Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-18 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! DÉL 68. évfolyam 167. szám 1978. július 18., kedd Ára: 80 fillér Lendületben Lázár György fogadta Harrimant Épül a déli átemelő Szombaton és vasárnap is dolgoztak a földeken A néhány napja tartó kedvező időt a környező mezőgazdasági üzemekben igyekeztek kihasználni. Szombaton és vasárnap sem szünetelt a munka. Szinte valamennyi gazdaságban nyújtott műszakban arat­tak, hogy az eddigi lema­radást némiképpen behoz­zák. Továbbra is lassította az aratás lendületét a nagy területeken megdőlt búza. A kombájnok csak egy irányból arathattak, ezért sok volt az üresjárat A föl­dön fekvő kalászok alatt a felázott talaj is lassabban szikkadt A nagy teljesít­ményű traktorok így tovább­ra is „inspekcióztak". A vi­zenyős, süppedős területe­ken sűrűn megrekedt kom­bájnokat a lánctalpasok szabadították ki. Röszkén, a Kossuth Ter­melőszövetkezetben 770 hek­tár az őszi búza vetésterü­lete. Eddig 250 hektárt si­került betakarítani. A hét végén hat kombájn dolgo­zott. összesen a két napon IX vagonnyit tudtak betaka­rítani. Kedvező körülmé­nyek között ezek a gépek 50—60 vagonnal is le tud­tak volna aratni. A még mindig felázott talaj mel­lett nehezíti az aratást a megdőlt gabonában gyorsan feltörő gaz. A kalászokat sok helyen a folyondár nőt­te be. Gyorsan érik a búza a szőregi határban. A Tisza— . Maros-Szög Termelőszövet­kezetben tizennyolc kombájn járja a búzatáblákat. Sze­ged egyik legnagyobb bú­zatermelő gazdaságában ed­dig 5X0 hektáron arattak le, az össz vetésterület egyne­gyedén. Szombaton és va­sárnap 120 vagon búza ke­rült a magtárakba. A ga­bonát folyamatosan szállít­ják a szegedi tárolóba. Kiskundorozsmán vasár­nap hat kombájn aratott a József Attila Termelőszö­vetkezet tábláiban. A hete­dik a háztáji gazdaságokban dolgozott Majdnem kétsé­gessé tette a vasárnapi mű­szakot az üzemanyaghiány. A „huszonnegyedik" órában érkezett meg a korábban megrendelt gázolaj. Péntek, szombat, vasár­nap az összvetésterület 20 százalékán — 120 hektáron — betakarították a búzát a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetke­zetben. A termés nagy ré­szét tisztítás után rögtön tovább szállították a ga­bonafelvásárló vállalathoz. Jó a búza víztartalma, 15 százalék Körüli. A kom­Molnár József felvétele Az őszi búzát aratják a deszki Maros Tsz-ben bájnok a nagyon vizenyős területeket azonban egyelő­re kénytelenek elkerülni. A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetben az el­múlt hét végén a tagi gaz­daságokban arattak a kom­bájnok. Nyolc SZK—4 és két F—512-es dolgozott. 930 hek­tárnyi az összterület, 220 hektár őszi árpát és 110 hektár őszi búzát már le­arattak. Betakarították az őszi ár­pát a balástyai Móra Fe­renc Termelőszövetkezetben. Most a búza került sorra. Az aratás után folyamato­san végzik a szalmabetaka­rítást. Jól haladnak a má­sodvetéssel is. A felszántott tarlóba elvetettek 50 hektár olajretket ós csalamádét, a háztáji gazdaságokban pedig teljes lendülettel vetik a tar­lóburgonyát. Hétfőn a Külügyminiszté­riumban megbeszéléseket folytatott Púja Frigyes kül­ügyminiszter és a meghívásá­ra hazánkban tartózkodó Averell Harriman, egyesült államokbeli politikus, New York állam volt kormányzó­ja. A megbeszélésen áttekin­tették Magyarország és az Egyesült Államok kapcsola­tait és a nemzetközi élet több fontos kérdését. A tárgyalást követően Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke az Országházban, hivatalában fogadta Averell Harrimant Ausztrál küldöttség Budapesten Az országgyűlés meghívá­sára hétfőn ausztrál parla­menti küldöttség érkezett hi­vatalos látogatásra Budapest­re. A delegációt KewinNew­man liberális párti képviselő, országos fejlesztési miniszter vezeti. A küldöttségben az ausztráliai államszövetség sze­nátusának és képviselőházá­nak