Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

AZ MSZMP SZEGE 68. évfolyam 166. szám 1978. július 16., vasárnap Ára: 1 forint Havannába érkezett a magyar VIT-delegáció első csoportja Hirsch Lászlóval, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­sága gazdasági osztályának vezetőjével az élen pénte­ken megérkezett Havannába a XI. Világifjúsági Talál­kozón részt vevő magyar küldöttség első, előkészítő csoportja. A „szálláscsinálók" bir­tokba vették a magyar kül­döttség kitűnően előkészített szálláshelyét, amelyet a Ku­bai KP közgazdasági tovább­képző intézetének kollégiu­mában rendeztek be. A kül­dötteket itt, a centrumtól mintegy tíz kilométerre, a parkoktól övezett épület­csoportban jól felszerelt konyha, önkiszolgáló étte­rem, sportpályák és szuve­nírbolt várja. A helyszínen vannak már a delegáció tagjainak a szállítására szolgáló autóbuszok és sze­mélygépkocsik. Az előkészítő csoport tag­jai gondoskodnak a kül­döttség „poggyászának" ki­pakolásáról, a régi város­rész egyik forgalmas utcá­jában helyet kapott propa­gandaközpont berendezésé­ről, a tengerparton levő klub előkészítéséről, vala­mint a küldöttség program­jának végső egyeztetésé­ről. LépcMeles msMezdés Szegetlen A városi embernek termé­szetes óhaja, hogy kényelme­sen és gyorsan eljusson mun­kahelyére, majd onnan haza. Ez a vágya gyakran azért nem teljesülhet, mert a bu­szon vagy villamoson mint a konzervdobozban a heringek, olyan sűrűn állnak egymás mellett az utasok, vagy ha nem az ilyen kényelmetlen­ség miatt, akkor azért bosz­szankodik, mert kimaradnak a járatok. A gondok közis­mertek, s az is tudott, nem múlik el fél év anélkül, hogy e kérdésről ne esne szó va­lamilyen társadalmi, politikai fórumon. Azért is napirendi téma, mert a város lakóinak száma állandóan növekszik, és gya­rapszik a foglalkoztatottak köre, az új városrészek, ame_ lyek lassan, mint az évgyű­rű, körülveszik a Belvárost, a munkahelyektől távol es­nek. És még többféle körül­ményt lehetne említeni, ame­lyek mind azt bizonyítják, Szeged lakói egyre nagyobb követelményt támasztanak a tömegközlekedéssel szemben. Hogy a városban mennyit változott az élet, az a közle­kedésen is észlelhető. Szege­den naponta körülbelül 260 ezer embert szállítanak az autóbuszok és villamosok. A rohamosan növekvő igénye­ket csak a járműpark növe­lésével már nem lehet kielé­gíteni. A reggeli és délutáni csúcsforgalom megszünteté­sének nem egyetlen módja, hogy még több buszt és vil­lamost állítanak forgalomba. Különben is a felmérések azt tükrözik, hogy az autóbuszok kihasználtsága csak bizonyos időpontokban és néhány te­rületen haladja meg a tűrhe. tő szintet. A villamosnál ked­vezőbb a helyzet, mert a ter­helés elviselhető. A felméré­sek azt is megmutatták, hogy elsősorban az új városrészek és a Belváros között utazik a legtöbb ember, ugyanis ko­rábban úgy tudott átszállni valamelyik járatra, ha bebu­szozott a Belvárosba. Már­cius 5-én bevezetett új autó­buszmenetrend az átszálláso­kat a nagykörútra helyezte át, és az eddigi tapasztalatok szerint a Belváros tömegköz­lekedési terhelése csökkent. Természetesen mindez kevés, hogy arról beszéljünk, a csúcsforgalom az elviselhető és elfogadható szinten van. A Minisztertanács tavaly foglalkozott Budapest és az öt kiemelt felsőfokú központ, így Szeged tömegközlekedési helyzetével. Akkor több ha­tározat született a feszültsé. gek feloldására. Így lett na­pirendi téma a lépcsőzetes munkakezdés továbbfejlesz­tése. A kormányhatározat vég­rehajtása már tavaly elkez­dődött. Így a lépcsőzetes munkakezdés nem ismeretlen Szeged lakossága előtt, de egyelőre még kevés embert Szeged példát adott Fórum a honismereti akadémián Egyetlen nap kivételével nem külön tanfolyamot