Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

2 Szombat, 1978. június 24. Befe^ződöH a IKSZ kongresszusa # Belgrád (MTI) Belgrádban pénteken befe­jeződött a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége XI. kongresszusa, amelyen* mint­egy 2300 küldött, meghívott' vendégként pedig 46 kom­munista és munkáspart, va­lamint közel 90 szocialista, szociáldemokrata, óerr\okra­tikus és haladói párt- s fel­szabadító mozgalom küldött­sége vett részt. Az MSZMP KB delegáció­ját Huszár. István, a párt PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. A hü Utol Lés tagja volt Berecz Jétmos, a KB osztályvezetője es Halász József, a Magyar Népköztársaság jugoszláviai nagykövete. A pénteki plenáris ülésen M küldöttek meghallgatták a hat kongresszusi bizottság kétnapos vitájáról készített jelentéseket, majd elfogad­ták a legmagasabb pártfó­rum határozatalt. A határozat aggodalommal foglalkozik a fegyverkezés fokozódásával és megállapít­ja, hogy a fegyverkezési haj­sza a jelenlegi legsúlyosabb problémák közé tartozik. A határozat végezetül Jugoszlá­viának a szomszédos orszá­gokhoz fűződő kapcsolataivnl foglalkozik, s megelégedéssel nyugtázza, hogy „A Magyar Népköztársasággal kialakított sokoldalú együttműködésben mind állami, mind pártvona­lon rendkívül gyümölcsözi eredmények születtek." A küldöttek a JKSZ szer­vezeti szabályzatának módo­sítására és kiegészítésére vo­natkozó javaslatokat fogad­tak el. A módosított okmány a többi között rámutat arra, hogy a párt működésének eszimei és elméleti alapja a tudományos szocializmus, a JuaDuzmut.—leninizmus. A határozatok elfogadása utan' a Kongresszus zárt ülé­sen megválasztotta a párt új vezető szerveit. A JKSZ űj Központi Bi­zottságába 157, Központi El­lenőrző Bizottságába 15 ta­got választottak meg. A JKSZ KB örökös elnö­ke: Joszip Broz Tito. A .kongresszuson Tito el­nök mondott zárszót. Kife­jezte meggyőződését, hogy a jugoszláv kommunisták XI, kongresszusa meghatározó jelentőségű az ország továb­bi társadalmi-gazdasági fej­lődése szempontjából. A JKSZ KB elnökségében a hat köztarsaság kommu­nista szövetségének mind­egyikét 3—3, a két autonóm tartomány kommunista szö­vetségét 2—2, a jugoszláv néphadsereg pártszervezetét pedig 1 tag képviseli. A Jo­szip Broz Tito vezette 23 fő­ből álló elnökség tagjai a következők: Dusán Alimpics, Mahmut Bakali, Vladimír Bakarics, Angel Csemerszki, Sztane Dolanc, Dusán Dra­goszarac, Alekszandar Grlicskov, Veszelin Gyura­novics, Fadilj Hoxha, Ed­uárd Kardél), Lazar Koli­Si-vszki, Nikola Ljubicsics. Branko Mikulics, Milos Mi­nics, Crijetin Mijatovics. Milba Planinc, Francé Po­pit, Sztevan Doronyszki, Vo­jtoelav Szrzentics, Petur Sztambolics, Nikola Sztoja­novics, Tihomir Vlaskallcs és Vidoje Zsarkovics. A Központi Bizottság el­nökségének titkárává Sztane Dolancot választották meg. A Központi Bizottság vég­rehajtó titkárai: Milán Ga­jevics, Milojko Grulovlcs, Pavle Gazi, Trpe Jakov­levszki, Vlado Janzsics, Fer­hat Popovics, Major Nándor, Marko Orlandics, Gyuro IVböuics. Közös közlemény a magyar párt- és kormány­küldöttség lengyelországi látogatásáról MAGYAR VEZETŐK IOGADTAK SZŰRÖS MÁTYÁST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságánuk első tit­kára. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Szűrös Mátyást, hazánknak a Szovjetunióba akkreditált rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki a kö­zeljövőben utazik állomás­helyére. KERESZTYÉN BÉKE-V1LAGGYÜLÉS Prágában kilencvenöt or­szág 600 képviselőjének rész­vételével ünnepélyesen meg­nyílt az V. keresztyén béke­világgyűlés. A keresztyén b. kekonlerencia legmagasabb fórumán a magyar egyhá­zakat 25 tagú delegáció kép­viseli. Kádár János, az MSZMP KB első titkára le­vélben üdvözölte a tanács­kozást. SZOVJET—TÖRÖK DOKUMENTUM Pénteken Moszkvában, a Kremlben aláírták azt a do­kumentumot, amely összege­zi a Szovjetunió és a Török Köztársaság jószomszédi és baráti együttműködésének alapelveit. A politikai ok­mányt szovjet részről Alek­szej Koszigin, a Miniszter­tanács elnöke, török részről Bülent Ecevit, miniszterel­nök írta alá. Oi'szággvíiSssi bizottságok ülése Az ország építőipara 1977-ben az előző évinél 6,6 százalékkal több építési-sze­relési munkával végzett — vonta meg a mérleget Ábra­hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az országgyűlés építési és köz­lekedési bizottságának pén­teki ülésén. 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról tárgyalt az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Palkó Sándor el­nökletével megtartott ülésen külön-külön írásos előter­jesztésben ndtnk számot ta­valyi munkájukról az érin­tett ágazatok. A tájékoztatót követő vi­tában kilencen kértek szót. Közöttük Komócsin Mihálv Csongrád megyei képviselő számos más téma mellet^ azt tette szóvá, hogy a külkeres­kedelmi vállalatok forgal­mának 16 százalékos emel­kedésével szemben arányta­lanul, 30 százalékkal nőtt a vállalatok nyeresége, s ez a szembetűnő különbség új feszültségeket teremt a ter­melő partnerek és a külke­reskedelem között. Szóvá tet­te azt is, hogy a Balaton környék idegenforgalmi fej­lesztéséhez átfogó koncep­cióra lenne szükség: el kel­lene végre dönteni, hogy — az igényeknek megfelelően — nagyobb összegeket for­dítsanak-e új Balaton-parti szállodák építésére vagy pe­dig e gazdaságtalan beruhá­zások helyett inkább más Intézkedésekkel javítsák a Balaton környék idegenfor­galmi ellátottságát Kádár János nak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével a Ma­gyar Népköztársaság párt. és kor­mányküldöttsége a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a íren gyei Népköztársaság Államtaná­csának és Minisztertanácsának a meg­hívására 1978. június 21—23. között hi­vatalos. baráti látogatást tett a Len­gyel Népköztái-sasagban. A látogatás újabb alkalmat adott a két országot és népet összekötő ha­gyományos barátság demonstrálására, sokoldalú kapcsolataik elmélyítésére. A Magyar Népköztársaság küldött­sége varsói tartózkodása során látoga­tást tett a varsói személygépkocsi­gyárban, ahol az üzem dolgozói szívé­lyes, baráti fogadtatásban részesítették a vendégeket. A küldöttség felkereste a Varsó környéki radzikowi mezőgaz­dasági intézetet is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára"és Edward Gierek. a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezetésével a két párt- és kormányküldöttség megbeszélést folytatott, amelyen részt vett: — magyar részről Lózdr György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Miniszter­tanács elnöke, Gyenes András, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Púja Frigyes, u Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, külügymi. niszter és Garamvölgyi Zoltán, a Ma­gyar Népköztársaság varsói nagyköve­te; — lengyel részről Henryk Jablonski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, az Állam­tanács elnöke. Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Edward Babiuch, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Ryszard Frelek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának titkára. Emil Wojta­szek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter és Tadeusz Pietrtak, á Len­gyel Népköztársaság budapesti nagy­követe. A küldöttségek megállapították, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt XI., és a Lengyel Egyesült Mun­káspárt VII. kongresszusa óta eltelt idószukban a magyar és a lengyel nép eredményesen munkálkodott a fejlett szocialista társadalom építésén, az er­re irányuló program megvalósításán. Mély megelégedéssel szóltak arról, hogy Magyarország és Lengyelország harminc évvel ezelőtt megkötött és tíz évvel ezelőtt megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség­nyújtási szerződése új fejezetet nyi­tott a két ország kapcsolataiban, ma­radéktalanul igazolta életképességet, s az elmúlt évek során a két ország szoros együttműködésének alapjává vált minden területen. A szerződés­ben eihatározottaknak és következetes megvalósításuknak köszönhetően a két nép hagyományos barátsága és együttműködése szocialista tartalom­mal gazdagodott. A két ország testvéri barátsága és együttműködése a közös célok és ér­dekek, a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján fejlődik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt minden szinten erősíti a kölcsönösen hasznos, baráti kapcsolatokat, a két párt elmélyíti ideológiai együttműkö­dését. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy mindkét ország javára ál­landóan mélyül és fejlődik a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköz­társaság gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködése. Sikeresen valósulnak meg a magas szintű ta­lálkozókon kialakult elhatározások. Gyors ütemben fejlődik az árucse­re-forgalom. Reális lehetőségek van­nak az 1976— 1980-i-a szóló, ötéves ke­reskedelmi egyezmény előirányzatai­nak teljesítésére, illetve túlteljesítésé­re. Az árucsere-forgalomban növek­szik a termelési szakosítás és koope­ráció részaránya. Kedvezőnek tartják, hogy a mosta­ni ötéves tervidőszakban a lengyel szakértők és építőmunkások közremű­ködésével épül több fontos magvar lé­tesítmény, közöttük a korszerű Ká­bái Cukorgyár, amelyet 1979-ben ad­nak át rendeltetésének. Hangsúlyozták, hogy a két ország központi tervező szerveinek az 1981— 85-ös terv egyeztetése során kidolgo­zott megállapodásai Jó alapot és széles korú lehetőségeket biztosftanuk az együttműködés további elmélyítésére. A felek megelégedéssel szóltak ar­ról, hogy megkezdődött annak a prog­ramnak a kidolgozása, amely megha­tározza az együttműködés továbbfej­lesztésének irányait 1990-ig. A két országban folyó fejlesztési munkával szoros összefüggésben, a kétoldalú hosszú távú együttműködés­ben előnyben részesítik a munkameg­osztást vontatók, mezőgazdasági gé­pek. élelmiszeripari' berendezések gyártásában: fontosnak tartják a ter­melésszakosítás és kooperáció elmélyí­tését a feldolgozó iparágakban; a be­ruházási vállalkozások koordinálását, főként a vegyiparban; az együttmű­ködést az alapvető fűtőanyagok, nyersanyagok és termelési alapanya­gok iránti kölcsönös szükséglet kielé­gítésében, valamint a kohászatban es a színesfém-feldolgozásban. Magyarország és Lengyelország gaz­dasági és műszaki-tudományos együtt­működésének fejlődése jól szolgálja a KGST XXV. ülésszakán elfogadott, a szocialista gazdasági integrációról szó­ló program megvalósítását, valamint a sokoldalú gazdasági együttműködés fejlesztési célprogramjainak valóra váltását. A felek pozitívan értékelték a kul­turális és tudományos együttműködés­ben különösen az utóbbi években elért fejlődést. Megállapodtak abban, hogy a közeljövőben új kulturális egyez­ményt kötnek. Megállapították, hogy fejlődik az együttműködés a tájékoztatás terüle­tén, További erőfeszítéseket tartanak célszerűnek unnak érdekében, hogy a tömegtájékoztató eszközök segítségé­vel sokoldalúan mutassák be a két ország társadalmi, polltlkui és gazda­sági fejlődését. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy a Magyar Népköztársaság ós a Lengyel Népköztársaság lakosságának közvetlen kapcsolata, a turistaforga­lom fokozatos fejlődése fontos ténye­zője a két ország kölcsönös megisme­résének és közeledésének, hangsúlyoz­ták, hogy e téren még szorosabbá kell tenni az együttműködést. A két fél kifejezte azt a határozott szándékát, hogy tovább bővíti a ha­gyományos magyar—lengyel kapcsola­tÖk.át"áJ, pár-, az állami és a társadal­mi^ éjet minden területén. Magyarország és Lengyelország ab­ban a meggyőződésben, hogy csak a tartós béke teremti meg a feltétele­ket korunk alapvető problémáinak megoldásához és a társadalmi hala­dáshoz, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt a jövő­ben is erőfeszítéseket tesz a nemzet­közi enyhülés folyamatának elmélyíté­séért, azért, hogy e folyamat egyete­mes és visszafordíthatatlan legven, s hogy a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok békés egymás mellett élése tartóssá váltók. A felek továbbra is határozottan szembeszállnak az enyhülést veszé­lyeztető, a nemzetközi légkört mérge­ző reakciós erőkkel. Fellépnek a fegy­verkezési hajsza folytatásában érde­kelt katonat-ipari komplexumok el­len. A küldöttségek sajnálattal álla­pítják meg, hogy a békéért, .a nemzet­közi biztonságért és együttműködé­sért küzdő erők a nemzetközi küzdő­téren újra meg újra szembetalálják magukat a kínui vezetők enyhülései­lenes, destruktív tevékenységével is. Jelenlegi külpolitikájuk mélységesen ellenkezik a világbéke ügyével és art a népek életbevágó érdekelnek. A felek egyszersmind hangsúlyozzák, hogy ugyanúgy, mint a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok, nor­málisan fejlődő államközi kapcsola­tokra törekszenek a Kínai Népköztár­sasággal. A Szovjetunió és a szocialista kö­zösség többi országának békepolitiká­ja — amelyet támogatnak a világ ha­lándó és imperialistaellenes erői — döntő szerepet játszik a béke és a biztonság megőrzéséért, a békés egy­más mellett élés elvén alapuló nem­zetközi kapcsolatok fejlesztéséért ví­vott harcban. E politika megvalósítá­sában nagy jelentőségűek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének kezdeményezései az enyhü­lés továbbfejlesztésére, a fegyverke­zési hajsza megfékezésére, u leszere­lésre. Az a harc, amely a kezdemé­nyezéseknek a valóra váltásáért fo­lyik, hozzájárul a tartós béke és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Magyarország és Lengyelország hangsúlyozza, hogy az enyhülési fo­lyamat előrehaladása és az európai földrész békés fejlődése szempontjából alapvető jelentősége van a Szovjet­unió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kö­zött kötött szerződések, valamint az 1071. szeptember 3-án, Nyugat-Berlin kérdésében alóírt négyoldalú megálla­podás maradéktalan betartásának. A két küldöttség nagyra értékelte a Szovjetuniónak a béke és a nemzet­közi biztonság megszilárdítására irtj­nyuló kezdeményezéseit. Ebben az összefüggésben nagy jelentőséget tu­laj donilanak annak a látogatásnak, amelyet Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke tett nemrégiben a Német Szö­vetségi Köztársaságban. A felek síkraszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok egyen­jogú, kölcsönösen előnyős és megkü­lönböztetésektől mentes gazdasági együttműködésének kiszélesítéséért. A felek, hangsúlyozva az atomfegy­verkezési verseny megfékezésétlek rendkívüli jelentőségét, síkraszállnak mindenfajta új tömegpusztító fegy­ver, köztük a neutronfegyver gyártá­sának terve és azoknak a világ bár­mely részén való elhelyezése elleti, Magyarország és Lengyelország teljes támogatásáról biztosítja azokat a nagy jelentőségű javaslatokat, amelye­ket a Szovjetunió terjesztett elő az Egyesült Nemzetek Szervezete köz­gyűlésének rendkívüli, leszerelési ülés­szakán. A felek kifejezik reményüket, hogy az ENSZ-közgyülés rendkívüli, lesze­relési ülésszaka kedvező légkört te­remt a fegyverkezési verseny megállí­tásához és a leszereléshez, kidolgozza a konkrét tennivalók programját, és ezzel fontos lépést tesz a leszerelési világértekezlet összehívásának útján. A felek hangsúlyozták a Szovjetunió és az Egyesült Államok SALT-tárgya­lásainak jelentőségét, amelyek sikeres befejezése hozzájárulna a nemzetkö­zi kapcsolatok légkörének javításához, a más területen folyó leszerelési tár­gyalások előmozdításához. A felek nagy súlyt helyeznek a kö­zép-európai haderő- és fegyverzet­csökkentésről Bécsben folyó tárgyalá­sokra, síkraszállnak a megállapodás mielőbbi megkötése mellett valameny­nyl, a megállapodásban részt vevő ál­lam egyenlő biztonságának elve alap­ján. Abból a változatlan álláspontból kiindulva, hogy az ember-Blápvető .(li­ga békében élni; a Magyar Népköztár­saság ós a Lengyel Népköztársaság a Szovjetunióval és a' szocialista közös­ség többi, orszugával, valamint minden haladó erővel együtt továbbra is a tartós béke ulapjuinak megerősít eső­re törekszik Európában és a világban. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szolidaritásá­ról biztosítja a Vietnami Szocialista Köztársaságot, amelynek békés építő­munkáját Ismét veszély fenyegeti. Ha­tározottan támogatják a Vietnami Szocialista Köztársaság javaslatait, azt a törekvését, hogy politikai esz­közökkel oldják meg a térség nyitott kérdéseit. Kifejezték meggyőződésü­ket, hogy a Vietnami Szocialistu Köz­társaság, Laosz és Kambodzsa népei számára jelenleg a béke megőrzése éa tt népgazdaság fejlesztése a legfonto­sabb. A felek megelégedésüket fejeztél* kl, hogy a kommunista és munkás­mozgalom befolyása erősödik világ­szerte. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Lengyel Egyesült Munkás­párt továbbra is arra törekszik, hogy erősödjön az európai kommunista ea munkáspártök együttműködése a bé­kéért, az enyhülésért, a társadalmi haladásért vívott harcban az 1976. évi berlini értekezlet dokumentumában lefektetett elvek alapján. A két párt határozottan szembeszáll mindenféle szovjetellenes és kommu­nistaellenes kampánnyal, a burzsoá­ziának és a reakció erőinek a mun­kásmozgalom gyengítésére, valamint a kommunista pártok egymással való szembeállítására irányuló próbálkozá­saival. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt arra törekszik, hogy fejlessze kapcso­latait a szocialista és a szociáldemok­rata pártokkal. A két küldöttség megbeszélései az őszinteség és a bizalom légkörében zujlottak le, és valamennyi megtár­gyalt kérdésbén a nézetek teljes azo­nossága nyilvánult meg. A felek kifejezik mély meggyőző­désüket, hogy a Magyar Népköztársa­ság párt- és kormányküldöttségének látogatása a Lengyel Népköztársaság­ban nagymértékben hozzájárul a két párt, állam és nép barátságának és -gyüttműködésónek további elmélyí­téséhez. A magyar párt- és kormányküldött­rés a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsa nevében lengyel párt- és kormányküldöttséget ­hívott meg baráti látogatásra a Ma- , gyar Népköztársaságba. A meghívást köszönettel elfogadták.

Next

/
Thumbnails
Contents