Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

3 Szombat, 1978. június 24. Tanévzárás a pártiskolán Évzáró ünnepséget tartot­tak tegnap, pénteken az MSZMP Csongrád megyei bizottsága szegedi oktatási központjában. A 102 végzett hallgatót dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője köszöntötte. A tanári kar nevében dr. Szilágyi Júlia, a pártiskola igazgatója köszönt el azoktól a hallgatóktól, akik az öt­hónapos és akik az egyéves pártiskolai tanfolyamokon sikeres záróvizsgát tettek. Beszédében hangsúlyozta: igazi vizsga most követke­zik. A passzív tudás mit sem ér. Munkahelyeikre vissza­térve adják tovább munka­társaiknak a tanultakat. A végzett hallgatókat nemcsak eddigi jó munkájuk és em­beri magatartásuk, hanem az MSZMP Központi Bi­zottságának áprilisi határo­zata is kötelezi arra — foly­tatta —, hogy következete­sen hajtsák végre a pártha­tározatokat. Ha tovább aka­runk haladni a megkezdett úton, minden pártalapszer­vezetben egyformán kell ér­vényt szerezni az elvi irány­mutatásoknak és a határo­zatoknak. A hallgatók — mondotta — elméletben megismerkedtek mindazzal, ami további pártmunkájuk­hoz kellő alapot teremthet Erre kell épt'teniök, hogy a jövőben az ő gyarapodó tu­dásukra számíthassanak a munkahelyi párt. és szakmai vezetők. Ha ez megvalósul, nem hiába izgulták végig vizsgáikat A tanfolyam hallgatói ne­vében Vajas József mondott köszönetet mindazoknak, akik munkájukkal tanulásu­kat segítették. Az ünnepség Törköly Ferencnek, a párt­iskola helyettes igazgatójá­nak zárszavaival ért véget Dolgozók beszélgetése városi vezetőkkel Munkássá válás, közéleti tevékenység A Magyar Hajó- és Darugyár daru- és kazángyáregységé­ben 1978-ban százhatvanhétmillió forint értékben ipari ka­zánokat és ötmillió dollár értékben erőművi kazánokat gyártanak. Nemrég megkezdte a próbaüzemet a kazánüzem új, membrángyártó sora. Az ott készülő membránfalas kazá­nok gazdaságosabbak, üzembiztosabbak és karbantartásuk is egyszerűbb. Képünkön: készül a membránfalas ipari kazán Megkezdődött a néptánctalálkozó Ötszáz táncos Szegeden Általános vélemény, hogy tanműhelyi oktatás előnyeit az üzemek, intézmények dol- mindenki elismeri, de szóvá gozói, a szocialista brigádok teszik, hogy csak egy-egy tagjai igénylik a rendszeres speciális feladat ellátására találkozást a város vezetői- tanítják meg a gyerekeket, vei. Az érdeklődésre jellem­ző, hogy a résztvevők szinte valamennyien bekapcsolód­nak a beszélgetésbe. Véle­ményt mondanak különféle intézkedésekről, elmondják észrevételeiket, javaslataikat, s természetesen kérdéseket is Élénk vitát váltott ki a tesznek föl. A legutóbbi be munkássá válás, a közéleti te­szélgetések tapasztalatai is vekenység a munkára neve­. , . ,, . lés, a szakmaszeretet, az al­ígen pozitivek. Arról tanús- tEaános műveltség, a szülői kodnak, hogy a lakosság ház szerepének kérdései. Sok nagy figyelemmel kíséri, szí- hasznos vélemény is elhang­vén viseli az ország, de kü- A ,fiatalok, munkájával, ,.. „ _ , . . ... folkészultsegevel, munkafe­lonósen Szeged varos fejlő- gyeimével> munkahelyi ma­dését, hogy készek a párt-es gatartásával nincs különö. kormányhatározatok végre, sebb probléma. Nagy szere­hajtására. összesen 29 ipari Pe van a szülői ház indításá­, .... . , , . , . nak, a munkahelyi légkbr­uzemben, illetve ertelmiségi ne£ az jdősebb szakmunká_ munkahelyen mintegy 350 sok példamutatásának. Ami­résztvevővel zajlottak le ezek lyenné az idősebb nemzedék a közvetlen, szinte párbeszéd- neveli, olyan az if júság. Nem jellegű eszmecserék a követ­Tegnap, pénteken délután­ra valamennyi néptánccso­port — összesen 500 táncos — megérkezett Szegedre. Ti­zenegy szakszervezeti együt­tes találkozik most, immár tizenharmadszor, hogy az új­szegedd folklórbemutatókon szórakoztassa a