Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

SzercTa, 1978. június 7. 3 Szegeden es Befejeződött az írok kritikusok konferenciája Tegnap délelőtt a József szóltak. Hozzájuk kapcsoló- sadalmi folyamatok ábrázo­Atüla Tudományegyetem dott Bodnár György fejte- lását történetfilozófiai, em­aulájában folytatta munká- getése. Szerinte új korszak- beri mélységekkel tudja öt­ját a Magyar Írók Szövetsé- ról szó sincs, csupán az vözni. Dobozy Imre zársza­gének országos kerekasztal- újabb nemzedékek látás- vában javasolta, hogy a konferenciája, melynek té- módjában tapasztalhatóak mostanihoz hasonló konfe­mája a 70-es évek társadal- kisebb változások. renciát a jövőben akár egy­mi folyamatai az irodalom Ezután Pozsgay Imre fel- két évente is ajánlatos és és a kritika tükrében. A ta- szólalása következett. A igen hasznos tartani. A nagy nácskozás második napján miniszter a 70-es évek iro- kérdés: a szocialista társa­ott volt Pozsgay Imre kultu- dalmi vitáit a kulturális po- dalomban élő személyiség és rális miniszter, valamint a litika szemszögéből elemez- a közösség lehetséges har­Csongrád megyei pártbizott- te. Elmondotta, hogy ezek móniójának kérdése. Ennek ság képviseletében dr. Koncz legfontosabb mozgatórugója ábrázolásában nem tartjuk János titkár, a városi tanács a társadalom azon ellent- oppozíciónak a nem marxis­képviseletében pedig Bányai- mondásainak megtárgyalás! ta írók alapállását sem: szö­vetségeseink, akiknek mun­né dr. Birkás Mária elnök- kényszere volt, ami a poli helyettes. tikai-gazdasági folyamatok Az előző napi vita foly- látványosságának lezáródása tatásaként először Koczkás után a lelkekben megma­Sándor szólalt feL Tóth, De- radt. A gazdasági reform új zsö és Almási Miklós véle- erkölcsi kérdéseket vetett ményéhez kapcsolódva a 70- fel, például a kispolgáriság kája tovább irodalmunkat. gazdagíthatja Az írószövetség elnökének zárszava után dr. Antalffy .. - . , , György, a megyei párt-vb es evek magyar tareadalma- gal és az uj tipusu munkás- tagj a JATE ^ktora adott nak osztály- és retegviszo- osztallyal kapcso atban. Ha a fogadást a konferencia részt­nyaihan létrejött változások viták nena túloztak is, elen.k vevőinek, majd a tanácsko­következményeit elemezte, reagálást tükröztek minden Agárdi Péter Csurtea István lényeges változásra, ám azt rosunkbóL 60-as és 70-es években írott a tényt is, hogy — a mi­drámáiban tapasztalható vál- niszter szavait idézve — tozásokból az irodalom egy- „konfliktus-túrőképessé­í'éle pályamódosítását vélte gpnk rendkívül alacsony fo­felismerhetőnek. A műfaji kú". Vagyis olykor nem bíz­határok szétoldódásának fo- nak eléggé a szellemi élet lyamatában valamelyest vál- képviselői a politikai intéz­tozott a líra, a próza és a ményekben, így saját közös­dráma egymáshoz való vl- ségeket hoznak létre. A kul­szonya. Ugyanakkor hatalom turális Intézményrendszer és erkölcs ellentéteinek im- jelenlegi helyzete viszont az­már hagyományos témája zal jár, hogy a néppel, a több más fontos témakörrel nemzettel való azonosulás, együtt még mindig él, ám az identitás az egyik leg­újdonságokkal bővült: a po- fontosa5b témává ^ egyben litikum direkt síkja helyett zás vendégei elutaztak vá­D. L. Ifjúsági szövetségi titkárok nemzetközi tanácskozása Kedden megkezdődött Bu­dapesten az a tanácskozás, amelyen a testvéri ,zocia­lista országok ifjúsági szö­vetségeinek