Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-19 / 168. szám

Szerda, 1978. július 19. Kádár János látogatása az Óbuda Termelőszövetkezetben (Folytatás az 1. oldalról.) dekében az eddiginél jobb ösztönzési formákat vezetnek be. A szövetkezet életében, eredményei javulásában nagy szerepet játszanak a kommu­nisták: a több mint 400 párttag — a tömegszerveze­ti aktivistákkal együtt — példásan helytáll a munká­ban. A tájékoztatóban elhang­zottakat szemléltette a közös gazdaság múltjáról és jele­néről készült mintegy 40 perces film is, amelyet leve­títettek a házigazdák Kádár Jánosnak és a többi vendég­nek. A Sfizponti Bizottság első titkára ezután fölkeres­te a tsz pünkösdfürdői nö­vényházát. az ország egyik legnagyobb ilyen létesítmé­nyét. Gerbár József fóker­tész és Paksi Zsuzsanna ker­tészeti főmérnök mutatta be n 45 000 négyzetméteres nö­vényházat, a hatalmas virá­goskertet, ahol a dolgozók­nak mintegy 80 százaléka nő. Azt tervezik, hogy az idén 1,5 millió szál szegfút es 12 millió szegfúdugványt nevelnek — a tudomány leg­újabb eszközeinek alkalma­zásával. A korszerű fölszere­lések között megtalálható például a számítógéppel ve­zérelt „nővényápoló", amely megadott program szerint biztosítja egyebek között a virágok locsolását és a nö­vényház szellőztetését Kádár Jánost közvetlen szavakkal, meleg szeretettel üdvözölték a növényházban dolgozó lá­nyok és asszonyok. A Köz­ponti Bizottság első titkára a látogatás emlékére Üdvözlő sorokat írt a többszörösen kitüntetett „Vörösmarty" kertészeti brigád naplójába. Ellátogatott Kádár János a termelőszövetkezet budaka­lászi növényházába is, ahol hat hektáron fedett terüle­ten a primőr zöldségeket ter­mesztik. A zöldségprogram keretében, a gazdaság saját kivitelezésében épül a hatal­mas növényház, ahol 2,5 hektáron dísznövényt, 3,5 hektáron pedig paprikát, pa­radicsomot, uborkát és zöld­ségpalántát termesztenek. Géhl Gábor kertészeti fő­mérnök és Gábor Árpád, a tsz építési fóágazatának ve­zetője kalauzolta a vendége­ket a bő termést ígérő, nagy szakértelemmel nevelt nö­vénysorok között. Bemutat­ták azokat a paradicjo^i­fákat ls, amelyek tövenként 10—12 kilós termést adnak. A nagyszerű eredményt az úgynevezett tőzegzsákos ter­melési technológiával érik el, amelyet hazánkban ma még egyedül itt alkalmaznak. Kádár János a Központi Bizottság nevében meleg sza­vakkal gratulált a tsz veze­tőinek és tagságának ered­ményes munkájához. Hang­súlyozta, hogy a Központi Bizottság határozatai világo­san megfogalmazzak gazda­ságpolitikai és agrárpolitikai eéljainkat. Támogatjuk a megfelelő érdekeltségi vi­szonyok megteremtésére irá­nyuló törekvéseket. Ösztö­nözzük a termelőszövetkeze­teket, így az Óbuda Tsz-t is a hatékonyabb, gazdaságo­sabb termelőmunkára. He­lyeseljük a szocialista bére­zés elveinek erőteljesebb ér­vényesítését: az egyén, a kollektíva, ha jól dolgozik, élvezze munkája hasznát. Aki pedig nem dolgozik ren­desen, érezze is ennek kö­vetkezményeit. A Központi Bizottság első titkára hozzá­tette: törekvéseink, politi­kánk iránya világos. A ta­pasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a Központi Bizottság ós a dolgozó embe­rek, köztük a szövetkezeti gazdák elképzelései, szándé­kai és céljai azonosak. A jövő e tsz kollektívájá­nak is további szép fejlődést ígér, erre is utalva írta Ká­dár János a közös gazdaság emlékkönyvébe: „céltudatos munkájuk saját maguk, csa­ládjuk, népünk, a szocialista haza javát, boldogulását szol­gálja." A látogatás