város nép­tánckedvelő közönségét és részt vegyen az országos mi­Tíz év, tízszer több termék Jubilál a Budalakk szegedi gyára A napokban ünnepségen emlékezik meg születésnap­járól a Budalakk szegedi gyára. Tíz évvel ezelőtt új üzem körvonalai bontakoz­tak ki a régi magfeldolgo­zó helyén, a Bajai úton. A vállalat csatlakozott a Bu­dalakk Festék- és Műgyan­tagyárhoz, s a „házasságból" lett a VII. számú gyár. Eleinte a korábban is gyártott festékipari segéd­anyagok termelésével, a kí­nálat bővítésével foglalkoz­tak az ott dolgozók. Hama­rosan hozzáláttak a festék­szárítók, az úgynevezett siccosolok gyártásához is. tlj üzemrész épült, új, kor­szerű berendezéssel, s ez lehetővé tette, hogy a külön­böző szikkatívokat összevon­tan, nagy mennyiségben ké­szítsék. Az anyag minőségé­nek javulását már nemcsak a gyár élvezi, hanem a vá­sárlók is. A hetvenes évekre új utak. raktárak, kazánház, laboratórium épült, új gépe­ket szereltek be, ami lehe­tővé tette a termelés egyen­letes bővítését. Átvették a hagyományos lakk-festékipa­ri termékek — szeszlakkok, aszfaltlakkok, hígítók, színe­zőpaszták, kencék — gyár­tását. Az olaj festéküzem évi 2 ezer tonna teljesítményét egy rekonstrukcióval hat­hét ezer tonnára sikerült emelni. így a standolit olaj­festékek is itt készülhettek, s az újabb beruházás révén elért nyolcezer tonna olaj­festékkel ki is elégítik az i^cnyeköt. A szegedi gyárból hígítók — olajfesték-hígítók, terpe­nol, katepox stb. — is ke­rülnek az üzletekbe, kor­szerű csomagolásban. Ezzel a budapesti gyárak válláról vette le a szegedi a régi gondokat, s különösen a vá­sárlóknak tesznek jót azzal, hogy üvegekben kisebb mennyiséget juttatnak az üzletekbe. Négy év alatt megháromszorozódott darab­számra a hígítók termelése: az idén eléri a nyolcmillió darabot. Mindezt természe­tesen nem kézzel öntögetik az üvegekbe: az olasz gyárt­mányú folyadéktöltő auto­mata végzi el a munkát. Ugyancsak a korszerű be­rendezések tették lehetővé a vizes diszperziós festékek gyártását, amely eléri éven­te a négyezer tonnát. A gyárban ma tízszer any­nyi terméket készítenek, mint tíz évvel ezelőtt. A termelési érték tizennyolc­szorosára, a termelékenység a tizenegyszeresére emelke­dett. Mindezt a gyár 180 fős kollektívája érte el. S a jövő? A tavaly indult új beruházási program ré­vén továbbfejlesztik a gyá­rat: emelkedik a szikkatív­gyártó kapacitása és új zo­máncfestéküzem épül. A gyár vezetői úgy tervezik, hogy a hatodik ötéves terv végére 40 ezer tonnára emelkedik az évi termelés. Akkor bizonyára nem akad vásárló, aki a szegedi gyár termékeit keresve, üres kéz­zel fordul kl az üzletből. cm A, nősítő versenyen. Ezt, a szakszervezeti együttesek megméretésére, a szakmai­művészeti értékek „feltérké­pezésére" szolgáló minősítő bemutatót harmadszor ren­dezik meg. A néptánctalálkoző első folklórbemutatóját tegnap este tartották meg az újsze­gedi szabadtéri színpadon. A 11 csoport közül négy lé­pett fel, egyenként 30 perces műsorukat nemcsak a közön­ség, a minősítésre hivatott, szakemberekből álló zsűri is értékelte (az eredményeket vasárnap hirdetik). A bemu­tatkozó együttesek: az Ózdi Kohász Táncegyüttes, a Va­sas Művészegyüttes Táncka­ra, a Törekvés és a VDSZ Bartók Táncegyüttes. Már csütörtökön megér­keztek a jövő évi fesztivál külföldi csoportjainak kép­viselői. Csehszlovákia, Ro­mánia, Lengyelország, a Szovjetunió, Bulgária és az NDK szakszervezeti delegá­tusait, illetve a táncegyütte­sek képviselőit a szakszerve­zet székházában köszöntötte tegnap délután dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, majd megbeszélést tartottak az 1979-es fesztiválprogram­ról. A néptánctalálkozó mai eseményei: délelőtt 10 órától a Kisszínházban mutatják be a minősítő programokat a versenyen most először részt vevő csoportok, a martfűi. a zalaegerszegi és a padrag­kúti táncosok. Déltől, ugyan­ott, az Újszegeden is fellépő nyolc együttes minősítő prog­ramját értékeli a szakmai közönség és a zsűri. Este há­romnegyed 8-tól a Tatabá­nyai Bányász, a Diósgyőri Vasas, a Szabolcs Volán és a Bihari együttes folklór­műsorát láthatjuk a ligeti színpadon. mindenütt sikerül azonban megtartani a pályakezdő kező két témában: 1. A szak- szakmunkásokat A ruházati munkásképzés és a munkás- szövetkezetből igen sokan sá válás helyzete, a pálya- mentek el, s más üzemben, kezdés seaítése- ' Várospo- nem a szakmaban vállaltak kezdés segítése, 2. varospo- munkát Megesikj hogy a fia_ litikai célkitűzéseink és a sze, gedi értelmiség. Pályaválasztás talok kevésnek tartják a kez­dő béreket, ezért próbálkoz­nak más munkahelyen. A vállalatok nagy gondot for­dítanak a pályakezdők foga­A munkások-vezetők talál- dására: a Párt"> a gazdasági kozóin megállapították, hogy fs a tömegszervezeti vezetők a munkásifjúság a társadal- koszontik okét s ismertetik mat vezető munkásosztálynak az uzfmeY a fiataf>k l0?ait> szerves része, a magyar if- az, irántuk tamasztott kove­júságnak legnagyobb rétege, töményeket Az ELIKER. Nagy szükség van tehát ar- nel ~ a tanulmányi ered­ra, hogy állandó figyelemmel menytol függően _ 400-600 kísérjük a fiatalok tanulá- érintős vásárlási utalvany­sát, munkáját az ipari üze- "yal ajándékozzák meg a pa­mekben lyakezdoket, a cipogyarban . , . három hónapig bérkiegészí­Igen sokan .elmondtak vé- ^ k k és h-rom év lemenyuket a munkaero-gaz- után goo forint törzsgárda_ dalkodassal, a palyayalasz- jutalmat Van olyan üzem ; tas segitesevel a szakmun- ahol a fiatalok panaszkod_ kástanulok beiskolazasaval nak h az idősebb szak_ kapcsolatban. A vallalatok, emberek nem szivesen árul­szovetkezetek egy resze ják el műhelytitkokat". A ugyanis onalloan iskolaztat * , .. " . , __.„ , . fiatalokat, így a pályaválasz. Komplett Ruhazati Vallalat­tás időszakában is jelentős nál szóvá tették, hogy a szak­feladatot vállal. Az iskoláz- munkásképző intézetekben tatás néhány divatos szakma nem fordítanak elég figyel­kivetelevel gondot okoz: ke- . vés a létszám, s a tanulók met a f,atalok közéleti neve­felkészültsége sem mindig lésére, s így kevésbé tudnak megfelelő. Az ÉLIKER-hez élni a szocialista demokrácia fölvett 82 tanuló átlagos ta- adta jogokkal nem ismerik nulmányi eredmenye például , ... , , ., '' , csak 2,57, de hasonló a hely- kotelessegeiket. Ennek elle. zet a cipógyárban, a KSZV- nére mind több munkásfia­ben és a textilművekben, tal kéri fölvételét a pártba, Hasznos kezdeményezés az kerül ^ áliami és társadal­„egy iskola — egy üzem" ak- , .... ció, továbbá a KISZ—úttörő mi szervek vezetésebe, s testvérkapcsolatok ápolása és vesz részt a közéleti munká­bővítése. Az együttműködés ban. segíti a fiatalok szakmavá- Szóba került a fiataiok lasztását is. Népszerűek a pá- . , ,..,.,. , lyaismertető előadások az anyagl és erkolcsi elismerése, ÉLIKER-nél, s az árudákba szakmai és politikai tovább­szervezett látogatások. A ház- képzése, szociális ellátottsága gyárban, a vasöntödében stb. és érdekvédelme. A teljesít­szintén rendszeresek az üzem- „. , , . ... ., látogatások. Kedvező jelen me^rben dolgozoknal ség, hogy a tanulók jelentós nincs lényegesebb különbség része az üzemben dolgozók az idősebbek és a fiatalab­gyereke. Szinte mindenütt bak bérezése között. Gondot megemlítették a szocialista fordítanak a fiatalok család. brigádok nevelő szerepet, es hogy segítenek a fiatalok- alapításúnak támogatására, nak a beilleszkedésben. segítik, hogy lakáshoz jussa­A tanulóképzés során azon- nak- Az öntödében két év ban kevésnek tartják a gya- alatt például 13 fiatalt jut­korlati időt — például a ru- tattak lakáshoz. A vállala­házati szövetkezetben