Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

8 Szombat, 1978. július 15.' család Á csodatevő ginzenggyökér otthon Kétrészesek Szinte mindenkinek jól állnak a kétrészes ruhák. A kortól és típustól függ, hogy a felsó rész hossza milyen legyen és a szoknya bősé­gét miként variáljuk. Köny­nyű mintás jersey, pamut­anyag, shantung és vászon, kisebb-nagyobb mintázatú anyagok alkalmasak e célra. A kétreszea ruha elegáns ás rékba ráhagyott kevés bősé­get zsinórból készült megkö­tött öv fogja össze. A szok­nya négyrészes, Így a csí­kokkal lehetséges mutatós megoldást választhatjuk. 3 Dirndll jellegű kétré­szes. Egész Európában diva­tos „népviseleti" forma az osztrákok hagyományaira tá­maszkodik. Többféle anyag •zért reggeltől estig min­denhová felvehető. Egész nyáron a kánikula napok ki­vételével — hordhatók: Rajzainkon bemutatunk négy olyan - modellt, ame­lyek a klasszikus — hagyo­mányos formamegoldásokat tükrözik. 1. Megkötött nyakkal, elöl keskeny „hól"-pánttal záró­dó 3/4-es ujjú megoldás. A szoknya kissé bővülő trapéz formájú, 2 oldalt varrással, övvel, vagy anélkül, tunika­szerűen viselhető. 2. Csíkos jerseyből, vagy szintetikus, könnyű vászon ka­rakterű anyagból való kétré­szes. Raglánszabású kézelőben Végződő ujjakkal. A felső rész végig gombolt. A de­felhasználásával, vagy ami sokkal egyszerűbb: bordúrös nyomott anyagból készülhet. A felsó rész testreszabott és a deréktól lefelé bővülő „seszll" rész (fodor) igen csinos. A szoknya húzott és legalább 160 cm az alja bő­sége. 4. Nagyon elegáns kétré­szes. Shantungból, vászon­ból, selyemből stb. készül­het. A felső rész körülbelül a medencecsontig ér, cso­portos rakásokkal gazdagí­tott. Az öv saját anyagából készül. A felsó részen elhe­lyezett rakásokat folytatva a rakások adják a szoknya di­vatos bőségét. Nádor Vera Hozzánk is eljutott a Tá­vol-Kelet egyik ősrégi gyógy­növénye, a ginzenggyökér, melyet Kínában, Tibetben, Koreában, Indiában és a környező államokban több ezer éve ismernek. Időszá­A felsorolt valóságos gyó­gyító hatást bolgár, szovjet, román, svájci, francia orvo­si kísérletek igazolják. Med­vegyev szovjet professzor pl. megállapította, hogy a kísér­letbe bevont távirdászoknál, mításunk előtt kb. 2700 év- akik nehéz sifrírozott szöve­vel a kínai Orvoslások könyve, a Nu-ci-king a zsen­sen (ginzeng) gyökeret úgy említi, mint az élet gyöke­rét, az életet meghosszab­bító áldást, mely megvédi az ember egészségét. Nemcsak Ázsiában, hanem get továbbítottak, csak fele annyi hiba fordult elő, mint azoknál, akik e kísérletben nem vettek részt. Kórházak­ban lábadozó betegeknél gyors javulást, felépülést ér­tek el a ginzengkúrévaL Érdekes, hogy a ginzeng Amerikában is ismerik, sőt használatánál semmiféle kel­a Szovjetunióban is foglal­koznak egy kinemesített gin­zengfajta tenyésztésével, hogy könnyebben elérhetővé tegyék azt a ritkán fellel­hető növényt, mely fák tö­vében, nagyon nedves talaj­ban tenyészik és nehezen ta­lálható meg. Ezért olyan ma­gas az ára, értéke már ős­időktől fogva. Európában is megismerték a gyökeret a 16—17. szá­zadban, azonban nem tea­ként fogyasztották, mint eredeti lelőhelyén, hanem nyakba akasztották a szárí­tott gyökeret tartalmazó zacskót. Az a hit járta ugyanis, hogy a gyökér, me­lyet némi fantáziával embe­ri alakúnak láttak, csodát tesz azzal, aki magához ve­szi. Ez a babona sokáig tar­lemetlen utóhatás nem mu­tatható ki és hogy egy-egy csésze tea elfogyasztása után nemsokára jelentkezett a látható javulás. Egy-egy kúra után hetekig tartott a ked­vező hatás. Máshol azt vizs­gálták, hogy a ginzengtea milyen hatással van a sötét­ben látásra. A kúrát folyta­tók könnyebben alkalmaz­kodtak a sötétséghez. Ami­kor kenőcsként használták a ginzengkivonatot, ez siettet­te a gyulladások gyógyulá­sát. Nálunk Jelenleg a követ­kező ginzengkészítmények kaphatók: szárított ginzeng gyökér (teakészítéshez), ke­nőcs (arc- és bőrkezeléshez, mint kozmetikai cikk) hab­fürdőhöz való készítmény (általános erősítésre) továb­bá alkoholos ginzengkivonat. Rudnay János Tartalmas vakációt! Idősebbek testedzése Hogy mikor kezdünk el- tásban. A bal lábunkat len­öregedni, ez főképp tőlünk dítsük oldalra, majd enged­függ, vagyis attól, hogy fia- jük le, s közben éreznünk tal korunkban mennyit tor- kell, hogy a hasizmunk meg­néztünk, mennyit mozogtunk feszül. A láb fölemelésekor és sportoltunk. Természete, belélegzés, leeresztéskor pe­sen ma már nem fogunk a dig kilélegzés következik, végkimerülésig tornézni, Mindkét lábunkkal ötször vé. amint azt fiatalkorunkban gezzük el ezt a gyakorlatot, megengedhettük magunknak. 4 Uljünk ]e a földre totta magát, "amíg""átvették Nagyon fontos azonban' hogy nyújtsuk ki lábunkat és a Keleten mér megszokott mindennap szakítsunk ma- nyitott Karunk tenyerével felhasználási módokat, por gunknak időt a reggeli vagy támaszkodjunk a földre. Most ££ lartahnazö Tkt "^Y TÍTTT ^ ^ » ^ dzsem, pálinka vagy kenőcs P* valamint sportolás- bunkat) fordítsuk jobb oldal­formájában. ra. így nem lesz öregesen ra miközben kilélegzünk. Az­A ginzenggyökér és an- hajlott a hátunk, hanem szép után ismét nyújtsuk ki a Iá­nak vélt vagy valódi gyógy- egyenes lesz a testtartásunk, bunkat> belélegzünk, és most nem fogunk ízületi fájdal- a bal oldaira fordítjuk a makrói, fejfájásról, izompety- érdben összehúzott lábunkat hatása arra késztette a vi­lág orvosait, hogy tüzetesen vizsgálják a tényleges hatá­sokat és a gyökér gyógyá­szati értékét pontosan álla­pítsák meg. A ginzenggyökér csodá­latos és sokoldalú gyógyha­tásút a különböző országok­ban folyó kutatások igazol­ták. A ginzeng a jelenleg ismert legsokoldalúbb gyógy­növény, melyben 20 féle ha­tóanyag van. B és C-vita­min, glikozidák, szapontn, panaxsav, cseranyagok stb. találhatók a belőle készült anyagokban, melyek segítik a szervezet működését, ál­talános erősítő hatásuk van. A ginzeng szabályozza a szívműködést, étvógyjavftó hatású és emellett általános erősítő szer, mely a vérke­ringést is egyenletessé te­szi, csökkenti a magas vér­nyomást, sőt a vércukorszin­tet is javltja. Megszünteti a testi és szellemi fáradtságot, serkentő hatású. Főleg az öregkor jellemző betegségei­nél jó hatású (feledékeny­ség, fáradtság stb.). hüdtségről panaszkodni. És A gyakorlatot mindkét irány­most vegyünk néhány köny- ban háromszor megismétel­nyebb tornagyakorlatot. 1. Térdeljünk le és a ka- 5 Térdejünk le és tenye­runkat emeljük fel. Üljünk rünkkei támaszkodjunk meg le a jobb felünkre, bal ka- nlagunk előtt a padlón. Két­runkat tartsuk oldalsó közép- szer mo^uk a csípőnket tartásban, s közben kiléleg- hatra> majd kilélegzünk. Az­zünk. Lendítsük a karunkat tán helyezzük testsúlyunkat a a magasba, ismét térdejünk karunkra, hajlítsuk meg de. fel, most belélegzünk és le- „kunkat, emeljük fel a fe­ülünk a bal felünkre Ha ez jünkct> s közben belélegzünk, a gyakorlat nehéz lenne, kez. ötóz6r ismételjük meg a gya­detben az egyik kezünkkel korlatot. segíthetünk. 2. Álljunk terpeszállásba. Hajoljunk balra és a jobb kezünket lendítsük a fejünk fölé, és lehajlás közben még egyszer végezzünk karlendí­tést Kilélegzünk. Ismét he­lyezkedjünk kilndulló test­6. Bal kézzel fogódzkod­junk meg egy szék támlájá­ban. Jobb lábunkat kinyújtva erélyesen lendítsük minél ma­gasabbra, ismételjük meg nyolcszor-tízszer. 7. Üljünk le a padlóra, helyzetbe és vegyünk mély öleliük út térdünket, lábun­lélegzetet. Váltakozva mind­két irányban végezzük el a gyakorlatot hatszor. 3. Feküdjünk a jobb olda­lunkra, támaszkodjunk a jobb alsó karunkra, a bal ká­kát nyújtsuk utána előre és oldalt magasba, egyidejűleg karunkkal támasszuk meg törzsünket hátul, ismételjük meg ötször. 8. Feküdjünk hanyatt, ka­A külföldi és a magyar főurak lakomáiról, mérték­telen evéséről, pazarlásáról már sokat írtak, de mind­ennél többet mondanak az alábbi hiteles feljegyzé­sek. Rosenberg Vilmos, egy dúsgazdag cseh főnemes, 1378-ban házasságot kötött Anna Mária bádeni her­cegnővel. A menyegzői la­komát 1378. január 26-ától február l-ig tartották. A számvevői feljegyzések szerint ezen a lakomán a következő ételmennyisége­ket fogyasztották: 50 dámvad, 40 szarvas, 50 hordó sós hal, 20 vad­disznó, 2130 nyúl, 250 fá­cán, 30 fajdtyúk, 2050 fo­goly, 20 688 sárgarigó, fenyvesmadár és vadga­lamb, 150 hízott ökör, 20 egyéves borjú, 506 kisebb szoposborjú, 450 kövér disznó, 1526 szál kolbász, 450 szál májas és 326 vé­reshurka, 450 ürü. 395 bá­rány, 504 malac, 20 közön­séges füstölt ökör, 40 füs­tölt ürü, 350 páva, 5133 lúd, 3106 kappan, kakas és tyúk, 18 120 ponty, 10 208 A legrégibb magyar étlap runk legyen oldalsó középtar- runkat tegyük a fejünk alá. Előbb jobb, majd bal lábun­kat emeljük magasba, majd helyezzük vissza. Ismételjük meg tízszer. csuka, 6380 pisztráng, 3400 különféle hal, 5200 rák, 7096 füstölt hal, 350 tőke­hal, 1200 tengeri veréb (?), 300 icce köviponty, 780 füstölt hering, 4 viza, 30 947 tojás, — valamint magyar, tiroli, osztrák és rajnai bor 1100 akó, 903 hordó sor stb. A vendégek lovai 3703 4 részletszénát emésztettek fel. Ez mutatja az akkori földesurak gazdagságát is, — írja a Vasárnapi ŰJség 1862. évi 9. számában. Hazánkban is találunk ilyen bóséges lakomákra utaló feljegyzéseket. Így Hidas János, aki Thúrzó Szaniszló galgócl várúrnak volt a sáfárja, rendszere­sen feljegyezte a napi éte­lek jegyzékét. Tőle maradt meg a legrégebbi magyar étlap, melyen 1603. újévé­ről közli a felszolgált éte­leket. Ez az étlap a déli tálalásnál 18-féle ételt so­rol fel, melyek között csu­pán egy olyan fogás sze­repel, melyben nem volt hús (ostyabélesnek nevez­ték). A menüben találha­tunk tehén, kappan, hal, gyöngytyúk stb. mellett belsőségeket, madarakat stb. Érdekes, hogy a 18. fogás aprópástétom volt, míg előtte ostyabélest kí­náltak. Az aznapi vacsora sem volt kevesebb, mint 18-féle étel és itt ls az édességek után savanyú káposzta te­hénhússal zárta a sort. A ma embere bizony za­varban volna, ha Ilyen tö­megű ételt kellene fogyasz­tania. Akkor a főuraknak nem okozott gondot ez a töméntelen étel, előterem­tették, vendégeikkel meg ls etették, míg a polgári la­kosság, a pórnép nagyon szerényen élt, történelmünk során gyakran éhezett. Ma nem okoz gondot a bőséges étkezés, éppen az a baj, hogy túl jól élünk. Senki sem éhezik, inkább el vagyunk hízva, mert el­kényelmesedtünk, arépylag sokat eszünk. Hiába, min­den kornak megvannak a maga speciális problémái. Akkor a megélhetés, a mindennapi kenyér oko­zott gondot az egyszerű embereknek, ma pedig? Az, hogyan éljünk úgy, hogy megszabaduljunk fe­lesleges kilóinktól. Mind­ehhez hozzájutunk, meg is tudjuk vásárolni, de nem tudunk mértéket tartani, alkalmazkodni a változó időkhöz. Elhízunk és köz­ben azon törjük a fejün­ket, hogyan lehetne le­mondás nélkül lefogyni. Nehéz dolog ez, de idővel azért meg fogjuk találni ennek a kulcsát is. Közben pedig olvasgassuk a régi idők töméntelen sok evé­sét, a szünet nélküli lako­mák elrettentő példáit... R. J. 9. Térdeljünk le, eresszük le karunkat. Hajoljunk hátra (belélegzés), menjünk vissza kiinduló állásba (kilélegzés). Ismételjük háromszor. 10. És végül váll szélességű terpeszállás, karok a magas, ban. A törzsünkkel köröz­zünk. Ismételjük kétszer mindkét irányban. Természetesen első nap nem fogjuk tudni végigdol­gozni a feladatot, lassan, ap­ródonként, ismételgetve és mindig egy kicsit a követke­ző gyakorlatból hozzávéve próbáljuk szoktatni magun­kat a tornához. Az időseb­bek testedzése arra szolgál, hogy minél később következ­zék be az öregség, hogy élet­vidám, alkotóképes emberek maradjunk az emberi kor legvégső határáig. Csaba Éva / tt a nyár, a várva várt va­káció. Sok gyermek ma­gától nem tudja változa­tosan elfoglalni magát. Ezek­nek programot kell adni, le­hetőleg minden napra. Nem is jut eszükbe, hogy meny­nyi kedvtelésnek számító foglalkozás fér bele a sza­badság napjainak 8—10 órá­jába. De nézzük meg szép sor­jában, hogy milyen érdekes elfoglaltságra szoktathatjuk rá gyermekeinket. Jó könyvet keli a kezébe adnunk, amit szívesen olvas. Biztassuk arra, hogy vezessen „Olvasónapló"-t, amibe beír­ja az olvasott könyv címét és szerzőjét, feljegyez egy-két szép gondolatot, bölcs mon­dást, és — ha ügyesen rajzol — készít a tartalomhoz illő illusztrációt. Nem elég a kezébe adni a könyvet, érdeklődni is kell esténként az olvasmánya iránt, dicsérni a naplót és biztatni a további olvasásra. Szívesen leveleznek a fia­talok. Ha idegen nyelvű le­velezőpartnere van, akkor a nyelvet is gyakorolja, de a magyar nyelvű levelezés is jó fogalmazás- és helyesírás­gyakorlat. Az egymásnak megírt élménybeszámolókkal gazdagodik a levelezők isme­retanyaga is. Nyáron több időt fordíthat a gyermek a gyűjtésre, az év folyamán gyűjtött anyag ren­dezésére. Nyáron jól lehet fényké­pezni. Legtöbb tizenévesünk­nek van már fényképezőgépe. A fényképezés és a fényké­pek rendezése, albumba ra­gasztása is kedves elfoglalt­ság. Tanítsuk meg a gyermekeket keresztrejtvényt fejteni. A sport, a séta, a kirándu­lás és a játék ls szerepeijena nyári tervben. Szorgalmaz­zuk, hogy legyenek barátai gyermekünknek. Hárman-né­gyen elmehetnek együtt uszo­dába, strandra. Esetleg az ér­dekelt családok egy-egy fel­nőttje velük mehet felügye­letképpen. A munkának is szerepelnie kell a nyári programban. Le­gyen a gyermeknek határo­zott feladata, legyen valami­nek a felelőse. A gazdag, változatos prog­rammal eltelt napoknak ked­ves, szép emléket állíthat « gyermek, ha esténként • „Nyári napló"-jába beírja egy-két mondattal a nap leg­érdekesebb eseményét. Nem szóltam még a tv-rőt A nyári műsorban bőségesen gondoskodnak a gyermekek­nek szóló programokról. Néz­zük át közösen a műsort, és tervezzük meg együtt, mi az, amit megnéz rossz idő esetén, ha nem mehet a játszótérre, uszodába, sétálni, vagy ki­rándulni. Nagyon lényeges dolog, hogy a program változatos legyen, egy napra többféle foglalkozást tervezzünk és mindig gondoljunk arra, hogy esős időre is kell szá­mítani. Az ilyen, tervszerű foglal­kozásban gazdag, tartalmas élet iránti igény akkor ala­kul ki, ha erre már a legki­sebb kortól szoktatjuk a gyer­meket. Nemcsak a tervezésben kell segíteni, de következetes el­lenőrzéssel, dicsérettel, bírá­lattal kell ösztönözni a tevé­keny életre. Dr. Gergely Károlyné

Next

/
Thumbnails
Contents