Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-19 / 168. szám

6 Szerda, 1978. július 11: Nyári gáztároló Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kardoskúti gázüzemében százötvenmillió forintos beruházási költséggel új kompresszorállomás épült A berendezésnek az a feladata, hogy a nyári hónapokban termelt földgáz egy részét visszasajtolja a föld alatti tárolóba. Az így „megtakarított" földgázkészletet a téli hónapokban használják feL A képem a kompresszorállomás. Komokháberű — A termelés csak ezen. — Mikor lesz új vedersoros kotró? — Jövő év végén. Talán. — Akkor újra lesz a szeSörgondok Szegeden A rádiókabaré egyik mű- sörellátása vitathatatlanul fej- mű, ha nincs, ak! a sört felsorában arról faggatták a lődött az elmúlt néhány év és lerakja, s a nehéz, két műSöripari Vállalatok Tröszt- alatt, a helyzet azonban még szakos fizikai munkára kevés jének vezérigazgatóját, hogy mindig nem megnyugtató. A a vállalkozó. A kirendeltség milyen lesz nyáron a sör- Kőbányai Sörgyár szegedi most különféle módszerek seellátás. Az az időtől függ — kirendeltsége tavaly 51 ezer gítségével, hirdetések, röpcémondta a vezérigazgató —, hektóval több sört — közel dulák útján toborozza a rajó időben kevésnek, rossz 176 ezer hektót — tudott a kodómunkásokat. A létszám időben pedig soknak bizonyul vendéglátóipari és a kiske- feltöltésével némi javulás a sor. reskedelmi üzletek számára ugyan várható az ellátásban, A tréfásan hangzó mon- biztosítani, mint hat évvel de abban, hogy a gondok etelőtte. Ha a város lélekszá- töl megszűnnek, nem lehet A Kőbányai dat nem is olyan vicces, . , . , mert a valóságos helyzetet manak emelkedeset, az ide- remenykedni. jelzi A valóság pedig az, genforgalom fellendülését Sörgyár kapacitása tovább hogy az ország sörgyáraiból nézzük, a plusz 51 ezer hek- már nem bővíthető, s az orkikerülő ital közel sem fe- tó nem túl sok. Viszont, ha szág más sörgyárai nem gadezi a lakosság igényét Hogy a -.másik oldalt" vesszük fi- rantálják az egyenletes, kirossz időben elég — netán gyelembe, azt hogy a szegedi elégítő, választékban is meggQ^ is a göj. ^ még nem kirendeltség korszerűtlen fel- felelő ellátást. Az importsöbékíti meg azokat akik nyá- szereléssel, megcsappant rökkel sem könnyű a lakosri kánikulában jó időben alapterületen működik, sko- ság elégedetlenségét leszerelszeretnének felfrissülésként, moly munkaerőgondokkal ni, lévén, hogy ezek lényeszomjúságuk csillapítására küszködik, a fejlődés kielé- gesen drágábbak, s a hazai palackozott vagy csapolt sört gítőnek mondható. A sörfej- készítményektől különböző inni Márpedig a sör szezon- tő üzemben 54—56 ezer pa- fzük nem minden fogyasztó ja köztudottan a nyár — lackot töltenek meg naponta. ízlésével találkozik, akárcsak az üdítő italoké -, Ez januarban is elfogy, a hl- söreondok me2oldása el_ azon egyszerű oknál fogva, anyzo mennyiseget importbol ^ gjondtík me^ldáajlhnBV — emberek ilvenkor szármázó palackozott es hor- sororDan a söripar vanaia az «mDerek nyeri Kor - ,nótoiiák tok Trösztjének feladata. A Inkább megszomjaznak, mint M_ rádiókabaréban elhangzott hidegben, rossz időben ^^ tmeZl Íogy ke. —b°z . visszatérve, miSzegeden . hagyományos vés a sö sok g0ndot °íOzaz ®zeri"t,,a1 sor »raatl ^ény az tnnepi hetekkel kapcsolata. . h edi kirendelt. évszakkal a jo es rossz idosan minden nyáron jelentke- ^hez befutó" szállítmá- ,vel osszefuggesben vaítozi,kzik az ugyancsak hagyoma- k ^rítésére-. azaz a lenne egy megjegyzésünk —K^IA „ j " » Anélkül, hogy fel akarnank találni a spanyolviaszt, java— Rablás! Tiszta rablás, ha mindenki öt-öt vödörrel amit ezzel a vacak homok- elvinne? Aligha nézné végig kai csinálnak! Nyolcvan fo- így a víz szélén lábát lógatrint az