Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

Szerda, 1978. június 7. Folytatódik a vita az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakán • New York (MTI) Négy nap alatt még negyvennégy felszólalás hangzik el az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, leszerelési ülésszakán, amely a hét végén lezárja az általános vitát, hogy azután minden erejét a záródokumentum kidolgozására összponto­sítsa. Hátra van még egyebek között Irán, Szíria. Románia, Albánia és India képviselőjének nyilatkozata. Hétfőn este Konsztantin Karamanlisz görög miniszter­elnök beszédével lezárult a NATO-tagországok kormányföl­nek New York-( „vendégszereplése". közökkel lehet a Szovjetunió­ra hatást gyakorolni" — je­gyezte meg egy harmadik­világbeli diplomata az ENSZ­ben. A SALT-tárgyalások, amennyiben a felek tényleg csak Jogos biztonsági érde­keiket akarják érvényesíttet­ni, akkor is hallatlanul bo­nyolultak — technikai és lo­gikai szempontból egyaránt. Talán egyetlen kérdésben sincs az ENSZ tagállamai között olyan nagyfokú egyet­értés, mint az új SALT-meg­állapodás sürgős szükséges­sége tekintetében. A világ­szervezet közgyűlésének rendkívüli ülésszakán majd­nem minden felszólaló hang­súlyozza, hogy a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozását kimondó szovjet —amerikai megállapodás az átmenetet jelző fontos állo­más lehetne a csökkentés fe­lé vezető úton. ENSZ-körökben szívesen nevezik a SALT-ot az eny­hülés barométerének, de azt is hangsúlyozzák, hogy egy ujabb SALT-megállapodas növelhetné a bizalmat a két nagyhatalom között más érintkezési területeken. Ándrej Gromiko szovjet külügyminiszter legutóbbi washingtoni, majd New York-i tárgyalásai senkiben sem keltettek olyan benyo­mást, hogy az új SALT-meg­állapodás kérdésében a szov­jet vezetés nem eR.vséges vagy nem szilárd, hogy szov­jet részről az esetleges alá­írást követően problémát okozhatna a ratifikálás. Ugyanezt nem lehetett el­mondani az amerikai veze­tésről. Ha valamiért érdek­lődés előzi meg Carter elnök Jó előre beharangozott, szer­dal, mai beszédét, ez nem az, hogy az elnök Vance és Brzezinakt' közötti Ingadozá­sában hol allapodik meg, tíanem az, hogy lehet-e döntésre képes és döntésre Jogosult amerikai vezetéssel számolni a külpolitikában, legalább a belátható jövő­ben. A „független" amerikai polgári sajtó az elmúlt két hétben kémtörténetektől kezdve az embert jogok kér­désén keresztül Afrikáig, mindent felhasznált szovjet­ellenes hangulatkeltésre. „El­te vesztik, hogy milyen esz­Ha azonban az egyik fél döntési vagy döntéselőkészí­tési mechanizmusa nem mű­ködik, ha nincs kitől várni a technikai nehézségeket áthi­daló pozitív döntéseket, egy­szerűen a végső egyértelmű­séget. akkor ez nemcsak a SALT-ra, hanem az egész le­szerelési folyamatra végzetes lehet. Carler elnök mai beszéde nem fogja eloszlatni a „ha­tározatlan elnökről" kiala­kult képet, de talán segít tisztázni egy időre az ame­rikai magatartást, amelytől nagymértékben függött min­den eddigi leszerelési tár­gyalás kimenetele, függeni fog a jelenlegieké és a jö­vőbelieké is. Afganisztán Magyar kitüntetések román íróknak O Bukarest (MTI) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Román Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsával egyetértésben, Ady Endre műveinek kiemel­kedő fordításáért és népsze­rűsítéséért Mihai Beniuc