Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

2 Vasárnap, 1978. július 18. A barátsági szerződés 30. évfordulója alkalmából Magyar vezetők üdvözlő távirata Kommentár A magyar—bolgár baratsagi, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláirásanak 30. évfordulója al­kalmából a magyar és a bolgár part- és allami vezetők között taviratvaltasra ke­rült sor TODOR ZSIVROV Elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkara, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke SETANRO TODOROV Elvtárs, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Szófia Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság ElnökJ Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletün­ket és szívből jövő jókívánságunkat küld­jük Önöknek, és a testvéri bolgár népnek a magyar—bolgár barátság!, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dés aláírásának 30. évfordulóján. A magyar—bolgár barátsági szerződés új típusú szövetséget létesített országaink kö­zött, amely jól szolgálta mindkét ország ér­dekelt. mindkét nép testvéri barátsagát. Az 1948. július 16-án aláírt es 1969 Júliu­sában megújított barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény a marxizmus—leninizmus, a proletár inter­nacionalizmus eszméi alapján biztosította együttműködésünk állandó bővülését, kap­csolataink sokoldalú fejlesztését, és ezzel hozzájárult a szocialista közösség országai összefoiTottságának erősödéséhez. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy népe­ink eredményesen munkálkodnak a fejlett szocialista társadalom építésén, és szerző­désünk szellemében együtt haladnak az enyhülésért, a nemzetközi biztonság és a tarsadalmi haladásért vívott világméretű küzdelemben A barátsági szerződés 30. évfordulója al­kalmából kiemelkedő sikereket kívánunk Önöknek és a testvéri bolgár népnek a fejlett szocialista társadalom építésében, a Bolgár Népköztársaság felvirágoztatásában, a nemzetközi békéért és biztonságért kifej­tett tevékenységükben. KADAR JÁNOS, a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára I-OSONCZI PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LA/.AR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke • Púja Frigyes külügyminiszter és Peter Mladenov bolgár külügyminiszter szintén táviratban üdvözölték egymást az évfor­duló alkalmából. Bolgár vezetők válasza KADAR JA NOS Elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI rAL Elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LAZAR GYÖRGY Elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Budapest Kedves Elvtársaki A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, n Bolgár Népköztársaság Al­lamtanacsa ós Minisztertanácsa, a bolgár nép és a magunk nevében szívélyes, ba­ráti üdvözletünket ós jókívánságainkat küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának es Minisz­tertanácsának. a magyar népnek és sze­mélyesen Önöknek az országaink közötti első barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30 évfordulója alkalmából Az 1948. július 16-án aláirt szerződés történelmi jelentőségű dokumentum. A marxizmus—leninizmus és a proletár In­ternacionalizmus örök érvényű elvein ala­puló szerződés megteremtette az országa­ink éa népeink közötti merőben új típusú testvéri és egyenjogú kapcsolatok alapjait. Az eltelt 30 esztendő bebizonyította a szer­ződés életképessegét és erejét, amely a Ma­gj-ar Népköztársaság és a Bolgár Népköz­társaság sokoldalúan fejlődő politikai, gaz­dasági es kulturális kapcsolatainak alap­jává vált Ennek természetes folytatása az 1969 július 10-én aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés, amely magasabb szintre emelte ezeket a kapcsolatokat még széle­sebb lehetőséget, és távlatokat njntott előt­tünk. A Bolgár Kommunista Párt és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt az országaink és a népeink közötti hagyományos barát­ság és szoros együttműködés a nagy Szov­jetunióval és a többi testvéri szocialista Országgal fennálló együttműködésnek al­kotó eleme és elválaszthatatlan része. A Bolgár Népköztársaság ós a Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerzódes és a KGST aktív résztvevői, jelentősen hozzájárulnák a szocialista közösség egy­ségenek és összeforrottságának erósitése­hez, erejének állandó növeléséhez, a béke­szerető szocialista külpolitika megvalósí­tásához. Mély meggyőződésünk, hogy együttmű­ködésünk a jövőben is mind tovább szé­lesedik és erősödik a bolgár es a magyar nép javára, a szocialista közösség, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom egysége és összeforrettsága, a haladás és a világbéke érdekében. A bolgár népet őszin­te örömmel töltik el azok a sokoldalú si­kerek, amelyeket a magyar munkásosz­tály a Magyar Szocialista Munkáspárt bölcs vezetésével az élet minden területén elért. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a bolgár és a magyar nép önfeláldozóan dolgozva, sikeresen teljesíti a Bolgár Kom­munista Párt XI. és a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határo­zatalt a fejlett szocialista társadalom fel­építéséről a Bolgár és a Magyar Népköz­társaságban. E mindkét nép számára Jelentős évfor­duló napján teljes szívből kívánunk Önök­nek, Kedves Elvtársak, és Önökön keresz­tül minden magyar kommunistának, az egész magyar népnek újabb nagy sikereket az Önök szép hazájában a fejlett szocia­lista társadalom felépítésében. közös ügyünkben, amely a létező szocializmus vívmányainak megszilárdítására, a béke és a biztonság megvalósítására Irányul Euró­pában és az egész világon. TODOR ZSIVROV, a Bolgár Kommunista Párt Körponti Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke SZTANKO TODOROV, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A barátság gyökerei SZÓFIÁBAN harminc év­vel ezelőtt irta alá Dinnyés ttajo* magyar miniszterelnök M Georgi Dimitrov, a bol­gár nép nagy fia, a kommu­nista párt főtitkára, kor­mányfő a magyar—bolgár baratsági, együttműködési es kölcsönös segélynyújtási szer­ződést Magas színtű magyar küldöttség utazott a bolgár fővárosba, hogy a szerződés aláírásával együtt megálla­podásokat kössön a két fia­tal népi demokrácia további együttműködéséről. A három evtizedes dokumentum beve­zetőjében utal arra az egyez­meny megkötése megfelel a két nép hagyományos baráti kapcsolatainak, a két ország létérdekeinek, s a nemzetközi békének is javára szolgál. A hagyományos barátság gyökerei valóban a történel­mi mait hosszú évszázadaiba nyúlnak vissza. Ismeretes, hogy a két nep között már a loftaépkor évszázadaiban szo­ros kapcsolatok alakultak ki. Jól példázza ezt a tény: a bolgár nepi epika hősei kö­zött szerepel Hunyadi János és Mátyás, 6 dicsőítő énekek szólnak I. Ulászló királyról, aki magyar és lengyel sere­gek élén harcolt a török el­len a bolgár függetlenségért, s esett el a várnai csatame­zőn. A későbbi évszázadok is számos példáját hozták a két nép közötti barátságnak. Nem kétséges: a magyar—bolgár kapcsolatok történetének leg­fenyesebb lapjait azok a bol­gár katonák írták, akik éle­tüket adták hazánk szabadsá­gáért 1944—45. telének véres dunántúli harcaiban. A KÉT ORSZÁG népe a második világháború után közös útra lépett. A közös fejlődés, a szocialista építés távlatai kitágították, gazdagí­tották. a magyar—bolgár együttműködést is. Szoros testvéri kapcsolatok vannak a két ország kommün ista pártjai között, rendszeresek a magas szintű latogatások, a partközi és kormányközi kon­zultációk is. Legutóbb a múlt évben járt Szófiában Lázár György miniszterelnök, s rendszeres üléseket tart a magyar—bolgár kormányközi gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság is. A BARÁTSÁG szálait a magyarok es bolgárok között az elmúlt három évtizedben erősítette a kulturális kap­csolatok dinamikus fejlődése. Bulgáriában nepszerűek a magyar filmek, tévéjátékok, s a bolgár kiadók rendszere­sen kibocsátják irodalmuk legjavát Növekszik a turistaforga­lom is. Közel kétszázezer magyar utazik évente a nap­fényes Fekete-tengerhez, cso­dálja meg a bulgáriai műem­lékeket. Bulgáriából tavaly több mint 400 ezren látogat­tak hozzánk. A HÁROM évtizede aláírt szerződés igazolta önmagát, megkötése óta a két ország közötti kapcsolatok évről év­re gazdagodnak. Gromiko és Vance tárgyalásai A szovjet és az amerikai külügyminiszter megbeszé­léseinek már első magya­rázói is art húzták alá: a SALT volt a tanácskozás központi témája. Ez azért fontos, mert az