ren- nem fedezte fel kellőképpen Szegeden tartotta foglalkozá­sait a hatodik honismereti akadémia. Vas megyétől Sza­bolcs-Szatmár széléig az or­szág minden területéről jöt­tek résztvevők, és ahogy a tegnap délelőtti fórumon nyilatkoztak, jól érezték ma­gukat városukban, és pokat deztek, hiszen az ő gondjuk magának a honismereti moz­a többiével közös. Hiányol- galom. A helytörténeté — ták viszont, hogy kimaradta üzemtörténeté volt a szó a programból egy nemzetiségi szegedi akadémián, ne fe­szakkör meglátogatása A ledkezzünk meg a nyelvjárá­válasz: jövőre ilyen is lesz. 6ok kutatásáról, a népnyelvi Többen is keresték a módját, gyűjtésekről se. hogyan tarthatnának rendsze- Részt vett a fórum mun­res kapcsolatot egymással a kájában Mándics Mihály, a tanultak. Elismeréssel szóltak szakkörvezetők. Fölvetették, a Magyarországi Délszlávok a tanfolyam vezetőinek pon­tos munkájáról — dr. Nóvák Józsefet és Töltési Imrét il­lette a dicséret —, és a ma­gas színvonalú, az érdeklő­dést nemcsak ébren tartani, de fokozni is tudó, érzelmi melléállást is kiváltó előadá­tapasztalatok kicserélésére Demokratikus . Szövetségének most kevés idő jutott. A fia­talok tették szóvá, a szak­körvezetés módszereit szíve­sen tanulnák idősebb kollé­gáiktól. ígéret: alkalmat ta­lálnak rá a Honismeret cí­főtitkára, országgyűlési kép­viselő, Gyárfás Mihály, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, Molnár Sándor, a Ha­zafias Népfront megyei és Kulcsárné Kiss Piroska, a mű kiadványban is. A falu- szegedi bizottság titkára, Bá­sokról. Szegjed példát adott króhikák és az üzemtörténeti nyainé dr. Birkás Mária, a — mondta az egyik fölszóla­ló, és ehhez a gondolathoz szinte minden hozzászóló visszatért. A Székely György akadé­mikus, a Hazafias Népfront honismereti elnöke által följegyzések mellett fölme- városi tanács elnökhelyettese rült a városi krónika írása- és dr. Moholi Károly, a Ju­nak gondolata is. (Szegeden hász Gyula Tanárképző Fő­írják az elsőt} Most is hal- iskola főigazgatója is. Az lani lehetett, néhány szak- egyhetes gazdag program körvezető munkájáról nem Szabó G. László megyei tu­albizottságának vesznek tudomást felettesei, nácselnök-helyettes zárszavá­vezetett fórum és nem is becsülik semmire, val ért véget alapján egyértelmű követkéz- Ellenpélda: hatalmas ösztön­tetés vonható le: élő, eleven erő, ha figyelik és segítik mozgalomról van szó, a ha- a munkát. Először az volt a zaszeretetre a szűkebb haza gond. hogy mit csináljunk — megismertetésével nevelő or- mondta az egyik kis község szágos törekvésről. Néhány lakója —, most inkább ez: gondolatot idézünk csak föl, hogyan győzzük? Fényképes a hozzászólások sorrend jé- dokumentációt, kérnek a ta­ben. ismét elhangzott a pa- nárok, hogy tanítás közben nasz. hogy sok értékes hely- szemléltethessenek. (Mert ismereti kiadványhoz köz- nem biztos, hogy a kubikos­ponti terjesztés hiján nem szerszámokat a mai generá­lehet hozzájutni. (Az egyik ció elmondás után olyannak résztvevő 12 kilós csomagot képzeli, amilyenek voltak.) adott postára, a megyenkben Ismét a tapasztalatcsere gon­kapható könyveket küldte dolata: az országos találkozó­bénne haza.) A nemzetiségi kon a szakkörök tevékenysé­községekben dolgozó szak- gét tükröző kis kiállítás kel­körvezetők örömmel vették lene. Figyelmeztetés: a szak­tudomasui, hogy számukra munkásképző intézeteket még H. n. érint. Az új rendszer kezv meghonosodni, de lényeges változásra csak 1978. szep­tember 3-tól számithatunk. Az új rendszer kidolgozásá­nál a közlekedési szakembe­rek abból indultak ki, hogy jelenleg Szeged három főút­vonala a legleterheltebb, ugyanis a munkahelyek többsége vagy az útvonalak végén, vagy környékén talál­ható. A három irány a kö, vetkező: Kossuth fejős su­gárút, Dorozsmai út, ipari körzet: a Tolbuhin sugárút. Bajai út, Fonógyári út, és nagyon jelentős továbbra is a Belváros felé irányuló for­galom, hiszen nagyon sok in­tézmény, vállalat és különö­sen iskola van a nagykör­úton belüL Jelenleg a Belvárosban 7.30-kor és 8 órakor, a Kos­suth Lajos és a Tolbuhin su­gárúton reggel 6 órakor, il­letve 14 órakor a legnagyobb a csúcsforgalom. A lépcsőze­tes munkakezdés szeptember 3-i bevezetésével ezeken aa útvonalakon a kritikus idő­ben a forgalom mérséklődik. Ugyanis a lépcsőzetes mun, kakezdés nagyon sok vállala­tot, üzemet, intézményt érint, és a korábbi kezdési sziszté­májukat megváltoztatva, 15— 15 perces eltéréssel nyitják meg a kapukat A közép- és felsőfokú oktatási intézmé­nyek 8 órai kezdése miatt a Belváros tömegközlekedésé­ben igen sok gond és feszült­ség keletkezett. Ezért indo­kolt, hogy a gimnáziumok és a szakközépiskolák a 7 óra 45 perces kezdésre módosít­sák munkarendjüket. Az ál­talános iskolákban továbbra is 8 órakor berregnek majd a csengők. Szükséges az is, hogy az egy műszakos üze­meknél — ahol célszerű — a 6 órai kezdést 6 óra 15-re változtassák, és csökkentsék a viszonylag magas 7 órai kez­dési arányt 6.45, illetve 7.13 órára. Az intézkedések hatá­sára egyenletesebb lesz majd a tömegközlekedés, és végül is a lépcsőzetes munkakezdés az iparkörzetben 3 ezer 100, a Belvárosban 2 ezer 500 dol­gozót és 2 ezer 700 középis­kolás és egyetemi diákot érint. A lépcsőzetes munkakez­désre való átállás az ősszel nem fejeződik be. A szakem­berek a jövőben tovább kere­sik a csúcsforgalom csökken­tésének lehetőségeit A válla­latok, intézmények szeptem­ber 15-ig az átállással kap, csolatos tapasztalataikat jel­zik a városi tanács építési és közlekedési osztályának. Erre azért van szükség, hogy meg­állapítsák, a lépcsőzetes mun­kakezdés nem szorul-e to­vábbi finomításra, korrek. cióra. H. M. Hobbivonatok A Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút úgynevezett hobbi­vonatokat indított a magyar —osztrák határ menti terü­leteken. Század eleji sze­relvényeken szállítják át az utasokat Ausztriából Ma­gyarországra, s a turisták út közben megismerkedhet­nek Sopron, a Fertő-tó, a Hanság idegenforgalmi ne­vezetességeivel, természeti szépségeivel. E vonatokat nagy számJ ban veszik igénybe a Fer­tő-tó ausztriai oldalán üdü­lő nyugat-európai és ame­rikai turisták. Ezen a héten két ilyen hobbivonat utasa­it fogadták a GYSEV ide­genforgalmi szolgálatának munkatársai, s már a követ­kező héten érkező két vonat utasainak programját ké­szítik elői. Pénteken Nyit a vásár Mindig az utolsó napok a legizgalmasabbak; aa épftők, a dekoratőrök, a kiállításrendezők erejüket nem kímélve dolgoznak ilyenkor — a nyitásra mindennek készen kell állnia. Kétszázharminc hazai és kilencvennégy jugoszláviai kiállító termékeit kell elhelyezni a pavilonokban. Jókora munka ez, de ahogy tegnapi ottjártunkkor tapasztaltuk, péntekre rendben lesz minden; ismét megnyithatja kapuit Dél-Magyarország legnagyobb fogyasztói seregszemléje, a Szegedi Ipari Vásár. A legtöbb vállalat mér elküldte kol­lekcióját, elkezdődött a konténerek kicsomagolása is. Rend­be hozzák a kavicsos utakat, megtisztítják a parktükröket. A vásár egyik idei szenzációján, a mintaházon az utolsó simításokat végzik már. Az emeletes épület két hónap alatt készült el... (Vajh, ha ez a gyorsaság lenne jellemző épí­tőiparunkra ...!) Még öt nap tehát, s pénteken — az eddigi legtöbb ki­állító részvételével — megnyitja kapuit a vásár. Acs S. SaiKloir felvételei Munkában a szerelök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Festenek az N pavilonba® A KSZV kiállítóhelyisége maga is kiállítási darab « U

Next

/
Thumbnails
Contents