Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

Csüt5rt8k, 1978. július 20. 5 Komócsin Illés emléke Még ma la csak nyolcvanéves lenne, pedig már több mint 22 éve nincs közöttünk. Komócsin Illés a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő egyénieége nyolcvan éve született Szegeden. Még 20 éves sem volt, s már aktív részese a forradalmi mozgalomnak. Munkássága, élete elszakíthatatlanul összekapcsolódott a magyar forradalmi munkásmozgalommal. Ha tevékenységét röviden jellemezni kívánjuk, akkor a XX. századi magyar munkásmozgalomhoz hasonlóan abban három szakaszt különböztethetünk meg; az eiső az 1918—19-es forradalmakhoz kötődik, a második az ellenforradalmi rendszer éveire esik, és a harmadik a népi demokratikus forradalom évei, s nyugdíjba vonulásáig, a szocialista Magyarország megteremtéséért folytatott küzdelem évei. Mint fiatal haditengerész a cattaröi felkelés része e, amiért a haditörvényszék három évre elitélte. A Tanácsköztársaság idején Nagykanizsán városparancsnok-helyettes és fegyverrel védi a tanácshatalmat. A Horthy-íasizmus éveiben az Ó osztályrésze is kegyetlen üldöztetés volt. A börtönben töltött évek sem riasztották vissza azonban a kommunista mozgalomban való aktív tevékenységtől. 1944. április 3-án Komócsin Illést is letartóztatták, és több más társával — „a rendszerre legveszélyesebbnek ítélt munkásmozgalmi vezetőkkel" — együtt a rlcsei internáló táborba hurcolták. Komócsin Illés aktív és kiemelkedő harcosa a demokratikus-szocialista Magyarország megteremtéséért folytatott küzdelemnek. A város felszabadulása után elévülhetetlen érdemeket szerzett a demokratikus rendőrség megszervezésében, a háború alatt felbomlott közrend helyreállításában, biztosításában. Kommunista társaival együtt felismerték az azonnali cselekvés szükségességét, és már a fel zabadulást követő órákban hozzáláttak a rendfenntartó forradalmi karhatalom megszervezéséhez. E fontos tettre az egyik szemtanú így emlékezett vissza a felszabadulás első évfordulóján a Délmagyarország 1945. október 11-i számában: „A városháza pincéjében tanácskozók rögtön átlátták, hogy elsősorban rendfenntartó karhatalomra van szükség. Akadtak is férfiak, Komócsin Illés és Fodor Imre elvtársak személyében, akik megbízható emberekből, főképpen építőmunkásokból és az ittmaradt, meg a környékből hazatért munkaszolgálatosokból polgárőrséget szerveztek." Mint a szegedi politikai rendőrség vezetője, lelkiismeretes és eredményes munkát végzett. 1943. decemberében Szekszárdra történő áthelyezését ugyancsak a Délmagyarország, a többi között az alábbi módon méltatta: „Komócsin Illés elvtárs áthelyezése szolgálati érdekből történt. Komócsin Illésnek nagy érdemei vannak a szegedi politikai rendőrség megteremtése és vezetése körül. Nagy része van benne, hogy a szegedi politikai osztály erős, megbízható szervezetté vált és kiváló fegyvere lett a demokráciának a reakció elleni harcban. Szolgálati érdekből történt áthelyezése sorén Komócsin elvtárs új munkahelyén bizonyára éppen olyan erőskezű és eredményes harcosa lesz a demokráciának, mint Szegeden." (Délmagyarorszég, 1945. december 5.) Szekszárdra történő áthelyezése után az 1953-ban történt nyugdíjazásáig különböző felelős beosztásokban dolgozott Budapesten és Szegeden. Áldozatos és eredményes munkáját pártunk és kormányunk több magas kitüntetéssel ismerte el. Komócsin Illés több mint három évtizedig volt a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom hűséges munkása. Élete és munkássága példaképül szolgálhat szocialista társadalmunkban élő és nevelkedő Ifjúságunk számára. Rácz János Vaszy Viktor kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vaszy Viktor karmesternek, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészének kimagasló művészi, közéleti, társadalmi tevékenységéért, 75. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Pozsgay Imre kulturális miniszter adta át. Az átadásnál jelen volt Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, illetőleg dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Perjést László, a megyei tanács elnöke, Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkara és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke. A minapi zongorás próbán inkább csak figyelt. Odakuporodott a karigazgató mellé, leate a színpadot, kihallgatta, miként feleselnek össze a kórusszólamok. Elnyűtt, fáradt arcáról kimerültnek látszott, mint akit alaposan megviselnek a késő esti próbák. Mígnem egyszerre fölpattant, finoman helyet kért a pulpituson, s olyan tűzzel dirigálta el a Hunyadi-hivek meg a királyi zsoldosok cserfes szópárbaját, mintha délutáni alvásból frissen ébredne. Mi sem természetesebb, a 75 éves Vaszy Viktor ezekben a napokban is lankadatlan szorgalommal-buzgalommal dolgozik a fesztiválon. Csakúgy, mint bő két évtizede, hogy másodszor jött Szegedre színházat csinálni, s hozzá hamarosan szabadtéri játékokat megint. Még 1945 őszén nyitott vele Szegeden az űj társadalomra éppen eszmélkedő ország első teátruma, s jó évtizeddel később ugyanő szervezett itt ütőképes operát, kamatait azóta sem fogyasztotta az idő. Nevéhez fűződik a szegedi szimfonikusok önállósodása, a Zenebarátok Kórusának felnevelése. Pedagógus, aki sok szépreményű, vagy régóta beérkezett művész karrierjének forrása, zeneszerző, kinek kettafejei jobbadán kamaraművekben, kísérőzenékben, átigazításokban élnek, és persze karmester, túlzás nélkül leírhatjuk, ma ls az ország egyik legkiválóbb operadirigense. Kitüntetése egv életmű rangját-értékét emeli fénybe. S huncut biztatás egyszersmind: hetvenöt éve ide vagy oda, változatlanul számítunk rá. N. I. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A XV. pedagógiai nyári egyetem, az MTA Biológiai Központjában. A fotóklubok 14. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10 —18 óráig. XfJ. Fazekas Lajos népi Iparművész nádudvari fekete cserepeinek kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10—18 óráig. Iparművészeti VlT-pályázati kiállítás a Gulácsy Lajos Teremben, na. ponta fél 10—18 óra között. Béke, ifjúság című kiállítás a VIT alkalmából, fiatal amatőr alkotók festményeiből, grafikáiból, szobraiból, Iparművészeti munkáiból a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10—18 óra között. Dón néptánctábor, Vedress István Kollégium. Cttörő néptnnetábor, Csongrád megyei tanács diákotthona. Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása az algyői Ady Endre Művelődési Házban, naponta 10—12 és 18—22 óra között. Népi hangszerek kiállítása Tápén, a Juhász Gyula Művelődési Házban, naponta 15 és 19 óra között. Formálni a pedagógiai szemléletet Tűi vannak a „félidőn" a TIT XV. pedagógiai nyárt egyetemének hallgatói, szervezői. Elhangzott a tizennyolc előadásnak több mint a fele. Az idei résztvevők a rendszerszemlélet is pedagógia témakörben hallgatnak elméleti előadásokat és gyakorlati tapasztalatokat összefoglaló beszámolókat. Kovács Ambrus, a nagykőrösi Petőfi általános iskola pedagógusa nem először vett részt a szegedi továbbképző kurzuson. — Itt végeztem az egyetemen pedagógia—pszichológia szakon, itt jegyeztem el magam véglegesen a pedagógiával. Tizenegyedik éve vagyok visszatérő hallgatója a szegedi pedagógiai nyári egyetemnek. Számomra ez jelenti a rendszeres továbbképzést, a lépéstartást. Az idei téma, a pedagógia rendszerszemléletű vizsgálata, meglehetősen új. Ezt az alakuló szemléletet is meg kell próbálni alkalmazni a pedagógia gyakorlatában. A nagyon színvonalas programban legnagyobb élményem a 80 éves Gegesi Kiss Pál akadémikus nagyszerű előadása. Kádárni dr. Fülöp Judit, az Országos Pedagógiai Intézet főelőadója tartotta tegnap, szerdán, az egyik előadást Pedagógiai taxonómiák rendszerszemléletű továbbfejlesztésének lehetőségei címmel. — Ez a nyári egyetem nagyszerűen egyesíti a konferenciajelleget és a továbbképző formát. így válik lehetővé, hogy az előadó személyesebben, ugyanakkor felelősségteljesebben szóljon kutatási területéről. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hallgatók a részvételért fizetnek. Ez a tény előadó és a hallgató számára is nagyobb kötelezettséget és felelősséget Jelent. Előadásomban azt a kérdéskört feszegetem, hogyan épül föl a tudás-struktúra. Tíz éve foglalkozom a teljesitmény értékelésével. Problémáim kapcsolatosak a mérés, az értékelés elméletével. Ebben van segítségemre a rendszerszemlélet, mely a tudást mint nyitott és fejlődő rendszert vizsgálja, s ennek törvényszerűségeit keresi. A nyári egyetem igazgatója, dr. Ágoston György, a neveléstudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár így értékeli az eddigi tapasztalatokat, — A XV. pedagógiai nyári egyetem mostani témája elsősorban a pedagógia vezető kádereit vonzotta. Kétszázhúsz hallgató nagy része művelődési osztályok vezetője, munkatársa, továbbképzés) intézetek dolgozója, iskolaigazgató. Éppen ezért sok szó esik a vezetés és szervezés kérdéseiről is. A tapasztalatok azt bizonyítják — túl a kurzus felén —, hogy a témaválasztás sikeres volt. Az előadások színvonala és visszhangja Igazolta, hogy a pedagógia rendszerszemléleti megközelítése fontos és lényeges téma, alkalmas arra, hogy a jelenlevőkben új szemléletmódot alakítson, új megközelítésben világítsa meg a pedagógia, a közoktatás problémáit. A rendszerszemléleti megközelítés nem vadonatúj. Sok kiváló pedagógus gyakran ösztönösen alkalmazta is a rendszerszemlélet módszereit, itt most tudatosult bennük, széleset ett horizontjuk, új összefüggésekre látnak rá. Az előadások színvonalát biztosította, hogy e téma legjobb szakembereit tudtuk megnyerni. Külön kiemelném Gegesi Kiss Pál akadémikus előadását, aki életműve summájának nevezte itteni előadását. Azt mondta: átadok mindent, amit az emberről tudok. Az előadások jelentős részében nagy hatással ötvöződött a modern szemléletmód és a hitvallásszerű előadás. Szerencsésen kapcsolódott öszsze elmélet és gyakorlat is. Az elméleti kérdések mellett demonstráltuk a legjobb gyakorlati megvalósításokat is. Így került a hallgatók elé egy megye közoktatásügyi vezetésének modellje. Ei kell mondani, hogy az idén kevesebben voltak mint tavaly, a pedagógusok még nem érezték elég sajátjuknak a témát. Ez két tanulság levonására késztet. Az egyik, hogy a jövőben sem mondhatunk te az ilyen újszerű és merésznek tűnő témákról, de azt sem feledhetjük, hogy jobb propagandára és szervező munkára van szükség. T.L. Módosult a szereposztás Az előkészületek utolsó fázisában, hogy a Dóm téren főpróbákat tartanak már, a szabadtéri játékok Irodáján, tegnap, sajtótájékoztatón számolt be a legfrissebb hírekről Horváth Mihály, a Játékok igazgatója. Mint köztudomású, a 20. évadjához érkezett fesztiválon szombaton este Erkel Hunyadi László című operájával nyitnak, másnap kerül színre, a Játékok történetéHúszéves a szabadtéri A rakparti épületet ebben az évben díszítette fel Makrisz Agamemnon alkotása, azóta otthonos csengésű Sellő-ház. A Táncsics üdülőhajó nevének változásáról döntött a tanács, a Szőke Tisza a nyári évad vendégművészeinek kedvenc fürdő-, napozó- és beszélgetőhelye — máig. Csak a szállodájával vagyunk szegényebbek, és persze „szúnyogmentes Tisza-partról" sem beszélhetünk, mint a hajónyitás krónikása tehette. Mikszáth szobrát avatták a Móraparkban, Gobbi Hilda pedig a János vitéz próbaszüneteiben lappangó Tömörkénykéziratok után kutatott, kiegészítendő a gyűjteményét — talán sikerrel. Az 1981-es nyitáskor megkoszorúzták Erkel szobrát — amint ezt az idén is tervezik. Akkor is jubileum alkalmából: száz évvel azelőtt született a Bánk. Ezt az Erkel-operát először iktatták a szabadtéri programba. A Hunyadi mellé természetesen, amelynek felújításáról elragadtatással beszéltek, a korábbiakhoz hasonlítva Írták: „...drámaibbá, forróbb atmoszférájúvá vált, hatása fokozódott, mélyebb és intenzivebb élményt nyújtott". Az újszerűséget mégis leginkább a két új szereplő teljesítménye jelentette. A Bánk bán címszerepével „elfoglalt" Simdndy helyett llosfalvy Róbert énekelte Hunyadi Lászlót, minthogy nem is először (amikor az Operaházhoz került, ebben a szerepben mutatkozott be), minthogy kitűnően, és talán mert tudták, vásárhelyi születésű — nagy sikerrel. Nemkülönben az Orosz Júlia szerepkörét átvevő Ágai Karola. A Bánk-bemutató körül persze gyűrűzött a vita (akkoriban talán még nem egészen l'art pour l'art), hogy tudniillik Idevaló, vagy nem Az előadás igazolta a hívőket. és Nádasdy Kálmán szavaiban sincs okunk kételkedni: „...a mű legjellegzetesebb vonásai a szabadtéri előadásban sokkal jobban és nagyobb hatással érvényesültek, mint a zárt színházakban". A szakemberek úgy tudták, hogy az opera első bemutatóján ugyanazon a „héthúrú violán" játszották a második felvonás BánkMelinda jelenetének szólamát, mint ezen az első szabadtéri bemutatón — Perényi Pál, a szegedi zenekar tagja, ö maga kérte-hozta az Operaházból, legyen meg a hűség az eredeti partitúra hangszereléséhez. És fölcsendült az 1729-ben készüli viola d'amour hangja ... Békés András a két évvel korábbi színiévadban az Ivah Szuszanyint rendezte a szegedi színházbari, ezen a nyáron a János vitézt, a téren. A még főiskolás Andor Éva (a rádiós Misim bácsi már akkor is népszerű levelesládáját hűségesen nyitogató Evike) szép hangú lluska volt, Oszvald Gyula a címszereplő, Németh Marika a francia királylány, a király Bilicsi Tivadar. Kátay Endre Csillagászként „duh1 őrrel dolgozott", aki futóbajnokot megszégyenítve röpült helyette a színpadról az egyetemi épület tetején zajló csatába, nem riadva az ágyúk torkolattüzétől sem. Galina Ulanova akkor másodszor járt Szegeden; a Hóvirág sikerében nagy része volt tanítványának, Marina Kondratyevának. aki Katyerina szerepét táncolta az egyik bemutatón. Mert tulajdonképp kettő volt, Prokofjev müvét ugyanis kettős szereposztásban mutatta be a moszkvai Nagyszínház világhírű balettegyüttese. A Tragédia-felújítást az egyik estén Máthé Erzsi mentette meg, Lukács Margit helyett, akinek a bokája rándult, ő is lázasan ugrott be. Az Évák találkozásai folytatódtak, amikor Tőkés Anna jött látogatóba. Különösen sok szegedi művész szerepeit az akkori dél-alföldi tárlaton; a több' kiállítás egyikén 140 eb vol' a főszereplő, és állítólag egy mindössze 12 hónapos komondor a „legnagyobb kutya". Jubilált a maratoni Szalay Béla országos csúcsot futott. A Magyar Automobil Klub szabadtéri autőstúrát szervezette, , ben először, nemzeti drámánk, Katona Bánk bánja. A nyitányról szólva a Játékok Igazgatója elmondta, a szabadtérin ezután ls kiemelkedő szerepet szánnak nemzeti kultúránk kimagasló értékelnek, nem holmi repertoárszürke felújításokkal, hanem lehetőleg új elképzelések szerint, új közreműködőkkel. Az idei nyár közvetlenül is idézi a húsz évvel előttit, hiszen a Hunyadi mellett bemutatják a János vitézt, föllép a Magyar Állami Népi Együttes, sőt a szegedi fesztivál első vendégegyüttese, a moszkvai Sztanylszlavszklj és Nyemlrovícs-Dancsenko színház balettje. — Reméljük — hangoztatta Horváth Mihály — Katona Bánkja oly szervesen illeszkedik rnajd a játéknaptárba, mint az operai vál« tozata vagy Az ember tragédiája, a Háry János, a Hunyadi László stb. Sőt, a jövőben bővíteni is szeretnénk ezt a repertoárt, elsősorban a kortárs magyar művészet kiemelkedő alkotásaival, akár átdolgozások árán avagy eredeti müveitkel. A szombat esti menetrendet úgy tervezik, hogy fél 8-tól megkoszorúzzák Erkel Ferenc szobrát a panteonban, 8 órakor elhangzik a Himnusz, majd kezdetét veszi a Hunyadi László előadása. Az első szünetben ava1ják föl Tari Jánosnak, a felújított szabadtéri játékok korán elhunyt első igazgatójának domborművé.t (Kalmár Márton szobrászművész alkotását) a színpad alatti társalgó bejáratánál. A vasárnapi bemutatón, Katona drámájában, néhány művész megbetegedése miatt változik az eredeti szereposztás. Már korábban nyilvánosságra Jutott, hogy Béres Ilona balesete miatt Melinda: Molnár Piroska. Így Molnár Piroska eredeti szerepét, Izidorát, a még főiskolás Molnár Zsuzsanna Játssza Mtkhál bán — Paláncz Ferenc betegsége miatt — Ncmethy Ferenc, a Madách Színház művésze lesz. Minthogy a Bánk bán először szerepel a Játékokon, a vasárnapi premier előtt Katona József szobrát is megkoszorúzzák a Dóm téri panteonban. hu L