amerikai hé­ják (az amerikai és a nyu­gat-európai sajtó egy részé­nek rendkívül hangos tá­mogatásával) azt követelték: Vance inkább a moszkvai kémkedési perekről beszél­jen, az „emberi jogokat" emlegesse, azaz a Szovjet­unió belügyeibe kíséreljen meg beavatkozni, mintsem a stratégiai fegyverzet kor­látozásáról szóló megállapo­dást készítse elő. Végül is nem a héják elképzelése sze­rint alakult a genfi tár­gyalási program, bár aligha­nem hiba lenne elhallgat­ni. hogy erre a mebeszélés­re a nemzetközi kapcsola­tok ellentmondásos idő­szakában került sor. Hosszú idő óta ez a megbeszélés volt a legbizalmasabban ke­zelt — a legszemfülesebb amerikai hírlapírók sem ál­lították, hogy „pontosan is­merik" a két nap megbeszé­léseinek teljes anyagát. Ma már világos: a SALT-egyez­mény végleges megszövege­zéséhez és aláírásához to­vábbi tárgyalásokra, néhány, még nyitott kérdés megol­dására van szükség. Gromi­ko megjegyzése — „Vlagyi­vosztok óta elég sok idő telt már el, tehát nem azon az egy-két napfelkeltén múlik immár a megegyezés" — a lényégét fejezi ki. Inkább tartson tovább a tárgyalás, de legyen alapos a szerző­dés. Egyébként mind a két külügyminiszter azt mondta az újságíróknak: remélhe­tő, hogy az idén megkötik a megállapodást. A genfi megbeszélések abból a szem­pontból is jelentősek, hogy ezúttaJ mind a két fél új elképzeléseket, új javaslato­kat is felvetett. A katonai szakemberek úgy vélik, szó esett az amerikaiak által ,3ackfire" néven emlege­tett szovjet bombázó repülő­gépről, amely közepes ható­távolságú fegyver, és szerin­tük hadihajók és nyugat-eu­rópai taktikai célok ellen lenne bevethető. Az ameri­kaiak előterjesztették azt az elképzelésüket, amely egyet­len rakétasiló helyett egész kilövőbázis-komplexumot használna fel egy-egy raké­ta elhelyezésére. A külön­böző új elképzeléseket a fe­lek részletesen, alaposan tanulmányozni akarják. Ezért újabb külügyminiszteri meg­beszélésekre van szükség, Vance és Gromiko — ha előbb nem — az ENSZ-köz­gyűlés őszi ülésszakán, szep­temberben újra találkozik. A genfi sajtóértekezleten meg­kérdezték a s2ovjet külügy­minisztert Brezsnyev és Car­ter csúcstalálkozójának lehe­tőségéről. „Bizonyos körül­mények között ez lehetsé­ges'' — mondta a szovjet külügyminiszter, de hozzá­tette: a témát nem vitatták meg. Székelyföldi fürdők » » Irta: dr. Ábrahám Ambrus B Kovásznától délnyugat • felé haladva, a Szé­kelyföldnek legrégebbén is­mert kiváló gyógyfürdőjéhez, Élőpatakhoz jutunk. Élőpa­tak Háromszék megyének egy kies völgyéiben fekszik, nem messze Sepsiszent­györgytől. 624 m magasan a tengerszint felett. Mint Né­met Vilmos írásaiból tudjuk, „Colonia aqúaruim vivarum" néven valamikor római te­lep volt. Későbbi története homályba -vész egészen ad­dig, amíg a gróf Nemes csa­lád egyik őse, pásztora út­mutatása nyomán újra fel nem fedezte a híres forráso­kat. Ettől kezdve indult meg Eiöpatakon a fürdől élet, de csak a legprimitívebb körül­mények között nyári sátor­táborokban. Az első házat gróf Nemes János, Három­szék vármegye főkirálybírá­ja építette 1772-ben. A für­dőneik, főleg pedig az előpa­takl gyógyvíznek a híre ha­mar bejárta az országot, sőt hamarosan a határokon is túlment. A telep, amely ere­detileg Arapatatohoz tarto­zott, 1809-ben elvált az anya­községtől, s ettől kezdve ro­hamos fejlődésnek indult, de különösen akkor került az érdeklődés középpontjába, mikor a magyar orvosok és természetvizsgálók itt tartot­ták meg XVII. vándorgyűlé­süket 1875-ben. Ettől kezdv­szinte napról napra haladt a tökéletesedés útján, s rövi­desen világfürdővé vált ez az értékes s gyógyászati szempontból alig felbecsül­hető fürdő. Vizei nagy gyógyhatásúak. amit a ta­pasztalatok mellett a vegyi vizsgálatok is igraoltak, mert kiderült, hogy a forrásokból kijövő gázok között van hé­lium is, ami erős radioak­tivitásra utaL Az Erzsébet­forrás vize, melyet palac­kozva ivóvízkúrára használ­nak. Hankó Vilmos szerinc Európának vasban leggazda­gabb vizei közé tartozik. Vasbicarbonát tartalma 0,0928 gr. „Mellette — mint Hankó Vilmos könyvében olvassuk — eltörpül a franzensbadd Luisenquelle 0,057, a cudovai 0.035, a dri­burgi Hauptquelle 0,0744, a schwalbachi Neubrunnen 0.0772, a pyrmöti