Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

8 Szombat, 1978. július 15.' Szárítás után A magas víztartalom miatt a learatott gabonát először szárítani kell, csak aztán lehet továbbszállítani a Gabonafelvásárló és Forgalmazó Vállalatnak. Egyenlőre az átvétel folyamatos. Felvételünk a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben készült, ahol elsőként kezdték el az őszi búza aratását. A megszárított gabonát a szárítótornyokból billenőplatós gépkocsikra eresztik és • rögtön küldik ls a felvásárló Vállalat telephelyére. Molnár József felvitelei Kapós lett a lánctalp Reggel az AGROKER-nél — Elcsavarodott a sebvál- E—512-höz már régóta hi- megkapta a választ és számtó főtengely az E—512-es kom- ánycikk a hidraulika szivaty- lát is kapott, sietősen ugrik bájnunkon. Sürgősen kellene tyú. Ideiglenesen kiszerelhe- fel a gépkocsira, s indít újabb — érkezik sietve Szö- tő a T4KB traktorból. Amíg Irány a raktár. Versenyben gi József anyagbeszerző a a szállítmány megérkezik, van most a mezőgazdaság az forráskúli Haladás Termelő- addig is használható a kom- idővel. Hiszen nem állhat szövetkezetből. bájn. hosszabb ideig egy kombájn — Nincs raktáron. De rög. — Alkatrészügyben jöttem sem azért, mert eltört a vátön telexezünk Budapestre, s — mondom. góasztal, megsérült a felhorpillanatokon belül mefttud- — Mi kellene — veszi a dócsiga, meghibásodott a száljuk, hogy az ország melyik lapot, s elneveti magát, majd mát továbbító, vagy ahogy a AGROKER vállalatánál kap- komolyra fordítja a szót. — szakzsargon mondja, a szocsAz idén 18,2 millió forint ér- két ugráltató tengely. A mostékben rendeltünk a ME- tani rosszabb aratási körül-, GÉV-től kombájnalkatrésze- mény, a nagyobb erőfeszítés, ket. Ebből július 10-ig már a megnövekedett igénybevé14 millió forintnyit értékest ható. Elmegy érte, vagy postán küldjék? — hallik ki a szűk üvegablakon át a válasz. — Várok. Ha a közelben van, inkább elfiegyek. Ilyen tettünk. Az aratás előtti felritka szép időben nem állhat készülési időszakban a gazdasokáig egyetlen kombájn se. Ságokat megkerestük és tájéFüstös terem. Olajos mun- koztattuk, milyen alkatrészek karuhában kombájnos, sze- kapiiatók. Kértük azt is, relő, idegesen cigarettázó mű- hogy a hiányzókra sürgősen szaki vezető, türelmes anyag- küldjék el a pótmegrendelőibeszerző. Üldögélnek vagy ket. A gazdaságok többsége ácsorognak az előtérben. A fel is készült az aratásra tiszbüvös üvegablakok mögött tességgel. Bizonyítják ezt a gyártják a megrendelőket, a sikeres gépszemlék. Most, a sokpéldányos számlákat, főszezonban többnyire tudjuk Bentről öten is adják-veszik adni, amit kérnek a termea papírokat Megállni sincs lök. Ha nálunk nincs valaidejük. mi, azt a MEGEV-központnál — Nekünk az egyik SZK— jelentjük. A számítógép hi5-ös vágórésze hibásodott meg hetetlen gyorsan „kidobja", tegáap este. A meghajtó meg hogy az ország melyik AGel is törött. Tudnak-e adni? ROKER-énél szerezhető be a — kérdezi Kenéz István, a keresett alkatrész. Ilyenkor makói Rákóczi Termel őszo- vagy postán adják fel, vagy vetkezet műszaki vezetője. — pedig gépkocsin a megrenEszi a kombájnokat az idő delőhöz szállítják. Gyorsabb tel jobban szaggatja a gépeket. ami az embernek okoz több gondot. Radics Ferenc Gyorsmérleg a könnyűiparról A könnyűipar vállalatai mintegy 7 százalékkal termeltek többet 1978 első felében az előző év hasonló időszakához képest, — vonták meg a Könnyűipari Minisztériumban az év első felének gyorsmérlegét. Ez megfelel az éves terv előírásainak. Az összteljesítményen belül azonban a lenkender-, a gyapjú- és a kötszövőipar termelése nem nőtt, sőt egyes termékcsoportokban alatta maradt a múlt évinek. Kisebb mértékben nőtt a textilruházati termelés. Ugyanakkor igen erőteljes a termelésnövekedés a bőr-szőrme-, a bútor-, a nyomda-, a kézmű, és a háziiparban. A létszámhelyzetben alapvető változás nem történt, ha lassúbb ütemben is, de tovább csökkent a könnyűiparban dolgozók száma; mintegy fél százalékkal. Így az elért termelési többlet egyedüli forrása a termelékenység növekedése volt A szocialista export az előző év hasonló időszakához képest mintegy 5 százalékkal növekedett. Gondot jelent továbbra is az államközi szerződésekben előírt kötelezettségek ütemesebb teljesítése. Erre az évre a könnyűipar tervei 18 százalékos tőkés export növelést írtak elő. Az év első felének adatai szerint ebben jelentős az elmaradás. Az év első hónapjaiban nem sikerült még az egy évvel korábbi szintet sem elérni. A tőkés piacon a könnyűipar helyzete rendkívül kedvezőtlen, számos korlátozó intézkedés nehezíti az értékesítést, nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országok piacain is. Ezért a hatékonyabb piaci munka mellett változatlan fontosságú az export gazdaságosságának fokozása. — teszi még hozzá. — Azonnal utánanézünk. Röpködnek a cikkszámok. Idegennek kínaiul hangzik. A szakemberek fülét mégsem sérti. — Van — szól ki a karton. persze, ha a téesz maga megy érte a megjelölt vállalathoz. — Ez az országos aratási ügyelet? — Igen. Tulajdonképpen reggel héttől este hétig gyorsított ügyintézéssel adjuk ki halmok mögé rejtőzve Bálint az aratásban részt vevő géMária ügyeletis. pekhez az alkatrészeket és Érdeklődésemre elmondja, műszaki árukat. Sajnos, így hogy különösen sok termelő- is akad azért hiánycikk. Az Szövetkezet keresi meg mos- E—512-höz például nincs tanában az alkatrészosztályt, cséplődvariátor, bordás hüDunai Árpád, az alkatrész- vely, szalmarázó láda. Az osztály vezetője éppen tele- SZK—5-höz pedig dobkosár, fonál, mikor belépek hozzá, főfékhenger, ötméteres kasza — A debreceni társvállala- és ürítőcsiga. tunkat hívom. Kapós lett a Péter Szabó Mihály, a csenlánctalp. Az SZK—5-öson és gelei Aranyhomok Tsz mfl& 6-oson lecserélhető a nagy- szaki vezetője már nyugodt, kerék, vagyis a kombájn kis Azért jött, hogy átvegye az munkával féllánctalpasra sze_ új SZK—5-ös kombájnt. A relhető át — hadarja, aztán a kedvezményes akció keretételefonba folytatja — Akkor ben vásárolták. Mindössze 10 mehet a baksi Magyar—Bol- ezer forintot kellett a terme, gár Baratság Tsz? Kapnak lőszövetkezetnek most kifimajd csillagkereket is és zetni. A fennmaradó összelánckocsit is? Kompletten get két év múlva egyenlíkellene a szentesi Termál tik ki. Termelőszövetkezetnek és az A szeged-mihályteleki Üj eperjesi Ifjú Gárda Tsz-nek Élet Termelőszövetkezet főis. Csillagkerékből csak egy mérnöke, Tulipán András az van, de minden mást tudnak SZK—5-öshöz hengerhüvelyt adni? Rendben, intézkedünk, keres. Importárut szeretne, Kattan a telefon. Felém mert szerinte az tartósabb a fordul, s széttárja a kezét hazai gyártmánynál. Raktá— Nagyüzem van nálunk, ron csak magyar van. Persze, ilyenkor a műszakiak Nagy a forgalom már koleleményessége is sokat szá- ra reggel az AGROKER kismít A DT csillagkerekét pél- kundorozsmai telepén. Furdául át lehet alakítani, hogy gonok, teherautók, személya kombájnokra is felszerel- gépkocsik el sem férnek a ki. betó legyen a lánckocsi. Az jelölt parkolóban. Aki már 4 honismereti akadémián Híd a népek barátságáért A honismereti akadémián tegnap délelőtt dr. Kanyar József, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, a Somogy megyei levéltár igazgatója 'a krónika- és a hely történetírás honismereti mozgalmon belüli lehetőségeiről tartott előadást. Tanulságos példáit többnyire Somogy megyéből hozta, fölhívta a figyelmet a községek és üzemek egyre gyarapodó krónikái mellett az iskolatörténeti kiadványokra is, amelyek létrehozásában a tanulók is részt vesznek. Előadásában intés is volt: az üzemi krónikák szerkesztésénél néha igényesebb munkára lenne szükség; a brigád történeti feljegyzéseknek emberközpontúbbá kell válniok. Fűrészné Molnár Anikó és dr. Hegyi András korreferátumát követően tagozati üléseken a településkrónika és üzemkrónika kérdéseit tisztázták Juhász Antal ny. gimnáziumi igazgató és dr. Gerelyes Ede főosztályvezető közreműködésével. Az akadémia résztvevői ellátogattak a szegedi kenderfonóba, a tápéi Tiszatáj Tsz-be és a háziipari szövetkezetbe és megtekintették ifj. Lele József néprajzi gyűjteményét is. Délután a Hazafias Népfront délszláv klubjában Mándics Mihály, a Magyarországi Délselávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, országgyűlési képviselő — akit előzőleg dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is fogadott — szekcióülésen a nemzeti honismereti munkáról beszélgetett délszláv, román, szlovák, német és magyar anyanyelvűek társaságában. A mindvégig kölcsönösen őszinte beszélgetésen a más-más anyanyelvűek vissza-visszatértek arra a gondolatra, hogy ma nem jelent hátrányt Magyarországon nemzetiséginek lenni. Csak a nyelvünk választ el bennünket — mondották — gondjaink, örömeink közösek és közösen eredményesen dolgozhatunk a népek barátságáért; a nemzetiségiek valóban betölthetik az anyaországgal összekapcsoló híd szerepét is. Buzdításképpen hangzott el, hogy különböző fesztiválokon ne különüljenek el a nemzetiségi együttesek, hadd váljon közös kincsünkké az ő kultúrájuk is. A honismereti akadémia ma zárul. Rugalmas munkaidő A

zért némi jó érzéssel töltheti el az embert, hogy változnak a dolgok... No, nem annyira gyorsan, nem annyira radikálisan és nem mindig olyan ésszerűen, mint ahogyan szeretnénk — meg ahogy a józan ész is elvárná —, de azért változnak. Például: van annak már vagy nyolc esztendeje is, hogy a magyar sajtóban először bukkant fel egy — kizárólag külföldi példákkal illusztrált — beszámoló a rugalma* munkaidőről. Valamit — csak rövid emlékeztetőként — • módszer lényegéről: mások, másutt rájöttek arra, hogy seregnyi munkahelyen és munkakörben nem kell kőbe vésett parancsolatként tisztelni a hagyományos — például: reggel nyolctól délután négyig, fél ötig tartó — munkaidőt. Legfőképpen azért nem, mert ezeken a munkahelyeken gyakran előfordul, hogy bizonyos időszakokban egyszerűen nincs mit csinálni. A munka jellege is olyan, hogy könnyűszerrel átcsoportosítható, átrendezhető. Kitalálták tehát a rugalmas munkaidőt, ami hasonlít a mi jól bevált csúsztatás: módszerünkhöz. Vagyis: ha sok a munka túlórázunk, ha kevesebb, vagy éppenséggel semmi, akkor a korábbi túlórákat „lecsúsztatjuk". A rugalmas munkaidő nem más, mint az intézményesített csúsztatás általánossá tétele. Az ötlet bevált, olyannyira, hogy Európában jelenleg vagy 15 millióan dolgoznak rugalmas munkaidőben, persze a módszer lényegéhez tartozó szabályok szigorú betartásával. A nap bizonyos időszakában, az úgynevezett blokkidőben, mindenkinek a munkahelyén kell tartózkodnia. Ezt megelőzően, illetve ezután, ki-ki saját maga határozza meg a munkaidejét. Az eredmény pedig: nyugodtabbá, fegyelmezettebbé és szervezettebbé vált a munkavégzés, mert a munkavállalók elemi érdeke, hogy a lehető legésszerűbben gazdálkodjanak saját idejükkel. Ráadásul a minimumra csökkent az úgynevezett törtnapi hiányzások aránya, lévén, hogy a személyes ügyeket egyszerűbben, könnyebben intézhetik az emberek. Nyolc évvel ezelőtt azt a bizonyos újságcikket néma csend, vagy jobb esetben, a zagyva butaságoknak kijáró megvető kézlegyintés követte. Két évvel később híre jött, hogy az egyik fővárosi kereskedelmi vállalat, nagy titokban, és csak próbaképpen bevezette a rugalmas munkaidőt — teljes sikerrel. Nem az alkalmazottak, a vállalat vezetői mondták: olyan eredményeket értek el, hogy ha rajtuk múlik, soha nem térnek vissza a merev munkaidőhöz. Szerencsére rajtuk múlott, azon egyszerű ok miatt, mert a munkarend szabályozása vállalati belügy, nem kell hozzá felsőbb engedély. Megpróbálta néhány más vállalat is, hírek érkeztek a szocialista országokból is... egyszóval napirendre került a rugalmas munkaidő ügye, s most máj nem lehetett egyetlen kézlegyintéssel elintézni. Megjelentek, elhangzottak az első óvatos nyilatkozatok, hogy „... igen, voltaképpen érdekes ... tanulmányozzuk..., idővel talán nálunk is, persze csak nagyon korlátozott körben ..meg ilyesfélék. Aztán az illetékesek elhatározták — úgy másfél éve —, hogy hivatalos kísérletet indítanak nem is tudom hány vállalat részvételével, tapasztalatok szerzése céljából. Hogy e kísérlet végül is milyen eredményre vezetett — s hogy egyáltalán lezárult-e? — arról nem tudni, de aligha lenne érdekes. Az a néhány tucat vállalat, intézmény, ahol már évek óta alkalmazzák a rugalmas munkaidőt, tökéletes kísérleti alanyként fogható fel; egyetlen egy sem akadt közülük, ahol visszatértek volna a hagyományos munkaidőbeosztáshoz. A tapasztalatok mindenütt és egyértelműen kedvezőek. S a rugalmas munkaidő mégsem terjed Magyarországon úgy, ahogy az — a módszer előnyeinek ismeretében — elvárható lenne. Pedig, mint tudjuk, nem kell hozzá hivatalos, ha úgy tetszik központi engedély... Csakhogy: a kezdeményezések, engedélyezési herce-hurcák, és tilalmi táblák nélkül is megbuktathatok. Csak kellő közönnyel kell körülvenni az újdonságokat, csak éreztetni kell a „nem tiltjuk, de nem is támogatjuk..." színezetű álláspontot, csak fel kell villantani néhány jól csengő — ám lényegét tekintve üres — frázist, s máris a bátortalanság válik a jellemző magatartásmóddá. Tévhit, hogy a rugalmas munkaidő bevezetésének ' komoly anyagi, műszaki és egyéb feltételei vannak. Egyszerűen elemi szervezési tennivalókat kell elvégezni. Tévhit továbbá, hogy csak bizonyos alkalmazotti munkakörökben vezethető be (s ily' módon bizonyos társadalmi feszültségek forrásává válhat, tehát politikailag is megfontolandó!). Gyárak tucatjaiban alkalmazzák fizikai munkaterületeken, és most egy hazai vállalat is áttér a fizikai munkások körében alkalmazható változat bevezetésére. És a legnagyobb tévedés azt hinni, hogy ha egy szervezési módszer szokatlanul új, ráadásul a világ más tájain találták fel, akkor azt nekünk eleve gyanakvással kell fogadni. Mert — hogy el ne feledjem —, a rugalmas munkaidő nem holmi — csak a kiválasztottak által élvezhető — luxus, hanem szervezési módszer és eszköz. Aminek számottevő összegekkel mérhető közvetlen gazdasági haszna van. Legalább ez ejtsen gondolkodóba mindenkit, akinek köze lehet e korszerű munkarend elterjesztéséhez. Vértes Csaba Húszszázalékos árengedmény Hétfőtől, augusztus 5-ig 20 egyaránt megfelelő iskolaszázalékkal olcsóbban áru- szer-ellátást jelzett az ország sítják a füzeteket, füzetcso- 1,3 millió tanulója részére. magokat az állami kiskereskedelmi vállalatok, és a szövetkezetek — jelentették be a PIÉRT és az APISZ vezetői pénteki sajtótájékoztatójukon. Így kívánják csökkenteni a szeptemberi tanévnyitást megelőző csúcsforgalmat. A PIÉRT és az APISZ A füzetek, könyvek bekötéséhez 700 tonna kék papírról gondoskodtak, polietilénből 10 mülió füzetborító, továbbá nagyon sok és sokféle grafitiron, 1,4 millió pasztellkészlet áll a vevők rendelkezésére. Nem lesz hiány a kisiskolások postai ron jai ból, mennyiségben és minőségben s pad ír gumiból sem. Egymillió jelfogó Elkészült az egymilliomodik jelfogó a BHG Híradástechnikai Vállalat debreceni 2. számú gyárában. Az új üzemet több mint 330 millió forintos beruházással ez év tavaszán a tervezett határidőnél csaknem fél évvel korábban — adták át rendeltetésének. A debreceni üzemben crossbar rendszerű telefonközpontokhoz készítenek jelfogókat, kábelformákat és más alkatrészeket svéd licenc alapján.