ideológiai kér­désekkel foglalkozó KB-tit­kárai vesznek részt. A kon­zultatív tanácskozás meg­nyitóján — az Európa-szál­lóban Fejti György, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket, A tanácskozás részvevői az ideológiai harc napjaink­ban jelentkező sajátosságai­ról, a testvéri ifjúsági szö­vetségek eszmei-politikai ne­velőmunkájának tapaszta­latairól cserélnek véleményt, s megvitatják az együtt­működés főbb formáit és irányait. (MTI) áttételesebben fogalmazód- tennivalóvá válik a jövőben, nak meg az írói jelzések. Szabolcsi Miklós össze­Megnőtt az írói világkép je- foglalójában • az 1968—1972 lentősége, amihez több és körüli évek változásait era­iobb minőségű intellektuális lítve elmondta, hogy okvet­kultúra szükségeltetik. A lenül hatást gyakorolnak az mitológiai motívumok fel- irodalomra is, de mindez in­erősödése is egy egvséges vi- kább ezután, a jövőben lesz lágkép átfogó igényét mu- érzékelhető. A magyar iro­tatiák mai irodalmunkban, dalom, ezen belül is főleg A 60-as és 70-es évek ma- a próza közéletisége gazda­gyar irodalmának folytonos- gabbá és sokszínűbbé fog ságáról korábban többen ls válni, főleg akkor, ha a tár­Jubileumi ünnepség A kereskedelemben is ScawBfJák a munka­és üzemszervezést A szocialista ügyészi szer­vezet megalakulása óta je­lentős mértékben hozzájá­rult munkájával társadalmi rendünk fejlődéséhez, álla­mi életünk korszerűsödésé­hez, a szocialista demokrá­cia szélesedéséhez, és ahhoz, hogy hazánkbari tovább szi­lárdult a törvényes rend — hangsúlyozta Szíjártó Ká­roly legfőbb ügyész a szocia­lista ügyészi szervezet meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából a Belügyminisz­térium klubjában kedden tartott jubileumi ünnepsé­gen. Hárommiiiió forint Társadalmi hozzájárulás a gyermekiutézmények építéséhez Tavaly is szép számmal akadtak szövetkezeti, vállala­ti kollektívák, amelyek ön­kéntesen felajánlották segít­ségüket a közösségnek, mind­nyájunknak. A legsürgősebb tennivalók egyike, hogy mi­nél előbb annyi bölcsőde, óvoda épüljön, amennyi szük­séges. Ezért a gyermekintéz­mények fejlesztésére adták a legtöbb forintot a közös ka­lapba. A szegedi szövetkezetek az elmúlt évben 319 ezer 228 fo­rintot fizettek be óvodák, bölcsődék, iskolák segítésére. A legtöbbet a Szegedi Házi­ipari Szövetkezet dolgozói ad­ták, szám szerint 72 ezer 900 forintot. Alig kevesebb ennél, amit a Szegedi Építőipari Szövetkezetben ajánlottak fel; az ottani összeg 68 ezer forint. A tanácsi vállalatok dolgo­zói majdnem 200 ezer forint­tal adtak többet, mint a szö­vetkezetek. A társadalmi munkát szervező szakbizott­ság táiékoatatóia szerint valy 498 ezer 266 forint ke­rült a közös kasszába a taná­csi vállalatoktól. A gyermekintézmények bő­vítésére közel 3 millió forin­tot fizettek be 1977-ben ön­kéntes felajánlás alapján. Tervezik, hogy az élelmi- a kiskonténeres áruszállítást szeriizletekben fokozatosan és -értékesítést. Mindehhez áttérnek a teljes önkiszolgá- az illetékesek megfelelő tá­lasra, csökkentik a hagyó- mogatást nyújtanak, például mányos eladási módot a a technikai fejlesztéshez ál­hús, a tej és a kenyér áru- lami támogatást adnak, gon­sításában is. Minderről doskodnak a gépkinálat bő­Lauthán Ferenc belkereske- vítéséről, egy-egy üzlet át­delmi miniszterhelyettes tá- alakításánál pedig — például jékoztatta az újságírókat a Csemege vállalatnál — a kedden a minisztériumban. korszerűsítés tervezésébe be­A kereskedelemnek even- ... ... ... , te 30 millió tonna árut kell vonjak a ^^^ tenacs' 3000 termelőhelyről, illetve adó testületet. (MTI) nagykereskedelmi raktárból eliuttatni az üzletekbe, hogy naponta 4 millió vásárló igényeit elégítsék ki. A szál­lítást 10 ezer tehergépkocsi­val és 4000 vasúti vagonnal oldják meg. Az 57 ezer kis­kereskedelmi egységben több mint 300 ezren dolgoznak, munkájuk szervezettsége meghatározza a lakosság el­látási színvonalát. A keres­kedelem jelenleg 6 és fél millió négyzetméternyi bolti és vendéglátó területtel ren­delkezik, s ebben az ötéves tervidőszakban az összterület 900 ezer négyzetméterrel bő­vül. A belkereskedelem gyor­sabb ütemben kívánja meg­valósítani az önkiszolgálást a következő években az iparcikk boltokban is. Éven­te 140—150 üzletben térnek át erre a módszerre. Jobb munkaszervezéssel elérhető a minta utáni értékesítés tér­hódítása is, vagyis a rende­lés alapján házhoz szállítják a kiválasztott árut, elsősor­ban a tartós fogyasztási cik­keknél. Ugyancsak a gyorsabb ki­szolgálás érdekében bővítik a szakosított üzlethálózatot, Minden hang fontos I mmár huszadszor rendezték meg a béke és barátság hónapját, amely Szegeden hétfőn feejződött be. Nem tudom pontosan, hány ezren vettek részt a különbö­ző nagygyűléseken, beszélgetéseken, kiállításokon. Nem is a számszerúség a lényeg, bár mellékesen illik megjegyezni, hogy a szegedi és a megyei rendezvények igen nagy láto­gatottságnak örvendtek. A baráti találkozók alkalmat adtak arra, hogy a szónokok nyomatékosan felhívják az állampolgárok figyelmét a világ problémáira. Igaz, nemcsak ez a néhány hét megfelelő az ilyen akciókra. A békéről, a békét veszélyeztető megoldat­lan kérdésekről szó esik mindennap, hiszen újságot min­denki olvas, tévét is mindenki néz. De a jól megszervezett rendezvénysorozat, a sok kitűnő előadás elsősorban arra volt alkalmas, hogy lehetőséget teremtsen; a lakosság ala­posabban megismerje a magyar és a nemzetközi békemoz­galom célkitűzéseit. Szerencsére, most kevesebb volt a régebben felfedez­hető ünnepélyesség, az olykori formalizmus, ami miatt ér­dektelenségbe fulladhat egy-egy előadás. A kötetlen beszél­getések alkalmat adtak, hogy az emberek kérdezzenek, fe­leletet kapjanak az őket izgató kérdésekre, és tisztában le­gyenek egy nagyon fontos dologgal. Mégpedig azzal, hogy lényeges mindenkinek a fellépése, minden hang egyformán hozzájárul a béke megteremtéséhez. Nagyon sok fiatal kereste fel a népfronthelyiségeket, az előadások színhelyét. Az ifjabb nemzedék, szerencséjére, csak hallomásból ismeri a háború borzalmait és a törté­nelemkönyvekből tud valamit a pusztítás szörnyűségeiről. A különböző találkozók elősegítették, hogy a fiatal gene­ráció a történelmi leckét ne csak a könyvből tudja, hanem szembesüljön a világ mai gondjaival. így alaposabbá válha­tott az a felismerés, a háború nem kivédhetetlen társadal­mi törvény, erő is, lehetőség is van elhárítására. A háború előkészítése és megindítása valamely osztály érdekeit szol­gálta régen is, ma is. De ezzel az érdekkel ma már szem­behelyezkedik a békét, az életet és a haladást hirdető né­pek ereje. A különböző rendezvényeken azonban arról is szó esett, a társadalmi haladás még nem akadálytalan, az enyhülés légköre még nem sebezhetetlen. Nem véletlenül volt a békehónap jelszava, hogy a haladó világban tartós enyhülést akarunk elérni. A föld teli van fegyveres konflik­tusokkal, s mindegyik a helyi háború kiterjedésének veszé­lyét hordozza. Minden konfliktus elintézhető békés eszkö­zökkel, ha a szemben álló felek is akarják a békés ren­dezést. Az elmúlt hetekben ez a gondolat befészkelte magát a? előadói termekbe, népfrontklubokba és még több ember számára vált világossá: a békét többségi szavazattal nem lehet megteremteni, tettre kell mozgósítani. A világpoliti­ka megoldatlan kérdéseinek békés rendezésére a Szovjet­unió és a szocialista országok állandóan javaslatokat tesz­nek, és a javaslatok sikere, sikertelensége a közvélemény mozgósításától is függ. A passzivitás és közöny azoknak kedvez, akik a béke és az enyhülés aláásásán fáradoznak. A hétfői, utolsó rendezvénnyel nem kampány fejeződött be, mert a békehónap nem az. A békéért való harc egész évben tart, mert nyugodt, boldog életünk leg­fontosabb feltétele. H. M. Munkában az öntözők Lovasnapok Az idén is megrendezik a verseny, ahol ügyességből és hortobágyi nemzetközi lovas- bátorságból vizsgáznak a haj­napokat. Tizennegyedszer jönnek össze a versenyzők és az érdeklődők. A Hortobágyi Állami Gazdaság mátai üzem­egységének lovaspályáján há­romnapos küzdelemben mé­rik össze tudásukat a cseh­szlovák, a lengyel, az osztrák, a nyugatnémet és a magyar lovasok. Tizenkilenc csapat vesz részt a június 30-án kezdődő — és három napig tartó — tók és nem utolsó sorban a lovak. Százharmincnyolean háromszáz lóval versenyez­nek. Külön érdekességnek ígérkezik, hogy a fogatosok vetélkedőjén részt vesz a kecskeméti fogathajtó világ­bajnokságon induló magyar csapat is. A tavalyihoz hasonlóan az idén is közel 50 ezer látoga­tóra (hat-hétezer autóra) szá­Feladatok az agrár­újságírásban A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének elnöksége kedden Százhalombattán megtárgyalta az MSZMP KB március 15-i határozatából adódó agrárújságírói felada­tokat. Az ülésen részt vett ét felszólalt Romány Pál mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, valamint Szlamenicky István, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese. Az elnökség megállapítottal a Központi Bizottság március 15-i határozata színvonala­sabb tájékoztató munkát kö­vetel. A szerkesztőségek és aa újságírók feladata, hogy a sajtó, a rádió, a televízió esz­közeivel segítsék a mezőgaz­daság előtt álló feladatolt megoldását, gyarapítsák tár­sadalmunk korszerű mező. gazdasági ismereteit. eseménysorozaton. Lesz fogat© ontanak a rencleaök, :ar_ MoTiniár József felvétele A szántóföldi kertészetek növényeinek terméseredményét nagyban befolyásolja az öntözés. Különösen az ültetési idő­szakban kell mielőbb beöntözni a palántákat. A szegvári Puskin Termelőszövetkezetben eddig 40 hektárnyi területen palántázták ki a paprikát. Munkába léptek az öntözőbrigá­dok is, hogy elvegezzék az úgynevezett beiszapolo öntözést TIT-emlékplaketl A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos el­nöksége az irodalmi isme­retterjesztésben elért ered­ményeinek elismeréséül aranykoszorús emlékplaket­tel tüntette ki a Magyar Irodalomtörténeti Társasá­got. A kitüntetést Kurucz Imre, a TIT főtitkára adta át Tolna Gábor akadémikus­nak. a Magyar Irodalomtür­I téneti Társasag elnökenek és |Wéber Antalnak, a társaság l főtitkárának.

Next

/
Thumbnails
Contents