ára, háromszáz, ami- va a békésen bámészkodó re kihozzák! atyafi az ő engedélyezte sza— Tönkreteszik a kisem- bad rablást, ö csak egyet bert! Mit dumálnak annyit tud: őrzi az úszóalkalmatos- gedi telepen kiadas... arról, hogy támogatni kell az ságot és hallgatja a Tisza- — Nem hiszem. A szegedi egyéni építkezést, ha ezzel parti csendet. Nincs homok. Molnár utcai telep megszűmeg agyonvágják? Akkor sincs, ha van! nik. — Most leálltunk az épí- ^ „ téssel. Nincs homok. Vagy, ha mégis akarom, hogy le- A Folyamszabályozó és Ka- Most van homoktelep, de gyen, dupláját fizetem érte. vicskotró (FOKA) Vállalat nincs homok, jövőre lenne Egyszerűen röhej, hogy Sze- szegedi kirendeltsége felelős homok, de nem lesz telep, geden nem lehet homokot az építkezéseknél nélkülözhe- Tanácsi határozat mondja ki, kapni! tetlen marosi homok kitér- hogy az új híd közelében Körülfognak a panaszosok, meléséért és eladásáért. Azért levő telepet fel kell számolni olyan a TÜZÉP-telep, mint a is, hogy Szegeden, ahová a 1980-ig, ami azt jelenti, hogy megbolygatott darázsfészek. Maros ingyen hozza, duplá- 1979-ig beszüntetik a homokMérges fullánkja van a sza- ját kell fizetni a vásárlónak tárolást és -eladást. Ezt a vaknak, a hangulat forrpon- minden köbméterért. Egyál- tervet az ócska gép miatt ton van. Ki gondolná, hogy talán, miért nem adnak? Fo- már alaposan túlteljesítették! egy ártatlannak látszó játék gadjuk el, a Tisza-parti ho- — Lesz-e egyáltalán Szegenyomán kitör a vihar? mokhegy tartalék, s fogadjuk den homokteiep és homok— Fogadjunk, hogy nem el azt is, hogy a DÉLÉP, eladás? tud törvényes úton szerezni amely ezrével építi lakásain- _ LeS2U A BoszorkánySzegeden öt vödör homokot! kat, nem szüntetheti be a szjgeten épülne — Itt torkollik a Maros, munkáját, csak azért, mert Hoz az eleget... nincs homok. Csakhogy... ~ Ks nem éPul? Fogadjunk ^ ** S " * kö^épüfeU^^ Fogadtunk, s még nem SfiSJJuFS Sa^t kivitelezőt' tudtam, mire. Elbuktam. mondja — Kérek fél köbméter ho- szállítási mokot. — Egynél kevesebbet nem azt tudunk. — Akkor egyet. — Nyolcvan forint. — A fuvar? — Makóról? — Szegedről. — Onnan nem lehet — Miért? — Mert nincs. nyosnak nevezhető gond: a megrendelőkhöz váló eljuttaközkedvelt italból soha nincs elég munkáskéz elég. Pedig sokan isszák - ^reSség Lűkös tart-' soljuk' a termeléskor a sórs fogyasztanának belőle töh. f^TeSdhltatlan a rak" ^asztás e„e ..természetbet is — csak a Dom teren gépesítése minden egyes rajzat vegyek figyelembe. elfogy általában 8-900 hek- aasf tózzel kell emelni ^ Ahhoz azonban> hogy rugaltó, a partfürdő napi igénye Kézzel KeU emein^s masan alkatalB2kodjanak a a kocsira tenni. A nyan sze- lakosság igényeihez, jelentős kánikulában általában 3 ezer palack. De felélénkül ilyenkor a vendéglők, a kiskereszonban legalább 13 gépkocsi- korszerűsítésekre, Szegeden a ra lenne szükség ahhoz, hogy kirendeltség bővítésére van kedelmi üzletek sorforgalma a sör a vendéglátóipari és a szükség. A gondok felsorais, a városba érkező vendégek mellett a helyi lakosság kiskereskedelmi üzletekbe kekoztatása mellett ideje lenne 0_ ,_ kimozdulni az „objektív . is jó vevő a sörre, sokan ott- rüljön, ezzel szemben jó, ha hézségek" fedezékéből, s mihoni fogyasztásra vásárolnak, kilenc kocsival tudnak dol- nél előbb megoldást találni. Szeged és a szegedi járás gozni. Mert hiába van jár- L. Zs. talán •tr -í „,, már két éven belül is megKapovits Gábor kezdődhetne a homokkirakás osztályvezető, és Szegeden... Ne folytassuk. Ezt olvashatjuk úgy is: két év 6em lesz elég ahhoz, hogy a szegedi és Szeged környéki építtetők és építő vállalatok ne Makóról szállítsák kétszeres árért a fontos építőanyagot, A pontosság kedvéért: Makón kívül Gyálaréten is van homokkiadás, ahol a makóihoz hasonló úszókotrós módszerrel termelik a homokot, zse- Gyálarét viszont február óta megközelíthetetlen. Onnan egy áttekintő számolás után is kiszámolta, hogy ha a vállalatnak az idén hátralevő tízezer köbméternyi homokot Szeged helyett Makóról kell hordania (mert hisz Szegeden csak akkor adnak, ha Makón szünetel a kiadás), akkor közel nyolcszázezer forintot „bukik" a DÉLÉP. .„ — A többletköltséget a — Akkor Makóról mennyi? beruházóra nem Iehet áthá_ — Kétszázhatvan forint rftani Ezt a dolgozók nyolcvan fillér béből húzza ki a FOKA. — És Szegedről? T . . . — Legalább százzal keve- , .Ko^a?f .Istvan- a FOKA eSY fuvaros 300 forintért sebb kirendeltsegvezetoje nem le- hozott ki tavaly egy köbmé" Nekem egyébként öt PŐü'k meg. ter 80 forintos homokot. (Öt vödörrel kéne... — Tudja, hogy szidják a viszont kocsistól, lovastól Hm, mit mondjak? Lop- vállalatot? traktor húzta ki a járhatatjon. ' — Tudom, és naponta ér- lan üton-) » zem a saját bőrömön. Torkig Magyarázhatnánk a bizoWá, vaSy°k vele: Ez kutyaszorító, nyítványt azzal az egyébként maHgr°SfoemeoPkhÍ;g a Sí " ™ -ak azt tudjuk, ^gte.en tannyeh hogy a le^M^kétezer hogy nincs homok Szegedem köbméter. Utóbb egy szak- - Sajnos csak ezt. Azt amire a központna£ ís oda ember mondja, tobb mint viszont csak kevesen, hogy keI1 figyeinie. mégsem nyunegyezer. Lezárt sorompó a gépe.nk rosszak Amíg godhatunk bele. hogy igajelzi, innen nincs homok- Szegeden adtunk homokot, zoIÓ m„„vará' tnW_t kiadás. Két ember üldögél a azért tudtunk, mert műkő- sok ezer vásárló lehorgonyzott uszályon, dött a vedersoros kotrónk, amelynek üresen rozsdásodó most viszont az nincs. Értéke m magyarázat — homok kap elevátor várja szállítmányát. hasztalan a nulla, megjavítani nem lehet. — Eladó ez a homokhegy? lik? — Nem. Tartalék. — Kinek? Minek? — A DÉLÉP-nek. Akkor nyúlnak hozzá, ha Makón nincs kiadás. — Kéne egy köbméter. — Írassa ki a TÜZÉP-nél. — Onnan Makóra adták a homok jegyet. Nekem csak öt vödör kéne... — Merítsen-.í Végül is nem merítek, mert eszembe jut, mi lenne, — Csak ezen a kotrón múkell nekik, persze nem Szegedről, öt vödörrel. És Igriczi Zsigmond Zöldségfogyasztás Helyünk a világban Európában az egy személy- Európában a legbőségesebb, re eső évi zöldségfogyasztás ahol eléri a 120—170 kilonagyon ingadozó. Dél- grammot, északon viszont nagyon alacsony, mindössze hető. a munkaerő-tartalékok lényegében kimerültek. A foglalkoztatottság meghaladja a lakosság 48 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik. Ugyanakkor a munkaerő-kihasználás meglehetősen alacsony, és a meglevő munkaerőt nem mindig ott foglalkoztatjuk, ahol ez népgazdasági szempontból a legcélszerűbb lenne. Vállalatokon belül viszonylag magasak a munkaerő-tartalékok, sok a felesleges állásidő, részben anyagellátási, szervezési hibák, részben laza munkafegyelem miatt. Alapvető feladat, hogy biztosítsuk a folyamatos munkavégzés technológiai és munkaszervezési feltételeit, a normák rendszeres karbantartását, a törvényes munkaidő fegyelmezett ledolgozását — amire a XI. kongresszus is rámutatott. 2. A termelés felfutásával párhuzamosan nem nőtt megfelelő mértékben a hatékonyság. A hatékonyság viszonylag alacsony színvonala alakult ki, különösen sok probléma van az eszközkihasználás terén. A termelés állóeszköz-igényessége és beruházás-igényessége nőtt, és ez tartós tendenciának ígérkezik. Az állóeszköz-igényesség kedvezőtlen alakulása alapvetően a technikai fejlődés jelenleg érvényesülő irányával, az infrastrukturális beruházások tartalmi változásával (korszerűbb közlekedés, nagyobb környezetvédelmi beruházások stb.) az energetikai bázis fejlesztésével, a tőkés relációból vásárolt gépek árának gyors növekedésével függnek össze. E tendenciák részbeni ellensúlyozására potenciális lehetőségekkel rendelkezünk: elsősorban a meglevő állóeszközök jobb kihasználásával, a beruházások kivitelezési idejének rövidítésével, anyag- és energiamegtakarításókat eredményező fejlesztéssel, a gazdaságban meglevő, a gazdasági fejlődést fékező jelentősebb strukturális aránytalanságok felszámolásával jelentős mértekben növelhetnénk az eszközök hatékonyságát. 3. A magyar gazdaságban végbemenő változásokkal egyidejűleg az utóbbi években a világpiacon is lényeges módosulások zajlottak le. Az energiahordozók, a fontosabb ipari és mezőgazdasági nyersanyagok, valamint a legkorszerűbb technikai berendezések, félkész termékek és alkatrészek árai jelentősen és tartósan emelkedtek. Leértékelődött mindazon termék, amely gyenge vagy közepes minőségű, nem korszerű, előállítása nem követel nagy szakképzettséget. Ez az árváltozás érzékenyen érintette gazdaságunkat. Importunk exportunkhoz képest viszonylagosan megdrágult, külkereskedelmi cserearányaink romlottak. Nem szocialista viszonylatú külkereskedelmünkben az árarányok mint. egy 21—23 százalékkal, szocialista kereskedelmünkben pedig mintegy 13—17 százalékkal romlottak 1972 és 1977 között. Azt a többletterhet, ami külgazdasági kapcsolatainkból gazdaságunkra hárul, csak sokoldalú, komplex külgazdasági és fejlesztési politikával lehet ellensúlyozni. A világgazdasági értékrendben bekövetkezett változás szükségessé teszi az azokhoz való aktív alkalmazkodást. A nyersanyag-behozataltól való növekvő függőség megköveteli, hogy hatékonyan és jó minőségben állítsuk elő a késztermékeket, hogy növeljük exportképességünket. A világpiaci helyzet változása, valamint gazdaságunk belső feltételrendszerének átalakulása megköveteli — mint ahogy azt az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata is hangsúlyozta —. hogy a meglevő erőforrásainkat az eddigieknél jobban használjuk ki, hogy a hozamok és a felhasznált erőforrások viszonya a jelenleginél kedvezőbb legyen Ez a feladat magában foglalja a munkatermelékenység növelését, az eszközhatékonyság, a beruházás hatékonyságának a növelését A fejlesztésben és a gazdálkodásban egyaránt minimalizálni kell a fajlagos ráfordításokat munkaerőben, anyagban, energiában, állóeszközökben, beruházásokban. Ugyanakkor törekedni kell a versenyképesség növelésére, termékeinknek a jelenlegi nehezebb értékesítési feltételek között is állniuk kell a versenyt, az összehasonlítás próbáját a konkurrencia termékeivel. Gazdaságpolitikánk célja, hogy a korábbinál nehezebb külső és belső feltételek között fenntartsa a gazdasági növekedés eddigi viszonylag magas ütemét és helyreállítsa a gazdasági egyensúlyt. Ez biztosítja, hogy pártunk életszín. vonal-politikájának célkitűzései maradéktalanul megvalósuljanak. Dr. Andrássy Adél 20—50 kilogramm, ugyanakkor Közép-Európában 60— 100 kilogramm körüli, Magyarországon 80—85 kilogramm, ami kevesebb a táplálkozás-élettanilag ideális mennyiségnél. Hazánkban a zöldségfogyasztás lassú ütemben emelkedik. A tartósított zöldségfélék fogyasztása alacsony, alig húsz százaléka a 80—85 kilónak. Ennek zöme is konzerv. A szárítmányok és a mélyhűtött termékek fogyasztása még mindig nagyon csekély. A zöldségfogyasztásunkban továbbra is az» idényjelleg dominál. A friss zöldség nagy részét — az összes 45 százalékát — a harmadik negyedévben fogyasztjuk. Igaz, a főidényen kívül meglehetősen szűkös a választék, jóval kisebb a piacra kerülő mennyiség. A továbbiakban a fóidényben a friss fogyasztás már nem növelhető számottevően. Ezért a tartósított zöldségfélék nagyobb arányú keresletére számíthatunk. Ugyanakkor el kell érni, hogy az idényen kívül is több friss zöldséget lehessen vásárolni.