ez a feher, ezelött éppen ezen a falon? — Nem elég a kőműves«z látszik messziről. De min- ség? den nyílást ^tömünk. ^ontaTaT^ " Érettségivel az is jobb. séeet? — z azutan? Fo1 ^ Függőpallónak mondják Bíróság ítélte meg. iönnek többet a' falra? azt a lélekvesztőt, amelyik — Lehet, hogy valahol segít nekik az ég és föld most is előre dolgoznak hét között való lebegésben. Két évvel? szál drótkötél tartja, két — Ennyivel talán nem. Ha villanymotor emeli vagy megvetemedett a panel, akereszti. Azért mondom a kor is berakták. Lecsempült lebegést, mert ha nagyobbat a sarka, akkor is. Azóta már üt valamelyikük a kalapács- jobban kitanulták a 6zakmát csal, vagy erősebb nyo- a házgyáriak is, a tervezők mással gyömöszölik be a jS) az építők is, ilyen hiba gumitömlőt, már lódul ki- nem fordulhat elő. felé a szerkezet. Aki nem _ Ha hétévesnek mondja szokja meg, hogy laba alatt a házatj akkor ez hét évig inog valami, mar kapkodna, beázott' — Jó, a munkát ' nem kell ' külön tanulni. De itt a két - Csak akkor ha esett kötéllétra, föntről lóg lefelé, gondolom, ettől is falra leakárki azon nem tud köz- hetett mászni, lekedni. — Most a végét csinálják. — Őszintén szólva, mi sem És az oldalát? tudunk. Nem is nagyon aka- _ Ahhoz más szerszám runk. kell. Ez a hosszú palló az Mire jő akkor? ablakoknál nem mozoghat. Csak biztonság kedvéért. Jártak már itt mérnökök, Tízezerért sem Lemondott egy zűrös több is jár neki elsején minden kifogástalan gazdasági egység nemrég a borítékban. A szocializ- haladósabb a munka, kinevezett vezetője azzal, mus rendje ez. Talán fur- egész kollektíva örül és az nehogy „nem bírja tovább", csán hangzik, de nem a ki. Némelyek pénzösszegben képesek kifejezni, hogy a jól szervezett jelséget", hanem a lehetet- ra létrehozott érték nagy- munka mekkora többlettönk- ságát kell becsülnünk és bevételt jelent a gyárnak, el anyagilag is jobban elis mernünk. Nem ő okozta az „oltári verejték mennyiségét, ha személyi és pénzügyi széj- nem a társadalom , számá len állapotok tették re az ő idegeit. Talán is fogadták volna a lemondását (mert a felettesei legtöbben azonban csak ösztöneikkel érzik: ez jó, Már hallatszik, hogy mi- így kell ezt csinálni. Egy különben megbízható, igen csoda beszéd ez? Örökké odaadó, ügyes elméleti rendes embernek tartják, s azt hangoztatják, hogy szakember tehát — jólleaggódnak az egészségéért), minden a dolgozó embere- het, gyakran látják sétálni a műhelyben — összeakkor hasonlíthatatlanul több éresetleg téket hoz létre, mint az a zsebre dugott kézzel nézi lakatos, aki tiszteletremélkeres- a szerszámforgatók igye- tó szorgalommal reszelget, tek, s5t az egyik kereken- kezetét. „Ügyis annyian vagy kalapálgat ugyan, de kurtán kijelentette: „Havi vannak már az ilyen pa- az üzem jövedelmezőbb lik, hogy a látásuk is gazdálkodását csak de nem tudják, kit állítsa- ké ebben az országban, ho nak a helyére. Akiknek gyan érdemelhet fölajánlották ezt a tekinté- többet az, aki lyes állást, húzódoztak, mindenféle kibúvókat tízezerért sem vállalom". Egyébként ennél több bosszantó." szerény pénz jön össze ott a ve- Helyes. Legyen is bosz- elő. zetőnek havonta, még sincs szántó. A haszontalan teigen mértékben segíti vállalkozó. Több megbecsülést várnak a felelős vezetők. Ügy