Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

Vasárnap, 1978. július 23. 3 Mozgalmas hétvége az ipari vásáron Üzletkötések, sajtótájékoztatók r A szegedi ipari vásárt birtokba vette a nagyközönség, már a nyitás délutánján több mint ötezer ember kereste föl a Marx téri kiállítást. Szombaton már az elsó üzleti tárgyalásokat ls lefolytatták és megkötötték az első kooperációs megállapodást A Pécsi Bőrgyár és a jugoszláviai ELITA Cipőgyár (Kanizsa) abban egyezett meg —, amint azt Katics Lajos merketing osztályvezető elmondta, hogy még ebben az évben 20 ezer négyzetméter kiváló cipő nappa, szuper Misina box és Juno boxbőrt adnak el a Konzumex közreműködésével a jugoszláv cipőgyárnak. Az ELITA cég által készített legújabb modelleket pedig a Déldunántúli Cipő-nagykereskedelmi Vállalat vásárolja meg és árusítja a pécsi üzletekben. A jugoszlávok által készített cipőket a nagyközönség viszontláthatja az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárcm is. A közönség igen nagy érdeklődéssel kíséri a szórakoztató műsorokat. Nagy sikere van a főbejárattal szemben megrendezett zenés diSok nézője van a divatbemutatóknak té, nemzetközi hírnevét azon- zel-keleti országokba nem ban inkább zöldségtermesz- csupán technikát, hanem tő és -betakarító gépeinek, technológiát is visz a HÓDkomplex rendszereinek kö- GÉP. A gépsorokkal együtt szönheti. A KGST-szakosí- érkező mezőgazdasági szaktásban jó néhánynak a emberek megtanítják az otvatbemutatónak, ahol a Pé- HÓDGÉP a gazdája. A gé- taniakat az optimális alkalcsi Kesztyűgyár bőrruháit pek, rendszerek fölépítése mazásra. Szóba került a támutatják be csinos manöke- sok érdekes feladatot ad a jékoztatón a HÓDGÉP egyik nek. A prospektust gyűjtők konstruktőröknek; a mű- itthoni intézménye, a márörömére a legtöbb kiállító szaki fejlesztés jelenlegi két kaszerviz. A gépsorokat a számos termékét propagálja fő iránya a hidraulikák mi- mezőgazdasági szövetkezetekszínes katalógusokban, fény- nél szélesebb körben való ben a vállalat szerelői jaképes röplapokon, de sok lá- alkalmazása, s az önjáró vítják, s rendszeresen befogató fején viseli az Alföl- eszközök előállítása. A kül- számolnak a fejlesztési födi TÜZÉP és a DEFAG pa- földi kapcsolatok egyik jel- mérnöknek a hibákról és a pírcsákóját A hangulat iga- lemzője, hogy afrikai és kö- kívánatos módosításokról, zán kellemes, s akad látnivaló a pavilonokban és a szabadtéri bemutatókon bőségesen. Ma, vasárnap csúcsforgalomra számítanak a vá sár rendezői, ezért alaposan fölkészültek a látogatók fogadására, s az árusító vállalatok is „megerősítik' standjaikat, hogy a vásárlókat gyorsan és udvariasan kiszolgálják. Fölkészült a vendéglátóipar is, hogy étellel, itallal, hűsítőkkel várja a vasárnapi vásárlátogatókat. A népgazdaság egyensúlya A népgazdaság fejlődése, tendenciaszerűen — több megfelelően jó áron értéke-" működése akkor van össz- évet együttesen tekintve — síthető termékek aránya, hangban az egyensúly-köve- érvényesül. Konkrétabban: A gazdaság egyensúlyi telményekkel, ha az előállí- egy-egy ötéves tervidőszak- probiérnái az állami költségtott javakat a szükségletek- ra igyekeztünk biztosítani az vetésben is tükröződnek. S nek megfelelően osztja el, egyensúlyi követelmények koránLsem kizárólag a költhasználja fel, s a jövedel- érvényesülését kül- és bel- ségvetés hiányában, passzímek, a vásárlóerő képződése gazdasági vonatkozásban egy- vumában, sokkal inkább a is ezzel összhangban van. Ez aránt. vállalatoknak folyósított kia tömör formula persze sok Gyakran hivatkozott meg- adásaiban, a támogatások mindent feltételez: példának állapítás: fejlődésünk kül- mértékében. Ezekből ugyanis okáért, hogy a termelés ösz- gazdasági feltételei a világ- az állapítható meg. hogy a szetétele összhangban van a pjaci árarány-változások és a termelés hatékonysága nem kereslettel, a valóságos szűk- cserearány-veszteségek kö- kielégítő, másrészt az, hogy séglettel, hogy a népgazda- vetkeztében módosultak, a vállalati jövedelmek, fejsági terv a termelés elosztá- romlottak. Hadd egészítsük ki lesztési források képzésében sát, felhasználását reálisan, ezt azzai, hogy az egyensúlyi a költségvetésből folyósított az arányos és kiegyensulyo- követelmények érvényesítésé- tízmilliárdok is nagy saprezott fejlődés követelményei nek feltételei is nehezebbek pet játszanak A költségveszerint irányozta elő. Nap- lettek. Ebbe a tervidőszakba tés és a szabályozó rendszö* jainkban az is követelmény, már külgazdasági egyensúly- akarva-akaratlanul egyik téhogy a szabályozó rendszer hiány közepette léptünk, s nyezője a belső egyensúlva fentieknek megfelelően be- ^ annak enyhítését tűz- hiánynak, amelyet elsősorban folyásolja mind a termelést, hettük célul. Az V. ötéves a vállalati beruházások túlmind a felhasználást. terv azzal számolt, ha az méretezése tervezettnél naA népgazdaságban a múlt- feszes belföldi felhasználás gyobb növekedése idézett elő. ban is — az ötvenes és a kisebb mértékben nő, mint . , . hatvanas években is — ido- a nemzeti jövedelem, s ha A gazdaság egyensulyzaről időre keletkeztek egyen- egyidejűleg a termelés haté- varai korábban mindig a súlyzavarok. Leginkább ab- konyságának javulása, s az gazdaságon belül keletkeztek ban a formában, hogy több exportszerkezet változása is — s csaknem mindig a beruterméket és jövedelmet hasz- hozzájárul a cserearány- házások körében — s kiválnáltunk fel, fnint amennyit veszteség mérsékléséhez, fo- tották a külgazdasági egyenaz adott esztendőben előállí- iyamatosan javulni fog a súlv hiányát — a külkerestottunk. Az esetek többségé- külgazdasági egvensúly hely- kedelmi passzívumot —, ben a felhalmozás — a be- zete Nem mellékes kiégi- arne'y a zavarok átmeneti ruházások és a készletek túl- sütésként a tervezés azt' is kiküszöbölésére adott le'ietözott növekedése — volt a feltételezte, hogy a népgaz- séget. Most gyökeresen más vétkes, s ennek következmé- daságon belül egyensúlyi a helyzet: külkereskedelmi nye az exportot meghaladó helyzet alakul ki, azaz a mérlegünk esztendők óta import volt, azaz a külgazda- beruházás és a fogyasztás a passzív, a cserearányok 1976 sági egyensúly megbomlása, tervezett mederberT halad. kivételével folyamatosan S bár néha és kivételesen a vwor.c.-.iK w „'-a-* romlottak. Ez utóbbiból az fogyasztás túlzott növekedé- súSodt^ g°"rt ' közé£ következik, hogy a külgazda. se is hozzájárult az egyen- tóv^tervidőszak derekáiT^ ságl fe!téte!ek szinte "J1"3' súlyzavarokhoz, azok nem ^^'S a termelik az egyensúlyhiányt, okoztak tartós jellegű gon- oPt^I ÜST amit a tervezettnél nagyobb dot Éspedig azért nem, mert ff*. J,0,™' beruházások, a felhalmozása népgazdaság fejlődésének nem kell folyamatos egyensúlyi helyzetben végbe mennie, elegendő, ha az utóbbi xr tisnLasi zsej-ssttzz A vásáron kiállított termékeiről, gyártási és kereskedelmi kapcsolatairól két vállalat tartott sajtótájékoztatót tegnap, szombaton délelőtt Szegeden. A Sajtóház klubjában a Magyar Posztógyár gazdasági igazgató-helyettese, dr. Hűvös Endre elmondta az újságíróknak, hogy az 1920-ban alakult vállalat — amely ma a hazai gyapjúiparban a legnagyobb — mostanában a szegedi vásár állandó kiállítója. Az évi 1 milliárd 100 millió forint értékű termékei nagy részét 5 világrészbe exportálja. A Szegeden bemutatott új szövétek közül sikert aratott a Marokkó nevű, s érdekesség, hogy a Heves megyei Ruházati Vállalat nagydíjas termékét is a posztógyár kelméjéből varrták. A kiállított áruk egyébként megvehetők Szegeden, a Kígyó utcában, a vállalat kedden megnyitott mintaboltjában. A HÓDGÉP vezetői, Nyámádi Gábor igazgató és Zsellér Pál műszaki fejlesztési főmérnök a vásári pavilonban tartottak tájékoztatót. A vállalat mezőgazdasági szállító járműveivel vált isméitRázzuk a meggyet... — Nincs elég meggy — panaszkodnak a konzervgyárakban. — Miért telepítsünk, ha úgysem tudjuk leszedni — mentegetőznek a gazdaságok. Kétségtelen, egyre nehezebb munkásokat toborozni meggyszüret idején. Csakis a termelés korszerűsítésével lehetne áthidalni a munkaerőgondot. De vajon gépesíthető-e a meggyszüret? Csongrád megyében 357 hektáron termelnek a kisés nagyüzemek meggyet Pontosabban főleg a háztáji és kisegítő gazdaságok. Termelőszövetkezeti tulajdonban mindössze 70 hektárnyi meggy van. Pedig a konzervgyárak, sőt újabban az üdítő itraloknt gyártó vállalatok is élénkebben érdeklődnek a meggy iránt A megyében a mostani ötéves terv Időszaka ala-tt 112 hektárnyi meggy telepítésére vállalkoztak közös gazdaságok. Még csak a tervidőszak félidején vagyunk, de már 80 hektárnyit elültettek. Legnagyobb területet a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet telepített. Ha a meggyfák termőre fordulnak, kézzel még Kisteleken is lehetetlen leszüretelni. A terEzúttal is a beruházások futottak cl: az 1976—1978. évi beruházások várhatóan mintegy 8—9 százalékkal haladják meg a tervidőszak első három évére tervezett értéket Ennek a többletkiadásnak nem volt sem nemzeti jövedelem, sem árufedezete, tehát csak többletimporttal népgazdaság helyzetét — sajnos — mindenképpen tartásnak ígérkező egyensúly, zavarok, egyensúlyhiány jellemzi. A tartós jelző használatát nemcsak az elmeit esztendők azonos problémája indokolja, hanem az is, hogy a lehetséges orvoslási módok — a fejlesztési fo-mák, , . . . . , . , ... , a beruházások megfelelő meiehetett fedezni. A külgazda- . , . „ sári eevensú'vi helvzet rom- derbe tereése- a Razdaságoa M * ?y T'..,, y , te , . exportszerkezet kialakítása, a lásának, a külkereskedelmi t_„ i_ mérleghiány növekedésének másik tényezője: a termelés hatékonysága nem javult az elvárt mértékben, nem nőtt termelés hatékonyságának erőteliesebb javítása — még nem állnak rendelkezésinkre Garamvölgyi István Munkában a nagy teljesítményű A gyümölcs- és szőlőszüret gépesítése nemcsak hazánkban, hanem külföldön is kiemelt feladat. Van már többféle szőlőszüretelő kombájn és gyümölcsszedő gép. Az idei meggyszezonban például a budapesti Sasad Termelőszövetkezet meggyesében próbálták ki az új SAUMANN-típusú rámelőszövetkezet előrelátó zógépet. Az AGROTRÖSZT volt, hiszen már most bejelentette igényét meggyrázó gép vásárlására. Javaslat új bérrendszerre Az ifiari szövetkezetekben zött, anélkül, hogy az új dolgozó mintegy 10 ezer fod- bérrendszer „visszafogná" a rász és kozmetikus ösztön- teljesítményt, zőbb bérrendszerének ki a la- A Könnyűipari Minisztérikításával foglalkoztak nem- ura megbízásából kidolgozott régióén a Központi Szolgái- új bérezési modell bevezptétatásfejlesztesi Kutató Inté- sét nem teszik kötelezővé, zet szakemberei. Az új bé- Azt mint alapkoncepciót rezési modellel azt kívánják a1ánlják az ^fékeiteknek, elérni, hogy egy-egy üzlet- ' J ben arányosabban osztódjék osztonzobb berrendszer kiél a munka a dolgozók kö- alakításához. Dániából importálta a termelőszövetkezet megrendelésére. A meggyrázó gép naponta 600 fát szüretel le, vagyis 200 mázsa meggyet. Tehát 1.50 szedőmunkás teljesítményét helyettesíti. A gépi szüret után a meggynek mindössze 10—15 százaléka marad csak fenn a fán. Persze, ez függ az érés fokától, valamint fajtájától. A sasad i téeszben jól vizsgázott a rázógáp. Igaz, csak konzervgyári felhasználásra alkalmas a géppel leszedett meggy. A kipróbálás során a szakemberek elégedettek a gép munkájával és teljesítményével egyaránt A tertnelóáeövetkezetben gazdasági számítást is végeztek, így kiderült, hogy már 30 hektár területnél gazdaságosan használható a razógép. A meggybefőtt nagyon keresett exportcikk. A konzervgyár a jelenlegi menynyiség sokszorosát tudná feldolgozni és értékesíteni. A termelés eddigi „buktatója", a szüret — a sasadi példa bizonyltja — megoldódott. A meggyrázó gép elterjedésével a gazdaságos termelés feltételei megteremthetők. Most már kizárólag a nagyüzemeken múlik, lesz-e a konzervgyárak és üdítő italt gyártó vállalatok számára elegendő meggy. A gazdaságokon tehát a sor, hogy újabb telepítésekkel egy értékes gyümölcsünk termelését fellendítsék. A telepítésekkel egyidejűleg érdemes a gépeket is megrendelni, hogy mire termőre fordul az ültetvény, azok is munkába állhassanak. M. V. talián a magyar VIT-delegácié első csoportja Pénteken este megérkezett ség helyettes vezetőjével. A Havannába a Világifjúsági csoportnak az a feladata. Találkozón részt vevő, 450 ta- hogy a fesztivál megnyitárágú magyar delegáció húszon- ig hátralevő időben elvégezhat főnyi „előőrse", élén Ba- ze az utolsó simításo'rht a rabás Jánossal, a KISZ KB magyar VIT-küldüttek hatitkárával, a magyar küldött- vannai prog-amján. Magyar-jugoszláv kereskedelmi tárgyalások Szegeden Tegnap Szegedre látogatott rosl tanács székházában a Jugoszláv Kereskedelmi megtartott tanácskozáson Kamara számos képviselője, részt vett Papdi József, a hogy tárgyalásokat folytas- megyei pártbizottság osztályoson a magyar—jugoszláv vezetője, a Magyar Kereskegazdasági, kereskedelmi és delmi Kamara dél-magyarárucsere néhány kérdéséről, országi összekötő bizottságaelsősorban a két ország gaz- nak titkára. Szabó Jánosne, dasági kapcsolataiban a ha- a megyei tanács elnökhelyettármenti termelési, kereske- tese, dr. Csikós Ferenc, a delmi és árucsere bővítésé- szegedi városi tanács vbnek lehetőségeirőL A jugo- titkára és Polák Zoltán, a szláv küldöttséget Ilija Va- Magyar Kereskedelmi Kakié, Jugoszlávia Kereskedel- mara dél-magyarországi öszmi Kamarájának elnöke ve- szekötő bizottságának elnöke, zette, tagja volt a delegáció- A hasznos és eredményes^ nak Schafer Mihály, a Szerb tárgyalás után a résztvevők Kereskedelmi Kamara alel- megtekintették a Szegedi Ipanöke, Bregun Radoslav, a ri Vásárt, ahol dr. Zsóter MiVajdasági Kereskedelmi Ka- haly, a vásár igazgatója kamara alelnöke és Marton lauzolta őket és mutatta bc Pál, a szabadkai területi ka- a hazai és jugoszláv kiállíeütüke. 4 szegedi vá? tokai* « I