végén a Központi Bizottság első tit­kára további sikereket kí­vánva veti búcsúi vendéglá­tóitól. Székelyföldi fürdők *• r Irta: dr. Ábrahám Ambrus Kádár János fogadta Harrimant Kádár Jéwös. az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székhá­zába^ fogadta a hazánkban tartózkodó Averell Harriman egyesült államokbeli politi­kust, New York állam volt kormányzóját. A szívélyes légkörű talál­kozón jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, Eszter­gályos Ferenc, hazánk wa­shingtoni nagykövete és Phi­lip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. (MTI) Megkezdődött az DESZ csúcsértekezlete • Khartoum (MTI) Megérkeztek a küldöttsé­gek Khartoumba, az Afrikai Egységszervezet kedden este megnyílt állam- és kormány­főt értekezletére. A szudáni fővárosban tartózkodik töb­bek között Agostinho Neto angolai, Samora Moises Ma­ciiéi mozambiki, Mobutu Sese Seko zaire-i, Julius Nyerere tanzániai elnök. Joshua Nko­mo után megérkezett a zim­babwei hazafias front másik társelnöke, Róbert Muga­be is. Róbert Mugabe, a Zimbab­we Hazafias Front társelnö­ke, aki a mozambiki küldött, seggel együtt érkezett, kije­lentette: ez az év sorsdöntő lesz és a zimbabwei nép teljes győzelmével fog vég­ződni. Mugabe hangsúlyozta, hogy az Ian Smith és a há­rom megalkuvó helyi afrikai vezető közötti megállapodás miatt szenved késést Zim­babwében a többségi uralom megvalósítású. Kürt Waldheim ENSZ-fő­titkár kedden, damaszkuszi tárgyalásainak befejeztével, Khartoumba utazott, ahol részt vesz az Afrikai Egység­szervezet (AESZ) csúcsérte­kezletének megnyitóján. A szíriül fővárosba érke­zett kedden Huurl Bumedlen algériai elnök is. Megérkezé­se után nyomban tárgyaló­asztalhoz ült vendéglátójával, Hafez Asszad szíriai állam­fővel. Bumedlen rövid da­maszkuszi tartózkodása után ugyancsak a szudáni Khar­toumba, az A ESZ-csúcsra utazik. Anvar Szadat egyip­tomi állumfő kedden szintén elutazott a szudáni fővárosba. Az AESZ-nek 49 tagállama van. Egy tagállamot, a Co­more-szigeteket kizárták a csúcsértekezlet munkájából, mivel az ország jelenlegi kor­mányzata májusban zsoido; sok segítségével ragadta ma­gához a hatalmat. A szokásos évi csúcsérte­kezletet Gaafar Nimeri, a vendéglátó ország államfője, az AESZ soros elnöke nyi­totta meg. A megnyitás napján felszó­lalt még a következő csúcs­értekezlet házigazdája. Libé­ria elnöke, Wiiiiam Tolbert. valamint Seyni Kountché, a nigéri legfelsőbb katonai ta­nács elnöke, és Róbert Mu­gabe, a Zimbabwe Hazafias Front egyik társelnöke. RÁOIÚTIIIX RÉSZVÉTTÁVIRAT Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban fejezte ki részvétét az SZKP Központi Bizottságának F. D. Kulakov. a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára elhunyta alkalmából. FUKUDA BELGIUMBAN Takeo Fukuda japén mi­niszterelnök kedden hivatalos látogatásra Brüsszelbe érke­zett. Alig 24 órás látogatása során tárgyalást folytat a belga kormánnyal és az euró­pai közösségek bizottságával. 8 A Mohos déli oldala • mellett jelzett út ha­lad, amely később keleti irányba térve, Csík és Há­romszék határán egy-két ge­rincen átkanyarodva kb. 2 óra alatt a háromszékmegyei Büdös-barlanghoz vezet. A Büdös-barlang szénsavas és kénhidrogénes barlang, amely a maga nemében ta­lán az egész világon egye­dülálló. 