és az IKV-nál. Az általánossá vált Az utóbbi években hagyo­mányossá vált aratás előtti határszemlét tegnap, pénte­ken tartották Csongrádon. Ebből az alkalomból a vá­rosba érkezett dr. Perjést László, a megyei tanács el­nöke is, aki Csongrád vá­ros párt. és állami vezetői­vel, élükön Sebestyén Ist­vánnal, a városi pártbizott­ság titkárával és Nagy Imre tanácselnökkel együtt tekin­tette meg a környékbeli té­eszek növényeinek fejlődé­sét. Dr. Perjési László szólt az időbeni aratás fontosságá­ról. Kiemelte, hogy a téeszek szükség esetén siessenek egy- , ínynek, amely hozzájárul a más segítségére. tok többsége azonban csak 10—20 ezer forint kamat­mentes kölcsönt tud nyújta­ni. Általában mindenütt fi­gyelemmel kísérik és segítik a fiatalok szakmai és politi­kai képzését. A fodrász vál­lalatnál az országban máso­dikként kerül sor egy hat­hónapos elméleti, illetve gya­korlati oktatásra. Az ÉLI­KER-nél jelentős múltja van a Szakma ifjú mestere ver­1 fiatalok szakmai, politikai to­vábbképzéséhez. A dolgozók javasolják: a szakmunkás­képzőkben vezessék be az éves vizsgákat, mert ezzel növelni lehet a fiatalok fel­készültségét; az új normákat a városi pártbizottság kísér­je figyelemmel, mivel többen vitatják annak jogosságát; a szakmunkásképző intézetek tananyagát igazítsák a mai követelményekhez, vegyék fi. gyelembe a technikai fejlő­dést. A város­politikáról Az értelmiségiek-vezetők megbeszélései ismételten azt bizonyították, hogy a város­politikában és a városfej- . lesztésben a szellemi mun­kások is jelent 3s szerepet kapnak. Elismerik a város fejlődésének eredményeit, ugyanakkor a továbbfejlesz­téshez sok javaslat és építő jellegű bírálat hangzott eL Az egészségügyiek arról be­széltek, hogy az MSZMP Központi Bizottsága ez év áprilisi határozatát milyen módszerekkel lehet hatéko­nyabban megvalósítani. Kér­ték az egészségügyi létesí­mények fejlesztését, s a la­kásgondok enyhítésére újabb garzonház építését. Minde­nütt elismeréssel kommentál, ták a városban folyó lakás­építést, de kifogásolták a kapcsolódó létesítmények hiányát, elsősorban a gyer­mekintézmények lassú építé­sét. A Radnóti gimnáziumban javasolták, hogy a hiányos családi nevelésre több fóru­mon fel kellene hívni a fi* gyeimet. Másutt szóvá tették, hogy a sportélet nem méltó Szegedhez, s más nagyvára, sokhoz hasonlóan egységes sportegyesület létrehozását szorgalmazták. Ismételten hangsúlyozták, hogy nem ki­elégítő a város ellátottsága sportlétesítményekkel sem, s különösen bírálták a fedett uszoda körüli huzavonát. Az MTA és az SZBK kollektí­vája felajánlotta, hogy a le­endő jégpálya hűtőberende­zésének kialakításakor kész együttműködni a várossal. Javasolták, hogy egy-egy be­ruházási programról, vagy új városrész kialakításáról az üzemekben, illetve intézmé. nyekben is rendezzenek vi­tát. A Somogyi-könyvtár dol­gozói kifogásolják, hogy az új könyvtár és levéltár foga­dószintjén vendéglátó egysé­get akarnak elhelyezni. A bíróság dolgozói első­sorban az ésszerűtlen beru­házásokra és a tervezői hi­bákra hívták fel a figyelmet. Szóvá tették a munkaügyi döntőbizottságok munkafe­gyelmet lazító határozatait. Sok helyen helytelenítették az. új városrészek betonos játszótereit, s az elhanyagolt játékszereket, amelyek bal­esetet okozhatnak. A CSO­MITERV-nél elismeréssel szóltak a homlokzatfelújítási munkálatokról, javasolták ennek tömbszerűsitését. A Tisza-parti gimnázium kol­lektívája kérdezte, miért nincs Szegeden galéria, illet­ve egy-egy művésznek olyan önálló' múzeuma, mint pél­dául Pécsett. Szóvá tették, hogy a tereket lassan masze­kok bódéi csúfítják el. A Radnóti gimnáziumban javasolták, hogy már az óvo­dákban kezdjék el a nyelv­oktatást, és ehhez vegyék igénybe az egyetemi, főisko­lai hallgatok segítségét. /

Next

/
Thumbnails
Contents