Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

25 Szombat, 1978. június 24. 5 Tanuló katonák A Magyar Néphadseregben most vizsgáztak azok a fiatalok, akik nem fejezték be az általános iskolát. Elsősorban az epitö-műszaki alakulatoknál szervezték meg az általános iskolai továbbképzést. (MTI) Gyógyhatású fogkrém Az Országos Stomatológiai A hazai tapasztalatok nyofntézetben érdekes kísérle- mán a KHV-ben, négy kütek folynak. Az idült fog- lönböző ízesítéssel megkezdínygyuüadásos betegeknek ték az ilyen fogkrémek kiolyan fogkrémet adnak, sérletl gyártását. A vizsgáamelybe a sárvári hévízből latok kiterjesztése érdekében, nyert sópárlatot kevertek. A több száz tubussal küldtek jódos, brómos, fluoms tar,ah fÍK mu fogkrém kedvező hata- zésének feltárására végeznek sünaik ígérkezik. kutatásokat. Színes lapok, fametszetek WÜRTZ ÁDÁM SZÍNES LAPJAI és rézkarcai a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében láthatók. A művész annak a grafikusnemzedéknek kiváló metszőkig, a könyvnyomtatás első illusztrátorainak munkáiig nyúlnak vissza. Nem véletlenül kapcsolódik mondanivalójában és motívumaiban is középkori, illetképviselője, amely egyrészt ve régi történelmi témákhoz, kivívta a magyar grafika nemzetközi hírnevét, másrészt megújította az illusztráció műfaját. Würtz a klasszicizáló grafika dobbantójáról indult, s ezt ötvözte a népművészet formagazdagságával, a népi szürreális látásmód asszociációkat nyitó lehetőségeivel. Würtz képgrafikáinak és illusztrációinak lényege a hangulatkeltő erő és a törvényteremtö tehetség. Színes lapjaiban és vonalas grafikáiban egyaránt a szerkezetben találja meg a vibráló foltok és játékosan lendületes vonalak képalkotó erejét. Teremtett világában a humánum az uralkodó, a fantázia bőséges gazdagsága, a képzelet határokat nem ismerő szárnyalása. Mély tartalommal, egészséges humorral, derűs iróniával, groteszk fintorokkal és a mese varázsos erejével ejt rabul, Színes, vegyes technikával készített nagyméretű lapjai a kiállításon képrendszerekké állnak egybe, s egy öntörvényű, tehetséggel teremtett művészi világot reprezentálnak. Ihletője a néprajzi mélyrétegek szín. és formavilágában gyökerezik és korunk emberének egészséges mese Iránti vágyában teljesedik kl. Ebben a képzőművészeti világban olyan fontos motívumok, olyan jelképes elemek játsszák az archimédeszi pont szerepét, mint a hajnal-kakas, a lovas-huszár, a sosem-volthal, sehol-nincs madár, a maga-ragasztotta-szárnyakkal repülni vágyó ember és a repülőszerkezeteket építő művész, no és a falu bolondja, amely akár a művészet különc Harlekinje is lehetne. Würtz kaleidoszkóp világában erőteljes hangsúlyokat kapnak a gyermekkori emlékek, s az e forrásokból teljesedő lapok — A szomszéd ház. Esték nagyanyámnál, Lapok a gyermekkorból — narratív módon mesélik el az emlékezés szépítő meszígy többek között Dürer, Berzsenyi művészetéhez, a commedia deli" arte, az egykori vándor bábjátékosok, vásári komédiások különös világához, vagy éppen egyes bibliai elemekhez. De ugyanezt a hangulatot idézik korabeli csatákat archaizáló modorban, mégis korszerű szemlélettel megjelenítő lapjai, a korabeli naiv szemléletű térképek újraélesztései és a hajdani városábrázolások űj módi élesztései. Agotha Margit illusztrációkat is készít, de részint a válogatás, részint a megoldás eredetisége egyedi lapokká nemesítik szándékait. emlékének szentelt dlptíchon, ahol saját grafikai világának szemléletével és eszközeivel eggyé ötvözi a Dózsa-legendát, Ady hagyatékát és a költő Dózsa-képét is. Agotha Margit szinte egyetlen eszköze a simára csiszolt fa, a véső, a nyomdafesték. Néhány színes lap kivételével megelégszik a fekete-fehér, illetve sötét és világos felület szigorú, de mégsem acélosan kemény lehetőségeivel. Ügy kezeli választott anyagát, hogyannak anyanyelvén szólal meg. Nemcsak szereti és érzi ezt a műfajt, de biztosak lehetünk benne, hogy szándékainak, gondolatainak és művészi igényességének ez a legadekváltabb kifejezési formája. Szövevényes, szinte pókhálószerűen gazdag felületeiből, az egynemű faktúrából bontja kl a részA legszebb fametszeteket letgazdagságok mellett súlyMadách Mózeséhez és Up- ponti képi elemelt. dike műveihez készítette. Ady-grafikái mér szándékaikban többek az illusztrációnál, egy költői világ néhány nemzedékkel későbbi, más műfajban történő újrateremtései. Különösen érdekes az Ady és Dózsa E két grafikai tárlat a szegedi nyári kiállítási szezon indítója. Meghatározza a mércét, melyhez kapcsolódni ezután nemcsak jogunk, de megtisztelő kötelességünk is. Tandi Lajos Művészportrék MOLNÁR EDIT MÜV ÉSZPORTRÉI Vásárhelyen kerültek közönség elé. Hetilapokból, folyóiratokból, sőt a szegedi Sajtóházban tavaly rendezett tárlatáról eddig Is ismerhettük Molnár Edit egyedi hangoltságú fo tóit. A Tornyai János zeumban rendezett tárlat mégis meglepetés, szorongatóan izgalmas és szép művészi klrukkolás. (Annak ellenére, hogy az alkotások egy részét már láthattuk.) Mert az újságnál a fotoriporter többnyire társszerző, a kollektíva céljaihoz, az anyag szándékaihoz, a lap méreteihez, az előállítás technikájához Igazodik. Itt viszont ő a főszereplő: közel hatvan változó méretű művével. Nem tudom, ki rendezte a fotózást! Vagyis Molnár Edit lefegyverző egyéniség. Pedig alázatos, komoly művész, akinek mellesleg biztonságos szakmai felkészültsége és kivételes emberismerete van. Nem ismeri a sablont. Jellemezzen bár egy Mű- mozdulattal, szűkebb környe zettel vagy öblös tájrészlettel, kompozíciói majd mindig pontosak, egyediek. Igaz, az összekötő szálakat, a rokonságokat is keresi és észreveszi, ám idegen tőle a felszínes azonosítás. A kifejezés teljességét keresi akkor, is Molnár Edit, amikor a filmművészet felé kacsintgat, s a sorozatmegoldással. vagy az értelmező kombinálással próbálkozik. Ez a szándék a Kondor Béláról készült fotóin érvényesül legsikeresebben. Szuromi Pál Az ő csöndjük Az író-olvasó találkozások értelméről Egy fiatal francia költő, engedhetetlen. Nem tudják, verseim fordítója, egy Ízben hogy nem minden vers szerhúgom — azzal, hogy vers lett belőle — egyben minden kezeti törvényei teszik szük- városba menekülő falusi kisségessé a rímelést, mert nem lány jegyeinek, tulajdonsáa rímek miatt vers a vers, gainak a hordozójává vált. hanem azért, mert képi be- Értetlenek még — de rnár széd. A költő nem elmagya- nagyon érdeklődők. Mindig rázni, hanem láttatni igyek- tiszta, jóindulatú és jóhiszevalaszoinom gzik a gondolatait — s ha mű várakozással jönnek el , , ,„,„., . ,, ez sikerül neki a hasonlatok, az író-olvasó találkozóra. És lünk a költészet a szocioló- metaf6rák, valamint egyéb mindig odaadó, szinte nhítagiat, sot a filozófiát is kény- megJeienítő eszközök segítse- tos a figyelmük. Csönd van, telen volt olykor helyettesi- géve, akkor verset pr0rtu- amíg verset mondok vagy betenl a századok során, de kált_ ak&f rímel az a pro_ széiek, |Uetvc nem is csönd megkérdezte tőlem: — Furcsa, hogy milyen sokat bíbelődsz közgondokkal a verseidben. Miért nem hagyod ezt a politikusokra? Nehéz volt neki. Nem tudhatta, hogy námég az újságírást is: Tinódi duktum, ak6r nem. krónikái valójában rímelő verses tudósítáaz már. inkább feszült egyetVcrscs — . ^ ,,, .s csakis ríme- értés. Az ő csöndjükre egyrlportoknak, verses tudosita- 15en verses _ krbnlkát is_ szerűen nincsenek szavaim. f™V0,1° e' S„r * mernek el tehát költészetnek Lehet figyelni lélegzetvisszakörülmény egeszen sajátossá manapság ls az 0gySZerű fa- fojtva, a csönd lehet rezzetette a kolteszet funkcióját lugl emberek e„ szigorúan néstelen, szegetlen, egytömMagyarorszagon. megpirongatják a költőt, ha bű, lehet olyan csöndes a Véletlen ez? Azt hiszem, „rajtfogják" a „hazugságon", csönd, hogy benne a légynem. Ugyanis minden or- saját falumban voltam egy- zümmögés repülőberregésnek szúgban más és más funkció- szer író-olvasó találkozón. Áz hangzik. De az 6 csöndjüket ját alakította kl a költészet- egy|k volt iskolntársnm el- jelzővel egyszerűen lehetetnek a történelem. Egyik he- sőnek kért szót néhány köl- len minősíteni. S a beigazolyen direktebb beszédre, po- teménvem elhangzása után: lódásra szomjas, bátorításra lltlkus attitűdre késztette a _ Ferke, legalább engem váró lelkek moccanailan fiköltők javát, míg másutt ne C8npj be n verseidben. gyelme a legszebb hohorátöbb lehetőséget hagyott az — Már miért csapnálak rium az író száméra. Tudom, útkeresésre, a kísérletezések- be? az irodalom hatását nem lere, a szavakkal végrehajtott — ott laktam mellettetek, het lemérni. Az Ö csöndjük bűvészmutatványokra. Min- szomszédok voltunk és lát- azonban egy kicsit méri a den nép lírájában fellelhet- tam, hogy a disznókat sosem mérhetetlent, a hatás közvetjük mind e két fajta költé- a húgod etette, hanem rend- lennek mutatja egy pillanatszetet: az aktualitásokra is szerint az öcséd. ra magát — s kiváltóját szinrengáló közéleti lírát éppúgy, _ Miért font0s ez most? te elszédíti ezzel, mint a műfaj öntörvényeire __ Mert az imént elhang- Ezért járok szívesen íróhagyatkozó l'art pour l'art zott versedben az áll a hú- Olvasó találkozókra, ezért a szépelgést. Ám hogy mikép- godról, hogy „fut malac- szédületért. Évente százpen aránylanak ezek egy- etetéstől, odahagyja a kony- százötvenet is vállalok. Mer* máshoz egy adott országban hát, hol füstök 'szürkeszínű ha a publikum csak egyetlen és hogy melyik a domináns nagykendőjükbe vonnák". verssornyi „fertőzést" k«P az ág — ezt a történelem dön- Diadallal ült le, úgy érezte, emberhez méltó indulatokból tötte el. A mi nagyszerű lí- megfogott. Nem volt könnyű — már megérte elutazni a* ránk — fő vonulatában leg- válaszolni neki. Nehéz volt ország legtávolabbi községéalábbis — közéleti költészet, megértetni azt, amire be is. „sorsköltészet" volt mindig c8ak sok-sok olvasás után jön Azért, hogy olyan mértékis. mert ebben az országban rá az ember: hogy a művé- ben lehessünk emberek egyígy intézkedett a történelem. szeti Igazság a típusban ér- szer, amilyen mértékben csak Ez határozta meg az effl- vényes, az egyedekben sok- lehetséges, berek vershez való viszonyát, szor nem egészen. A kis- . BÁRÁNYI FERENC Mindezen kívül az anekdo- . Iázó lakodalmi rigmusolás, a megboldogult Jótetteit elsoroló rímes kántori siratók Is nagymértékben befolyásolják a tömegeknek — kiváltképp a parasztoknak — a költészetről kialakított képét. Meg aztán keleti nép is volnánk eredet szerint: minden bizonnyal volt naiv epoS2unk, ha nem is maradt íerin. Mesélő, hőskölteményeket teremtő népek' mai fiai is a mesét, a sztorit igénylik elsősorban a verstől, történetet, csak éppen „rímekbe szedve". Mert a rímet a vers elsődleges kritériumának tartják. A „megversel" kifejezést egyenértékűnek érzik a „rímbe szed" kifejezéssel, A költőket mély tisztelettel övezik, de maguk közt vállveregető kedélyességgel „rímfaragóknak", „rímkovácsoknuk" mondják őket. Szerintük attól vens a vers, hogy szépen rímel. Részben igazuk van: a rím fonton elemé a költészet épületének. De csak meghatározott típusú épületeknek lehet nélkülözhetetlen eleme. Egy távfűtéssel ellátott ház tetején fölösleges a kémény, a kályhával vagy kandallóval fűtött házuk tetején viszont elszelátóján az egyszer volt kiállítást. Mindenesetre szeíalu hétköznapjait. Würtz rencsés volt egy-két helyen Adám így ír egyik katalógusának előszavában: „Keménytörzsű fát kell növesztenem, tudom. Zúgó lotnbú, nagy. mesebeli fát, olyat, amelyen nem foghat az idő fejszéje." Ennek a fának szép virágait .áthatjuk ezen a tái'aton. AGOTHA MARGIT FAMETSZETEIBŐL a Novem. fittyet hányni a műfaji tematikának, hogy egy mélyebb szellemi rokonság érvényesüljön. Megdöbbentő például együtt látni Kondor Béla és Nagy László pillanatképeit. Mint ahogy meggyőzően változatos és egységes arculatú a zenei részleg, ahol többek között Kodály Zoltánról, Bartók Béláról, ber 7. Művelődési Központ Arthur Rubinsteinről és Yerendezelt kiállítást. A kiváló grafikus művészetében is jelentős szerepet játszik • fa — részint mint választott technikájának alaphudi Menuhinról láthatunk találó jellemzéseket. S ez már azt is jelzi, hogy Molnár Edit képcsarnokában elsősorban írók, zenészek és anyaga, részint mint egyik képzőművészek szerepelnek, fö központi motívuma. Egyik Ismerősöm a kiálAgo'ha, Margit művészeté- lítás megnyitása után csak nek eredői a középkori fa- legyintett: abbahagyom. a Szerződés a drezdai kórussal Szegeden Járt tegnap, ked- ban. Vaszy Viktor vezényden a drezdai filharmónia letével, melynek érdekesséhárom képviselője. Wolf- ge, hogy a mű először hanggang Hörnlg Igazgató, dr. zik majd el Drezdában. Az Dleler Httrtwlg művészeti Országos Filharmónia szervezető és Herwlg Saffer kó- vezésében augusztusban érrusvezető. A November 7. kezik hazánkba a 125 tagú Művelődési Központban drezdai énekkar. Miután a együttműködést szerződést nyírbátori zenei napokon kötöttek a Szegedi Zeneba- Telemann Tagos Zeiten című rátok Kórusának vezetőségé- oratóriumát, Mozart Körevei, melynek értelmében a názúsl miséjét és Haydn két énekkar 1979-ben csere- Évszakok oratóriumának kókoncertet bonyolít le, rusalt éneklik — Szegedre A Szegedi Zenebarátok utaznak, s o capelta hangKórusa jövő év áprilisában versenyt adnak a dómban, — szegedi énekes szólisták- A drezdai filharmónia külkal és a drezdai zenekarral döttsége tegnap ellátogatott — Liszt Szent Erzsébet, le- a városi tanács vb művelőgendáját mutatja be Drezda- désügyi osztályára is. Közös könyvraktár A belgrádi könyvkiadók nincs saját, rnktáruk, kényközös beruházással könyv- telenek helyiséget bérelni n raktárt építenek Belgrád- városban vagy környékén, ban.' A terv kezdeményezői Ezek sokszor nem felelnek a Prosveta, a Nollt, a Rud, meg az alapvető követelméa Narodna knjlga, a Vuk nyeknek. Az új. közöe fttüstssűst ^^ **«^ latok. A belgrádi kiadóknak *e>. és 31 572 negyzet— három kivételével — méter területű lesz. NemzetközI tanácskozás R népi iparművészet hagyományainak ápolása A népi Iparművészet és a Románia a fafaragás müvéházllpur hagyományainak szelének feldolgozását, Csehúpólósáról, megőrzéséről Szlovákia az iparművészet és kezdődött kedden, tegnup a népművészet kapcsolatanégynapos nemzetközi ta- nak feltárását vállalta a nácskozás az OK1SZ székhá- népi kerámia tükrében. Miizában hét szocialista ország gyarországra a népművészet népi Iparművészete képvlse- mesterei Jogi státuszának lőinek részvételével. tisztázása és a népi IparmüAz elmúlt századok pa- vészetl alkotások szerzői Joraszti kultúrájából fakadó gának védelmére a megfelenépi Iparművészet vllágszer- lő szabályozás kidolgozása te reneszánszát éli, a mai hárul, a mostani tanácskolakáskultúra és az öltözkő- zás is ezzel a témával fogdés felfedezte n maga számára ezt a művészeti ágat,. Az, iparosodás, és az urbanizáció azonban a folklór elsorvadásának veszélyével fenyeget., ez,ért a hagyományok életben tartása. továbbfellesztése széles körű művészeti munkát Igényel, Éppen ennek a feladatnak ellátására alakult meg 1975-ben a szocialista országok szövetkezeti központjainak népművészeti munkacsoportja. A szervezet a népművészet nagyobb ágaiban külön-külön 'e'dolgozza a satátos«ágokat a formavilág jellemzőit, s tapasztalatcserével. a mai népművészek munkájának köl-sönös megismertetésével sert't< a népi iparművészet fejlődését. Az egyes tagországok felosztották a feladatokat egvmás között; eszerint Bulgária a cserépedény-készítés, lalkozlk. Ceaieniszállitás a Beán A Budapesti Lakásépítő Vállalat betongyúrába Kísérletképpen n Dunán szállítják a cementet a lábatlant gyárból, Különlegci kikötőben fogadják az uszályokat, és Itt a gépek óránkért 50 tonna cementet szippantanak ki az uszályok gyomrából. A cement vízi szállítása előnyös, mert kevesebb közúti és vasúti szállító Jármüvet kell igénybe venni, és a Duna kihasználásával tehermentesítik a zsúfoli közutakat.