érzik, a közvélemény vaA jó vezetőt nehéz megminden közösségből sőt, a Van: aki könnye" wwíwinv i dén és pontosan, nagy hakergőket ki kellene utálni közvélemény erejével, nyomásával rákényszerítetékonysággal végzi a dollahogy nincs tisztában an- ... , , • . °y „M/ , r^L.ilZl", „T|. naljanak valami hasznosat, , . másik csak ni őket arra, hogy esi- £at; JF nak a felelősségével, akit kineveznek egy gyár, vagy Csakhogy intézmény ^Tére Sokak ^ az az szemében csak a vasöntés. lenorzes- Hányszor elffl.TL * hangzott már, hogy amuna kapálás az igazi munka. a többi csak amolyan „lötyögés, kádereknek vaka példás megszervezéséért a vezetők a felelősek, a ló akik meafozták az is- többi közt ^ a dolguka£lKezért kapják a fizetést. ten lábát" Most ne beszéljünk arRajtuk múlik, hogy folyama tos-e az anyagellátás, ról, hogy gyakran egykét- kapcsolódnak-e egymásba kezi munkás többet ke- a különféle műveletek, za- nszieholóeriMokat « res, mint a főnöke, mert vartalan-e a gépek koket> a Psz-'cbologusokat, s megfeszített agymunkával lógás produkálja ugyanazt. Ez ' egyéni adottság kérdése, az utóbbit nyilván nem lehet többre tartani csak azért, mert gyakrabban fáj a feje. A végeredmény a fontos, az értékelhető, s mérhető. A munkások gondolkodó része tárgyilagosan ítéli meg ezt a dolgot, s nagyra becsüli a közgazdászokat, a mérnörögtön jön rá a válasz: de ködése. Ezernyi műgonddal többet is melózik. Való- jár ez, s lehet, hogy több ban? Ki hoz többet az or- álmatlan éjszakát igényel, szág konyhájára: az a ku- mire létrejön a végső elbikos-e, aki nekigyürkőzve, izzadásig lapátol egész nap, mozgásba jön az egész mefőleg a felelősséget viselő vezetőket. Belátnak ezeknek a verető embereknek a munkakörébe, s tudják, gondoláaTám°ko7°°végre hogy a netán kétszer^ fizetes koránt sincs arányban azzal az idegkoptató fáradozással, amit a hatéjói szervezett, zavartalan lemmel kísérni, tökéletesít- kol}y gazdalkodas éf.. ,az = hető-e tovább. Ezt úgy emDereK kellemes kozervagy a műhelyekben chanizmus, magától érte„őgyelgő" mérnök, aki a tődik, hogy muszáj figyetermelésen legelteti szemét? Elképzelhető, hogy mondják, próbára kell tenaz utóbbi. De ha ez így van, ni az elméletet. S miután zete igényeL F. N. L — Egy kis kiegészítővel technikus is lehet az ember. Horváth Dezső bom ^Ras-ol- Sitid k^Iálflak, valami eg& Szövetkezeteink jól szolgálják a tejlett szocializmus építését A nemzetkőzi szövetkezeti nap országos ünnepsége — Losonczi Pál levele Vasárnap a nyíregyházi gazdasági eredetű nyers- és lakossági szolgáltatások sóstói kultúrparkban rendez- anyagszükségletének fede- terén jelentkező igények ték meg az 56. nemzetközi zéséhez, az exportfeladatok jobb, színvonalasabb kielégíszövetkereti nap országos ün- teljesítéséhez. További fel- tése. Társadalmunk azt várnepségét, mintegy 10 ezer adatok sikeres megoldását ja a szövetkezetektől —monrésztvevővel. hivatottak segíteni a nagy- dotta a miniszter —, hogy Szabó Istvánnak, a Terme- üzemek elsődleges fejlesztése ésszerűen, takarékosan, nölőszövetkeretek Országos Ta- mellett a tsz-tagok háztáji vekvő hatékonysággal hasznácsa elnökének megnyitója gazdaságai is. nálják fel erőforrásaikat, 6 a után Sághy Vilmos belkeres- Az ipari szövetkezetekről mennyiségi növekedést kapkedelmi miniszter mondott szólva rámutatott, hogy ezek csolják egybe az élet kövebeszédet. A Központi Bizott- az ípar gazdaságos termék- telte szigorú minőségi köveság és a kormány nevében szerkezetének kialakításában telmények teljesítésével. köszöntötte a szövetkezetek sajátos helyet foglalnak el, s A miniszter beszéde után tagságát, vezetőit és dolgo- egyre nagyobb a szerepük a felolvasták Losonczi Pálnak, zóit, majd a szövetkezeti iakásprogram megvalósításá- az Elnöki Tanács elnökének ágazatok eredményeiről, fel- ban is. A miniszter ezután levelét: adatairól szólt. Jelenleg a hangsúlyozta:: „A nemzetközi méretekben mezogazdasagi terület ha- _ Pártunk és kormányunk is egyre inkább kiterebélyeaTTf/n i FeSZf-n gazdalk0; jövőbeni fejlődésünket saját sedő szövetkezeti eszme és űiK ldbu termelőszövetkezet. iehetóségeink jobb hasznosí- mozgalom hazánkban fontos iermelesuk olyan színvonal- tására tartalékaink feltáró- társadalompolitikai és gazdaro rvmol IrorioTT omolír n I nn sara, népünk odaadó munka- sági szerepet tölt be. A szójára, a szocialista integráció cialista szövetkezeti gondolat elmélyítésére, a KGST kere- és a hazai szövetkezeti moztében folytatott együttműkö- galom szép eredményei és dés további erősítésére ala- további céljai jól szolgálják pozza. A feladatok között a fejlett szocialista társadaszámos kérdés megoldása a lom építésének ügyét. szövetkezetekre vár. Döntően A szövetkezeti nap ünnepa mezőgazdasági szövetkeze- ségei az ügy fontosságához tek tagságán múlik az idén méltóan járulnak hozzá a is, hogy milyen lesz az ellá- társadalmunk széles rétegeit tás mezőgazdasági termékek- érintő és mozgósító sokiráből, sőt, nagyrészt az is, ho- nyú kollektív tevékenységek gyan alakul a külkereskedel- további kiszélesítéséhez és mi mérleg. Országosan az eredményességéhez. Mivel idén mintegy 1,7 millió hek- személyesen — sajnos — nem tár kalászos gabonát kell le- lehetek jelen, ezúton tisztearatni. Ehhez mintegy 14 000 lettel és megbecsüléssel kökombájn áll rendelkezésre, s szöntöm a nemzetközi szöezzel a gépállománnyal átla- vetkezeti nap résztvevőit és gos időjárást feltételezve 22— az egész szövetkezeti mozga24 nap alatt lehet a gabona lom széles táborát. További aratását elvégezni. munkájukhoz, nemes törek— Az ipari szövetkezetek véseikhez sok sikert, jó legfőbb feladata az áruter- egészséget és boldogságot kí, meles mellett a lakásépítés vanok.^ (MT1> ra emelkedett, amely alapvetően járul hozzá országunk népének megbízható és kiegyensúlyozott élelmiszerellátásához, az ipar mezőSzegedi KISZdelegáció Turkuban Szeged és a finnországi ROKER KISZ-szervezetének Turku között levő testvér- titkára, Németh Sándorné, a. kapcsolatok keretében ifjú- városi KISZ-bizottság gazsági delegáció utazott a na- dasági ügyintézője és Havasi pókban Batki Józsefnek, a Zoltán, a városi KlSZ-biKISZ szegedi városi bizott zottság agit.-prop. titkára. A szegedi ifjúsági delegásága titkárának vezetésével cÍÓ kinntartózkodása idején Turkuba. A delegáció tagja tárgyalásokat folytat a turZákány János, a KISZ Köz- kui városi ifjúsági tanács ponti Bizottságának tagja, a vezetőivel az együttműködés SZOTE hallgatója, Cse- továbbfejlesztéséről, kulturálovszfcu Györgyné, az AG- Itt csoportok cseréiéről.