Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-17 / 141. szám

4 Szombat, 1978. június 17. család otthon Nyári tennivalók a kiskertekben Káros a gyümölcsfák túlzott megterhelése ezért célszerű elkezdeni már a gyümölcsritkítást. Csak igy biztosíthatjuk, hogy minden gyümölcs elegendő tápanyaghoz jusson. A ritkítást sohase egyszerre végezzük, hanem csak részletekben. Szervezzük úgy a munkát, hogy két-három naponként egy-egy ágat megritkítunk. Az őszibaracknál az a cél, hogy a két szomszédos gyümölcs között még egy harmadik is elférjen képzeletben. Az almttés a körtefákon a gyümölcskezdemények egy csomóban növekednek. Egy-egy csoportból legalább ket-három jól fejlett gyümölcsöt hagyjunk meg. A gyümölcsritkitáshoz a legcélszerűbb éles ollót használni. Így érhetjük el azt, hogy a megmaradó gyümölcsök kocsányai a legkevésbé sérülnek meg. A sövény és termőkaros orsó típusú gyümölcsfák ágainak lekötözését vizsgáljuk meg. s ha megsérült a kötés újítsuk fel mielőbb. Ügyeljünk arra, hogy az ágak mindig vízszintesen álljanak, mert a legmugasubban álló rügyekböl Igen erős, termőrügyeket nem fejlesztő ágak nőnek ki. Most lehet a nyár eleji fejtrégyázásokat is elvégezni a gyümölcsösökben. A műtrágyázást célszerű összekapcsolni az öntözéssel is. Száz liter vízhez adjunk 1 kilogramm pétisót, oldjuk fel és ezzel az oldatta! öntözzük meg a fák alját. Hasonlóan kedvező hatás érhető el, ha a permetlébe mikroelemeket Is tartalmazó lombtrágyákat keverünk. Még ültethető a krizantém. Különösen azokban a kiskertekben célszerű termesztésével foglalkozni, ahol arra is van hely, hogy egy esetleges őszi lehűléskor fóliával megvédhessük a virágokat. Az elvirágzott tulipán- és jácinthagymákat célszerű minél hamarabb felszedni. Ha télre is kint akarjuk hagyni a kertünkben a hagymákat, helyüket jelöljük meg fapálcikával, hogy az őszi talajmunkáknál ne sértsük meg. Ne feledkezzünk meg a rózsák ápolásáról sem. Ha azt akar. juk, hogy folyamatosan legyen virágunk, állandóan szedjük le uz elnyílottakat. Így a másod-, illet, ve a harmad virágzásra serkentjük a rózsatöveket. Késő őszi virágzásra ültethetünk gladióluszhugymákat is. Arra ügyeljünk azonban, hogy lehetőleg a nagyobb hagymák kerüljenek a földbe. A szőlő metszési munkálatainak kiegészítő művelete a hajtásválogulás. A szőlő kondíciójához mérten a metszéssel még nem tudjuk kialakítani a megfelelő hajtásszámot. Ha a rügyek kifakadnak, kellőképpen kiválogathatjuk a hajtásokat. Vidékünkön ez a munka különösen jelentős, mivel a tavaszi fagy sok kárt okozott a szőlőültetvényekben. Amikor a vesszők mór elérik a 20—25 centiméter hosszúságot, elkezdhető a válogatás. Ilyenkor a meddő és a termő hajtások már jól elkülöníthetők. A tecmöhajtások meghagyásával szabályozhatjuk a termést. A hajtúsválogatásnál az a fő cél, hogy a kordonkarok ne kapaszkodjanak fel és a termőalapok egyenletesen legyenek elosztva a vesszőkön. A hajtásválogatással egy időben a megjelent hónaljhajtásokat is távolítsuk el. Időszerű munka a kötözés is. A szőlő hajtásai támasz hiányában a földön elterülnek és a szél is könnyen letöri azokat. A földön elterülő hajtások lassabban nőnek, hónaljhajtásokat Is erősebben fejlesztenek, kevesebb fényt kapnak, a talajban telelő kórokozóktól könnyebben fertőződhetnek, mint a támaszhoz rögzítettek. A talajra fekvő virág is rosszabbul termékenyül, a bogyók pedig könynyebben rothadnak. A zöldséges kertekben hozzákezdhetünk a másodnövények ültetéséhez, vagy vetéséhez. A termőföld másodszori hasznosításával növelhető a jövedelem. Június közepére a korai zöldségnövények, mint a karalábé, a karfiol, a káposzta, a saláta, a korai burgonya, a zöldborsó már lekerülnek a földekről. Helyükre újabb zöldséget ültethetünk. Vethetjük a bokor, és a karós babot. Ismertebb bokorbab fajták a Budai piaci, a Korai vaj. a Cherokee. a Kinghorn és a Harvester. Karósbab-fajták közül nyári termesztésre a sárga hüvelyű Juliska bab és a zöld hüvelyű Imperátor a legalkalmasabb. Borsót is érdemes másodvetésként termeszteni. Főként a Rujnat törpe, az Expressz, a Gloire de Quimper és a Debreceni fajták vetése Javasolható. A gyökérzöldségeket július közepéig vethetjük. Sárgarépafajták közül a Duwicki, az Amszterdami és a Nantesi másodvetésben is jól terem. Petrezselyemfajták közül a Korai cukor és a Félhosszú javasolható az őszi termesztésre. Az uborka is friindtg keresett termék. Ezért nyári veteményezésre a Budai csemege, a Rajnai fürtös, a Budai félhosszú, a Kecskeméti 113 H 1 hibrid és a Kecskeméti bőtermő alkalmas. A legnagyobb testű őszi és téli retek vetési ideje is elérkezett. Szalay Csilla I Á kisgyermekkor fő problémái Az 1—5 éves kor a kisgyermekkor. A gyermek ekkor kerül bölcsődébe, majd óvodába és felkészül az iskolára. Fejlődése ebben a korban még igen gyors: testsúlya megkétszereződik, csontozata és belső szervei erőtelje-1 sen növekednek, agya eléri végleges súlyának csaknem 90 százalékát, kialakul elős fogsora: a tejfogak. Legalább olyan jelentős az a változás ls, amelyet a szakértők „bakteriológiai szocialízálódás"-nak neveznek: a gyermekkor kerül nagymértékben kapcsolatba a különböző baktériumokkal — minthogy ekkor lép be a társadalomba — és a fertőződés eredményeképpen gyorsan kialakul benne a szokványos baktériumokkal szemben az aktív immunitás. A gyermek szellemi fejlődése és mozgása is nagy léptekkel halad ebben a korban előre. E valóban nagymértékű fejlődés korában természetesen sokféle probléma is van, és az esetleges rendellenességek megelőzése vagy idejekorán történő megállapítása nagyon fontos. Ezekkel a problémákkai foglalkozott az Egészségügyi Világszervezet európai központjának szakértői tanácskozása. A résztvevők a gyermek további fejlődése szempontjából különösen fontosnak tartották az alábbi teendőket; — figyelni és ellenőrizni a gyermek testi és szellemi fejlődését, beleértve mozgását is; — amennyiben a csecsemőkorban elmulasztották volna, úgy ebben a korban fel kell ismerni az esetleges testi vagy szellemi rendellenességeket; — megfelelő táplálással, neveléssel, egészséges környezet biztosításával és nem utolsósorban védőoltásokkal biztosítani a gyermek egészségvédelmét és fejlődését ; — külön súlyt kell helyezni a fogak ellenőrzésére, minthogy Európában a fogszuvasodás elterjedése egyre nagyobb mértékű, nem kímélt a kisgyermekeket sem, a fogromlás pedig helyrehozhatatlan károkat okozhat. A tisztaság féi Fiú legyen-e vagy lány? A napokban beszélgettem egy szülés előtt álló asszonnyal. Megkérdeztem, fél-e a szüléstől7 — A szüléstől nem félek, de attól igen, hogy kislányom lesz. Látva elképedt arcomat, to- ' vább folytatta: — A férjem ugyanis kijelentette, hogy be sem Jön a kórházba megnézni a gyereket, ha lány lesz ... Hát ezért nem szeretnék kislányt. Pedig nekem mindegy lenne, hogy lány-e vagy fiú, — csak egészséges legyen. — És nem próbálta meggyőzni a férjét, hogy a leánygyermeket éppen olyan szeretettel kell fogadni, mint a fiút? — De igen. Am hiába volt minden szó. A baj az, hogy ha nem is nagyon gyakori, de mégsem egyedi eset az ilyen. Sokak tudatában ott ragadt az a régi felfogás, hogy jobb, ha fiú születik, mintha leány. Vajon miért? Ha a múltban keressük az okokat, könyvnyire terjedő sokat találunk: a felszabadulás előtt a férfi sokkal több joggal rendelkezett, sokkal előnyösebb helyzetben volt, mint a nő az élet szinte minden területén. A pályaválasztástól kezdve a párválasztásig. Olyan kiváltságokat élvezett a nővel szemben, amelyek a „teremtés koronájává" emelték a férfit egy ősi hagyományokkal megerősített „ranglétrán". S ez így szállt nemzedékről-nemzedékre, családról-családra. Ha egy családban fiű született, örömben úszott mindenki. Ha leány lett a kis jövevény, az öröm kisebb volt, mert „csak" egy leánnyal lett nagyobb a család, aki ezernyi gondot jelentett. Ha megnőtt, a kiházasításhoz hozományt kellett gyűjteni és várni... várni..., amíg eljön a nagy lehetőség, — a férjhezmenés. . Igen. Azt hiszem ezekből a társadalmi motívumokból rajzolódott át — tudat alatt — még ma is sok családba az a vágy, hogy bár csak fiú születne. De hiszen ma már harminc évvel túl vagyunk ezeken! A nő minden téren egyenrangú társa a férfinak. Egyforma lehetősége nyílik az érvényesülésre az élet minden területén. Miért járják egyesek mégis az elmúlt idők út. Ját? Miért nem lépünk tovább erről a maradi álláspontról? Miért jelentene nagyobb örömet egy fiű, mint a leánygyermek? Hiszen nem a gyermek neme szabja meg, hogy mennyi örömet jelent majd szüleinek és milyen hasznos, becsületes tagja lesz a társadalomnak. Nem a gyermek neme dönti el, hogy érvényesül-e a széles körben választható pályán, hanem az, hogy milyen munkaszeretetre neveltük és milyen példát látott szüleitől. Es nem a gyermek neme dönti el, hogyan sikerül a házassága, mert a mai nőnek nem kell otthon ülnie és várni a „jó szerencsét", hogy férjhez menjen, hanem ezer lehetőség kínálkozik kultúrált formában a párkeresésre, párválasztásra. Lehetne még sorolni az indokokat, de minek? A magva mégis csak az marad: az embernek ezen a téren is tovább kell lépnie a haladás útján. Ideje, hogy a női egyenjogúság már a pólyában ts megkezdődjön és egyforma szeretettel várjuk a kis jövevényt, akár fiú, akár leány. Egy a lényeg: hogy egészséges legyen... Fási Katalin A tisztaságnak az ember szempontjából Igen nagy jelentősége van. Mindenfajta szennyben és piszokban elszaporodnak a mikróbák, melyeknek Jelentős hányada különböző fertőző betegsé. gek okozója. Ezért az ember egészsége szempontjából is igen fontos, hogy a személyi higiénia szabályait betartsa. A személyi higiénia fogalomkörébe tartozik a bőr, a száj, a fogak, a haj, köröm, ezentúl a ruházut, cipők tisztántartása is. A történelem folyamán az ember véleménye a higiéniáról koronként és népfajonként elég gyakran változott A fürdőket már az ókorban is Jól ismerték és kedvelték. Több keleti nép vallása egészségügyi okból kötelezővé tette a rendszeres mosdóst (pl. mohamedán vallású népfajok). Mindezek ellenére Európában a középkor és az újkor folyamán H testkultúra és a víz használata néhány évszázadra háttérbe szorult A higiéniai hullámvölgyeket elhagyva időnként egy-egy bölcs, orvos vagy tudós a régi hagyományokat követve, vagy személyes tapasztala, ta révén visszatérítette az emberiséget a higiénia útjára. A reneszánsz korban csaknem általánossá vált újra a testkultúra, de a vallásháborúkat követő puritán szellem ezt ismét elfojtotta. Európában a rendszeres tisztálkodás csak a múlt század végétől következett be. Ma pedig amikor állandóan emelkedik a lakosság élet- és kulturális színvonala a higiéniának, főképp a személyes tisztaság alapelvei megtartásának magától értetődőnek kell lennie. Tartsuk is be! Az egészség megóvásának egyik alapvető előfeltétele a bőr tisztasága. A bőrnek az a szerepe, hogy megvédje a szervezetet a fertőző betegségek kórokozóitól és a különféle mérgekkel szemben. Ezt a szerepet azonban csak a por és szennyeződésmentes bőr képes ellátni. Megállapították, hogy a különböző fertőzd betegségek kórokozói a tiszta bőrfelületen hamar elpusztulnak, a szennyes bőrön azonban tovább élnek. A bőrben apró faggyú- és izzudságmirlgyek vannak, ezeknek a kivezető nyilasát a por és piszok eltömi, ebben elszaporodnak u baktériumok. ingerlő hatást fejtenek ki n környező testszövetekre ós bőrgyulladást idéznek elő. Naponta legalább kétszer mosakodjunk. Némely munka után azonban gyakrabban kell mosakodni pl egészségügyi dolgozók egészségük védelmében, mezőgazdasági munka és minden megerőltető fizikai munka után. Az esti mosdást tisztálkodásnak a reggelit pedig frissítő mosdásnak nevezzük. Este természetesen meleg vízzel, szappannal. Ma már a lakások többségében van zuhany és fürdőkád, ezért a mosakodás is egyszerűbbé vált. Ha módunk van választani u zuhanyozás és kádfürdő között inkább a zuhanyozást válasszuk, mivel a folyóvízzel a szennyeződés lefolyik. Reggel elég szappan nélkül langyos zuhanyt vennünk, ez frissít és erőt ad az egész napos munkához. A kozmetikus tanácsa, hogy a hatóanyagos krémeket ls a mosa. kodás' után használjuk. Ugyanis a víz segítségével a bőrt már előkészítettük a hasznos hatóanyagok befogadására. Ilyenkor egyegy placentás, vagy méhpempős krém használata kiváltképp ajánlatos. A víz barát a pnkolások elkészítésénél is. A vízszegény bőrűek esővízben főzzenek 50 gr. májvagyökeret és néhány órai állás után eredményesen borogathatják bőrüket vele. A száraz bőrűek az ásványi sóktól mentes esővízzel mossák arcukat, egy érzékeny bőrűnek hasznára válhatik, ha olyan esővízzel mosdik melybe poharanként 2 kanál friss tejet kever. A ráncos arcbőrt kezeljük mákvirágszlrommal. Készítsünk egy marék mákvirágBziromból forrázatot egy pohár vízzel és ezzel este és reggel mossuk le az arcunkat. A búzavirág és hársfavirág frissíti és hidratálja a petyhüdt arcbőrt. Természetesen az arcbőrön kívül a kéz és láb ápolása és tisztán tartása is elsődleges feladatunk. Ezek ápolásával majd külön foglalkozok. Csaba Éva Egy szabásminta négy ruha A bemutatott empireszabású ruha elsősorban azok számára előnyös, akiknek vékonyabb alakjuk, Illetve kis mellbőségük van. A szabásmintát célszerű hosszú ujjal és a legzártabb (2. sz.) modell szerint elkészíteni, a mélyebb, hegyes, illetve kerek kivágást pedig csak jelöljük szaggatott vonallal a papíron. A csíkos, spicces klvágású ruha készülhet hosszú, illetve könyökig érő ujjal is, az időjárásnak megfelelő anyagból. Jól illik hozzá a hosszú, megkötött sál. . A második ruha elkerekített, zárt nyakú, két nagyobb rátett zsebbel, oldalt magasan sliccelve. Jó kiegészítője a vékony fonalból horgolt, fodros szélű kis vállkendő. Némi alakítással elegáns délutáni ruhát varrhatunk két régi ruhából, Az eredeti modell négerbarna és rozsdavörös-világoszöld kockás jersey kombinációjával készült. A vállon bőrből készült virágokból kitűző. S végezetül: bársony és fémszálas lurex variációjából szép alkalmi összeállítás. B. K. 1