1052 m magasan fek­szik, a Büdös-hegy oldalá­ban, nem messze a csúcstól. Amint a Szent Anna-tó felő­li vagy a könnyebb. Tusnád község irányából vezető úton a Büdös-hegy csúcsához kö­zeledünk, már messziről érezzük a kénszagot, mely mindig erősebb lesz, mert felfelé haladva erősen köze­leg a barlang. A Büdös-barlang eredeti­leg nem volt egyéb, mint egy szabálytalan sziklaodu. me­lyet később elláttak ajtóval, s az ajtóra zárt is tettek, mert sok ember vesztette benne életét, vagy azért, mert akarta, vagy anélkül, hogy akarta volna. Az ajtót a tulajdonos, a báró Apor család csináltatta, amely ké­sőbb a barlangot meg is na­gyíttatta, oldalát faragott kövekkel rakatta ki, s hogy a járókelők benne le is ül­hessenek, padokkal látta el. A világháború után elpusz­tult a zár és az ajtó, úgy­hogy bárki szabadon járha­tott be a barlangba gyógyul­ni, vagy esetleg akarva a biztos halált keresni. Mert gyógyhatás és természeti ritkasága mellett az öngyil­kosjelölteknek is kedvenc helye volt ez a barlang, amely bizonyos magasságig mindig tele van gázzal. A gáz fő tömege a szénsav, ki­sebb része kénhidrogén. A gáz beszívása halálos. Nagy komolyság, nagy fegyelme­zettség ós önuralom kell, hogy kísérje a belépőt, mert egy meggondolatlan pillanat, egy lélegzetvétel és vége. Igaz, hogy a lélegzetvétel után esetleg mesterséges lé­legzéssel még életre lehetne kelteni az elalélt embert, azonban ez is veszedelmes, mert aki utána hajol, szin­tén halál fia lehet. Méhely Lajostól hallottam, hogy egy kézdivásárhelyi úriasszony leányával vasárnap délután kikocsikézott, hogy megnézze a barlangot. A kocsis lent­maradt a torjai országúton, amelyen Torja felől vagy Bükkszád felől járművel is könnyen el lehet jutni a barlang környékére, az asz­szony pedig leányával együtt felment a barlanghoz. Amint a barlangba léptek, az anya lehajolt, lélegzetet vett és összeesett. A leány nyomban utánahajolt, hogy felemelje, ő is lélegzetet vett, és any­jára esett. A kocsis várta lent úrnőit, s mikor már ké­sőre Járt az Idő, ő is a bar­langhoz szaladt. Mikor a borzalmas látvány szemébe tűnt, fel akarta emelni gaz­dáit, lehajolt és neki is vé­ge volt. Sokan keresték fel a barlangot a csalódott sze­relmesek közül is, mert a barlangban könnyű és gyors az elmúlás. Hogy milyen magasan van a gáz a bar­langban, azt a falra lerakódó sárga kénes bevonat mutatja. Ajánlatos gyufát vinni, és ezzel kikémlelni, hogy meny­nyire ér fel a gáz. A barlangot a benne ész­lelt gyógyulások tették kü­lönösen híressé. Sok tapasz­talat igazolta, hogy a csúzos bántalmak, izombénulások, ideggyökér-gyulladások ben­ne hamarosan javultak, nem­különben a szembajok is, ha a beteg szemét — lélegzetét visszafojtva — hosszabb-rö­videbb ideig a gázfürdőben tartotta. Ha valahol, akkor a torjai Büdös-barlangban é—i az ember a biblia sza­vait: „Locus terrlbllls iste." Valóban rettenetes ez a hely. Ábrázatát körüllengi a múlt s az elmúlás szelleme, de ta­nítómester. s a gőgös ember számára vétó és mementó. Ha a barlangtól leeresz­kedünk a Bükkszádból Tor­jára vezető műút mellé, elénk tárul Bálványosfüred, a régi híres fürdő. Az első világháború elölt hatalmas, kényelmes, modern szállodá­ján kívül az út mentén több kisebb-nagyobb tűrhe­tő szállás volt felállítva, ahol a bővizű szénsavas és kony­hasós források üdítő vizé­ben gyógyulást talált a kör­nyékről ide zarándoklók ha­talmas serege. Gyógyforrá­sai közül nevezetesebbek a „Fidells-forrás" és a „Ká­roly-forrás." A Fidelis. mint Hankó írja, sok konyhasót, vasat, brómot és szabad szénsavat tartalmaz, összeté­telében nagyon közel áll a kissingeni Rákóczi-forráshoz. A Károly-forrás ugyancsak Hankó szerint a legkiválóbb savanyú