Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

V 32 Szerda, 1978, június 7. itt m wmMm&i€B Jó tudni szülőnek, diáknak Vakáció. Öröm a nem is Sajnos, egyelőre a Tisza nem töltötte és befejezte az álta­olyan könnyű Iskolai munka kecsegtet bennünket semmi lános iskolát, vagy közép­befejeztével. De ami meg- jóval. De hosszú a szünidő, iskolába jár. Aki tehát a he­könnyebbüles a legtöbb s közben lehúzódhat a part- tedik osztályt elvégezte, nem d!aknak' egyáltalán nem az, ról a víz. Ne feledjük: alig mehet gyárba, üzembe dol­kü önösen a kisebb gyerekek akad év, hogy a folyó ne gozni. Van azonban kivétel szüleinek. Gond már az ls, szedne gyerekáldozatokat! A is: ha az iskola és a mun­hogyan, mivel töltsék el a balesetveszély számtalan for- káltató szerződést köt cso­tanárl ellenőrzés alól „fel- rrtsa közül most csak ezt a portos elfoglaltságra s a szabadult" gyerekek a szün- kettőt említjük, bár a zárt KISZ vnpy nz úttörőcsapat, Időt. Hasznosan, szórakozta- lakás ls rejteget éppen elég a tanárok felügyeletet bizto­tóan — és nem utolsósorban lehetőséget. Nem árt, ha „át- sítanak. (Erre ritkán akad biztonságban. A szülők és a ismételjük" gyerekeinkkel az példa, a pedagógusok ugyan­gyerekek nyárt terveihez kí- elektromos készülékek, a is nem szívesen áldoznak sa­vanunk némi segítséget nyúj- gáztűzhely használatáról el- ját szabadságukból.) Ilyen­tani, tanácsot adni. sajátított tudnivalókat is. kor is csak 4—6 órás mun­* A diákok nyári munka- káról lehet szó. Tudjuk, a szülők vigyázó végzését a szülök és a peda- . , szeme nem lehet egész nap gógusok is hasznos időtöltés- . Az ^edi munkavál alas­esemetéjükön. Jelenlétüket nek látják. Hogy valóban kor iskolától kell kernl azonban pótolhatja a nevelés, azzá lesz-e, az a munka- l®??,0*?8*' Az unos-untalan hangoztatott adóktól függ, akik, sajnos, a kltolt'k az adatokat különös „Vigyázz fiam az úttesten!" legritkább esetben gondolnak flSye1le.mn?IeI, ? ?zdletf idoT felszólítást nem lehet eleget a náluk szerzett tapasztala- P°ntJat Ho1 tudják fogadnl mondogatni. De az még hasz- tok nevelő hatására, nosabb, ha a gyerekek tlsz- Ki hova mehet nyáron tában vannak a közlekedési dolgozni? A városi tanács szabályokkal. Aztán — ki munkaügyi osztályán kaptuk akarná tagadni — a nyári a tájékoztatást: csak az a szünidő legegészségesebb gyerek vállalhat színtere Szegeden a strand, munkát, aki a 14. évét be­A gyilkosgalóca és társai Csak vizsgált gombát fogyasszunk! Az idei szeszélyes, esős A szegedi gombaszakértök időjárás különösen kedvezett által vizsgált gombák egyet­az erdei, vadontermő gom- len esetben sem okoztak bák gyors növekedésének, és gombamérgezést, ez a szigo­ezzel együtt a piacra hozott rú és következetes ellenőr­mennyiség ls jelentősen zésnek köszönhető. De óva megnövekedett. Ez a körül- intünk attól minden vásárlót mény önmagában véve igen és természetjárót, hogy vlzs­kedvező jelenség, hiszen a gálát nélkül fogyasszon különböző gombafajták gombát. Ez a figyelmeztetés .unellett. hogy ízletesek, vál- annál is inkább időszerű tozatossá teszik étrendünket és kedvezően napjainkban, mert a csapa­étkezési szokásaln^"01^ rt6k08 idöjárás nCTTlcsak az ehető gombákat, hanem a mérges gombákat ls nagy számban csalja ki a földbői, A város piacain csak i arra hivatott szakértő ellen­örök vizsgálata után árusíta­nak gombát. Az ellenőrök és néhány gombafajtánál az naponta reggel 5 és n óra ehető és a mérges gombák között vizsgálják a bőséges közímj kü]önbség alig észre­gombafelhozatalt a Marx te- , ri és a