Haupt­quelle 0,0770 gr vasbicarbo­nát tartalmával." Az Erzsé­bet-forrás vize éppen gaz­dag vastartaLma miatt igen jó hatásúnak bizonyul vér­szegénység, emésztési zava­rok, vese kólika. köszvénv, cukorbetegség, női betegsé­gek. különösen pedig kóros elhízás esetében. Élőpatak szénsavas vizei nagyban ja­vítják a légzőszervek műkö­dését ls, mivel a szénsav serkentőleg hat a nyúltagyi legzöközpon tokra. Ha az Olt menten fölfelé haladunk, közel Csík és Há­romszék határához, közvet­len a székely körvasút mel­lett találjuk Málnásfürdőt. Ez a bájos telep tulajdon­képpen a Málnás község ha­tárában leVő gyógyvizekből fejlődött Forrásai közül leglúresebb a Herkules-für­dő, melynek — mivel mint ez a borvizeknél általaban szokás — vize erősen bugy­borékoló, régen Bugyogónak nevezték. Híreseik mint Ivó­vizek és gyógyvizek a mál­nási Mária és a Szikulia. Mindkét víznek az emésztő­és légzőszervekre kifejtett gyógyító hatása általánosan ismert. A fürdőnek másik nevezetessége a láp. a reu­ma 'kitűnő gyógyszere, ame­lyet helyben i6 használna*, de postán is szállítanak. Málnás közelében a Hato­don alakult nemrégen egy bájos kedves kis fürdőtelep, Uzonka, amely elragadó környezetével, alhavasd klí­májával, kitűnő borvízforrá­saival igen jó pihenő, és a csendet keresők számára el­sőrendű klimatikus gyógy­hely. Málnás-fürdő felől a há­romszéki nagy kerülő végén visszatérünk Csíkba. Tus­nád-fürdőre, amely gyönyö­rű fekvésével, fenyőerdő bo­rította bérceivel, pompás kényelmes szállodáival, kel­lemes és nagy gyógyhatasú fürdőivel valóban rászolgál az „Erdély gyöngye" névre. Nefkem különösen édes ez a tájék, hisz ott ringott a bölcsőm. Odaint a virágnyí­lás. és odahív a levélhullás. Odahúz a beszélő forrás, s a csacsogó patak, a fenyő­óriás, s a lehajló kalász. Ott lettem rabja a betűnek, s a dalnak, s kérdve rajongója a nagy tenmészetnék. Ott kaptam a lelkesedést, és ott a szent megnyugvást. A vil­lámok csapkodásában s a fe­nyőóriások zsivajgó ropogá­sában tanultam meg azl, hogy a hegyről bármilyan magasra mentünk, egyszer csak le kell jönnünk, mert hamar jön az este, múló és maroknyi a lét. Tusnád-fürdő Csík legdé­libb részén az Olt bal part­ján fekszik, közel a három­széki határhoz. Csakugyan Alvég, ahogy a tusnádi em­ber ma is nevezi. Átlago, magassága 636 méter a ten­ger szintje felett. Éghajlata subalpin, nyaralásra, pihe­nésre különlegesen alkal-j mas. Története úgy százhat- I van esztendőre nyúHk sza. 1842-ben történt, hogy egy pásztorgyermek marháit kereste a Tusnád. La zár fal­va Kozmás es Verebes tu­lajdonát képező Alvégén, s közben a Beszédes-mező mocsaraiba tévedt, ahol sok­szor suvadt bele a sarga bor­vizsarba, amely a lábán 'e­yö regi: es gyógyulni nem akaró sebeket erősen belep­te. Alig telt el néhány nap a tnarhakeresés után, s a fiú meglepetéssel tattá. hogy lábán begyógyultak a sebek, A gyermek elújságolta a dol­got, s az esetnek hamar hí­re kerekedett Az emberei! ajkukra vették a Beszédes­rnezo gyógyító hatását, • megkezdődött a vándorlás a források felé. A történtek nyomán Élthes Laj06 tusnádi birtoikas 1845-ben az akkori szokásoknak megfelelően a Beszédes-mezőt 99 esztendő­re bórbevette. És ezzel elin­dult a fürdő. Kisebb-nagyobb zökkenők, fénypontok iá sötétebb napok váltakozásá­val a Beszédes-mezőn egy bájos, csinos, kedves én minden tekintetben kifogás­talan telep létesült, ahol megvan minden, amit a pi­henni, gyógyulni és nyaralni vágyó ember megkíván, Gyönyörűen gondozott séta­utak, pompás villák, kitűnő ivóvizek, hideg és meleg szénsavas fürdők, s elsőren­dűen kiépített strand vária Tusnád-fürdőn ma a vendé­geket. (Folytatjuk.) AESZ­értekezlet 0 Khartoum (MTI) Az Afrikai Egységszerve­zet miniszteri tanácsa Khar­toumban zajló ülésszakának pénteki tanácskozásán har­minc tagállam képviselője fejtette ki véleményét nem­afrikai államok afrikai te­vékenységéről és a neoko­lonialista manőverek el­len teendő Intézkedésekről. A kontinens gyúlékony pontjain fekvő, egymással szemben álló tagállamok kölcsönösen támadták egy­mást. tgy például Csád újra előhozakodott azzal, hogy Líbia katonákat állomásoz­tat Csád északi területén, és támogatja a kormányzat el­len harcot vívó FrolinatoL

Next

/
Thumbnails
Contents