Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK! DELMAGYARORSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 151. szám 1978. június 29., csütörtök Ara: 80 fillér A megyei tárnics megtárgyalta A szociális ellátás helyzete Az Idős emberek életkörülményei Ülést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága Csongrád megye tanácsa tegnap, szerdán Szegeden, dr. Perjési László tanácselnök vezetésével ülésezett. A tanácskozáson részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa, Kukk István vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője, dr. Jakab Anna, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Tóth Kálmán, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese is. Az ülésteremben ott voltak a megye országgyűlési képviselői, a városok, járások politikai, állami és társadalmi életének vezetői, az üzemek, vállalatok, intézmények meghívott igazgatói. A testület megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről, a szociális ellátás helyzetéről, az idős korú lakosság életkörülményeiről, valamint a DÉLÉP tevékenységéről és a közrend, közbiztonság helyzetéről szóló beszámolót. A testület az előterjesztések között elfogadta Deszpotov Tivadar megyei tanácstagságáról és a közművelődési bizottság tagságáról való lemondását, majd tanácsi rendelettel alkotói díjat alapított, és meghatározta a középfokú iskolai képzési profilokat. Gondozás otthon Az MSZMP XI. kongreezszusa meghatározta az életszínvönal- és szociálpolitikai feladatokat. A kongresszus a felnőttvédelem, a szociális gondoskodással összefüggésben megállapította, hogy fokozott gondot kell fordítani az idős korúak ellátására, a rászorulók anyagi támogatására. A szociális ellátás, mint időszerű társadalompolitikai kérdés, az elmúlt időszakban többször szerepelt a különböző fórumokon. A megyei tanács tegnapi ülésén Szabó G. László megyei tanácselnök-helyettes előterjesztésében vitatták meg az idős korúak életkörülményeiről szőlő beszámolót. Csongrád megyében 104 ezer nyugdíjas él. Figyelemreméltó jelenség az elmagányosodás. A 104 ezer nyugdíjasból 18 ezer 665 gyermekeitől külön, házastársával vagy egyedül lakik. Hatezer-négyszázharmincöt idős embernek egyáltalán nincs hozzátartozója. A tanácsi szervek véleménye szerint közel 3 ezer ember ráutalt a szociális gondoskodás valamilyen formájára. Sokan azért nem veszik igénybe a szociális otthoni elhelyezést, mert az otthonok korszerűtlensége elriasztja őket. A rászorultaknak rendszeres szociális segélyt folyósítanak a helyi tanácsok. Nyugdíjuk mellett, akik egészségesek és tehetik, munkát vállalnak. Az idős korú lakosság körében sajátos réteget képeznek a tanyán élő öregek és a termelőszövetkezeti tagság. A téeszek sok irányú szociális juttatások mellett az idős tagokat támogatják. Például a pusztaszeri Hétvezér és a csongrádi Vörös Csillag Tsz házi szociális gondozónőt foglalkoztat. A forráskűti Haladás Tsz az idős tagokat évenként többször részesíti különböző juttatasokban. A tanyavilágban sokat fejlődött a tanácsi, házi szociális gondozóhálózat.. Nagyon sok helyen megszervezték az ebéd kiszállítását, a rendszeres étkeztetést. A napközi otthoni hálózat jelentősen bővült, de további fejlesztés szükséges. A megye 31 öregek napközi otthona több mint ezer ember gondozását oldja meg. Szegeden a közelmúltban két modern, minden igényt kielégítő napközi otthont alakítottak ki. Általában ezeknek az intézményeknek a többsége ízléses berendezésű, otthonos és kényelmes ellátást biztosit. Tizenegy szociális otthon van a megyében, de meg kell jegyezni, hogy egyik sem erre a célra épült A tanács jelentős összeget fordít az otthonok állagának megóvására és korszerűsítésére. Azonban az otthonok lakószobái általában zsúfoltak, hatágyas, illetve ennél nagyobb szobákban a beutaltak 60 százaléka lakik. Többségében' hiányoznak a közösségi élethez szükséges olyan helyiségek, mint a társalgó, könyvtár, klubszoba. Az orvosi ellátottság megfelelő, a rendszeres idegelme szakorvosi ellátást és felügyeletet is megoldották. Népszerű a nyugdíjasház Szegeden népszerűségnek örvend a tavaly épült nyugdíjasház. A nagy érdeklődés miatt indokoltnak látszik az ilyen formájú intézménynek a továbbfejlesztése. A legnagyobb gondot mégis elsősorban az okozza, hogy kevés a szociális otthoni hely. A megyében több száz idős ember várja, hogy valamelyik otthonban helyet kapjon. Az utóbbi időben a helyi tanácsi szervek nemcsak azért tettek erőfeszítéseket, hogy a szoeiális otthonok ellátását minőségileg fejleszszék, hanem az otthonokat bővítették is. Az óföldeáki szociális otthonban társadalmi munkával és megyei tanácsi támogatással egy új, 40 helyes lakópavilon épült. Az ásotthalmi Iroda sori iskolát pedig napjainkban alakítják át szociális otthonná. Készülnek az ópusztaszeri 150 férőhelyes pavilon és a szegedi 210 ágyas szociális otthon kiviteli tervei is. A jövőben Szegeden, a Tolbuhin sugárút egyik épületéből szintén szociális otthont alakítanak ki. A testület áttekintette az értelmi fogyatékosok, az idült pszichiátriai betegek, a hallássérültek életkörülményeit és a róluk való gondoskodást is. A tanács megállapította, hogy a szociális gondoskodás intézményrendszere az erőfeszítések következtében fejlődött. Kedvező változás a házi szociális gondozásnál, de nem lebecsülendők az eredmények a szociális otthonok fejlesztésében sem. örvendetes, hogy a társadalom öntevékenyen is hozzájárul a különböző akciók sikeréhez. A tanáes továbbra is k^ri a dolgozók, a szocialista brigádok társadalmi munkáját. A testület a feladatok között első helyen jelölte meg a szociális otthonok hálózatának bővítését, a férőhelyek növelését, a korszerűsítést, valamint a differenciált gondoskodást. Ugyanis gyakori jelenség, hogy az elmebetegek és értelmi fogyatékosok az egészséges öregekkel egy fedél alatt élnek. Ezért az egészségi állapotnak megfelelően kell a gondozottakat külön intézményekben elhelyezni. A tanács megállapította, hogy az öregek eltartása, gondozása elsősorban a család feladata, és szükséges, hogy a hozzátartozók, a gyermekek szülők iránti felelősségérzete erősödjön. Vélemények, javaslatok E napirend vitájában dr. Csáki Éva (Szeged) hangsúlyozta, hogy el kell különíteni a súlyos szellemi fogyatékos gondozottakat az egészséges idős emberektől, ugyanis ez az együttlakás a szociális otthonokban sok gondot okoz. Dr. Varró Vince (Szeged) arról beszélt, hogy a szociális gondoskodás olyan társadalmi program, amely az idős korú lakosságnak megfelelő életkörülményeket biztosít. Felemelte szavát az (Folytatás a 3. oldalon.) Kibővített ülést tartott tegnap délután az MSZMP Szeged városi bizottsága. A pártbizottság tagjait és a meghívottakat Török József, a pártbizottság első titkára köszöntötte, s ismertette a napirendet. A hatékonyságot javító intézkedések végrehajtásának tapasztalatairól a szövetkezeti iparban című írásos jelentéshez Berta István, a városi pártbizottság titkára adott rövid szóbeli kiegészítést. A témához hozzászólt: Márta József, a Szegedi Tervező Szövetkezet elnöke; Bernula Mihály, a Tápéi Háziipari Szövetkezet elnöke; Suri Kálmánné, a Szegedi Bőrdíszmű Szövetkezet dolgozója; dr. Szendrei Gábor, a Komfort Szövetkezet elnöke; Solymosi István, a Szegedi Építőipari Szövetkezet párttitkára; Horváth János, a KISZÖV elnöke; Franyó Antal, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnöke. Az elhangzottakra Berta István válaszolt majd a pártbizottság — elismerve a szövetkezetben dolgozó kommunisták és pártonkívüliek jó munkáját — elfogadta a jelentést. A második napirendi pont: Javaslat a Szeged városi pártbizottság hatásköri listájára — előadó Török József. A javaslatot — néhány megjegyzés elhangzása után — a pártbizottság elfogadta. + Ezután ugyancsak Török József tett javaslatot a városi' pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1978. II. félévi munkatervére, amit egyhangúlag jóváhagytak. Végül személyi ügyekben döntött a pártbizottság:' saját kérésére Söregi Lászlónét (egészségi okok miatt). Szabó G. Lászlót (sokirányú megyei elfoglaltsága miatt), Kiss Károlyt (Budapestre költözése miatt) fölmentette városi pártbizottsági tagsága alól. Ezután titkos szavazással pártbizottsági taggá kooptálta Szirovicza Péternét, a Tisza—Maros-szög Tsz állattenyésztőjét; dr. Csákány Bélát, a JATE tanszékvezető egyetemi tanárát; Ocskó Zoltánt, a HÖDgép kiváló munkását; dr. Kardos Jánost, a Volán 10. számú Vállalat igazgatóját. Á hatékonyság a szegedi ipari szövetkezetekben Szeged gazdaságában — mint a városi pártbizottság megállapította — az ipari termeléinek több mint hat százalékát, a lakossági szolgáltatásoknak közel 40 százalékát állítja elő a 29 ipari szövetkezet. Az exportra szállított termékek 12 százalékát is ezek készítik. A tagok és az alkalmazottak együtes létszáma meghaladja a kilencezret, s tevékenységük révén a szövetkezetek széles körű lakossági kapcsolatokkal bírnak. A negyedik ötéves tervben jelentős eredményeket értek el, termelésük növekedési üteme meghaladta az állami iparét. A hosszú távú, tízéves fejlesztési terv célul tűzte ki az intenzív fejlesztést, a termelés korszeŰrrandevú Négytagú személyzet a Szaljuton Moszkvai idő szerint szerdán 20.07 órakor a Szojuz—30 űrhajó összekapcsolódott a Szaljut—6 űrállomással. Az űrállomással már eddig is össze volt kapcsolva a Szojuz—29 űrhajó, amelylyel Kovaljonok és Ivancsenkov, az állandó személyzet két tagja érkezett a Szaljut—6-ra. A nemzetközi személyzetű Szojuz—30 az űrállomás „hátsó bejáratánál", a hajtómű és az agregátrészlegnél kötött ki. Az űrhajó két utasa: Pjotr Klimuk és az első lengyel űrhajós, Miroslaw Hermaszewski haladéktalanul megkezdte a szükséges ellenőrzéseket és ugyanezt végezte el az űrállomás személyzete. A Szojuz—30 és Szaljut űrállomás bonyolult közelíI tési manővere tulajdonképpen már a rajt után megkezdődött: az első két pályamódosítást a nemzetközi személyzetű űrhajó még a keddről szerdára virradó éjjel végrehajtotta. Az űrhajó eredetileg azonos pályasíkban, de kisebb magasságban kezdte meg a Föld körül a keringést, a korrekciós manőverek azután a megfelelő magasságba és mintegy az űrállomás „elé" juttatták, így a találkozó tulajdonképpen a Szojuz fékezésével ment végbe. Moszkvai idő szerint este fél nyolc órakor a Szojuz még mintegy 25 kilométeres távolságra volt az űrállomástól. A földi központ minden műveletet ellenőrzött, az űrhajóról és az ürSzovjet—lengyel legénységgel csatlakozott a Szaljuthoz a Szojuz—30 űrhajó. A képen a két kozmonauta: Miroslaw Hermaszewski és Pjotr Klimuk — még a Földön állomásról folyamatosan érkeztek a jelentések. Az űrhajó sebessége fokozatosan csökkent és amikor a Föld körül keringő két objektum már csak mintegy öt kilométerre volt egymástól, a Szojuz űrhajósai és a Szaljut személyzetének tagjai szinte egyszerre jelentették: látják egymást — előbb csak fénylő pontként, majd egyre jobban. Ekkor a közelítés műveletét az automatikus berendezések irányították: az űrállomás által kisugárzott jelzéseket az űrhajó berendezései észlelték, ennek megfelelően szabályozták orientációját, sebességét. A földi irányító központba megérkeztek az első televíziós képek is: a Szaljut űrállomásra szerelt kamera közvetítette őket a közeledő űrhajóról. Moszkvai idő szerint 23.17 órakor felnyitották az összekötő ajtót: a nemzetközi személyzet két tagja. Klimuk és Hermaszewski átment az űrállomásra. rűsítését, a javító-szolgái, tató tevékenység bővítésért, a gépesítés fokozását, a munkaszervezés megjavítását, a kedvezőbb munkakörülmények kialakítását. A szövetkezetek kétharmada megfelelő körülmények között dolgozik. Növekedett a műszaki színvonal, kedvezően változbtt a termékszerkezet. Mindezek lehetővé tették a lakosság áruellátásának javítását, a szolgáltatási igények jobb k'e'.égítését, az export jelentős bővítését. Javult a szövetkezeti dolgozók anyagi helyzete, szociális ellátottsága. A szövetkezeti dolgozók odaadó munkája, a kommunisták áldozatkész fáradozásainak eredményeként meg. teremtődtek a szövetkezetek magasabb színvonalú fejlődésének feltételei. Az ötödik ötéves terv időszakában fő feladatként a gazdasági hatékonyság eddiginél erőteljesebb növelését jelölték meg, amely alapvető tartaléka és erőforrása a gazdasági növekedésnek. Célkitűzéseik között tervez, ték a szolgáltatások, a tőkés export gyors ütemű fejlesztését is. Az 1977. évi te'jes termelés 1,7 milliárd forint, 6 1976-hoz képest a növekedés 8,4 százalékos. Ezen belül az export 16, a szolgáltatások értéke pedig 15 százalékkal nőtt. Az első két évben a termelésnövekedés 20 százalékos. Az alapvető termelési feladatokat időarányosan teljesítették. A tervidőszak egyes éveit tekintve a fejlődés üteme jelentős eltérést mutat: az előző évhez viszonyítva 1976ban csökkenést, 1977-ben pedig nagyobb mértékű növekedést. A mutatók alapján megállapítható, hogy a hatékonyság az első két évben kedvezően alakult. A fejlesztések révén az állóeszközök értéke 75-höz viszonyítva 22 százalékkal nőtt. Ezen belül 30 százalékkal emelkedett a gépek és berendezések értéke is. A gépesítettség fokozódik, a munka termelékenysége dinamikusan javul. A lassú fejlődés összefügg a szövetkezeti iparra jellemző kényszerű eszközli £ oidalonj l 1