Szent István téri vehetö- csak a rutinos mérlegházban. «z utóbbi he- baszakértö tud köztük tlztos lyen csak szerdán, szómba- kézzel különbséget tenni. Az ton és vasárnap van gomba- 6 közreműködésükkel az vizsgalat .dén móJus végélg 1500 w_ Az Ily módon megvizsgált ,óval több gambát adtak el gombákról, azok fogyasztha- _ , , . ,„„_ . "óságáról, fajtájáról és meny- Szegeden, nunt 1977-ten osz­nyiségéröl a gombaszakértők szesen. igazolást adnak ki, amit gombnárus köteles az áruja mellett Jól látható módon elhelyezni, hogy a vevő el­lenőrizhesse. Ez az igazolás csak a kiállítás napján és n feltüntetett gombamennyi­ségre érvényes. Ezúttal is figyelmeztetjük a gomba­kedx'elő vásárlókat, hogy mindig győződjenek meg, rendelkezik-e az eladó a már említett engedéllyel. A piaci gombaárusok többsége már évek óta fog­lalkozik gombaszedéssel és -árusítással, velük az ellen­őrzés során nincs is semmi probléma. Probléma inkább a természetjárókkal van, akik gyakran válogatás nél­kül összeszednek mindenfaj­ta gombát, és vizsgálat nél­kül fogyasztják, vagy aján­dékozzák ismerőseiknek, ba­rátaiknak. A figyelmeztetés1 mindenekelőtt iájuk vonat­kozik. Az érvényben levő rendel­kezések szerint gombát csak az arra kijelölt helyen lehet a piacon árusítani — a töb­bi terméktől jól elkülönítve —, valamint néhány élelmi­szerüzletben. Ez egyben azt is jelenti, hogy házról házra Járva nem lehet gombát árusítani. Mégis akadnak, akik vagy ilyen házalótól vásárolnak gombát, vagy a saját maguk — vagy a szomszéd által — szedett gombát, vizsgálat nélkül fo­gyasztják, bízva sa.iát szak­értelmükben. Ez nagyfokú könnyelműség. én egyben életveszélyes is. Az Ilyen esetek már sok tragédiát nk ástak. Babinszki I.ászió, a városi tanács szolgáltatóüzemének vezetője a diákokat? A konzervgyár, a paprikafeldolgozó vállalat, a vendéglátó és kereskedel­mi egységek, tehát különö­sen a szezon jellegű munkát eevénlto végzök veszik szívesen a egyenneg nyárj segítséget Felhívjuk azonban a szülők figyelmét arra ls, hogy rendelet írja elő: a gyerekeknek a vaká­cióból legalább 30 napot pi­henéssel kell eltöltenlük! A kikapcsolódás, az erő­gyűjtés egyik legkedvelt for­mája az üdülés. Ha nincs arra mód, hogy a család maga szervezte közös prog­ramot tervezzen a nyárra, gyereküdülőbe küldik a leg­ifjabbakat. Aki már ismeri ennek a módját, jól tudja, hogy szigorú orvosi vizsgálat előzi meg az utazást. Még­hozzá kettő, az egyik 1—2 héttel, a másik 2—3 nappal az utazás előtt. A csoportos gyermeküdülésnek ugyanis fontos egészségügyi feltétele, hogy kizárják a tömeges fer­tőzés lehetőségét. Talán ed­dig még nem fordult elő, az idén azonban lehet rá számí­tani: a rühesség, a tetvesség is ok arra, hogy az iskola­orvos megtiltsa a gyerek üdülését. A szülőknek ilyen esetben' meg kell érteniük: a hatásos védekezés után en­gedheti csak közösségbe gyermekét. A nyár sok-sok örömöt tartogat a vakációzó diákok­nak. De ne feledkezzünk meg a veszélyekről sem. Kí­vánjuk minden tanulásban helytállt diáknak, hogy hasz­nos kikapcsolódással, pihe­néssel töltse el a két hóna­pot. De közben ne felejtsék el — a tanárok, a szülök tá­vollétében sem — az intő, olykor már unalmas féltő szavakat sem! Ch. A. „Szépsége a távolbél világít..." Lukianosz görög író így említi Plovdivot írásaiban: „ ... a legnagyobb és leg­szebb minden városok kö­zött, amelynek szépsége a távolból világít"! Bulgária második legnagyobb városa komoly történelmi múltra tekint vissza. A trákok Itt építettéik meg Eumolpiasz néven erődvárosukat. I. e. 342-ben macedóniai II. Fü­löp itt rendezte be székhe­lyét. és — saját neve után — Philippopolisznak nevez­ték el; ekkor igen Jelentős szerepet töltött be a Balkán­félszigeten. A XVIII—XIX. században a nemzeti újjá­születés jelentős központja lett. A „Szveta Petka" temp­lomban Tiyllt meg az első egyházi iskola, majd 1850­ben itt kezdte meg működé­sét az első világi iskol-. 1878-ban az orosz hadsereg felszabadította Plovdivot az oszmán uralom alól. Azóta Plovdiv politikai és kulturá­lis központ. Építészete, ősi műemlékei méltán vívják ki a mai em­ber csodálatát. Különösen nevezetes az óváros beiára­ta; az úgynevezett Hisszár­Kapija. Az óváros macska­köves utcáin két-három emeletes, nagy nyitott ve­randás, erkélyes házak emelkednek. Itt találjuk a Lamartine-múzeujriot. amely a francia költő lakóháza volt. Plovdiv ecvébként gaz­dag muzeális kincsekben: a Régészeti Múzeum gvfljte­ményében található az i. e. TV. századból származó ki­lenc, művészlen kidolgozott edényből álló. összesen több mint hat k'logramm súlyú trák aranykincs. Égési sérülések Az elsősegélynyújtás, a megelőzés módszerei Az égési sérülés kezelése okoz, ami, ha nem nagy ki­az utóbbi néhány évben je- terjedésű, magitól is meggyó­leptősen megváltozott; a be- gyúlhat. Ha a test felszíne je­teg megmentése érdekében új lentősen sérül, s ha az égett eljárásokat vezettek be. Az felület elfertőződik, ez külö­erőfeszítések ellenére a sérü- nősen gyermekek és idős ko­lésnek ma is gyakran súlyos rúak esetében súlyos követ­a következménye, esetenként kezményekkel járhat. A íor­halált is okozhat. A már be- rázások tekintélyes része a következett sérülés következ- háztartásban történik, ményeit korszerű elsősegély- Jelentős veszélyforrás a nyújtással csökkenteni lehet, kuktafazék. Minden tizedik Az első teendő a hőhatás otthonában forrázott beteg azonnali megszüntetése; a for- kuktától sérült. Ennek oka le­ró folyadékkal átitatott ruhá- het: a rossz szelep, a túltöl­zat gyors eltávolítása, az égő tés, az erőszakos hűtés. Gya­ruha eloltása nedves takaró- kori a forrázás az idős embe­val, vagy a földre lefektetéssel t-ek fürdésekor. Nem állítják Az égő ruhájú sérült futását be előre a víz hőmérsékletét, is meg kell akadályozni, mert magukra eresztik a forró vi­a gyors mozgás nem oltja el zet vagy beleülnek. Igen te­a tüzet, hanem növeli a Ián- kintélyes az ilyen jellegű Sokat. gyermekbalesetek száma is. A korszerű elsősegélynyúj- Beleesnek a forró fürdővízbe, tás következő lépéseként az a konyhában magukra ránt­égett területet azonnal le kell ják a fazekat, inhaláláskor le­hűteni. Ez történhet folyóvíz- öntik magukat a forró kamii­zei, csapvízzel, ahol azonban iával, s így tovább, ez nincs, ott az iható kútvíz A láng mindig súlyos, mély, is megteszi, borogatás forrná- égést okoz. A tűzveszélyes jában. A hűtést általában ad- anyagokkal, amelyeknek lát­dig kell végezni, amíg a fáj- hatatlan gőze ls robban — dalom már nem tér vissza, például benzinnel és külön­Ezt követően az égett felüle- böző oldószerekkel (padlóra­tet tiszta ruhával takarjuk le, gasztó) — sokszor még a hoz­a sérültet pedig szállítsuk or- záértö emberek is gondatla­voshoz. Ezzel az egyszerű és nul bánnak. Gyufával nézik egyedül hatásos eljárással meg, hogy maradt-e még az szemben sajnos még nagyon edényben anyag. Benzinnel elterjedtek az elavult, régi vagy olajjal élesztik a tüzet, módszerek — kenőcs, zsír, bezinnel mossák autójukat és olaj, tojás, sózás stb. Is. Ezek közben dohányoznak. A rob­legfeljebb a tüneteket szün- bánás már mérnök áldozatot tetik meg, de a fertőzés ve- is követelt! A probán-bután szélye miatt Inkább ártalma- gázpalackok szabálytalan, fi­sak. gyelmetlen használata évente A kórházban kezeltek több jelentős számú, súlyos sérü­mlnt egyharmada forrázást lést eredményez. A kerti szenvedett, ez többnyire má- munka ismétlődő folyamata, a sodfokú — hólyagos — égést gazégetés minden évben leg­alább egy halálos égést okoz, (rendszerint az idősek közül. ^•At ok: figyelmetlenség! Uj utak a gyógyszerkutatásban Az NDK Tudományos moszkvai tapasztalatokat, Akadémia Hatóanyagkuta'. i melyek szerint kísérleti al­Intézete kísérleteket végez latok fülében átlátszó mű­úgynevezett bioaktiv kap- anyag kamrákat helyeznek bsolatok feltárására. Több el. A kutatók azokat a szö­mint egy éve keresnek meg- vetkivonatokat, melyek az felelő hatóanyagot >az értá- értúgító anyagokat turtal­gulás befolyásolására, amely mázzák — további vizsga a­mindenekelőtt a sebgyógyé- tok céljából — átadták szatban lenne igen jelentós, szovjet kollégáiknak. Mielőtt A teljesen új jellegű kutatá- egy új gyógyszert elCáUfU­sokat szovjet tudósok ered- xi&k számos tesztet készít-0­ményei, tapasztalatai is elő- nek működési mechaniz­segitik. Szerzodeses együtt­működés keretében az NDK- mus strukturális vizsgalatá­beli szakemberek átveszik a ra. kan úgy sérülnek meg, hogy az ágyban — nem egyszer It­tasan — dohányoznak. Elal­szanak az égő cigarettával, felgyújtják az ágyat és súlyos égést szenvednek. Az olvadt fém okozta kon­takt égés — mint munkahelyi baleset — sokszor a védőfel­szerelések mellőzése, ritkáb­ban azok hibája miatt követ­kezik be. A vegyi anyagok okozta marási sérülések a leg­gyakrabban abból származ­nak, hogy sokan nem tartják be a munkavédelmi előíráso­kat. Ebben szerepel az alko­holos .befolyásoltság ls, ami az üzemi balesetek 40 száza­lékában kimutatható. Az elektromos áram elövlgyázat­lanság miatt okozhat súlyos égési sérülést. Gómes Eszter: Mindig 44. A rendszerető, tiszta ember fehérneműjét fele erővel mostuk. Az olyan volt, hogy a gatyaszá­ron térden kívül csomót kötött, vagy feldugta a derék korcába, nem csajhozta le. Az ingujját ko­nyákig felgyűrte, az is tiszta maradt. A férfi­alsónak ezek a részei keverednek legjobban. Második lé után a nagy rézüstbe hánytuk, jól megforraltuk, ez aztán helyrehozta a ruhákat. Még a teregetésre is gondot kellett fordítani. Ami egyforma, egyforma hosszan álljon a kerí­tésen. Egy mosás alkalmával anyósom meg Etel összeszólalkoztak. Anyósom szedte el az ő ru­háját, kisteknőben mosta kifelé. Etel meg do­bálta apó-om nagy ingjeit, gatyáját oda neki. — Mossa ezeket is. ne csak a könnyűjeit! Ha már olyan Jó mosó kedve vanl Anyósom lekapta a sajtárt a kerítésről, durr, arcul Etelt. Elöntötte a vér. Hazaszaladt Azt nem ls bánták volna, de Jóska is utánament Anyósom legkedvesebb fia. őrjöngött anyósom. Pár hét múlva hfvás nélkül hazajöttek. Még a disznóknak a krumpli-, tök-, répafő­zés is hajnali munka volt. Minden évben renge­teg pulykát neveltünk. Azokat az Anna lánya őrizte, de azok a pulykák olyan átkozottak vol­tak, csak az eperfák legtetejébe ültek fel, feke­téllettek az udvari fák a pulykáktól. Akármilyen hideg, akármilyen szél volt, a pulykák felültek a fára. Ha kiléptünk, nem kellett spekulálni, mer­ről fúj a szél. Amerre a pulyka feje volt, farral nem ülhetett szélnek, mert felborzolta volna a tollát, és fázott volna. így fejét szárnya alá dugta, a szél meg elszaladt rajta simán. Le nem estek, mert a görcsös karmaikkal úgy átszorí­tották