köl­tőnek, műfordítónak és kri­tikusnak a Magyar Népköz­társaság babérkoszorúval éke­sített Zászlórendje, Eu gen Jebeleanu költőnek és mű­fordítónak pedig a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Ezenkívül Ady-emlékpla­kettel Jutalmazták Eugen Je­beleanut, Juliu Tundreat, a román rádió irodalmi osztá­lyának vezetőjét, Hajdú Győ­zőt, az Igaz Szó című irodal­mi folyóirat főszerkesztőjét, és Varga Vilmost, a nagyvá­radi színház művészét, akik eredményesen járultak hozzá az Ady-centenárium méltó megünnepléséhez. Ebből az alkalomból ked­den a bukaresti magyar nagy­követség épületében ünnep­Párizstól Kolweziig Kommentár Zaire a jelek szerint még Jó ideig nem kerül le a vi­láglapok első oldaláról. Áradnak, özönlenek a hí­rek — nem elsősorban az afrikai országban folyó harcokról, hanem a Zaire­val kapcsolatos diplomáciai és katonai NATO-manőve­rekről. Ami Zaire körül történik, az szinte nem is a neokolo­nlallzmus kényszerűségből általában árnyaltabb kísér­leteire, hanem a klasszikus gyarmatosítás időszakának nyíltan, leplezetlenül bru­tális lépéseire emlékeztet. Az idegenlégió úgy mene­telt — és vérengzett —, mint a századforduló Ide­jén. a beavatkozást pedig éppoly reflektorfényes nyíltsággal tárgyalják egyes imperialista hatalmak, mint annak Idején. A legújabb ilyen jellegű, tehát nyíltan Intervenciós megbeszélések színhelye ,a párizsi Kléber sugárúton levő Konferencia-palota volt. A résztvevők listája önmagáért beszél: Francia­ország, Egyesült Államok, Német Szövetségi Köztársa­ság. Nagy-Britannia és Zaire egykori gyarmattartó­ja, Belgium. A fügefalevél — amely szerint a párizsi tanácskozás témája első­sorban Zaire „gazdasági megsegítése" volt — senkit sem téveszt meg. A párizsi értekezlet tulajdonképpen a washingtoni NATO-csúcs elvi határozatainak gyakor­lati megvalósításáról tár­gyalt. Arról, hogyan és mi­lyen munkamegosztás alap­ján folytatódjék a katonai­politikai intervenció Zaire­ben — és egész Afrikában. Igen, nyilvánvalóan egész Afrikában, mert aligha le­het kétséges, hogy a wa­shingtoni NATO-csúcs dön­tései sem térben, sem idő­ben nem korlátozódnak a jelenlegi zaíre-i esemé­nyekre. A cél egyértelmű: a Szovjetuniót, Kubát, a szo­cialista országokat rágal­mazva. akár katonai erővel is gátat szabni annak, ami­ről a rágalmazók is nagyon jól tudják, hogy nem „ex­portált nyugtalanság", ha­nem a nemzeti felszabadító mozgalom helyi körülmé­nyekből következő fellendü­lése. Miközben Párizsban erről folyt a szó, Mobutu Kolwe­ziben Huang Hua kínai kül­ügyminiszter személyében illusztris vendéget fogadott. Peking, amely oly szívesen szónokolt egyebek között az afrikai népek jogairól, újra azokat támogatja, akik lábbal tiporják e jogokat. Harmat Endre A forradalom egy hónapja séget rendeztek, amelyen megjelent Dumitru Ghise, a szocialista művelődési és ne­velési tanács alelnöke, Cons­lantin Oancea, külügymi­niszter-helyettes. Lörincz László, az Oktatási és Neve­lési Minisztérium államtitká­ra. Ion Hobana és Domokos Géza, a román írószövetség titkára. Dr. Biczó György, a Ma­gyar Népköztársaság buka­resti nagykövete nyújtotta át a kitüntetéseket és emlékpla­ketteket. Beszédében hangsú­lyozta: a kitüntetések a ma­gyar nép testvéri üzenetét hozzák a Román Szocialista Köztársaság kitűnő egyénisé­geinek, akik a magyar és ro­mán testvérnép kulturális kö­zeledése terén kiemelkedő érdemeket szereztek. „Pár­tunk és kormányunk, egész dolgozó népünk — mondta —» kiemelkedő fontosságot tulaj­donít szomszédos szocialista országaink, népeink testvéri együttműködése fejlesztésé­nek, kapcsolataink erősítésé­nek. Ezt nyilvánították ki párt­jaink vezetői a legutóbbi leg­magasabb szintű találkozón. Tegyünk meg kölcsönösen mindent annak érdekében, hogy ezek a kitüntetések a testvéri megbecsülés és együttműködés jelképei le­gyenek." . A román írószövetség elis­merését a kitüntetteknek Ion Hobana tolmácsolta, majd a kitüntetettek nevében Mihai Beniuc mondott köszönetet az elismerésért/ 1978 májusában szokatlan hírek érkeztek Afganisztán­ból. Az égig érő hegyek között elterüld közép-ázsiai ország eddig elég ritkán került a figyelem középpontjába. Nem véletlen ez, hiszen általánosan elterjedt volt: a 20 millió lakosú Afganisztán a XX. század harmadik harmadában is a középkort éli, kezdetleges földművelést folytató parasztok es nomád hegyi pásztorok lakják. Az április 29-1 forradalmi fordulat pár nap alatt azon­ban változást hozott az ország életében. A szokatlan hírek egyike: a kabuli állami nyomda élére munkásigazgatót nevezett ki a kormány, egy héttel korábban pedig megalakították a főváros első szakszerve­zetét egy textilüzemben. Meghirdették a radikális földre­formot és bevonták a hatalom gyakorlásába az ország nem­zetiségeit, a tadzsikokat és az üzbégeket, az ország új ne­ve pedig Afgán Demokratikus Köztársaság lett. év múlva fejeződött, volna be. A többi probléma megöl, dása is váratott magára. Az arisztokrácia továbbra is gyakorolta hatalmát, a mo­narchiát megdöntő katona­tiszteket háttérbe szorították, betiltották a baloldali szer­vezeteket, s nem kaptak jo­got a nemzetiségek sem. Daud az utóbbi időkben foko­zottabban törekedett arra, hogy a két szomszédos CENTO-állam, Irán és Pa­kisztán vezetőinek rokonszen­vét megnyerje. Ezért hajlan­dó lett volna csatlakozni a CENTO „polgári" háttérszer­vezetéhez is. A Nyugat felé fordulást a sah jelentős hite­lekkel honorálta. Április 29 előzményei Egy hónap alatt megkezd­ték a kiterjedt reformprog­ram végrehajtását, amelynek célja, hogy a hegyek lakóit a hűbériség korából egy jobb, igazságosabb társadalomba vezessék. De kik irányítják ma Afganisztánt, milyen tör­ténelmi előzményei vannak az áprilisi fordulatnak? Azt Afganisztánról tudni kell, hogy kormánya több év­tizede jószomszédi kapcsola­tokat tart fenn a nagy észa. ki szomszéddal, a Szovjet­unióval. Az ország gazdasági fejlődéséhez Moszkva jelen­tős erőkkel járult hozzá, utat, vasutat épített, amely össze­köti a két állam területét, műszaki főiskolát létesített Kabulban, s több mezőgazda­sági és ipari üzem felállítá­sához adott segítséget. Az or­szág fiatal értelmiségének is számos tagja szovjet egyete­meken tanult, s szovjet ka­tonai főiskolákon kapott dip­lomát az afgán fegyveres erők sok tisztje is. A haladó értelmiség, a Tő­Város üzemeiben kialakuló ipari munkásság a hatvanas években hozta létre első for­radalmi szervezetét, s 1965 januárjában megtartotta első kongresszusát a Demokra­tikus Néppárt, amelynek ve. zetői a jelenlegi forradalom élére álltak, s pmelynek fő­titkára Nur Muhammed Ta­raki ma az ország állam- és kormányfője. A monarchia éveiben a párt illegalitásban működött, de így is jelentős befolyásra tett szert. 1973-ban haladó katonatisztek hajtották végre azt a fordulatot, amellyel megdöntötték • az • Olaszor­szágban tartózkodó Moham­med Zahir sah uralmát, s az ország élére a király roko­nát, Muhammed Daudot ál­lították. Az új államfő azon­ban a köztársaság elnöke­ként a megbuktatott uralkodó rendszerének fenntartására törekedett. Az ország legak­tuálisabb problémája a föld­kérdés. A földosztás azonban olyan „ütemben" haladt, hogy statisztikusok szerint csak 250 A kormány hozzálátott a baloldal felszámolásához. Áp­rilis 25-én a rendőrség letar­tóztatta a Demokratikus Nép­párt hét vezetőjét, közöttük Tarakit is. Mindez arra mu­tatott: Daud elnök végképp a jobboldal befolyása alá ke­rült, 6 a baloldalt a fizikai megsemmisülés veszélye fe­nyegeti. A letartóztatás után négy nappal tört ki a forra­dalom. Végrehajtói katonák voltak, főként a hadsereg harckocsizó alakulatai és légi­ereje. Ellenállást csupán Daud testőrsége tanúsított, s a harcokban elesett maga a volt elnök is. Alig két napig tartottak az összetűzések, a forradalmár tisztek teljes si­kert aratták, a párt vezetőit a börtönből hívták az ország kormányához. Kicsoda Nur Muhammed laraki ? Az ország vezető személyi­ségét korábban kevesen is­merték Afganisztán határain kívül. Érdekes módon részié, tes életrajzát a moszkvai Li­tyeraturrtaja Gazetában kö­zölte N. A. Dvorjankov pro­fesszor, a filológiai tudomá­nyok doktora. Nem véletlen, hogy egy irodalomtudós tud talán a legtöbbet Tarakiról. Ű ugyanis nem csupán poli­tikus, de az afgán irodalom kiemelkedő személyisége, FOLYTATÓDTAK A MEGBESZÉLÉSEK Genfben kedden újabb megbeszélést tartott a nuk­leáris fegyverkísérletek tel­jes és általános betiltásáról folyó háromhatalmi tárgya­lásokon részt vevő szovjet, ar^erikai és brit küldöttség NDK-KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székházá­ban kedden megbeszélések kezdődtek a HNF OT Sarlós István főtitkár és az NDK Nemzeti Frontjának Werner Kirchhoff alelnök vezette küldöttsége között a két part­nerszervezet soron levő leg­fontosabb feladatairól, együtt­működésük időszerű kérdé­seiről. A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG KÜLDÖTTSÉGE MOSZKVÁBAN A budapesti pártbizottság küldöttsége, amely az SZKP moszkvai városi pártbizottsá­gának meghívására hétfőn érkezett Moszkvába, kedden délelőtt meglátogatta Vlagyi­mir Iljics Lenin mauzóleu­mát. A küldöttség koszorúját Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára he­lyezte el a mauzóleumnál. A küldöttség tagjai ezt követő­en felkeresték Moszkva Pro­ielárkerületének pártbizott­ságát. ahol a kerületi párt­bizottság munkájáról kaptak tájékoztatást. GIEREK BESZÉDE Edward Gierek, a LEMP KB első titkára látogatást tett Bielso Bialában és be­szédet mondott egy nagy­gvúlésen. A nemzetközi élet egyes időszerű kérdéseivel foglalkozva hangsúlyozta, hogy Lengyelország a nem­zetközi színtéren aktív poli­tikai tevékenységet folytat az enyhülés, a biztonság és az együttműködés megszilár­dítása érdekében. SÚLYOS ROBBANÁS Súlyos hanyagság és a kö­telező biztonsági intézkedé­sek figyelmen kívül hagyása emberhalált okozott a bécsi Duna-parton épülő ENSZ-vá­rosban hétfőn délután bekö­vetkezett robbanás alkalmá­val. A jövő év augusztusára elkészülő impozáns, ultra­modern konferenciaközpont 18. emeletén, éppen a mű­anyag padlót fektették a munkások, amikor hatalmas robbanás rázta meg az épü­letet. A padló ragasztáséhoz használt vegyszer gőze — az első vizsgálatok megállapítá­sa szerint égő cigarettától — felrobbant, tűz támadt és a lángok, valamint a sűrű, ma­ró füst elzárták a 35 mun­kás menekülési útját. A tűz­oltók is csak nagy üggyel­bajjal Jutottak el az égő épületszárnyhoz. Egy mun­kás számára már későn ér­keztek, csupán szénné égett holttestét találták meg. publicista, író és műfordító. Dvorjankov professzor sze­rint Taraki 1917-ben szüle­tett parasztcsaládban. Irni­olvásni apjától tanult meR. Különböző iskolákban tanult, hivatalokban dolgozott, majd Indiába került. Bombayben fordítóiskolát végzett. A negyvenes évektől egyike az afgán ifjúság vezetőinek, ha­ladó irodalmi folyóiratot és mozgalmat alapít. 1952-ben a király Washingtonba küldi, ahol a követség sajtóattaséja. Az Egyesült Államokban Ta. raki monarchiaellenes cikket közöl, amiért megfosztják af­gán állampolgárságától. Ké­sőbb hazatér, fordítóirodát nyit, és még aktívabban kezd irodalommal és politikával foglalkozni. Irodalmi tevé­kenységét az jellemzi, hogy elbeszélései, kisregényei té­máit az alakulóban lévő ka­buli munkásosztály életéből veszi. Politikai programja is ek­kor alakul ki. Az 1965-ben megalakult Demokratikus Néppárt széles, demokratikus változások végrehajtását tűz­te ki. i Stratégiai helyzet Ennek a feladatnak nehéz­ségeivel az afgán forradal­márok tisztában vannak. Hi­szen a halalom átvétele még korántsem oldotta meg a legfontosabb problémákat. Az ország központjában a hala. dó erők szilárdan kezükben tartják a hatalmat, a demok­ratikus néppárt képviselőit állították a tartományok élé­Ve is. A párt megkezdte programjának népszerűsíté­sét. Fontos feladálá az, hpgv ne kerüljön ellentétbe a mé­lyen vallásos lakossággal, s a 250 ezer mohamedán mullá­val, akik befolyásuk alatt tartják az analfabéta parasz­tokat. Taraki több ízben is kijelentette, hogy a forradal­mi kormányzat tiszteletben tartja az iszlám vallást. (Meg kell akadályozni ázt, hogy az elmaradott tömegeket a for­radalom ellen uszíthassák az­zal, hogy az „istentelen", „kommunista".) Az új haladó afgán rendszer ma még belső nehézségei fel­mérésének elején áll. A gaz­dasági-kulturális elmaradott­ság mérhetetlenül nagy. A párt vezetői számíthatnak munkájukban a haladó értel­miségre, a 125 ezer fős had­seregre és a kabuli munká­sokra. A földreform pedig a forradalom mellé állítja a szegényparasztokat is, akik még századunk hetvenes éve­iben ls robottal szolgálták föl­desuraikat. A köztársaság kormánya ki­jelentette: Afganisztán el nem kötelezett, kékeszerelő politikát kíván folytatni, az aktív és pozitív semlegesség alapján erősíteni kívánja kap­csolatait összes szomszédai­val. E haladó külpolitika fon­tosságát stratégiai helyzete ia aláhúzza. Az országnak hosz­szú határa van a Szovjetunió­val, Iránnal és Pakisztánnal, egy rövid szakaszon határoa Kínával, s csupán kis távol­ság választja el Indiától. Ez a térség valaha a népeit országútja volt. Járt erre Nagy Sándor, s a mongol hó­dítók ts. Az új, demokratikua vezetés Kabulban évszázadok lemaradását kívánja behozni. A külügyminiszter kijelentet­te: arra törekszenek, hogy az országot megszabadítsák a külföldi kizsákmányolás ter­heitől, s a munkások és pa­rasztok szövetségének alapján virágzó gazdaságot teremtse­nek Afganisztánban. Ehhez pedig, s ezt a forradalmár ve­zetés Jól látja: békére és biz­tonságra vaó </ük*ég. Miklós Gábor I

Next

/
Thumbnails
Contents