Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

12 Vasárnap, 1978. július 2. A nagylengyel! kőolajmezőben most épültek meg a szénsavas másodlagos művelés bevezetéséhez szükséges üzemi kísérletek felszíni berendezései. Képünkön: mélyszivattyúhimba a nagylengyelt olajmezőben Szeged vízellátása Gondok és célok A szegedi vízművekről hosszú éveken át azt tartották: irigylésre méltó a helyzete, viszonylag könnyen jut vízhez. Az ország különböző részeiből ide érkező szakemberek elismerően bólogattak, ha vendéglátóik eL az olvasó —, de mi lesz addig? Más megoldás nem maradt: szivattyúkkal kellett a fúrott kutakat „rábírni", hogy elegendő vizet adjanak. Tavaly ősszel kezdte el a vízmű a szivattyúzást, egyegy kútból így 1500 liter viHovatovább, már csak a mesében találni az akkori látványhoz hasonlót: a föld mélyéből kristálytisztán, pazarló bőséggel tört fel a víz, a föld alatti nyomástól hajtva 15 évvel ezelőtt még a felszíntől 6—8 méter magasA javaslat szerint többféleképpen is. Egyik variáció: a város napi vízfogyasztását 30 ezer köbméterre kell mérsékelni. A hiányzó mennyiséget úgy tudnánk beszerezni, ha 30—40 kilométerre eltávolodunk Szegedtől, s ahol még bőven van a földben víz, ott fúrunk kutat. Második változat: vegyünk vizet a Tiszát kísérő, parti rétegből. Harmadik megoldás: építsünk felszíni vízművet, tisztítás után igyuk a Tisza vizét. A vízművek — alapokísérték őket a város kútjai- zet nyernek percenként. A hoz. kényszerűség diktálta, erőszakos beavatkozás tehát seKimerülő kutak í;ített',de az fröm,be aromkevesbe elvontan fogalmazva: a vízbe homok vegyült. Egyik-másik kútban — lévén meglehetősen régi. gravitációra, s nem szivattyú- san mérlegelve a helyzetet zásra tervezett kutakról szó — kombinált megoldást vá— beszakadt a szűrőháló. A lasztott, felhasználva a fenlaza, homokos, kavicsos föld- tebb említett három variáció rétegből több mázsa homok előnyeit. Eszerint az új víz• „, ... , ___ „ onn került így a vízbe. Alsó- és mű helyét Atka-sziget alatt ' ^ wü Felsővároson sokan panasz, jelölték ki. Mély fúrású. szi^akL I .ft"" kodnak emiatt, a homokot vattyúkkal megerősített ku&S2?*££££t ™ üzemek" takat építenek itt. közel a Nem a föld „fukarsága" az oka, egyszerű a magyarázat; ben — így például a vágóhídon, a szalámigyárban — komoly gondokat okoz. A lassan kimerülőben a kutak, v.-—/!™!. erőtelies öblítéssel elfogy a fúrással felszínre vlzmuveK erőteljes oputessei hozható viz. Jelenleg hat víztermelő telep 72 kútja látja el vízzel a várost. Ahogy nő Szeged lakossága, úgy nő „szomja" is, másfél évtizede még 22— 23 ezer köbméter vízzel is beérte naponta, tavaly nyáron átlagosan napi 72 ezer köbmétert fogyasztott el. Előzetes számítások szerint az ezredforduló idején másodpercenként 1,5 köbméter, naponta körülbelül 130 ezer köbméter vizet igényel a város. Több kell! A kutak számát ma már hiaba szaporít.iak. Szakmai nyelven így szól a megállapítás: egyre nagyobb a depressziós tölcsér. Közérthetően: a kiaknázható vízkészlet véges. Más, magasabban fekvő városok már jóval korábban eljutottak a fejlődés eme — sok gondot okozó — stádiumába. Szolnok például már évek óta a Tisza vizét issza, fúrott kutakkal itt nem tudják biztosítani a város vízellátását. Tavaly nyáron, a rendkívül száraz napokon már Szegeden is vízhiányról beszéltünk. Amint arról már beszámoltunk. a városi tanács intézkedést tett annak érdekeben, hogy az elkövetkező évekre biztosított legyen a város zavartalan vízellátása. A határozattal kapcsolatos feladatokat Szeged általános rendezési terve is tartalmazza. A lakásépítkezésekkel, a város lélekszámának növekedésével párhuzamosan egyre több és több vízre van s7.úkseg. mégpedig azonnal. Mert ugyan kit nyugtatna meg, hogy elkészültek a tervek. s 1994-re már működik az új. nagy kapacitású vízmű. Saep, szép = mondaná próbálja a homokot a vízve zetékből kimosni — nem túl nagy eredménnyel, megoldás híján meg várni, míg ez a víz elfogy. Persze, bosszantja az embereket, hogy az ivóvízbe, a fürdőkádba homok is kerül, de attól, hogy ez a víz fertőző. nem kell tartani. Variációk Egy ideig tehát még ho mokos víz is lesz, Szeged 460 Tiszához. A munkálatokat jövőre kezdik, s a tervek szerint 1994-ben már működik is a várhatóan 800 millió forintba kerülő új vízmű. Mire lesz képes? Már induJobb láskor lényegesen tehermenkell tesíti a régi vízművet, kezdetben napi 60 ezer köbméter vizet ad a városnak, 15— 20 évre biztosítva, hogy nem lesz gond a város vízellátásával. így a távolabbi jövőre is időben lehet gondolni: az Atka-szigeti vízműnél kiépítik a parti szűrésre alkalmas. sőt a felszíni vízművet is. A gyakorlatban majd elvá. kilométernyi vezetékhálóza- lik. hogy majdan, amikor a tát nem lehet teljesen végig- mély fúrású kutak kimerülöblíteni Lássuk most már a nek, miképpen lehet viszonyjövő terveit! A szegedi víz- lag kevés költséggel jó mi. művek Budapestről, a Víz- nőségű, s elegendő vizet ügyi Tervező Vállalattól nyernj: a folyót kísérő part szakvéleményt kért arra, - . . .„ hogy miképpen lehet a vá- "megszűresével ' vaRy a ros számára a jövőben kellő sza vizenek tisztitasaval? mennyiségű vizet biztosítani. Ladányi Zsuzsa Csak a platánok ? I

dős férfiak ülnek a platánok alatt Jó ott a levegő, kellemes a környezet, és nincs is egyedül az ember. Agyon lehet ütni az időt, annak meg partner is akad, aki szívesen vágja ki a huszonegyet vagy az ultit Sőt, a kibicnek sem drága az ideje: a nézelődéssel is telnek a percek, az órák, és mégiscsak emberi arcokat lát maga körül, nem a négy falat A világért sem akarom bántani ezeket a rendszeres munkában, gyereknevelésben kifáradt sors hányta-vetette öregeket. De nem hiszem el, hogy a nyugdíjas éveket át kellene kártyázni a platánok alatt, és hogy ne lehetne tartalmasabban, szebben eltölteni. Mert jó levegőt, kellemes környezetet, társaságot, sőt kártyapartnert is lehet találni máshol is. Ahol persze, ha zord az idő, tető alá húzódhat az ember, s ahol ebédidőben nem a sörösüveget kell szorongatni, hanem a patyolat asztal mellé telepedni, ahol kiszolgálják, és ha szükséges, gondozzák is az időseket. Ahol virágok és könyvek, gépekből jövő zene, értelmes beszéd és kép várja őket, puha szőnyeg, házi papucs és fürdőköpeny, fürdőszoba és gőzölgő kávé, sőt orvos is, ha kell. A kép összkomfortos otthoné. De nem a papa-mama-gyerekek alkotta családé, hanem egy tágabb közösségé. A neve ez: öregek napközi otthona. A városban hét ilyen otthon van, ahol reggeltől estig tartózkodhatnak a nyugdíjasok, némi anyagi juttatás ellenében. Szegeden 182-en élnek a lehetőséggel, és mondhatni, teljes megelégedésükre.' Nem túlzás: nincs az a családi gondoskodás — főként, ha a felnőtt gyerek és házastársa dolgozik, és saját csemetéik nevelése is szaporítja a teendőket —, amely fölérne az otthonéval. A kívülállóktól gyakran hallani: „a függetlenségemet én nem adom föl", „engem aztán ne regulázzon senki, végre akkor kelek, akkor eszem, amikor akarok". Márpedig a napközi célja sem az, hogy vasfegyelemmel, kényszerrel térítsen el bárkit is megrögzött szokásaitól. Némi alkalmazkodást természetesen megkövetel bármilyen társas lét, de hát csak ez a magány föloldódásának az ára. És ez nem is olyan sok. Mert az étkezésért, gondozásért fizetett díj is maximum 480 forint lehet, rendelet írja elő. De alig akad, aki ezt a teljes összeget fizetné. A tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportja körültekintően mérlegel mindent, s nagyon méltányosan állapítja meg a díjakat. A nyugdíj nagyságán kívül még azt is figyelembe veszik, mennyit költ havonta az idős ember közlekedésre, ad-e a saját otthon és a napközi fürdési lehetőséget, s ha nem, mennyibe kerül a belépő a fürdőbe, tud-e egyedül takarítani, vagy csak honorált segítséggel stb. És aki nem a napköziben étkezik, legfeljebb 150 forint gondozási díjat fizet. Ennek fejében melegen lehet egész nap, használhatja az intézmény összes helyiségét, berendezéseit, ruháit, amelyek tisztaságáról ott gondoskodnak, részt vehet a kulturális rendezvényeken, kirándulásokon, elutazhat üdülni. Sőt, a fölkészült, szakképzett gondozónők — ismerve az öregek munka utáni nosztalgiáját — munka- és pénzkereseti lehetőséget is szereznek lakóiknak. Aki akar, kötszert készít elő, vagy cipőfelsőrész-varrásban segédkezik, mikor mi kínálkozik. A tartalmasan eltölthető napba persze belefér a kártyázás is, vagy a séta a Széchenyi téren. A város sokat költ az öregek napközi otthonaira. Kettő — a felsővárosi és az újszegedi — vadonatúj, a legkényesebb igényeket is kielégíti. A többit tavaly újjávarázsolták, az utolsó munkák most fejeződnek be. A berendezések vásárlásakor sem filléreskednek az otthon gazdái: a legjobbat, a legszebbeket veszik meg mindenből. A napközik működtetése évi 2 milliójába kerül a városi tanácsnak. A kapuk tehát tárva. Tárva, mert mindennek el'enére nincs telt ház egyikben sem. Az okokon lehetne töprengeni. Az bizonyos, hogy ami a társadalomtól, a tanácstól telik, megteszi. Még a propagandáról is got»doskodik, a népfront, a Vöröskereszt rendezvényein rendszeresen ismertetik, mit kell tenni, hogy ne maradjon magányos az idős ember. U

" gy tűnik azonban, ez mind: a pénz, az alkalmankénti tájékoztatás nem elég. A vállalati szakszervezetek is sokat tehetnek még. A nyugdíjra való fölkészítés idején oda kellene menni külön-külön a távozni készülő dolgozókhoz: elmondani, hogyan szervezhetik életüket, ha már nem köti őket a beidegződött munkarend. A tanács illetékesei készségesen fölvennék a kapcsolatot a vállalatokkal, sőt írásos tájékoztatót is készítenének részükre az otthonok napirendjéről, fölszereléséről, a szórakozási lehetőségekről. Hasznos dolog lenne ez, hiszen a megszokott közösségből kivált idős embernek már nehéz kapcsolatot teremteni a hivatalokkal. Így inkább maradnak tájékozatlanok, s a jó szomszédra utaltak, vagy kiülnek szép időben a platánok alá. Pedig a taná-sházán ennél jóval többet kínálnak nekik. Chikán Ágnes Kitüntetés A pártmunkában a makói járásban végzett másfél évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréséül Koczkás Ferencnek, a makói járási pártbizottság volt első titkárának — akit időközben kineveztek a Munkásőrség Csongrád megyei parancsnokává — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést szombaton délelőtt a megyei pártbizottságon dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára adta át Koczkás Ferencnek. A kitüntetés átadásánál jelen voltak Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára és Gyárfás Mihály. a pártbizottság osztályvezetője. Befejeződtek a magyar— vietnami tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával következő években, az erre ság megállapította: eredszombaton befejeződött a vonatkozó szerződéseket már menyesen fejlődik a mamagyar—vietnami gazdasági megkötötték a partnerek, gyar—vietnami kereskedelés műszaki-tudományos Fokozódott az együttműkö- mi forgalom, évről évre bőegyüttmüködési kormány- dés a magyar és a vietnami vül az exportáruk válaszbizottság VII. ülésszaka. A könnyűipari ágazatokban is, téka és a mostani üLésszajegyzökönyvet Borbándi Já- ennek keretében magyar kon jóváhagyták a két ornos, és Le Thanh Nghi mi- alapanyagból készterméke- szág ilyen irányú együttniszterelnök-helyettesek, a ket, például férfiinget, pa- működésének 1980 utáni fejbizottság magyar és viet- mut-alsókötöttárut, nyers- lesztését. nami tagozatának elnökei szövetet, kismamaruházati Az ülésszak jegyzökönylátták el kézjegyükkel. termékeket és sportcipőket vével egyidejűleg aláírták a Az ülésszakon értékelték állítanak elő a vietnami gyá- műszaki-tudományos egyúttal előző ülésszak óta vég- rak. A mostani tárgyaláso- működési albizottság első zett munkát, megállapítva, kon megállapodtak: ezeket ülésszakáról készült jegya kapcsolatokat hosszú tá- zőkönyvet is, amely tartalvú együttműködéssel fej- mazza az idei és a jövő lesztik. és fokozatosan kiterjesztik több gépipari, gumi- és faipari termékre. Az együttműködési bizotfchogy tovább fejlődött a két ország közötti gazdasági együttműködés. Néhány ipari létesítmény, köztük egy fonoda és egy fényforrásgyár magyar közreműködéssel épül fel Vietnamban a évi munkaprogramot. A tárgyalások a testvéri barátság, a kölcsönös egyetértés légkörében folytak le. Megcáfolt remények A diabetikus ellátás gond;ai Ki saját tapasztalatból, ki kedelmi Vállalat az első necsaládtagjai, ismerősei elbe- gyedévre 4 ezer 900 kiloszélésébol tudja: a cukor- grammot igényelt belőle, s betegeknek állandó gondot kapott 3 ezer 100 kilogramokoz, hogy sikerül-e besze- mot. Pedig a majd 5 ezer kirezniük a diabetikus élelmi- logramm is kevés lett volna, szereket. Üzletről üzletre Ha a konzervek, befőttek, járnak, „összeköttetések" edességek, sütemenyek kínaután kilincselnék, telefonál- Jatát vizsgáljuk, megállapitnak, míg a számukra leg- natjuk, hogy ezekből a készükségesebb diabetikus ké- szítményekből hasonlóképpen szítményeket sikerül — ha keveset tudnak az üzletek sikerül — megvásárolniuk, számára biztosítani. Az első Sokan már afféle érdekszö- félévre igényelt cukorkavetségben, megveszik isme- mennyiségből — 2 ezer kiló réseiknek is a régóta kere- — egy gramm sem, a négysett, s csak néha-néha fel- ezer kilogramm csokoládébtrkkanó, hiánycikknek szá- ból alig 2300 kilogramm „íumító ízesítőket: legalább mi tott be" a FÜSZÉRT-hez. A segítsünk egymáson, ha lisztesáruk — sütemények — másképpen nem megy — esetében sem különb a helymondják. zet: az első félévre igényelt A diabetikus ellátás gond- 3600 kilogrammból 863 kilojaival a városi tanács vb ke- grammot kaptak meg. Imreskedelmi osztálya is fog- portárukkal időnként sikerül lalkozott. Az év elején be- valamit behozni a lemaraszámoltunk arról, hogy a dásból, ezek a termékek cukorbetegek érdekében szü- azonban még drágábbak, kitették a diabetikus készít- mint a hazai készítmények, ményeket árusító üzletek kö- A cukorbetegség pedig rét. Jogosan reménykedhet- igen „drága mulatsag", kútek az érdekeltek: koncent- lönösen a nyugdijasok, az rálják a készleteket, nagyobb idős emberek tanúsíthatjak lesz a választék, s kiegyen- ezt. Gondjaikon mindenkéosúlyozottabb a kínálat. A pen könnyíteni kell. Leggyakorlat megcáfolta a re- alább annyiban, hogy a kapményeket, a gondok má sem- ható árukhoz kevesebb utáni ivei nem kisebbek, mint na járással jussanak hozzá, fél évvel ezelőtt. Megoldásnak kínálkozik: a Pedig a cukorbetegek szá- kereskedelem szaküzletben ma nem csökkent, az SZTK Lenin körúti rendelőjében 4500. a Zöld Sándor utcai rendelőintézetben pedig átforgalmazza a diabetikus élelmiszereket! így az ille tékesek is könnyebben figyelemmel kísérhetnék a k? lagosan 2500 cukorbeteget nála^ot, nem anrózódna el a gondoznak. Számukra úgyszólván létkérdés, hogv hozzájussanak a legszükségesebb, cukor helyett sorbittal ízesített árukhoz. Ezzel szemben mi a valóság? Glukészlet A je^n'egi gyakorlat nem vezetett eredményre. Az egyes üzletek vezetői — lévén más. hasonlóképpen fontos feladatuk is —, úgy látszik, nem tudnak kelkonont például hónapok óta lő gondot fordítani a cukorse égen. se földön nem kan- betegek ellátására. ni. A FÜSZÉRT Nagykeres- L.Za. a