a faágat, mintha vaskapocs lett volna. Nem vártak azok még virradást sem, feljött a hajnalcsillag, már akkor potyogtak lefelé. Lent aztán az udvaron csendben, lapulva bandáztak összefelé. Nyújtogatták a nyakukat, de nem lár­máztak. Hanem amikor kezdett piros lenni az ég alja, ekkor egy puttyanó rianást hallattak. A szelí­den toborzó szárnyasokból sárkányok lettek. Nem volt előttük kerítés, vetés, szőlő, röpültek. Azért volt szükség arra, hogy ezt így ismertes­sem, mert így lehet megérteni, miért kellett ne­kem akkor is sakkban állni, ha nem volt haj­nali munka. Ha egy ilyen alkalommal száz, vagy még több pulyka meglepett volna egy tábla sző­lőt, vagy kalászost, vagy dinnyét, vagy bármit, csinált volna olyan rombolást, lett volna mit fi­zetni. Később már a lány kijött, de addig az én kötelességem volt. A gazdaságban a pulyka, meg a mangalica hízó disznó, a 120 kilós adták a legtöbb jövedelmet. Ezeket Anglia vásárolta fel. Á házaséletemről annyit, hogy tavasszal anyó­sommal beraktuk a kocsiszínt, egy kis ablakot kerítettem, meg volt egy levélajtó is, amit be­raktam, lett egy kis takaros helyiségünk, amely­be két ágy, kis asztalka befért. Nagyon kis va­lami volt, de azok után, amit eddig a közös al­vóhelyeken átéltem, nekem palotával felért. Be­lül tettem rá kapcsolót, terítőkkel, kézimunká­val otthonossá tettem. Már hathónapos házasok ls elmúltunk, még nem tudtam, mi miért? Miért a gyötrődés? Miért van minden, ha aztán még rosszabb? Minek az egész? Csodálkoztam, ezért házasodnak össze? Mondogatta az uram sokszor: Te nem ...? De én ettől az egy szótól sem okosabb, sem butább nem lettem. Kérdezni nem kérdeztem, ő meg nem magyarázott többet Nem is sokára, ahogy kiköltöztünk, amiről sejtelmem sem volt, magá­tól megjött. Egycsapásra mindent megértettem. Mi miért van? Mikor következik be a nyugalmi idő, én ezt ez ideig nélkülöztem. De minden másképpen alakul, ha a férjem ezt a kis mun­kát elvégezte volna, amit én tettem meg. Eskü­vőre berendezte volna ezt a kis helyiséget. Olyan bánásmód mellett rideggé, rebegéssé váltam. Most a biztos lakásomban kezdtem éledezni. A szekrényemet nem bírtam kihozni, mert alacsony volt a lakás. Megcseréltük, Etel almáriuma be­fért hozzánk, azt tettük be. Etel zárta az almá­riumot, az én szekrényem záratlan volt náluk. Bandi elment a rokonaihoz Szegedre, valamiért kellett volna a pénzből vennem, Bemegyek, hát nincs pénz. — Uram Isten, ellopták! Etel! Elveszett a pénz a szekrényből! — Nem veszett az el, azt az urad vitte el! — Szótlanból? — Ügy bizonl — Majd elviszi ez a többit is! Szomszédok voltak, ő jól ismerte. Mondom anyósomnak, nem nagyon szólt rá semmit. Alig vártam, hogy elökerüljön. Vallatóra fog­tam. Nem volt rá szükség, vállalta. — Magamét vittem! Mi közöd hozzá? Az én hostyámon szedted össze! Az a tied, amit onnan, hazulról hoztál! Ismét anyósom vett pártfogásba. Azt mondta: — Nem adok pénzt, de bármire kell, szóljál. Csendes, békés reggelre ébredtem hétfőn. Har­minckét lánc jó föld volt a Veszelka-birtok, amit győztek trágyával. Anyósomnak volt Aigner-te­lepen egy hold házhelynek való, meg a Nagyfe­ketén, Öthalmon két lánc. Még nem is tudtam annyira gondoskodni a birtok felett, a zűrzavar miatt. Láttam én, hogy apósom kaszaheggyel sű­rűn jár arra ki. Na most kimegyek, konstatálom (elnézem), milyen szőlőjük van. Elképedtem, mint a búzát, ahogy vágják, egyenesen el vannak a vesszők kaszaheggyel vágva. Hát ezek száz év­vel hátravannak — gondolom. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents