Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

4 Vasárnap, 1978. június lí; Megkezdődött a munka a szabadtérin Hétfőn lezárják a Dóm teret Két díszlet készül egyszerre A nézőtéren mindig van javítanivaló A Bánk bán árkádsorának elemeit az asztalostár készíti Ha igaz az, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, akkor már értem, az Eötvös utca felé járva miért látok napról napra több díszleielemet a kollégium oldalához pakolva. Vastagh Attila, a szabadtéri játékok műszaki vezetője ugyanis jó gazda módjára rendre szemrevéte. leaí, hogy haladnak az asztalostar mesterei, akik közül csak ketten színháziak, a többiek — 14-en — a szabadtérire rendszeresen visszatérő nyugdíjasok, s fiatalok. A dóm előtti színpad aszfaltjára költözött díszletfestőket is naponta meglátogatja, benéz a varrodákba, s közben a tervezőkkel is állandó kapcsolatban áll. A szálak az ő kezében futnak össze, a műhelyekben tett körutunkon szinte alig volt mondata, amit be tudott volna fejezni egy szuszra. Székely László színmintát küldött, ezt meg kell mutatni Novak András festőművésznek, Farkas Pál szobrásszá! azon töprengenek, miből kéne a János vitéz lótejeit kifaragni, Dankó István a varrodából az énekka. ri lányok fejböségének listáját hozza, hogy a díszek méretre készüljenek, azután közösen megmásszuk Koós Iván daljátékdíszletének favázas elemeit, hogy a dombok lejtését, az emelkedő biztonságút kipróbáljuk — beindult hát a téren is a nagyüzem. „Hunyadi toronyemelvény. Jobb", „Hunyadi bal, vár" — olvasom az utcára pakolt díszletelemeken; bent, az Apáthy kollégium udvarán l>edig már a Bánk árkádsorának jelzőszámokkal dekorált darabjai sorakoznak. A nyitódarab, a Hunyadi dísz- , leteivel ls Jól haladnak az dot, hasznoe tanácsokkal lét. Megkezdődött a világítási asztalosok, diszletvarrók. hattá el E. G. Sztenberget, a rendszer felújítása a reflekVarga Mátyás a húsz évvel Coppélia tervezőjét. torok fokozatos cseréjével, s ezelőtti Erkel-bemutató dísz- Az Allami Népi Együttes a hangosítók is hamarosan lettervezője a színpad két műsorához Székely László munkához látnak, hogy a káoldalára várszerű emelvény- készített díszlettervet, ő is belek, mikrofonok, erősítők, rendszert képzelt, el, kőután arra törekedett, hogy színes, hangszórók útvesztőjében a zatú, plasztikus borítással, á májusfaszalagos színpadképe hang valahogy el ne vesszen, színpad közepén pedig a ko- az együttes táncosainak meg- AZ előkészületek „nagyüzecsln gördülő bástya mozga- 'elélő játékteret is adjon. mének" minden évben biztos lásával alakítják majd kl a A téren folyó munkálatok jele, hogy lezárják a Dóm különböző színhelyeket. sorából ne hagyjuk ki a töb- teret, s az Eötvös utcát a közA próza-Bánk tervezőkettő- bl műszaki készülődését sem. úti forgalom elől. Holnap, sc Fehér Miklós és Míal- A nézőtér szokásos felújftá- hétfőn reggel nyolc órától ko'vszky Erzsébet érdekes san kívül az idén az első pá- egészen a szabadtérié lesz a szinhatusokkal „mozgatja holysor cseréjére is sort ke- színpad, s a nézőtér környé. meg" a színpad perspektivi- rítenek, mivel a szerkezet ke, a forgalmi változásokat kus árkádsorának sötét szűr- V!>*" faelemei ls jubilál- táblákkal is jelzik, kéjét. Az egves képeket kü- nak = hüsz évet öregedtek. P. K. lönbózó színű függönyök behúzásával jelzik majd, a textíliák révén a nagy színpadtér tetszőlegesen szűkíthető, s lengyel György világítási el. képzetesei is a Játéktér variálhatósagát szolgálják Így. Az augusztusi bemutatóig majdnem kéf hónap van még hátra. Dóm téri sétánkon tehát jórészt csak a dlszletrajzok voltak a kalauzok. A János vitéz dimbes-dombos tája vetített hátterében, s jelmezein a 'vásárhelyi majolika motívumai Jelennek majd meg stilizáltán. A ruhák a szabadtéri és az Operettszínház varrodáiban készülnek, s a szegedi bemutató után a jövő évadban a Nagymező utcai színház közönsége is láthatja Koós Iván ruháit. Megszoktuk már, hogy a vendégségbe érkező szovjetunióbeli balettegyüttesek nem csupán a tánctudás mester, fokával, hanem a Jelmezek pompájával, a díszlet alkalmazkodókészségével is kivívják a közönség elismerését. Á táncosoknak tágas játékteret adó színes, kérómlntás díszletfalak között az Idén Déllbes Coppélia cimfl balettjét mutatja be a Nemlrovies-Dancsenkóról elnevezett Moszkvai Allami Akadémiai Opera- és Balettszínház balett-társulata. A vezető díszlettervező, A. F. Lusin, akli jól ismeri a szegedi színpaJ A szocialista hazáért küzdött Emlékezés Pintér Bélára A Tanácsköztársaság meg- belépési nyilatkozatát, s öten A felszabadulás után azondöntése felbecsülhetetlenül kommunista sejtet alkítottak. nal bekapcsolódott a munsúlyos veszteséget jelentett a Pintér Béla elvtársat az lile- kósmozgalomba. 1945-től a magyar munkásosztály, az gális sajtóanyagok terjeszté- két munkáspárt egyesüléséig egész magyar riép számára, sével bízták meg. a Szegedi Nemzeti Színház Nemzeti történelmünk egyik A szegedi kommunisták szociáldemokrata pártszervelegnagyobb lehetősége enyé- Jáger Jenő, Csorba Mária és zetének elnöke. Az egyesülés szett el a proletárhatalom ve- mások közvetítésével kapcso- után az MDP színházi vezereségével. Az ellenforradalmi latban álltak a KMP három- tőségének tagja. 1952-től fasiszta diktatúra negyedszá- tagú budapesti végrehajtó bi- 1954-ig a pártszervezet titzada alatt a magyar munkás, zottságával, majd az új párt. kára. Az ellenforradalom mozgalom, s általában a ma- vezetőséggel is. A szegediek után átjelentkezett az gyar progresszió a háború számottevő sikereket értek el MSZMP-be. 1959-ben történt előtti viszonyokhoz képest a szakszervezetekben, a mun- nyugdíjba vonulása után a összehasonlíthatatlanul sú- kás eszperantó egyesületben párt petőfitelepi I. sz. alap. lyosabb körülmények közé és a tanoncmozgalomban, szervezetének vezetőségi tagkerült. A harmincas évek Szervező tevékenységüket ki- jává választották. Itt folytatelejéig egyedülállóan brutális terjesztették Szeged-A-lsóköz- ta pártmunkáját a rá jellemreakciós politikai és szellemi pontra (Mórahalom), Kiskun- ző lelkesedéssel és áldozatterror nehezedett a társadal- dorozsmára, Makóra és Hód- vállalással 1976-ban bekövetmi haladás erőire. A Kom- mezővásárhelyre is. Az egy- kezett haláláig, munisták Magyarországi kori vöröskatonák, az osz- A munkában és a munPártját a munkásosztály iga- taüyharcban kommunistává kasmozgalomban eltöltött zl osztályérdekeit képviselő edződött volt baloldali szoforradalmi élcsapatot törvé. ciáldemokraták, főként fiatal 8azda§ éleiének alkonyán nyen kívül helyezték, Ulegá- munkások támogatták, segí- 1968-ban megkapta a Szociális párttá vált. Az ellenforra- tették a kommunista szerve- ij8ta Hazáért Érdemrendet, dalmi kormányok csak a szo- ző és agitációs munkát. A évvel később pedig a ciáldemokrócia jobbszárnyá- szegedi pártszervezők Kom. nak biztosítottak korlátozott mün címmel illegális kom- Munka Érdemrend ezüst foműködési lehetőséget, amely, munista lapot akartak kiad- kozatát. 1970-ben a Felszanek ára a kommunistákkal ni. Az. előkészületeket azon- badulási Jubileumi Emlék, történő szembefordulás, a ban megszakította az öttagú ^pg^rimgj tüntették ki forradalmi osztályharcról va- sejt letartóztatása. A rendőrló lemondás volt. ség felgöngyölítette a kör- Születésenek 80. évordulóA munkásosztály legjobb- nyékbeli szervezkedés nagy ján köszönettel és tisztelettel jáí azonban a fehérterror, a részét is. 1922 márciusaban 27 emlékezünk a szocialista Mafasizmus legsötétebb éveiben munkást vettek őrizetbe. Az gyarországért áldozatokat sem adták meg magukat, nem ügyészség 21 gyanúsított el- , fordítottak hátat kommunis- len emelt vádat, közöttük váUa10' frte fáradhatatlanul ta elveiknek, s az illegális voIt Pintér Béla is, akit 1922 tevekenykedó KMP hívó szavára ezer. ve- decemberében az ellenforra- elvtársra, széllyel szembeszállva kap- dalmi osztólybíróság kommucsolódtak be a pártmunka- nista tevékenységért egy év ba. Csak erős hittel, szent fegyházra ítélt, meggyőződéssel vállalhatták e A fegyházból történt kiszafeladatot, amely számukra a badulása után rendőri felszocialista jövő ígéretén kf- ügyelet alá helyezték. A balvül egyelőre csak a börtönt, öldali szocialista mozgalom, az úri Magyarország megve- mai való kapcsolátát azontését. a kenyérteíenséget, báli továbbra is megőrizte sokszor családi békéjük fel- 1926-ban ott találjuk őt az dúlását hozta. Pintér Béla MSZMP-nek, a KMP legális elvtárs is e nagy hitű, a jö- íedőpártjának szegedi szervevőért áldozatokra kész embe- zoi körül csoportosuló szimrek közé tartozott. patizáns körben. Az 192U-as Pintér Béla textllmunkás évt>s vé«én. a harmincas évek 1919-ben húszevesen jegyez- elején terjesztette a KMP lete el magát a kommunista Sális folyóiratait, a 100 %-ot mozgalommal. A Tanácsköz- ás a Társadalmi Szemlét, társaság leverése után 1921- 1931. és 1934. között a Szoben talált Ismét kapcsolatot ciáldemokrata Párt szegedi Pintér Béla Dr. Bárány Ferenc a kommunista párttal. Tagja szervezetében dolgozott. NoÍSd3 rSáSel,Jo^í - — tevékenységét vezette szegedi illegális kom- váltakozó lendülettel folytatmunista szervezetnek. 1921 ta, s az Illegális komr^untsnovembereben Ladvánszkt tákkal való kapcsolatát el. József építőmunkással, Jászi vesztette, a rendőrség mégis Ferenc fodrászsegéddel, Lad- számon tartotta. Bizonyítja vánszkl Vince szabómunkás- ezt az is, hogy a német megsal, Varsandán László nyom* szálláskor ismét rendőri feldásszal együtt aláirta a KMP ügyelet alá helyezték. Kedvezményes tüzelőolajárusítás Az AFOR az Idén is folytatja a hagyományt, hétfőtől 800 üzemanyagtöltő állomáson és ásványolajterméket árusító kirendeltségén, továbbá 2500 viszonteladójánál megkezdődik a háztartási tüzelőolaj nyári kedvezményes árusítása: literenként 60 fillérrel olcsobban kapják a vásárlók. A dolgozók és a nyugdíjasok kedvezménye* tüzelőutalványalra Is érvényes az olcsóbb ár. A 600 forintos utalványra 400, a 900 forintos utalványra pedig 600 liter háztartási tüzelőolajat adnak. Gémes Eszter: Mindig 47. Amikor piacra mentek, le nem engedte feküdni, amfg a lovakat meg nem pucolja. Ha valahol nem tetszett neki, ami kor már az udvaron befogta a kocsi elé őket, akkor hívta a cigány gyereket, a lovak lábát csutakolni. Ahogy ott guggolt, úgy belerúgott, mint a fociba. Talán készakarva csutakoltatta az udvaron, kedve telt benne, hogy ez a kis rongygubac hogy gurul. Ahogy ezen a reggelen legeltetek, a gyerek is legelteti a libákat. Odajön hozzám. Beszélgetünk, kérdezgetem, sorolja a sok szenvedést, azt mondja: csak az a jó, hogy már nem sokáig tart, csak addig, még legközelebb megver. — Hogyhogy? — kérdezem. Hat azt mondja: — Néköm olyan részem nincs, ahun az ű bélyegje rajtam nincs. Hajtószár, lóhajtó ustor, csizmatalpsarok, ökölhelyek, de ha mögver, én éccaka mnghordom a pallást szalmával, az ajtót rákötözöm, möggyújtom a szép nagy házat Még kívül ie ráeresztöm a vörös kakast. Azután magam fölakasztom. Az istállóajtókat kinyitogatom, mög elerögetöm a jószágokat. Néköm ussé nincs sénkim sé! — Nem úgy lesz az, Sándor! Ha legközelebb megver, azonnal gyere át hozzánk. Sémmi mást né cstnájj! Nem is gondoltam, meg azon az estén elver* te, mert nem volt vastaagon a jószág alatt a szalma. Meszelés volt a ml helyiségünkben, nem voltam még bepakolva, gondoltam, hadd száradjon meg rendesen. A folyosón aludtunk mi I*. Tíz óra tájon felrohannak a kutyák a kapuba. Kimegy Imre, vezeti be Sándort — Itt vagyok, Nénje. Nagyon megvert Pista bácsi! Nyihelőztem ám én is, de hamar bekövetkezett, amitől féltem. Mindegy, ez ígv van! Véres a gyerek arca, össze volt verve. Hoztam neki vizet, egy ronggyal megmosogattam. A kocsin jó széna volt, leterítettem egy zsákkal, feküdj rá, fölugrott a kocsira, abban a percben elaludt. Na. aztan volt szorulás, mindenki engem szidott. Mert akkoriban aki bosszút akart állni, fölgyújtotta a takarmányt, a kazlakat, tanyát, vagy kiszorította valahol valamelyik családtagot, úgy ellupálta, hogy az lett a sírba eresztő kötele. Mondtam nekik: nem lesz kedve a bosszúálláshoz, mert a menhely majd megbünteti szigorúan. — Annál inkább lesz! — mondják nekem. Három óra tájon felköltöm a gyereket, úgy. ahogy volt, azokban a rongy göncökben, elindultunk Kistelek felé. Emberi test, lélek, ilyen bolhás, piszkos rongy fészekben. De a mieink se el nem vittek, sem el nem kísértek a tanyák közt. — Majd eldángál! — mondogatta az uram. — De meg is érdemled. Puskája van, még le is lőhet! Észre se veszed, honnan. — Érzéketlen, gyáva népségi szemetek láttára megtűrtök ilyet, ezt a tehetetlen, gyáva emberférget el engeditek taposni? Lassú halállal engeditek kínozni? — De föl vágták a nyelvét az ifiasszonynak? Ha nem állhat a nyelve, csippentünk el belőle! , Nem pötyöghettem tovább, mert tudtam, hogy úgyis nekem kell elhallgatni. Felköltöttem Sándort: — Gyere, Sándor, induljunk! — Hová mönyünk, Nénje? — Hiába mondom, úgyse tudod. — Lehetett vagy tíz kilométer Kistelek, gyalog mentünk. Még most is előttem van, 18 éves volt. Ha csak a vállamig ért, riadt, szomorú szemei, az egész arc forradásos, az orrcsont eltörve, azáltal félrefordult. Kezei, lábai retkesek, de kimosni a piszkot nem lehetett volna, mert véresre ki volt hasadozva. Emberi érzés van, vagy nincs? Leste minden szavam. — De ha Pista bácsi utánam gyünne, hazavisz, hazajig rugdalna, mire hazaérnénk én möghalnék, de nekem úgy lenne jó! — Né félj, Sándor, nem látod többet, hacsak önként el nem mégy möglátogatni! — Én soha, hacsak úgy el nem mennék, mint a főjhőbe az Ür kancsikája, hogy belevághatnék, hogy megdögölne, de másképp nem! Közel értünk a vasúthoz, jó messze jött egy tehervonat. — Micsoda az? — Vonat. — Hát milyen 16 húzi azt? -- Ott a ló gőzerőből van. Megindul a cigány gyerek, de szalad ám, megijedtem, hogy eléfekszik a vonatnak. Utánaklabálok. — Sándor! Sándor! Allj meg! Allj meg! Nem állt meg Sándor a vonatig. Én is odaértem: — De szép! De szép igenyössen gurunak a kerekek, szaladok égy kicsit utánuk, még nézőm üket! Meg akar a gyerek lódulni, elkapom a kezét. — Sehová sem! Ha éri a gyereket valami, nekem a bajom, mert nekem elvinni nem lett volna szabad. Csak feljelenteni, aztán hivatalból intézkedtek volna. De én beleavatkoztam soratlanul. (FolytatjukJ