munkás-, liberális- és agrárpárti tagjai kaptak he­lyet. Á vásárló érdekében Követendő példa az együttműködésre A vonaton ismerősöm büsz­kén mutatja szafariját. Di­cséri az anyagot, a szabást és lelkendezik a Skála áru­ház kollekcióin. A ruhát ott vette, de bizalmasan elárul­ja, a szafari Szeged mellől való, a Sándorfalvi Járási Ruházati és Szakipari Szö­vetkezet készítette. Aki a di­vatos holmikat kedveli, sok olyan öltözetet szeretne látni az üzletekben, mint amilyet ismerősöm visel. A divat pe­dig nagyon fontos tényező a ruházati iparban — fölösle­ges is bizonygatni. Bár néhány hónappal ez­előtt a belkereskedelmi tör­vény parlamenti vitájában felszólalók "éppen arra hívták fel a figyelmet, hogy az ipar és a kereskedelem jobban működjön együtt, mert még mindig nincs elegendő diva­Elutazott a DÍVSZ . delegációja Ülra kése a magyar kUitíőttsóg Ifjúságunk VIT-küldöttei hétfőn Gödöllőre utaztak. Az agrártudományi egyetemen három napon át előadásokon, csoportos foglalkozásokon, sok-sok dalt, táncot és sport­programot tartalmazó rendez­vényeken készülnek fel kül­detésük teljesítésére. A hétfői megnyitón jelén volt Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Köz-_ ponti Bizottság osztályveze­tője. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára köszöntötte a megjelenteket. Barabás Já­nos, a KISZ KB titkára a XI. VIT célját, a július 28-án megkezdődő béke- és barát­ságtalálkozó programját vá­(Folytatés • 2. oldalon.) tos ruházati cikk, különösen szabadidő-öltöny az üzletek­ben. Ügy látszik tehát, a di­vat a ruházati iparban nem mindenütt fontos szempont. A Sándorfalvi Ruházati és Szakipari Szövetkezetről mindent el lehetne mondani, csak azt nem, hogy a diva­tot figyelmen kívül hagyják. Példás a mozgékonyságuk, üzleti készségük, vállalkozó szellemük. Amiért erről a kis szövetkezetről híradást adok, az egy nagyon fontos kezde­ményezés. A sándorfalvi szövetkezet, a budakalászi Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat és a buda­pesti Skála áruház együtt­működési megállapodást kö­tött. A szövetkezet a buda­kalásziak anyagából a válto­zó divatnak megfelelő ruhá­zati cikkeket állítanak és a Skála értékesíti. Hogyan és miért született ez a megálla­podás? A sándorfalviak évek óta bérmunkát végeznek svájci, belga, svéd és nyugatnémet cégeknek. Farmert, szabad­idő-öltönyt, felsőruházati cik­ket nagy szériában szállíta­nak a nyugati megrendelők­nek. A bérmunka nemcsak valutát hozott, hanem kedve­ző hatással volt a szövetke­zet életére. Meggyorsult a műszaki fejlődés, három év alatt modern gépekkel tel­jesen kicserélték a régieket, a nyugati partnerektől olyan célgépeket kaptak, amelyek nélkülözhetetlenek a divatru­hák gyártásánál. Az új tech­nológiák meghonosításával nőtt a termelékenység, de ami a legfontosabb: megte­remtették Sándorfalván a ru­házati ipari termelés korsze­rű műszaki alapjait. A to­vábbi útról hadd beszéljen a vállalkozó kedvű szövetkezeti elnök: Róvó József. „Ha tu­dunk külföldre jót csinálni, el kel az itthon is. írtam a minisztériumnak, s felaján­lottam, hogy a belkereske­delmet támogatnánk mun­kánkkal, ha kapunk jó alap­anyagot. Két hét múlva je­lentkezett a Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat, aztán né­hány nap múlva a Skála. Márciusban megszületett a megállapodás. Így a budaka­lásziak anyagából svéd licenc alapján gyártani kezdtük a Trapper farmernadrágokat. Évente 40—50 ezer nadrágot tudunk adni a kereskedelem­nek. De nemcsak farmert, ha­nem szoknyát, felső részt, sza­farit, szabadidő-ruhát is ké­szítünk. Ügyelünk arra. hogy egy-egy modellből 1500-nál többet ne gyártsunk. A di­vat parancsa a kis széria. Az együttműködés olyan jól si­került, hogy a szövetkezet már jövőre is lekötötte egész évi termelését a Skálával." Kinek és miért jó a sán­dorfalviak kezdeményezése? Természetesen a vásárlónak, mert ízlése, igénye szerint vehet nadrágot, szoknyát... Ugyanis az értékesítő — ez esetben a Skála— azonnal jelzi a fogyasztók megválto­zott igényeit. így a szövetke­zet gyorsan módosíthatja a gyártási eljárást, a modellt a változó divat szerint. Az ilyen együttműködés a rugalmasság és példás kezde­ményezés de sok szakmában jó lenne! H.M. Somogyi Károlyné felvétele A töltés és Hattyastelep közötti vasbeton építmény a déli átemelő Talán már csak a rókusi­ak, móravárosiak emlékez­nek rá, mekkora „felfordu­lással" járt az észak—déli fő gyűjtőcsatorna építése né­hány évvel ezelőtt. A város alatt húzódó rendszer előbb fúrópajzsos technológiával, majd az utolsó három kilo­méteren hidraulikus sajto­lásos módszerrel épült. Nyu­godtan mondhatjuk ezt már múlt időben, a Mokrini sori „könyökhajlatot" nem szá­mítva ugyanis teljes hosszá­ban kész a főgyűjtő. Annál nagyobb az építkezési láz a főcsatorna déli végpontján, Hattyastelep mögött. A tiszai védtöltéstől vagy hatvan méterre tavaly .ok­tóberben még hatalmas munkagödröt mélyítettek a gépek. A harmincszor 17 méteres, s vagy tíz méter mély „medencéből" körül­belül 8000 köbméter földet kellett kiemelni, hogy he­lyén megkezdődhessen az aknarendszer, a déli áteme­lő betonozása. Kilenc hó­nap múltán a vezető kivi­telező, a KEV1ÉP dolgozói szinte teljesen „betemették" a nagy kiterjedésű meden­cét: vasbetonnal. Felvéte­lünk is érzékelteti: a talaj­vízzel folytatott küzdelmük sikerrel járt, ma már az átemelőtelep nem csupán a tervrajzokon, hanem a va­lóságban is megtekinthető. A városnak a fő gyűjtő csatornába vezetett szenny­vizeit a vasbetonba ágya­zott búvárszivattyúk eme­lik majd át a Tiszába, rriesz­sze a lakott helyektől, i nem is parti beömléssel, ha­nem a folyó sodorvonaláig nyúló csővezetékkel. Addig azonban még sok munka van hátra: nagy tö­megű föld megmozgatásával például biztonságossá kell tenni a védtöltés átvágá­sát. Azt a munkaterületet újabb töltéssel veszik majd körül, hogy a víz útját le­zárják. A tervezett befe­jezési határidőre, 1979. őszé­re el kell készülnie a szo­ciális épületnek, az energia­ellátást biztosító állomás­nak, s természetesen a gé­pészeti szerelőknek is lesz még addig tennivalójuk bő­ven. Az átemelőnél alkalma­zandó gépészeti technoló­gia alkalmas lesz arra, hogy a szomszédos területre ke­rülő, egyelőre még csak ter­vekben körvonalazható tisz­títótelepre továbbítsa t szennyvizet. Ennek a szenny­víztisztítónak a megépítésé­vel zárul majd a hatalmai vállalkozás, mely évtize­dekre megoldja majd Sze­ged eddig meglehetősen el­hanyagolt csatornarendsze­rének gondjait. P. K. Űszibarackjáratok Az ország minden részébe szállítanak A Csongrád megyei ZÖL­DÉRT Vállalat Bács megye kivételével az ország minuen részébe szállít őszibarackot, a legtöbbet a fővárosba, a Ba­laton környéki üdülőhelyek­re, valamint Győrbe és Sal­gótarjánba. Az idei napi fel­vásárlási rekord 20 vagon volt, amit a szatymazi és a szegedi tranzittelepekről indí­tottak. A szegedi járás ho­mokvidékén már szüretelik a középérésű, úgynevezett T­hibrideket. Ezekből ha nincs is nagyon nagy mennyiség, termelésbe állításukkal sike­rült elérni, hogy egész idény­ben folyamatos legyen az el­látás. Nemsokára megjelen­nek a piacon a Napsugár, a Bársonypír, az Arany csillag és egyéb sárga húsú fajtáig amelyek gyümölcsei a legiz. letesebbek. A gazdaságok és a kister­melők maguk készítik elő az illatos gyümölcsöt, nagyság szerint rakják rekeszekoe, és így szállításra készen adják át a felvásárló telepeken, ahol csupán ellenőrzik az áru egyöntetűségét. A jégveréstől károsított, gyenge minőségű termés sem megy veszendő­be. Átveszik ipari feldolgo­zásra: a Nagykőrösi Kon­zervgyár gyümölcslevet ké­szít a közvetlen fogyasztásra nem alkalmas őszibarackból, a leggyengébb minőségűek pedig a pálinkafőzdékbe ke­rülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents