Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

4 Csütörtök, 1078. július 20. Sorok egy kitüntetéshez Az újsághír mindig rövid és pusztán száraz tényeket közöl: „Dr. Madácsy László egyetemi tanári nyugállo­mányba vonulása alkalmá­ból a Minisztertanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki A jéghegy kilenctizede lát­hatatlan. 1. A szegedi diák — Mire a Radnóti előd­jében, a Klauzál Gábor gim­náziumban a húszas évek végén leérettségiztem, édes­apám ts meghalt, egyedül maradtam. Tíz körömmel és eszményeimmel ragaszkod­tam kitűzött célomhoz: fel­cia tanszékén. 58 és 63 kö­zött dékánhelyettes voltam, 1068-tól pedig nyugdíjazá­somig tanszékvezető. 3. A szegcdi kutató — Kégóta Izgatott gzs­ged irodalmi múltjának fel­kotatána. Fiatal tanárként írtam Babits, a szeged) köl­tő című tanulmányomat, később Juhász Gyula ol­vasmányait gyűjtöttem egybe, majd Népművelés-olva­sére, melyet ma Szabadsá. címmel ismerünk, Lefctrdí tottam és a fordítás alá írt kísárőszöveggel együtt 1914­ben a kommunista költő verse megjelent a Dálxna­gyarországban. Sokat csör­gött akkoriban a telefo­nom.., A felszabadulás után Szeged első szabadművelő­dési felügyelője voltam, a kezemben futott Ősszé min­den kulturális és művészé­ti kérdés. Ugyanakkor el­láttam a Dugonics Társa­ság főtitkári tisztét. Érez­,, . _ , . . , , tem egy helyi irodalmi fo­sókorbern, Francia irodalmi ]yóirat szükségességét, & szalonok és Márta Ferenc levelesládája címmel írtam könyvet A Délmagyaror­kéttűit""tanárként szeret nék szág külső munkatársaként diákokat tormáin), alaki- 1939-től Irodalmi WM tani. Magyar—francia ara- írásokat, verseket és for- ^vágyunkat kot egyetemi hallgatóként drtásokat publikáltam. Ctk- szollemünket' —- . . . « .... 1. /.lm úa 1 «n tob morl n t\á 1 . ' Ortutay Gyulával jártunk ebédelni éa getnl az apácák menzájának különtermébe, mert Somogyi polgármester elengedte a minimális 13 pengőt Is. Több helyen há­zitanítóskodtam, délután 2­szükségességét, 1947. áprilisában egykori tanítványommal, Eresey Pé­terrel megalapítottuk a Tl­„ - szatájat, vállalva minden jellegű „nyagt felelősséget. Mun­vállalkozó teltrekészsé­Ml újság szomsze Tallózás jugoszláv és román lapokban ARATÁS ÉJJEL-NAPPAL SZABÁLYOZZÁK A NAGYKt)KÜLLŐT együtt ^ Pél* fülkét és a 'béke első évei­beszél- vidéki Szemlében, a Magyar ^ ft felismert feiacjatót }e­koldus- Nemzetben, afbiegedl Nép- ]entette az ingyen szerkesz­STÍ^K" v^sárhe|3r!pusz" tett és a szerzőknek még Népében A szegedi mú- homrt.áriumöt sem nyújtó zeum megbízásából Móra- úf folyóirat. Később a Ju­kutatásokát végettem, és a há3z Gyula Tórsagág múzeum irodalmi osztályát helyettese is voltam A szer­től este 7-lg egyik lakásból vezetve 18-17 év alatt kesztőségi munkától most a másikba jártam, s Irt- mintegy hatezer darab Mó- sem váItam tagja va­gyeltem azokat, akik gond- Juhasz Gyula-, Tómor- gy(>k a Kincskereső című vissza nem kény-kéziratot. relikviát ifjúsági irodalmi folyóirat i alánul étték _ _ _ „. térd egyetemi diákéveket, gyűjtöttem több állandó ki- szerkesztőségének. Fontos­Nagy fordulatot jelentett állítást rendeztem. Moranak nafc a francia tan­18 írói álnevét fedeztem fel, négy kötet meséjét és egy kötet versét gyűjtöttem és rendeztem sajtó alá. 4.. A azegedi Irodalom­szervező — A háború alatt közép­kori francia verseket for­dítottam. melyek nagyon ls életemben, amikor Zsolnai Béla professzornak a fran­cia tanszék vezetőjének ja­vaslatéra ösztöndíjasként Franciaországba utazhattam. Néhány fénykép ls őrzi az ottani emlékeket Az egyi­ken például a kim tanuló magyar diákok, ingbe-ga­tvába vonulunk Nizza fő­utcáján, mellettem Janko­vics Ferenc, a költő. A má­sik kép Besancon készült, én hegedülök, a kéttagú S^SfWlíS^ SS­dlg egy Szása nevű orosz fiú. Kint Írtam meg dok­tort értekezésemet Mikes Kelemen törökországi leve­lelnek francia forrásai cím­mel. 2. A szegedi tanár — 1934-ben végeztem, jóllehet, dicsérettel szerez­tem oklevelet, átlást nem kaptam. Késóbb ledoktorál­fsm, s 38-ban a Klauzál Gábor gimnáziumban, ál­lásüresedés révén klsegitő óraadó tanár lettem havt 80 pengőért. (Nyolc pengő levonás, lakbér 65 pengő.) Ráadásul aláírtam egy nyi­latkozatot, melyben a 80 pengőt elfogadom, és soha­sem fogom jogaimat érvé­nyesíteni." Tehát, bár he­lvettes tanárt munkát vé­geztem, nem tartottam igényt a 160 pengős fizetés­re és lakbérkiegészítésre. Mi­Vei 37-ben megszületett a fiam. és nyáron nem kap­tam fizetést, kérelmet ír­tam a minisztériumba. Vá­laszukban ez állt: „Kérése elvi okok miatt nem telje­síthető." Később megszer­vezték az egyetem mellett működő Baross Gábor gya­korló gimnáziumot, oda ke­rültem. Fiatal, dinamikus és demokratikus tanári kar szerveződött, akik új szel­lemű tanár—diák viszonyt teremtettek, övünk az volt, hogy tanítani nem mester­ség, hanem művészet Érez­tük a tanítás, az emberfor­málás felelősségét, igyekez­tünk a tanítási idő minden percét kihasználni és fel­ismertük az önképzés fo­lyamatosságának lótszükaé­Sét. AZt, hogy a diákok előtt egy pillanatra sem hi­vatkozhatunk diplománkra. Ha az osztály elé léptünk, az anyagnak a kisujjunk­ban kell lennie. A diákok előtt nem lehet eltitkolni a tudatlanságot és dresszúrá­val nem lehet tekintélyt szerezni. Mindig azt ku­tattam, a uuilványalm mit tudnak, sosem azt, amit nem tudnak. AZ egyetemen ls dolgoztam, már 1937-től mint lektor és előadó. A fel­szabadulás után a tanárkép­ző főiskolán tanítottam, maid 57-tffl az egyetem Íí§n: szóken létrehozott Acta Ko­manica című francia nyel­ven megjelenő időszaki ki­adványt, mely nemcsak pub­likálási lehetőséget biztosí­tott, de tanszékünket világ­szerte ismertté tette, Az újsághír mindig rövid és pusztán számz tényeket közöl; „Dr. Madácsy László aktualizálhetők voltak az egyetemi tanárt nyugállo­Fog. mányba vonulása atkalmá­lalkoztam a francia szűr- hói a Minisztertanács a realizmus költőivel, így Munka Érdemrend arany akadtam rá az Algírban fokozatával tüntette kl." megjelenő Fontaine című Valamit megsejtettünk a jég­folyóiratban Paul Eluard hegy valóságából. Egyetlen gondolat című ver- T. I* Olvasóink ezentúl rendsze­resen találkoznak „Mi újság „ .. „ . , szomszédainknál?" chnű új ro- Vajdaságban is késik az vatunkkal Ebben az össze, aratás az esőzése* miatt. A Hargita megyében, a Nagy­állítúsban adunk hírt rendi* gazdag búzamezőkon az idén küküllő mentén nagyarányú a két déli szomszédos szo- 8 tavalymái 8 ezázaléxxal talajjavítási és folyószabá­cialista ország, Jugoszlávia kisebbre becsülik a termé?- lyozási munkák zajlanak, és Románia életéről — ottani átlagot, az előirányzottnál Székelyúdvarhely és Székely­lapok híradásai alapján — azonban 60 ezer hektárral kercsztúr környékén mint különös figyelemmel azokra "f**0^ » b-Jzavetés Azara. egy 8 ezer j,ektár eddig tér­sz információkra, amelyek xá*K éjjerl-napp»l folytatják, méketl«n földet vonnak mű­az ottani hírek, események, "Jvidéki mezögazas. vetésbe. Párhugamoetn sza­it jdonságok köztíl a turis'á- sá& karon kiszámították; bályozzák a Nagyküküllőt, a kat és látogatókat érdekli. rrunden késedelem 1 ezzej ármente=ítik Szókéi yw százalék veszteséget okozna, udvarhelyt és környékét. A KTI JW VONATOK szabályozással mintegy ezer KEVÉg A SZAKMUNKÁS hektár eddig vírjárta földön A TENGERRE * biztonságossá teszik a ter. . ru.riazft-i VMMte-iM Újvidéken 790 elhelyezke. melést. •oro.i YtU?Uorgt^ lésre váró kereskedőt tarta­^Jflf "égy különvonatok Mk stómoii 1I0» a gtrnná. vfzílv0jTrt rrtM beiktatásával i^ekszlk csók- z(ufm>t végzett munkanélktí- VlZGTO/TÖ VAR80I.COM ÍSS LtffiSt 'Scí sXámM- '^kképzetlen és A Krasznán. közvetlenül TSSZJX kii! itÁlrmk 1 nyilván felett lömenatdt a következők: ÍSAj^mSSSí S^TS^tő'nJ^ lulius 31, augusztus 18. és ap alau- A vizgyuno nem. 31-én, 19 óra 30 Perckor. ma' Kraszna lezúduló vi. Visszafelé Splltből Újvidék. ^^"^SSSTíé»?£ ^f^J^^ re augusztus 1-en, 18-án és szeptember 1-én 16 órakor indítanak különvonatot. A HÁZGYÁR ÉPÜL szerelvények 300 személyesek TOPOLYAN lesznek. Első osztályon 490, második osztályon 300 dinár Montázselem gyártó üzem­a viteldíj oda-VMBza. Egy- részleget, azaz házgyárat irányú utazás esetén a jegy építenek a vajdasági Topo. Is biztosltja. Románia legna­gyobb földgátja épült itt meg; 14 méter magas és 2216 méter hosszú. A mögötte levő gyűjtő 50 millió köbmé­ter Vizet tárol. A vízgyűjtő környékén pihenő-üdülő öve­KORftZERŰSfTETT FÜRDŐHELYEK Több híres romániai für­íranyu utazas eseten a iegy építenek a vajdasági Topo- " U ára 319, illetve 219 dinár. A lyán. Már ötszáznál több ki- Zertet képeznek kl. vonatokra előzetesen kell he- sérleti lakás készült ezzel a lyet foglalni. technológiával, melynek elő­nye, hogy az épületek szemre ZÁGRÁB UDVARIASSÁGA al'g különböztethetők meg a hagyományosan készült A zágrábi turisztikái szö- lakóházaktól. A Topolyán dóhely korszerűsítését vég­vetség kedvezményben része- épülő házgyár évi kapacitá- zik, illetve végezték el az siti a külföldieket: tilosban sa 1800 darab lakás lesz. A utóbbi Időben Romániában, parkolás esetén nem bünteti 13 és fél milliárd dináros Kolozs, Torda, Ocna Mures, őket. A közlekedési rendőr- beruházással készülő üzem Ocna Sibiului és mások ség négynyelvű udvarias, fi- montázsait családi építkezé- megújulva várják a gyógyu­gyelmeztető kartonokat helyez sekhez is föl lehet majd !á*t..kfr*BÓkft' Báznán sza­el a külföldlek gépkocsiján használni. Az ÚJ technológiát J™^ melegvizes strand — jókívánságokkal és tapin- Horvát Attila mérnök doi­tatos figyelmeztetéssel. Csomó nélküli halászhálók A wiesenbBdl Egyesült Szövőgyár üzemegységében csamó nélküli halászhálót sikerült előállítani. A hálót nem csomózzák, hanem fű­zik. Az eddig egyedülálló terméket a rostocki Tengeri Halászati Intézetben kísérle­tezték ki. Csomó nélkül a poliamid selyem 30 százaléka megtakarítható, és további előnye a fűzött kivitelnek, hogy a lyukméret jobban megfelel a nemzetközi halá­szati szabályoknak, mint a csomózott hálók esetében. (BUDAPRESS—PANORA­MA) Prága ­a főiskolák városa A híres prágai Károly régibb kulturális Intézménj Egyetemét IV. Károly cseh az 1811 óta működő Konze.-­király éa római császár ala- vatórium. Néhány hasonló pította 1348-ban elsőként olasz intézettel es a párizsi Közép-Európában — a bo- Konzervatóriummal együtt lognai és a párizsi egyete- a legrégibb zeneiskolák kö­rnek mintájára. A Habsburg- zé tartozik, monarchia első gimnáziumát Közép-Európa első leány­a jezsuiták hozták létre gimnáziumát is a cseh fővá­1656-ban Prágában. rosban alapították — 1890­A világ első műszaki fő- ben. iskoláját ugyancsak Prágá- Jelenleg Prága egyik 'eg­ban állították fel. 1707-ben érdekesebb oktatási intéz­itt létesítették Európa első ménye a középfokú zeneis­mérnöki iskoláját, melybó.' kola, amely lehetővé teszi a később megalakult a cseh csökkent látóképességű fia­műszaki egyetem. falok számára, hogy konzer­A Károly Egyetem és az vatóriumi szintű zenet vég­1800-ban létrejött Képzőmű- zettséget szerezhessenek veszeti Akadémia Után a leg- (BUDAPRESS—ORBIS) gozte kl, a Május 1. díjjal A TENGER MELLŐL jutalmazták érte. A román tengerparton az TERELŐÚT FALICSON lf,én '* szamo» újdonsággal találkoznak a turisták. Ma­Az idén átépítik Palloson ,miób(in két üj turistaszálló, az Eő-ős utat, 1600 méter az Alcor ^ a Vega nyitott hosszúságban. A munka elő- ^^ 530 hellyel, kéazítése érdekében előbb vendéglővel, nappali bárral terelőút készül 5250 méteren. H úszómedencevei. Dél­Einnek építését már meg- Kf^^ új vendéglő épül a kezdték. Az útépítés összegét Capitöl Szálló mellett. Bőví­50 millió dinárra becsülik. tlk ^ étkezési hálózatot, gyorsfalatozókkal, önkiszol­gáló éttermekkel. A nyár folyamán a tengert A város szívében, az Opera üdülő, pihenőhelyeken 800 melleit emelt Temesvár Szál- hivatásos és műkedvelő lót új épületszárnnyal bőví- együttes szórakoztatja a nya­tették. Az új szárnyban ké- ralókat, megrendezik a Tén­nyé Íme s kétágyas szobákat gerpart Csillaga dalfesztivált, rendeztek be. A bővítés az ókori színház hetét; be­eredményeként újabb 362 lettfesztlvált és folklór fesz. személyt tudnak elhelyezni tivált láthatnak az érdeklő, a Temesvár Szállóban. dók. SZÁLLODABŐVÍTÉS TEMESVÁRON Gómes Eszter: Mindig magam 78. — Más portájára' Ilyen az asszonyi ész! Hosz­szú haj, rövid ész! — Hál építsünk a te portádra! — felelem. — VoJt jó helyünk az apámnál, de köllött el­csámborognod. Volt inni-önni valód! Ilyenkor lettek a nagy összeveszésék. sokszor tettlegesen. Csak kihívtam a hentest, 95 pengőt kaptam a disznóért. Károly bácsival megvásárol­tam az épülethez valót, fogadtam két napszá­most, meg én magam is, egy hét alatt fel is hüztuk. De olyan szép, csinos, takaros épület lett, hogy még benne lakni is lett volna kedvem. A szőlő nagy reménnyel kecsegtetett, lugas volt a fele. a többi meg Csabagyöngye. Ezt le ls szedtem, egy szombati piacon kaptam érte Sze­geden 30 pengőt. Na, gondoltam, a lugasért meg­kapom a 40-et. így visszajön a kiadás. Ügy ám, ha így teljesedett volna, ahogy én számoltam jó is lett volna. Hanem egy hétre, ahogy elad­tam a Csabagyöngyét, négy óra tájban, nyugat felöl gomolyog egy feThő, terül, mint a csipke, de csypa fodros. Parasztembernek első — ha már felhőt Iát — tanulmányozza, de Igencsak meg ls állapítja, hogy mit hoz magával. Az jégl Jeget hoz — mondogatják egymásnak a szomszédok. Egymást érő kis csatlanásokkal közeledett­Bizony oda állított de úgy ám, hogy lapáttal lehetett hányni, mikor elállt. Nagyon emlékezetes volt nekem is, nemcsak azért, hogy mind egy szálig ripityára verte a szőlőmet, hanem a ku­tyám beszorult a nyitott ólba. Nem tudott se­hová sem elbújni, verte a jég, én meg kiszalad­tam, hogy beeresszem, és engem is véresre vert a jég. Azok nem sima jegek voltak, hanem rücs­kösek. ahová odaestek, kironcsolták a testet. Szegény kutya sókára gyógyult be. A szőlőből egy fillért nem árultam többet. Ezzel az istáJló­épíléssel valami betelepedett az eszembe, de ez mindig ott motoszkált benne, éspedig az, hogy akkor már 900 pengőért lehetett hazat venni, 400 négyszögöl kerttel. Nyolc évi lakbérből há­zat tudnék venni. Már a géphez sem ment el az uram. Nem is bántam veflna, ha otthon segít, mert én varrás­sal megkerestem, amit a legjobb napszámos ke­resett.. Mondtam neki, csináld meg a házimun­kát, etesd meg a jószágokat De nem ám! Sok szemest összehordtak varrásért, mert az uraság nekik is azzal fizetett. Én meg hizlaltam, birká­kat tartottam, ludakat tömtem. Éjfél előtt le nem tudtam soha feküdni. De soha meg nem kérdezte: „Te Jókedvedből varrsz éjfélig?" Nem állsz ki? Ném esik ez nehezedne neked V Egyszer egy este vacsora után mondom neki: nekem még egy kötényt meg kell varrnom, de ha elmosogatnál, én addig meg tudnám csinálni. Én ls le tudnék egy kicsit korábban feküdni. Azt hittem, nekem ugrik, a szemének csak a fehérjét láttam,úgy forgatta. — Vak Miska Gyurkát akarsz belőlem csinál­ni!? (Gyengeeszű volt.) — Erre volna eszed? De másra nem? Mindig bánatos voltam. Második évben, hogy ott laktunk, megint na­gyon kikeltem: menj a géphez, vagy elválunk. Irmába nem vették vissza, azt mondta a Lu­puleczki, hogy akkor 6 hagyja ott a gépet. Nem ment a géphoz. Hazajöttem. Mondom anyámnak: — Anyám! Vége. Ha nem vállal hazai, aztán ne fájjon magának, amit teszek. Ímmel-ámmal megengedte, hogy hazajöhetek. Keddi napon készült az apjáékhoz, erre a napra fogadtam Balástyára kocsit, aki hazavitt volna az anyámékhoz. Két hajadon húgom volt még ak­kor. — Fejüket vöszöd! — mondta az anyám. A kocsival Erzsébet húgomnak kellett volna jönni a holmimért. Mikor a férjem ment haza az apjáékhoz, anyámék felé ment. Otthon meg. mondták neki, hogy milyen szándékban vagyok. Ott akarom hagyni, mert nem dolgozik, meg a géphez sem megy el, és egész évben kenyér nél­kül maradok. Visszafordult, a "húgom is eljött vele, még azon a héten elment Percsorára fűtő­nek, itt is 4 mázsa búza egy hónapra. Ide is vittem minden ebédre főtt éteti Azért egy hó­napnál többet nem töltött ott. sem. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents