Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

2 Vasárnap, 1978. június lí; RÁDIÚTELEX ELUTAZOTT A BOLGÁR PARTDELEGACIO Szombaton elutazott hazánkból a Bolgár Kommu. nista Párt Központi Bizottságának pártmunkásküldött-, sege, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására, Kina Bojadzsleva-val, a KB tagjával, a KB művészeti és kulturális osztálya helyettes vezetőjével az élén, június 5—10. között a kulturális élet pá ráirányításának kérdéseit tanulmányozta. A küldöttséget fogadta Győri Imre, az MSZMP KB titkára. GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK A Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására öt napig hazánkban tartózkodott a Walesi Gazdaságfejlesztési Intézet héttagú placfeltáró küldöttsége J. Altsonnak, Swansea város polgármesterenek vezetésével. A delegáció a walesi cégek és magyar vállalatok közötti együttműködés és a közös vállalatok alapításának lehetőségeiről tárgyalt. Megbeszéléseket folytattak az Interag Rt. és az Intercooperatton Kereskedelemfejlesztő Rt. képviselőivel. Látogatást tettek a Kill. kereskedelmi Minisztériumban, valamint a Magyar Kereskedelmi Kamarában, ahol Kallós Ödön elnök fogadta a küldöttség vezetőjét. A walesi gazdasági szakemberek szombaton elutaztak basánkból. ÉRTEKEZLET LUANDÁBAN Az angolai fővárosban szombat délután plenáris üléssel megkezdődött az úgynevezett dél-afrikai frontállamok vezetőinek értekezlete. A luandat tárgyalásokat fő-., ként a namíbiai kérdésnek szentelik, ennek megfelelően a namíbiai felszabadító mozgalom, a SWAPO nagyszámú delegációja tartózkodik az angolai fővárosban. A nap folyamán érkezett a találkozó színhelyére Kenneth Kaunda zambiai és Julius Nyerere tanzániai elnök, valamint Mozambik képvisele. tében Marcelino Dos Santos gazdaságfejlesztési miniszter, * a botswanai küldöttség élén Quet K. J. Maslre alelnök. Az értekezlet plenáris ülése előtt a házigazda Angola államfője; Agostinho Neto megbeszélést tartott Nyerere tanzániai és Kaunda zambiai elnökkel. TÜNTETÉS IZLANDBAN Több mint ezer, Izland NATO-tagsaga ellen tüntető izlandi vonult szombaton a keflavlkl NATO-támaazponttól Reykjavikba. az ország fővárosába. A tiltakozó menet résztvevői s keflaviki támaszpont bezárását és Izlandnak a NATO-ból való kilépését követelték. ZAVARGÁS LISSZABONBAN •Több- és baloldali tüntetők csaptak össze szombaton Lisszabon belvárosában. A verekedőket a kivezényelt rendőrök figyelmeztető lövésekkel oszlatták szét. Azösz, szecsapasban két személy megsebesült ANGOL TILTAKOZÁS Az angol szállítóipari munkasok szakszervezete megakadalyozza. hogy a főjavítás után a chilei légierő számára visszaszállítsanak Angliából négy Rolts-Royce motort. A szakszervezet mindvégig élesen elítélte a chilei Junta rémtetteit és egész, rendszerét. A chilei kormány négy évé küldte el a négy haretgep motorját főjavításra, amit időközben el is végeztek. A szállítómunkások szakszervezete azonban, más szakszervezetekkel együttmú. ködve kimondta, hogy a motoroka*. nem hajlandó elszállítani az üzemből Filbinger cinikus A miniszterelnök dicstelen múltja Nem sok újat tudott felhozni Hans Filbinger, Hitler egykori haditengerészeti bíraja, a baden-württembergi tartományi kormány jelenlegi miniszterelnöke a parlamentben is elhangzott vádakra, s amit mondott, az sem hangzott túl meggyőzően. A kormány kétéves tevékenységéről szóló beszámoló előtt a szociáldemokrata Erhard Eppler követelte, hogy a dicstelen múltú miniszterelnök mondjon le hivatalé-* ról. Filbinger náci tevékeny-' sége már nemcsak személyi kérdés — mondotta — egyszerűen hitelét veszti az az. állam, amelyet olyan ember képviselhet, aki magára nézve nem tartja kötelezőnek a más esetében alkalmazott mércét. A szociáldemokrata politikus — miközben több CDU-képviselő tüntetően elhagyta az üléstermet — a foglalkoztatási tilalomra utalva hozzáfűzte: „ha elfogadjuk Filbingernak azt az állítását, hogy diákkorában csak a »divatot követve* szajkózta a nemzetiszocialista frázisokat, akkor milyen alapon lehet a mai NSZKban egyes fiatalokat szélsőséges kijelentéseik miatt egy életre megfosztani választott hivatásuk gyakorlásénak lehetőségétől". Cinikus válaszában Filbinger kifejtette: a háborúban sokan belekeveredtek, és „szeplőtelen" csak az maradt, aki életét vesztette az ellenállásban. Neki, Filbingernek pedig csakis az tehet szemrehányást, aki bizonyítani tudja, hogy hasonló helyzetben másképpen cselekedett volna. Csakúgy, mint a Rolf Hochhuth elleni becsületsértési perben, megint azt fejtegette, hogy semmiképpen sem tudott volna segíteni Walter Grögeren — azon a motrózon, akit szökésért, néhány héttel a háború vége előtt, éppen Filbinger ügyészi közreműködésével végeztek- ki. Ez utóbbi állításának némiképp ellentmond a Die Zeit című hetilap egy nappal korábban megjelent számában közölt Hochhuth-levél néhány részlete. Mindenekelőtt az a megjegyzés, hogy amikor a Gröger-ügy a perrel kapcsolatban felmerült, Filbinger egyszerűen nem is emlékezett rá, hiszen oly sok hasonló ítélet meghozatalának volt részese. A neves író, akit egy stuttgarti bíróság bizonyos kitételek megismétlésétől eltiltott ugyan, megerősítette a Filbinger náci múltját tartalmazó állítást, és döbbenetes részletekkel bizonyította, hogy Filbinger Hitler halála. a háború vége után Is mindent elkövetett a náci törvények érvényesítése érdekében. hét 3 kérdése Ézsaiás prófétától kezdve Hérodotoszon keresztül, egészen Einsteinig sok mindenkit és sok mindent idéztek az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, leszerelési ülésszakán, amely a héten eljutott öthetes tanácskozásának félidejéhez. Az általános vitában részt vevő majd 140 felszólaló — közöttük sok á'lamfő, kormányfő és külügyminiszter — a legkülönbözőbb oldalakról közelítette meg a leszerelés bonyolult kérdését, számtalan észrevételt és javaslatot tettek. A New York-i ülésszak vitathatatlan érdeme, hogy ismét a középpontba állította a fegyverkezési verseny korlátozásának és megszüntetésének szükségességét, az elfogadásra kerülő ajánlások nyilván ezt juttatják majd kifejezésre. Ugyanakkor a tanácskozás gyenge pontja, hogy nem jogosult kötelező határozatok hozatalára, arra egy leszerelési világértekezlet lenne hivatott, amelynek összehívását változatlanul szorgalmazzák a szocialista országok, s több más állam képviselői. Erskine nyilatkozata Mi van az Unifilcsapatokkal ? Emmanue! Erskine tábornok, a Dél-Libanonben állomásozó Uni fii-erők parancsnoka szombaton az izraeli rádióban adott interjújában kifejezte csalódottságát az Unifil-erőkkel való izraeli együttműködési készség hiánya felett, ugranakkor nagyra értékelte Jasszer Arafatnak, a PFSZ VB elnökének e téren kifejtett erőfeszítéseit. Erskine emellett súlyos aggodalmának adott hangol a térség jövőjének az izraeli csapatok kivonása után várható alakulásával kapcsolatban: kifejtette, hogy az izraeli csapatkivonásokat kővetően a jobboldali fegyveres keresztény milícia akarja birtokba venni a határzónát. „Általában optimista vagyok, de ez esetben úgy vélem, a legrosszabbra kel! számitanunk" — mondotta a kéksisakosok parancsnoka, és hozzátette, hogy pontosan meg kell határozni: milyen jogai lehetnek a keresztén y mllíciának. A tábornok, világosan utalva a Jobboldali keresztények és Izrael együttműködésére, egyáltalán nem ragaszkodott a diplomáciái nyelvezet árnyaltságához, amikor hangsúlyozta : mi történik, ha a libanoni hatóságok nem lépnek közbe? Az izraeliék kivonulnak. ez rendben van. De kivel tárgyaljunk mi? Ha parancsot kapunk, hogy a (jobboldali fegyveres) keresztényekkel. akkor ezt tesszük majd. De ha jelentkeznek a problémák, a helyzet válságosra fordul majd és ezért Izrael viseli a felelősséget. A tábornok azt is ttfejtéti te. hogy egyáltalán nem okoz gondot neki a palesztinai fegyveresek dél-libanoni jelenléte, és elmondta véleményét, hogy az Unifilerők dél-libanoni missziója csak akkor ér véget, ha „libanoni regurális erők Veszik ellenőrzésük alá a területet". a Mit mutat a washingtoni SALT-állásfoglalás? Kétségtelen érdeklődés, de főként nagy hírverés előzte meg Carter elnök annapolisi beszédét, mivel jó előre közölték, hogy az államfő a szovjet—amerikai viszonnyal kíván foglalkozni. A figyelem azért is indokolt volt, mert az amerikai fővárosban az utóbbi időben meglehetősen változatos előjelű és árnyalatú nyilatkozatok hangzottak el ebben a lényeges kérdésben. Akik egyértelmű tisztázást vártak, csalódhattak. A New York Times szerint az elnök egyszerre lengetett furkósbotot és olajágat. ami viszont, nem valamiféle kiegyensúlyozottságot jelent, hanem inkább kedvezőtlen, a kibontakozást gátló magatartást A szovjet—amerikai viszonynak ma a leglényegesebb területe a SALT-tárgyalások sorozata, hiszen ezek foglalkoznak az atomfegyverkezési verseny szabályozásával, a kapcsolatok különösen érzékeny elemével. Az amerikai megnyilatkozásokból megint kitűnt, hogy nem kívánják a gyakorlatba átültetni az egyenlő biztonság elvét egyoldalú előnyökre törekszenek, s a fegyverzetkorlátozási össze kívánták kapcsolni más, oda nem tartozó ügyekkel, mint például a haladó afrikai országoknak nyújtott szocialista segítséggel. Ez a -nyilvánvalóan elfogadhatatlan amerikai állásDont. Legfeljebb az a különbség, hogy ezt a külügyminiszter mérsékeltebb, a nemzetbiztonsági főtanácsadó pedig meglepően éles hangnemben fejti ki. s az elnök mind nagyobb kétértelműségre törekszik. A SALT kétoldalú téma, közvetlenül a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat érinti. A szerződés megkötése Kommentár Carter beszéde Washington tovább tévelyeg a „homályban" — ez a politikai megfigyelők véleménye Carter elnök Annapolisban mondott beszédéről — írja Thomasz Kolesznyicsenko, a Pravda New York-i tudósítója. Az elnöki beszéd fő hang. súlyai egyáltalán néma fegyverkezési hajsza ellenfeleinek érdekeit szolgálják, hanem azoknak okoznak örömet, akiket zavar a nemzetközi envhülés. Fontos az a körülníény, állapítja meg a továbbiakban a Pravda tudósítója —, hogy Carter beszéde jól tükrözi a hivatalos washingtoni politikának az utóbbi időben a militarizmus irányába történt eltolódását. Az amerikai elnöknek a Szovjetunió és Kuba elleni vádaskodásait kommentálva az amerikai lapok arra a következtetésre jutottak, hogy az elnök nem a Szovjetunióval való békés együttműködésre, hanem a héják örömét szolgáló ellenségeskedésre helyezi a fő hangsúlyt — mutat rá a cikkíró. Á militarizálódás irányába történt elhajlást a megfigye. lök szerint az magyarázza, hogy az elnökre és kormányara befolyást gyakorolnak a bélpolitikai bonyodalmak, az a tény, hogy Washington képtelen megbirkózni a gazdasági nehézségekkel és a rekordszintet, elért inflációval. Mindez aláássa a kormány tekintélyét és fokozza a bírálatokat. — többek között az „elnöki hatalom gyengeségét" hangoztató vádaskodásokat. Ilyen körülmények között a jobboldali erők. a katonai ipari komplexum nyomást gyakorol a Fehér Házra, hogy saját érdekében használja ki a kormány mgadozasalt. Egyes, az amerikai kormányhoz közelálló körök úgy vélik, hogy az állítólagos „növekvö szovjet veszélyről" szóló koholmányokkal „határozottságot" lehet tanúsítani, és bizonyos mértékben el lehet kerülni a közvélemény bírálatát. Ezt segítik elő a tömegtájékoztatási eszközök által terjesztett valótlan állítások, miszerint a Szovjetunió állítólag megkísérli „próbára tenni a carleri adminisztráció határozottságát". Holott teljesen nyilvánvaló, hogy nem a Szovjetunió. hanem az enyhülés ellenfelei „teszik próbára az elnök akaratát" — hangsúlyozza végezetül a Pravda tudósítója. azonban az egész emberiség létérdeke lenne. Hajdú-Bihar megyei látogatása során Kádár János ezért emelte ki olyan nyomatékkal, hogy békére törekszünk s ez politikánk sarkalatos kérdése. „Ennek megfelelően dolgozunk az enyhülés megszilárdításáért — mondotta többek között —, a fegyverkezési verseny korlátozásáért, azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejöjjön a stratégiai fegyverekre vonatkozó megállapodás." Hazánk önmagában természetesen nem meghatározója a nemzetközi helyzet alakulásának, de amint ugyancsak Kádár János kifejtette, „mégis ott van a világ sorsát formáló erők között, mert társadalmi rendszerét Illetően a nemzetek élvonalóban halad, külpolitikai törekvéseink is a szocializmus és a béfce következetes élcsapatába sorolnak bennünket." Ezért van súlya, tekintélye a magyar külpolitikának, amelyet tovább erősíthet következetes kiállásunk — a szocialista országok egyeztetett álláspontja alapján — a SALT—2 egyezmény mielőbbi aláírása, a fegyverkezési verseny csökkentése és teljes megszüntetése érdekében. § Mi a jelentősége a helsinki előkészítő tanácskozásoknak? A Helsinkiből keltezett híradás, hogy a héten előkészítő tanácskozások kezdődtek a műhold-elhárító fegyverek eltiltásáról — jól érzékeltethetik a leszerelési kérdesek bonyolultságát. Nem titok, hogy a Földünk körül keringő mintegy ezer műhold nemcsak azt a célt szolgálja, hogy „élőben" nézhessük a Mundialt, hanem jó részük katonai feladatokat teljesiti A műholdak azok a „nemzeti eszközök", amelyekkel mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok ellenőrizte ct éven keresztül a SALT—1 betartását s ez lenne a SALT—2 kontrolljának leghatékonyabb módja is. Mivel az egves fegvverek és harci célokat szolgáló eszközök ellenfegyverei mindig megjelennek, van lehetőség rá, hogy megsemmisítsék, vagy „megvakítsák" (fényképezésre, felderítésre alkaP matlanná tegyék) a másik fél műholdjait. Ezzel nem anynyira katonai pluszt lehet eiérni, hiszen a kozmikus térség békés felhasználásáról szóló korábbi nemzetközi egyezmény eltiltja az „úrbombákat", hanem — mint említettük — a lehetséges SALT—2 ellenőrző rendszereit kapcsolnák ki. Vagyis lehetetlenné válna a megállapodás megkötése, illetve folyamatos fenntartása. Ezért olyan jelentős a helsinki előkonzultáció. 0 Miben áll a szocialista országok bécsi kezdeményezése? A közép-európai haderőcsökkentéssel foglalkozó bécsi konferencián lassan az ötödik évfordulóhoz közelednek, de eredmény még nem születhetett. A tárgyalásokban közvetlenül részt vevő négy szocialista állam (a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország) számos indítványt nyújtott be. Am jóllehet, azon az elvi alapon készültek, hogy egyik fél biztonsága se szenvedjen csorbát, a NATO-hatalmak mégis viszszautasitották azokat. A szocialista országok, az elvi határozottságot párosítva a messzemenő rugalmassággal, most új kezdeményezést tettek. Javaslataikba beledolgoztak több korábbi nyugati kívánságot, hogy ily módon mozdítsák elő a kompromisszumot. Elfogadták, hogy a térségben állomásozó atlanti, illetve varsói erők létszámát közös szintre, 900—900 ezer főre csökkentsék; hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett csapatcsökkentés csalt <t szárazföldi erőkre s Hzonyos meghatározott fegyverfajtákrn vonatkozzék; lehetségesnek tartják, hogy a csökkentés első szakaszában csak a Szovjetunió és az Egvesült Államok vegyenek részt. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy miután — néhány ezer fős különbséggel — a szemben álló felek csapatlétszáma egyenként egymillióra tehető a térségben, két szakaszban, hozzávetőlegesen százezres csökkentéssel, kialakulhatna az egyenlő biztonságot szavatoló kilencszázezres „plafon". A lecke tehát fel van adva, a Nyugatnak válaszolnia kell. A szocialista országok — köztük hazánk, amely, mint különleges tanácskozási joggal rendelkező részt vevő, mindenben támogatja a négyek lépését — őszintén remélik, hogy a NATO-hatalmak nem szalasztják el a kedvező lehetőséget. Reálisan számolnunk kell azonban azzal ls, hogv a feszültség bajnokai, a SALT és a többi megegyezések ellenzői aligha munkálkodnak majd a bécsi sikeren ... Réti Ervin Kína fenyegetőzik A szombati pekingi lapok első oldalon közlik a kínai Külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatát a Vietnami Szocialista Köztársaságban élő. kínai származású lakosság kérdéséről. A Vietnami Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma szóvivőjének május 27-i nyilatkozatára adott ötpontos kínai válasz — mint már jelentettük — megismétli a korábbi pekingi vádakat, amelyek szerint a vietnami hatóságok diszkriminációs politikát ..követnek a Vietnamban élő kinai származású lakossággal szemben és arra kényszeritik őket. hogy tömegesen visszatelepüljenek Kínába." A kínai Külügyminisztérium ..közönséges propagandafogásnak" minősíti és kereken elutasítja a Vietnami Szocialista Köztársaság ama javaslatát. hogy a két ország képviselői találkozzanak és vitassák meg a kínai származású vietnami állampolgárok kérdését. Azzal vádolják a szocialista Vietnamot, hogy annak „belpolitikai és nemzetközi okokból volt szüksége a kinai származású lakosság elleni diszkriminációs politikára és arra, hogy tudatosan aláássa a kinai—vietnami kapcsolatokat". A kinai Külügyminisztérium nyilatkozaat első ízben hozza a közvélemény tudomására, hogy a kínai kormány „beszüntette a Vietnamnak nyújtott gazdasági segítség egy részének folyósítását". Ezt a nyilvánvalóan megtorló lépést azzal Indokolja, hogy Kínának szüksége van anyagi eszközökre ahhoz, hogy gondoskodjék a Vietnami Szocialista Köztársaságból hazatelepült kínaiakról. A nyilatkozat végezetül a kapcsolatok „további megromlását" helyezi kilátásba, ha a Vietnami Szocialista Köztársaság folvtatja j-topiegi politikáját.