vizek közé tartozik. Újabban tüdőbeteg-szanató­riumot csináltak a szállodá­ból. s a fürdőtelepet teljesen elhanyagolták. Az elhagya­tottság s a pusztulás hangjai szólottak hozzám, mikor né­hány esztendővel ezelőtt a tüdőbeteg-szanatóriumot messzire elkerülve, jártam ezt a csodás tájékot. Ma is­mét ébredez a vidék, a jövő méhében alakul a gyógytelep és formálódik az elragadó környezet arca. Ha az említett műút me­rész szerpentinjein lefelé ereszkedünk, nemsokára el­érjük a Bálványos-patakot, s ha arccal a víz mentébe állunk, balkézfelől egy fél­oldalt kopasz kúp kellő te­tején elénk tűnik Bálványos vára. Ezzel szemben lomb­sátorba zárva, zsindelyes há­zaival jelentkezik Csiszár­fürdő, a színes, szénsavas és timsós vizeknek sokaságában egyedülálló, bájos, kedves és egyszerű telep. Itt nincs fényűzés, s a kényeleimért is el lehet a szomszédba men­ni, azonban a kávébarna, csokoládé, zöld, smaragd éa mindenféle 6zínben felbugyo­gó szénsavas források, a ki­sebb-nagyobb szénsavas bar­langok, illetőleg gödrök, a fejünk fölé hajló zamatos, üde lombok, az illatos virág­S7. nyeg az erdei tisztásokon, a mélységes csend: gyógy­szer, vigasz, erő és bízoda­lom. Akit útja elvezet e ked­ves tájra, ne kerülje el Csi­szár-fürdőt, mert itt még a» ősi formák tekintenek fe­lénk, a csodás nagy termé­szetből. Ha balra felnézünk a Bál­ványos-tetőre, szakadozó sziklafalaival, kinyújtott kar módjára légben lógó geren­dáival lenéz reánk a Bálvá­nyos vára. Ó, hogy vert a szívem, s ujjongott a lelkem, mikor először megláttam! Milyen meleget éreztem, ott bent valahol, mikor a meg­mászhatatlannak hitt mere­deken. melyet Orbán Balázs még lemenetelre sem ajánl senkinek, egyenesen felka­paszkodva ódon kövei fölött végigjárkált fürkésző tekin­tetem. Eredetére, történetére sűrű fátyolt borít a múlt, de él u lelke, a lélek beszél, s aki hallja, megérti azt. Sasfé­szek. bevehetetlen fellegvár volt valamikor ez a kemény, büszke rorh. ahol utoljára gyúlt ki az áldozati tűz, s utoljára szállt fel a hódolat Hadúr hatalma felé. (Vége.) Hazaérkezett Irakból a magyar küldöttség A köztársaság kikiáltásá­nak 20. és az 1968. Július 17-1 forradalom 10. évfordulójá­nak alkalmából rendezett iraki ünnepségeken részt vett magyar küldöttség kedden hazaérkezett. Rácz Pált, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, külügyminiszté­riumi államtitkárt fogadta Ahmed Hasszán Al-Bakr, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) regionális ve­zetőségének főtitkárhelyet­tese, az Iraki Köztársaság elnöke is. Gazdasági növekedés és egyensúly A gazdasági növekedés egyike azoknak a kér­déseknek, amelyek a figyelem homlokterében állnak. Ez természetes is, hiszen a növekedés teremti meg azokat az alapokat, amelyek lehe­tővé teszik a társadalom fejlődését. Az újrater­melés bővülésének ütemétől függ nagyrészt a la­kosság életszínvonalának emelkedése. A gazda, sági növekedés a gazdasági fejlődés legkéz­zelfoghatóbb eleme, egyik számszerű kifejezője, a szükségletek magasabb szintű kielégítésének feltétele. Nyilvánvaló ezért, hogy a gazdaságI növekedés ü.cme a gazdaságpolitika stratégiai kérdései közé tartozik, lényegét tekintve első­rendű politikai és gazdasági ügy. Átfogóan a nemzeti jövedelem növekedésével jellemezhető. Ez mutatja legjobban, hogy az adott gazdaságban milyen mértékben bővüt az előállított termékek és anyagi jellegű szolgálta­tások mennyisége és utal a minőségükben bekö­vetkezett változásokra is. A szocialisla gazdaság fejlődésének a növeke­dés egyik legfontosabb, de nem egyetlen ténye­zője. A növekedés nem kizárólagosan mennyiségi kategória, hanem a gazdaság különböző oldalai fellődésének, ga-dasági munkánk együttes hatás­fokának kifejezője. A növekedéssel egy Időben, párhuzamosan biz­tosítani kell a termelés és a szükségletek közötti összhangot, hiszen az olyan „növekedés", amely eladhatatlan termékekben, növekvő készletekben testesül meg. nem szolgálja valójában a társa­dalmi célt. Az újratermelés eredményességének másik alapvető feltétele tehát, hogy a termelés különböző ágai, ágazatai, az újratermelés egyes mozzanatai (termelés, elosztás, forgalom, fogyasz­tás) között olyan arányok jöjjenek létre, ame­lyek biztosítják az újratermelési folyamat foly­tonosságát. Az ilyen arányok megvalósulása le­hetővé teszi, hogy a népgazdaság ágai és ténye­zőt egymásnak megfeleljenek, egymással össz­hangban működjenek, vagyis egymással egyen­súlyba kerüljenek. A társadalmi terméket tehát a kielégítésre váró társadalmi szükségletnek megfelelő terjedelemben és Összetételben kell elő­állítani. Ez a piaci egyensúlyban ls kifejezésre jut. Az adott, időszakban létrejövő piaci egyen­súly — amely a kereslet és a kínélat összhang­jában jelentkezik — önmagában nem mutatja a népgazdasági arányosságot, de elkerülhetetlen megjelenési formája ennek. A gazdasági növekedés szocialista elméletének és a gazdaságpolitikai gyakorlatnak egyik fő problémája a növekedési ütem és az egyensúlyi feltételek összhangjának biztosítása. A gyors gaz. dasági növekedés csak akkor szolgálja jól a tár­sadalom céljait, ha biztosítja az újratermelés arányosságát, ha a növekedés során az előálló új feltételek mellett, folyamatosan megvalósul az újratermelés különböző mozzanatai és ágai közti egyensúly. A felszabadulás óta eltelt több mint három évtized alatt gazdasági növekedésünk töretlen volt. Megvalósítottuk a szocialista iparosítást, létrehoztuk a szocialista nagyüzemi mezőgazda­ságot. A nemzeti jövedelem több mint ötszörö­sére, az ipari termelés 12-szeresére növekedett. A mezőgazdaság rohamosan csökkenő létszámmal és több mint 10 százalékkal kisebb földterületen ma mintegy kétszer annyit termel, mint az 1950-es években. Az egy főre jutó fogyasztás há­romszorosára emelkedett. Felépítettünk 1.7 mil­lió lakást. Csökkentettük a munkaidőt. Állampol­gári joggá tettük az egészségügyi ellátást, álta­lánossá vált a társadalombiztosítás. Gazdasági fejlődésünk fontos tényezője volt, hogy fokozó­dott a magyar népgazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba. Az ország kül­kereskedelmi forgalma 1950-hez képest csaknem tizenötszörösére növekedett. Az 1960-as évek végén fejlődésünk belső és külső feltételei jelentős mértékben megváltoz­tak. A magyar gazdaság a fejlődés eredménye­ként közepesen fejlett gazdasággá vált. ami egyúttal azt is jelentette, hogy szükségessé vált az Intenzív fejlődésre való áttérés. Kimerültek az extenzív növekedés forrásai, ettől az időtől fogva már nem rendelkezünk számottevő mun­kaerő-tartalékokkal, nincsenek jelentős nyers­anyagtartalékaink sem, mindez együttesen szük­ségessé tette az intenzív növekedést. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi feltételei . alapvetően három témakör köré csoportosítha­tók: 1. A teljes foglalkoztatottság olyan szintje ala­kult ki, hogy csak a termelékenység növelése le­het az alapja a gazdasági növekedésnek. A ter­melés új munkaerő bevonásával már nem növel­4

Next

/
Thumbnails
Contents