Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

2 Vasárnap, 1978. július 23. fl nasszerizmus mementója Nyolc esztendeje éppen for­radalmi „nagykorúságát" ün­nepelte Egyiptom népe. Ak­kor volt tizennyolc éve, hogy a Szabad Tisztek mozgalma megdöntötte Faruk király reakcióa, korrupt, a brit im­perializmust a végsőkig ki­szolgáló rendszerét, s új irányt szabott a hatezer éves Történelmi múltú ország éle­iének. Aligha sejtette volna ekkor bárki is, hogy nem egészen egy évtized múltán, a huszonhatodik évfordulót a hivatalos Kairó már igencsak másként üli meg. Az ország új' vezetői ugyanis viharos sebességgel tértek le arról az útról, amelyen Egyiptom a forradalom vezetőjének, az új korszak megteremtőjének, üamal Abdel Nasszernak hir­telen hslálaig járt. Anwnr Szódat Nasszer utó­da lett, de nem vult szellemi, politikai örökösévé, bár 1970­ben erre kötelezte el magát. Alig néhány hónap múlva már megmutatta, hogy meny­nyire másként képzeli el or­szága Jövőjét. Néhány esz­tendő múltán, az idei évfor­dulón pedig már mujdnem minden lényeges vívmányát sikerült felszámolnia az egyiptomi forradalom első ti­zennyolc évének, s magánuk a nasszer izmusnak. Mert mi i« Jellemer.te a né­hai elnök nevével fémjelzett politikát, és az akkort Egyip­tomot. Nasszer nem volt mar­xista, hanem egyszerűen olyan széles látókörű, haladó gondolkodású politikus, akt korán felismerte, hogy orszá­gának, népének érdeke mi­lyen irányú fejlődést, kíván. Ezért lepett fel keményen a reakciós, henye uralkodó osz­tállyal szemben, államosítot­ta a nagyipar zömét, vissza­azorította a tőkét, zároltatta « mammutvagyonokat. föld­höz juttatta a nincstelen pa­rasztok millióit. Ugyanakkor igyekezett függetleníteni Egyiptomot az imperialista hatalmak politikai és gazda­sági befolyásától, szövetségre lépett a szocialista országok­kal, amelyek politikai előfel­tételek nélkül nyújtottak se­gítséget az ország nehézipa­rának megteremteséhez, füg­getlen gazdasagl fejlődésé­hez. Ez az antiimperíalista, haladó politika nemcsak az arab világ elismert politikai központjává, hanem a fejlő­dő országok haladó erőinek, az el nem kötelezettek moz­galmának vezető képviselőjé­vé tették Egyiptomot. Alig két évtized alatt azon­ban természetesen nem lehe­tett befejezni a nagy munkát, nem lehetett véglegesen visz­szaíordíthatatlanná tenni a forradalom vívmányait. 6 miután más szemléletű, tö­rekvésű politikusok ragadták kezükbe a kormányaidat, né­hány esztendő alatt sikerült új — vagy inkább nBgyonis régi — szelekbe fordítaniuk a vitorlákat. Szadat korszakának alap­eszméje az úgynevezett nyi­tás lett. Ez a „nyitás" azon­ban gyakorlatilag visszafor­dulás — a tőkés rendszer po­litikai es gazdasági érték­rendszerenek felélesztésével — u Nyugat felé. Hiszen a vezető kapitalista országok barátságának, tamogatasanak ára elsősorbun az egyiptomi beiső viszonyok átalakítása és a szocialista orszugokkai sza­kító, Izraellel megalkuvó külpolitika volt. Az ered­mény: sz orszagban ismét ki­váltsága lett a magánvállal­kozásnak, előkerültek vagy visszatértek az egykor hatal­mától megfosztott uralkodó osztály prominens képvise­lői, hogy H újgazdagokkal együtt minden addiginál na­gyobb fénnyel és pompával éljenek, miközben milliók nem jutnak munkához, s eRyre nehezebben a rohamo­san dráguló élelmiszerhez. A belpolitikával összhangba ho­zott uj külpolitika pedig egy­re inkább elszigetelt Kairót az arab vllag jelentős részé­től, ami még Inkább kiszól-' Báltatja az égető gondokkal küszködő országot kevés szá­mú „barátjának", s területét megszállva tartó ellenfelé­nek. A mérleg tehát lehangoló a forradalom évfordulóján, s a nasszerizmus mementója —­különösen Így évforduló tá­jékán — alighanem mind ha­tásosabban isisért a Nílus partján. A. K. TŰZPÁRBAJ BEJRÚTBAN Libanoni jobboldali mili­cisták szombaton hajnalban Bejrút egyik elővárosában újabb tűzpárbajt provokál­tak az arabközi békefenn­tartó erők szíriai alakulatai­val. A lövöldözés egy óra hosszat tartott. A legújabb tűzszünet 10 nappal ezelőtt történt meghirdetése óta ez volt a legsúlyosabb incidens. JÓ „ZAI'RA" VOLT Történelmének második legeredményesebb cukoridé­nyét zárta a kubui cukoripar. A Havannában most nyilvá­nosságra hozott hivatalos adatok szerint az 1977—78-as nádaratás, a „zat'ra" hétmil­lió-háromszázötvenezer ton­na cukrot adott az ország­nak. HARRIMAN BUKARESTBEN AvereL! Harriman, New York állam volt kormány­fője pénteken esie megér­kezett Bukarestbe. Harriman, aki előzőleg Budapesten tett látogatást, a román külügy­minisztérium vendége, WALÜHEIM SALZBURGBAN Kurt Waldheim ENSZ-fő­titkár pénteken az ausztriai Salzburgban Hans-Diotrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszterrel folytatott eszmecserét, A megbeszélés egyik fő teniaja a namíbiai kérdés volt, HÓ- ÉS SZÉLVIHAROK CHILEBEN A Chile közép és déli te­rületein tomboló hó. ée szél­viharok, valamint az esőzések az elmúlt egy hét alatt ki­lenc személy halálát okozták. A santiagói hatóságok pén­tek esti közlese szerint eddig mintegy négyezren valtak hajléktalanna KÉTÉLTŰ ZAFOROZSEC Kiállta a próbát V. Trunov donyéckj elektrotechnikus új kétéltű járműve, amely 12 nap alatt tette meg a Moszk­va és Szevasz.fopol közötti 4 ezer kilométeres utat. A Zaporozsec motorral meg­hajtott ötszemélyes személy­gépkocsi szárazföldön 100, vízen 18 kilométeres maxi­mális sebesseggel halad. Falangista tüntetés Madridban A spanyolországi szélső­jobboldal demokrácia- és kormányellenes megmozdu­lást provokált. szombaton délelőtt Madridban, az elő­ző nap terroristák által meggyilkolt Jüan Sannhez Ramoe tábornok és szárny­segéde temetésen A teme­tést követően több ezer fa­langista ...a hadsereget a ha­talomba!" és „halál Carll­lóra" „le a kormánnyal" jelszavakat ordibálva a fa­langista himnuszt, énekelve ózónjötté el az utcákat. Jüan Sanchez Ramos tá­bornokot.. n hadügyminisz­térium osztályvezetőjét rí szárnysegédjét Juan Perez Rodriguez aU'zrede,:!. pén­teken reggel három Ismeret* íen merénylő agyonlőtte. A tett elkövetését később a Grapo nevű maoista szer­vezet vállalta magara, szom­baton reggel azonban az ETA baszk szeparatista szervezet is jelentkezett, mint a merényletet elkö­vetett szervezet. Az akciót politikai megfigyelők olyan provokatív akciónak tekin­tik, amelynek az. volt a feltehető célja, hogy szem­befordítsa a hadsereget a kormánnyal. Befejeződtek a magyar-angol kereskedelmi tárgyalások Szombaton elutazott Buda­pestről Edmund Dell, angol kereskedelmi miniszter, aki Biro József külkereskedelmi miniszter meghívására július 20—22. között hivatalos láto­gatást tett Magyarországon. A két miniszter megvitat­ta a magyar—angol gazdasá­gi kapcsolatok időszerű kér­déseit. Egyetértettek abban, hogy bár a kereskedelmi for­galom a két ország között az elmúlt evekben is jelentősen növekedett — először haladta moj a 100 millió angol fon­tot — szintié alacsonyabb, mint. azt a gazdasági lehető­segek indokolnák, s még sok lehetrtseg van fejlesztésére. A kiegyensúlyozottabb ke­reskedelem érdekében külö­nösen a magyar export erő­teljesebb bővülése lenne kí­vánatos. Magyar részről hangsúlyoztak, hogy ehhez egyes területeken javítani kellene az. angol piacra ju­tás feltételeit. Dell minisztert fogadta Huszár István, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke es Púja Frigyes külügymi­niszter.' Edmund Dell talál­kozott Gácsi Miklós, kohó­es gépipari államtitkárral is. A megbeszéléseken részt vett Richárd Parsons, Nagy-Bri­tannia ée Eszak-lrorszag Egyesült Királysaga budapes­ti nagykövete. (MTI) Kevin Newman I Lengyel nyilatkozata Kedveső tapasztalatokat szerzett az ausztrál parlamenti küldöttség Eredményes látogatásunk, során megismerkedhettünk a magyar emberekkel, az or­szág iparóval, mezőgazda­ságával és hasznos beszél­getést folytattunk vezető po­litikusokkal — mondotta Kevin Newman liberális parti képviselő, országos fejlesztési miniszter. A hi­vatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó ausztrál par­lamenti küldöttség vezető­je szombaton a Gellért-szál­lóban a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában a továbbiak­ban kieme)te: Magyarország a harmadik szocialista ál­lam. amellyel az ausztrál törvényhozás fölvette a hi­vatalos kapcsolatokat. — Bár csak egy hétig tar­tózkodtunk Magyai országon, sokszínű programunk során megismerkedhettünk az Ika­rus-gyárral. az MTA Mar­tonvásári Mezőgazdasagi Ku­tató Intézetével és gazdag élményekben volt* részünk kétnapos baranyai látoga­tásunkkor. önöktől távoli or­szágból, más társadalmi be­rendezkedésű államból ér­kezve sok információhoz ju­tottunk a szocialista Ma­gyarország életéről. — Hazaérkezve a parla­ment két házának, a kor­mányunknak és az ellenzék­nek is beszámolunk ta­pasztalatainkról. A parla­menti találkozók. így mos­tani megbeszéléseink is az együttműködés fejlesztését szolgálják. Az országaink köizötti kétoldalú, megálla­podások ma még szeré­nyek, tehát kapcsolataink hosszú távú fejlesztésére az élet minden területén jó le­hetőséget látok. Az ujabb megállapodások előkészítése természetesen a kormányok­ra tartozik, mi mindeneset­re magyar országgyűlési küldöttséget hívtunk ipeg hivatalos látogatásra Apró Antal vezetésével — mon­dotta befejezésül az Auszt­ráliai Államszövetség par­lamenti küldöttségének ve­zetője. (MTI) nemzeti ünnep Újjászületésénél* 34. évfor­dulóját ünnepli Lengyelor­szág — 1944. július 22-én ad­ta ki kiáltványát a Lengyel Nemzeti Felszabadítás! Bi­zottság, megteremtve vele a független, demokratikus, né­pi állam létrejöttének alap­jait. Az ünnep előestéjén, a ha­gyományokhoz híven, a len­gyel vezetők Edtvard Gie­relc, a LEMP KB első titká­ra. Henryk Jablonski, az Államtanács és Piotr Jaro­szewicz, a Minisztertanács elnöke — találkoztak a Var­sóban működő diplomáciai képviseletek vezetőivel. Piotr Jaroszewicz, a Mi­nisztertanács elnöke a diplo­máciai testület jókívánsá­gainak elhangzását követően ' beszédet mondott. Kiemelte, hogy 1944. július 22. új utat nyitott meg a lengyel nem­zet előtt. Méltatta a júliusi kiáltvány történelmi jelentő­ségét, majd felidézve a fa­sizmus ellen folytatott hősi­es harc éveit, aláhúzta az ezekben a harcokban kiko­vácsolódott lengyel—szovjet barátság és szövetség fon­tosságát. Á „három világ"­elmélet és változásai Két főváros is van, ahol az elmúlt hetekben világo­san kirajzolódott a pekingi politika legújabb változá­sainak egy azonos vonása: a szovjetellenesség. Még pon­tosabban fogalmazva jól magfigyelhető volt, miként értelmezik manapság Pe­kingben a már néhány esz­tendeje nyilvánosságra ho­zott „három vllág"-eJméle­tet, miként használják fel ezt is a jelenlegi pekingi külpolitika alapja, a szov­jetellenesség szolgálatéban. Teng Ilsziao-Ping annak idején, meg 1974-ben, így foglalta össv.e az ENSZ-köz­gyűlés egyik ülésén ezt az elméletet: „Ma a világnak Három része van, három vi­lág, amelyek függetlenek is egymástól, és ellentmondás­ban is állnak egymással. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió alkotja az első világot. Az Ázsiában, Afri­kában és Latin-Amerikában, valamint más területeken le­vó fejlődő országok alkot­ják a harmadik világot. És azok a fejlett országok, amelyek e két világ között vannak, alkotják a második világot." A Teng-szöveghez hozzá kell illeszteni azt a múlt esztendő novemberé­ben megjelent, megállapítást, amely a Zsenmin Zsipao egy terjedelmes cikkében jelent meg, és amelynek az a lé­nyege, hogy „a második és harmadik világnak egység­frontra kell lépnie az első világ ellen". A kínai párt­lap ez.után leszögezte, hogy „ejmúlt az az idő, amittor még egyenlőségjelet lehe­Új államfő Bolíviában Bolíviában szombatra vir­radóan vértelen puccsal ha­talomra került Juán Pereda Asbun tábornok, a múlt hé­ten megtartott elnökválasz­tás hivatalos jelöltje. Hugó Bajízer elnök a fő­várostól keletre kitört es Pereda tábornok által irá­nyított katonai lazadás nyo­mása alatt, elkeseredett han­gú rádióbeszédben jelen­tette be lemondását, és át­adta a hatalmat a három fegyvernem főparancsnoká­nak. A hadsereg vezetői alig három órával később beik­tatták elnöki tisztségébe a repülőgépen La Pazba ér­kezett Pereda tábornokot. Pereda nem hagyott két­séget afelől, hogy azért vá­lasztotta ezt az utat, mert a választási bíróság szer­dán semmisnek nyilvánítot­ta a július 9-i valasztasok eredményét. Mint ismeretes, a hivata­los adatok szerint Pereda a szavazatoknak több mint .50 százalékát kapta meg, de Bolíviában és külföldön is egyre többen tiltakoztak az eredmények .ilyetén meg­hamisítása ellen. tett tenni a két szuperhata­lom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közé". A Zsenmin Zsipao elsőszámú ellenségének a Szovjetuniót '-minősítette cikkében, és mint ilyet „egy új ' világháború fó forrásának" :nevezte... A két főváros, ahol Pe­king a minap szerepelt:An­kara és Tokió. Ankarában — éppen néhány nappal a török miniszterelnök, Bülent Ecevit előre bejelentett moszkvai látogatása előtt — hirtelen megjelent Huang Hua kínai külügyminiszter, és több megbeszélésen ls megkísérelte lebeszélni a török kormányt a szovjet—< török kapcsolatok fejlesz­téséről. Több jelentés is megerősítette, hogy Huang Hua hosszasan ecsetelte: Moszkva „agresszív és ter­jeszkedő politikát folytat", Törökországnak elsőrendű, kötelessége helytállni a NA­TO-ban. Tokióban pedig, mind erőteljesebben érződik a pekingi sürgetés — a kí­naiak szeretnék, hogy mi­előbb kerüljön oda a két aláírás az alá a szerződés­szöveg alá, amelyben min­denképpen benne marad a hangsúlyozottan szovjetelle­nes éllel megfogalmazott „hegemónia-cikkely". Peking, az egykori NA­TO-bíráló, az agresszív ka­tonai tömb érdekeinek há­zalójaként lép fel és a leg­szélsőségesebben naciona­lista japán területi köve­telései* ügynökének is fel­csap, hiszen mindez: szov­jetellenes lehetőség... Ami a harmadik világot Illeti — Peking nemrégi­ben az ENSZ-ben is kifej­tette, hogy „a harmadik vi­lág képviseletében minde­nekelőtt őt kell meghall­gatni". A kínai politika Itt éppen napjainkban lep­leződik le, mint türelmetlen, nagyhatalmi igényeit alig leplező, terjeszkedni kívá­nó ország politikája. A vi­etnami származású keres­kedők, kts- és középburzso­4k szokatlanul nagyhangú „védelme" után, azután, hogy a Vietnam-ellenes pro­paganda fokozását követően Peking hazahívta a tegnap meg az imperializmus el­len küzdő Vietnamból szak­értőit, azután, hogy adatol* bizonyítják a pekingi fegy­verszállítást a Hanoira tá­madó Kambodzsáhak — Kí­na most már területi igé­nyekkel is fellép. Ázsiai lapok es rádiók sora emle­geti: az ezerkétszáz .kilo­méteres -kínai—vietnami -tia­"tá# mentén több helyen i« .vietnami főidre léptek Kí­nából. • A kínai—vietnami viszony jelenlegi helyzetében szin­te már szó sem lehet arról, jtogy a pontatlanul kijelölt, vagy néhol még jelöletlen, ieözos határ kérdésében foly­tatódjanak a múltban több­ször megkezdett tárgyalá­sok. Vietnam annak ide­jén a majdnem egy évszá­zada kötött hatéregyezmériy szellemében kívánta a ha­tárkijelölést — a megállapo­dást még 1886-ban kötötték a kínai császárság hatósá­gai az indokínai francia gyarmati kormányzat embe­reivel. Peking a legkülönbö­zőbb indokokra való hivat­kozással tért ki az évszá­zados egyezmény elismeré­se elől, ám a valódi okról hallgatott. Pedig az sem mellékes kérdés. 1886-ban ugyanis egészen természe­tesen Indokínához, azaz Vi­etnamhoz tartozónak te­kintették a szerződő felek a mar évszázadok óta Vi­etnam birtokában levő Spratley- s a Paracel-szigete­ket. Akkor még persze sen^ ki sem gondolt arra, hogy a lakatlan szigetvilág egy­általán érhet valamit — most pedig az olajkutatók véleménye szerint gazdag kóolajforrusok nyithatók majd az erdős szigetek leg­többjén ... A „három világ"-elmélet­nek egyszerű szovjetelle­nes teóriává való átalakí­tását követően Peking im­már a látszatra sem ügyel. A legfrissebb kínai világ­politikai lepéseket nem le­het elválasztani azoktól a megbeszélésektől, amelye­ket Zbignlew Brzezinski, Carter elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója folyta­tott Pekingben. Az ameri­kai politika héjáinak leg­magasabb rangú képviselője sem a kínai fővárosban, sem a pekingi út után megláto­gatott Tokióban nem titkol­ta: egyetért u megfejelt „há­rom vüág"-elmélettel, azaz a pekingi politika szovjetelle­nes terveinek megvalósítá­sára irányuló sürgős szándé­kokkal. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents