Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-17 / 141. szám

4 Szombat, 1978. június 17. dő szakszolgálatosok többsége tmk-s a gyárban. — Az üzemben is nagyon sok múlik rajtunk. KülönöSzirénaszó után Helytállnak a polgári védelmi alegységek Elébb természetellenes- akarjuk, hogy mindig béke mi baj történne. Bármiféle nek tűnik a jelenet: ár- legyen és nyugalom. baj. nyékban csaknem harminc Egyetértően bólint erre igen, rajtunk múlik. A fok a hőség, hevesen tűz Behány Teréz, szintén az új- dolgozók kezében az ország, a nap a területre, ahol szegedi kenderből, ahol ad- a város, a gyár, a családok, az emberek tetőtől-talpig minisztrátor a cérnázóban. sorsa. Békében és bármiféle felöltöznek. Gumiruhát, gáz- Az egészségügyi szakasz be- veszély esetén — ez a realiálarcot viselnek, úgy sürög- osztottja. A parancsnok tás. Így véli a másik kábelnek-forognak a tűző napon. Kissné. gyári is: Szalma Sándor Egyiküket megkérdem: — — Szükséges ez és fontos tmk-művezető, akitől megNagyon meleg van-e ebben — jegyzem az adminisztrá- tudom, hogy az itt serénykea fura öltözetben? — Volt tornő szavalt —, hiszen bármár melegebb is az életben mikor és bárhol felhasznál— jön a válasz a gázmaszk ható az, amit itt tanulunk, * AFT Volt melegebb? Sziréna fülsértő vijjogá- sen a gépállások csökkentéBemutató gyakorlatot ren- sa zavarja meg a be- se. Minél jobbak a gépek, dez a Polgári Védelem váró- szélgetést. Kezdődik az ak- annál kevesebb a hiba, és si parancsnoksága Szegeden, ció. Készültségi helyükre az elveszett idő. A nézőseregben üzemi ve- sietnek a szolgálatosok. Per- Haraszti István, az üzem zetők, PV-parancs-nokok, az eek múltán éles dörrenés, iparszervezési előadója, és önvédelemben Illetékes em- majd dühösen felszökő füst- PV-törzsparanesnoka hozzáberek. A beöltözöttek pedig oszlopok jelzik a csapást, teszi: — A félévi hajrá időmunkások. Köztük néhányan annak helyét. A gyakorlat- szakában vagyunk, és mlmég azok közül, akik emlé- irányító óráján ellenőrzi, előbb át kell adnunk egy új keznek bizonyos „melegebb" mennyi idő telik el a szak- üzemrészt. Jórészt ez is az Időkre: a háborúra. szolgálat akciójának kezde- itt gyakorlatOzókon múlik. * téig. * Aztán Kovács László őr- A már beöltözöttek közül nagy ismerteti a lénye- Szappanos Lajos alegységpaget: foglalkozásunk tár- rancsnok, szintén kendergyágya a szakszolgálati alakula- ri, megállapítja: — Kaptunk tok felkészültségének bemu- erről előadásokat, de az esz- M4„.í0i:0„lel.íf tatása a gyakorlatban. Cél: közök és a védőanyagok töb^éBük kénflerayárl munmódszert adni. a foglalkozá- egy részét csak könyvből is- Lásm^ AleEvséeüf nLran™sok levezetéséhez. merjük. Pontosabban itt ta- \f £JÍ5 A feltételezés, hogy rend- lálkoztunk velük most. . ., kívüli időszak bármikor be- Lám, a gyakorlás mindig mo? rendehtntézen icazelkövetkezhet, elemi csapás, ad újat. S az akció során jót .. lú^J^ mlin, I^IK tűzkatasztrófa. vagy nukleá- megfigyelhető. hogy nem ^ ris csapás érheti az embert, kezdők a résztvevők, akik " ^ Ezúttal az utóbbit imitálják, kora reggeltől, hajnaltól dol- a , v i A Ilyen körülmények között goztak a gyárban, most pe- * la LnkóknrXk Méá kell a PV-szakszolgálatnak dig a PV-alegységekben egé- ItJtJl.n iSMIZ meghataroznia és végrehaj- szen másféle feladatokkal tania feladatát. A kárterü- birkóznak. Kéziszerszámokleten felszámolni a pusztí- kai semmisítik meg a még „-•,.„ ,, „..,„„ tást. hatástalanítani a még ártalmas anyagokat eloltják An^aér" ártalmas anyagokat, mente- a tüzet, behatolnak a ve- svon sokan eleml ni az embert. szélybe került emberek köAz alegységekben nők és zelébe, felnyitják az óvóhe- t„..-v „ . „„— férfiak. Hétköznapi, utcai lyet megkezdődik a legfőbb E ruhában érkeztek a hely- akció, a sebesültek mentése, színre, közvetlenül munka- ellátása, helyükről a napi műszak A vártnál is jobban haután. Mielőtt még beöltözné- lad a mentés. A panek beszélgetünk Kiss Ernő- rancsnok is megjegyzi, nével. aki a KSZV újszegedi hogy a résztvevők zögyárában keresztorsózó, és me fizikai dolgozó, és közmint mondja, sem az üzem- vetlenül a napi műszak után Kiss Ernőné úgy véli: ben, sem otthon nincs prob- Jöttek ide Egyikük, Fcczkó még ütőképesebb lenné a Peter, aki kábelgepesz a ka- vedelem, ha az egészségügyi „Éljünk a mi időnkben" A cím — alapkövetel- el" a legjobb és legaktuáll- bői is talán a legnagyobbat ményt fogalmaz meg. Talán sabb újdonságokat. Legutóbb aratták. Ötletes, szellemes, nem ls annyira ezen, mint Székesfehérvárott, az Ikarusinkább a fenti címmel htr- gyárban voltak. Most Szegedelett műsor rendezőin akad- den, június 28-án a békés- színvonalasan és hangulatohatott meg a szemük a Rigó csabai Kner-nyomda követ- san tárta elénk a megzenésí(Sajnos, kezlk. A műsorvezető József Atugyanakkor mégis szolid, mértéktartó zenéjük, igen utcában járóknak, nagyobb, az egész városra kiterjedő propagandával nem tila-díjas költő, Bárányi Fetalálkozhattunk. Pedig az renc azzal kezdte mondókáutolsó mondat „minden iro- ját: kicsit időtlenné kezdedalombarátot" szeretettel in- nek válni (hadd tett versek világát. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat illetékeset szerint a szegediekre mindig számítani lehet hasonló művitált.) ' Egyszóval a rende- hozzá: szerencsére!) irodalzők: a Művelt Nép Könyv- mi, könyvészeti ünnepeink. tegyük sorok megszervezésekor. Külön dicséret illeti ezért a vállalat 208. számú Radnóti terjesztő Vállalat, a Csöng- Hiszenaz ide7 ü nnepikönyv- könyves boltjáh s termés/erád megyei SZMT könyvtá- hét is véget ért mar, mégis íf86"^,3, ra. a Radnóti könyvesbolt és az ekkor megjelent könya Kenderfonó és Szövőipari vekből állították össze a műsort. (Ezeket a könyveket leVállalat szocialista brigádklubja. A rosszmájú rögtön hetett kapni az előadás iderávághatná: ennyi bába között könnyen elveszhet a gyerek. Hogy előbb az ifjú jén a KSZV Rigó utcai kultúrtermében is. Ez is az új így van-e, teremtmény szokásaihoz tarKSZV szocialista brigádjait is. Ami pedig a rendezőket, szervezőket Illeti: igaz, valóban furcsának tűnik első pillantásra együttesük a plakáton. „Gyermekük" azonban nemhogy nem vész el — . hanem igen jó kell szemügyre venni. teremtményt tozik.) Így többek között egészségnek örvend, s úgy Moldova György. Karinthy tünlk; semmi akadálya zu Mint a gyakorlat sikere is. A parancsnok elismerését nyilvánítja az akció befejeztével. Különösen az dicséri, vartalan, további tejlődésérw„„f „ Frigyes, Karinthy Ferenc, .. , ... , Mert a teremtmény — vVeöres Sándor Váci Mihály nek' novekedesenek. Vagyis rendszeresen tartandó zenés műveib61 szavaltak-mondtak komolyra fordítva a szót: a irodalmi delu an, Pagyüze- cáfolásig megtelt terem munkásművelődés yfloban ifju' -Ta- közönségének a közreműkö- ^^ valy született, erre az evre d5k. Hüvösvölaui Ildikó kezd felcseperedni. A Mű- ^rénpí Judit Győri ffi veit Nep negyedevenkent, ügyének újabb, hatásos és igényes formáját tapasztalhattuk a Rigó utcában. Az ötlet kidolgozói és megvalósítói hflml a megjelenő könyvekhez íiska- Bodor Tibor- Kovács ek a címhez: étnek - a kapcsolódva különböző vldé- p József — és a Kaláka időnkben. „viszi együttes. Akik a nagy sikerkl városokba élőben D L. emelni kell a tudást. Minden családban legyen értője az önvédelemnek, főleg az elsőgyon sokan elemi hozzáér téssel sem rendelkeznek például áramütés esetén nem tudják, hogy nem elég hívni a mentőt, hanem az áram sújtotta emberen mesterséges légzéssel segíthetünk. Ehhez lakozik az igényhez csattöbb résztvevő. léma, legfeljebb az. hogy be,műVekben_ azzal mutat- alegységekbe körültekintőbsok a tennivaló, de a társa- kozlk be, hogy a délelőtti ben válogatnák ki az embedalmi közreműködők tábora műszakban alaposan ráhúz- reket. — Ha akarja Is, nem lehetne nagyobb, mert igenigen sok Jut egyre-egyre. — Ráadásul még a PVgyakörlat? — kérdem megértően, de elhárítja megjegyzésemet. — Ez más, Sokan mondják, hogy minek ez, hiszen tak. — Az eredményem negyvenhárom mázsa íélkészhuzal. — Jó eredmény? mindenki bírja ezt. A Sérült ember látványát nem mindenki tudja elviselni, A munkások másik javaslata a gyakorlatot követő röElfelejtett szegedi művészek Taiszer János emlékére Száz évvel ezelőtt, 1878. június 17-én született Taiszer János (1878—1951), a két világháború között Szegeden működő érdemes szobrászok egyike. Neve éppúgy feledésbe merült, mint több helyi művésztársának emléke. Közéjük tartozik a harminc éve elhunyt Vigh Ferenc (1881—1948) ls, aki lélektelj es portréival és kisplasztikáival Szegeden kívül külföldön is szerepelt. Nem is gondoljuk, hogy sokan járunk el Taiszer János művei mellett., melyeknek jelentősebbjei, mint Vörös- Taiszer János panteonban lemart.y Mihály éremformájú vő Vitéz János-portréja bronz domborműve (1930) és Döhm Károly szintén ekkor' tájt készült bronz mellszobbéke van. Csakhogy mi azt tudni, mit tegyünk, ha Vala— Megfeleltem a várako- vld megbeszélésen az. hogv zásnak. a szervezők tegvék vonzób— És itt? A gyakorlat is bá az előadásokat, okkor megfelelő? maid nagyobb lesz az érdekRajtünk múlik ez is. Jó lődés Kaczúr István mellképét geometrikus vonalú keretben láthatjuk. A kiemelkedik kora szokványos 1 hazai arcképtömegéből. Mint a kódexekben levő díszes iniciálék, úgy hat ez a tüzes koloritú. reneszánsz szellemiségű plasztikai mű Nemzeti Emlékcsarnokunk nagy emberek portréitól gazdag együttesében. A törökbálinti származású Taiszer János tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte, csakúgy mint a kilencven éve napvilágot látott Csáky József (1888—1971). Indulásuk abban is hasonló volt, hogy átmenetileg mindketten a pécsi Zsolnay-g,várban dolgoztak. Azonban amíg Csáky szobrászat* a későbbiek során Párizsban Gémes Eszter: Mindig magam 52. Ha észre nem vettük, az ágy alá is befeküdt éjjelre, hát ezt nagyon dajkálta apósom. Az meg mindenütt a nyomóban, sem előbbre, sem hátrább. Különösen ezt traktálta nagyon. Egyszer indul kifelé, kezében a sapkája: — Nézd, úgy csapom be az Oreganvót, a sapkába belefogom a kinyeret, csak addig mög né torpedózzon. még az ajtón kiérök, aztán mán Csikasz eltűnik a kihyérrel. Csakhogy meg lett ám torpedózva, anyósom elcsípte a házajtóban, lett olyan parázsveszekedés, még Csikasz is üvöltött. Még azon a napon történt. Azt mondta anyósom, ha a kopasz nyakú megtojik, be kell hozni a tojásokat, már tíznek kell lenni! Jól van! — mondom. — Ahogy ott teszek-veszek a gangon, meglátom. Csikasz ballag az udvaroh keresztül, tojás a szájában. — Üristen! Apám, nézze a Csikaszt! — Hogy a szájába illik neki! — feleli. — Csak anyám meg ne lássa. — Elnyeli azt Csikasz, mire anyéd előbotorkál! De nem úgy lett ám, mert már anyósom egy félméteres, vastag bottal olyant húzott Csikaszra, csak úgy gurult a tojás. Ordított a kutya, jött volna be apósomhoz, de anyósom elterelte a kocsiszín felé, beszorította, verte, a kurta kezebellvel. Oda apósom: — Te vén boszorkány! Ha azonnal abba nem hagyod az ütlegölést, kihozom a puskát, aztán agyonlüllek! Ilyen cirkuszt csinálni? Egy tojásé? De mar Csikasz ott kúszott apósom lábánál. — Ezt az ártatlan kutyát! Egy tojásé? — öregapád ... tízet övött mög! — Elvötted a klnyerit. vén sátán. Ehös szögén. Még képes volna az ilyen jószágot ártatlanul agyonverni. — Tégtiap nyolcat lopott ki a tyúk alul, máma tizet, mög a fene tudja mönnyit szöd össze naponkint — mondja anyósorrt. Ahogy nézett Csikasz rám, azt hittem, bocsánatot kér, de másnap csak megkereste a tojásokat. Nem volt más megoldás, Csíkasz lett megkötve. Hajnal járt szabadon. Nappal anósom mindig vezetgette kötélen magával. Ez volt apósomban a megbecsülendő, hogy nem volt kegyetlen. Amikor az esküvőnek vége lett, apósom megmondta, jószagtartás nincs, a házasok jószágot külön nem tarthatnak, mert a fatty elhúzza a tőkét. Ért az esküvőmre kaptam egy malacot, csak elvittük. Valóban igaza volt apósomnak, hogy ellepi a fatty a tőkét. Akkor Etel azt mondta: ha Bandiéknak jár. nékünk is jár. Miska bérmélkozott, kapott Ágnes néniéktől egy malacot ajándékba, igy szólt: ha Jóskának, meg Bandinak jár a jószág, nekem is jár, én is úgy dolgozok, ahogy azok. Mindnyájunk malaca hathónapos korára hasas lett. A tőkének is volt három fias disznaja, süldők meg magkan. Mi aztán, mikor hathetesek lettek, eladtuk a malacokat. Miska nem adta el. Már harmadíziglen fialtak a fiak is, úgy átterelődött a disznófajta a Miska állományára, hogy az öregeknek a maguk fajtájából egy fias volt csak, Volt már hat hízó (200 kiló), öt süldő, meg malacok. Következett a kisteleki vásár. Ahol sok volt a disznó, bementek a vásárba, kihívták a kereskedőt, otthon rakták kocsira. De divat volt csürhésen hajtani is, ezeket hajcsároknak hívták. Előtte héten mondja Miska az' apjának: — Apám! Üdőben van, hogy a disznóállományom eladjam. — Hát milyen disznóállománya van kendnek? Ha a gyereket kendezte az apja, akkor már búi volt, ' A a1a#f Hunyadi családdal rokonság- nyert kiteljesedes, cs a ra a panteon arkadjai alatt ban á„ó) Mótyági kiráuyó Szajna-parti bábel végleg vannak elhelyezve. választásában nagy szerepet magához kötötte, addig TalFigyelmUnket azonban ke- játszó, humanista bíboros- szet' János Amerikában próvésbé e szobrai kötik le, sok- érsek és kancellárt méltó bált szerencsét, ahol pár évig kai inkább az a majölikából módon megörökítő alkotását <1906—09 között) egy chleavaló — 1933-ben létrehozott Taiszer János e::ylk fő mű- 8°' keramlagyárban model— domborműve ragad meg vének tekinthetjük, A műfa- 'ezöként helyezkedett el. Habennünket, melyen Vitéz jilag újszerűen, majolikában z*térése után, mivel s/obJánosnak profilban ábrázolt megoldott dekoratív portré rászként nem tudott Itthon megélni, hosszú ideig 6 is a MAV-nál teljesített szolgálatot, mint itteni kortársa, a tápéi parasztokat s környezetüket festő, szintén száz éve született Váradi Kálmán (1878—1947). akinek Nyilasy által ihletett piktúráját az ismeretlenség homálya borítja. Szegedi tevékenysége alatl .Taiszer részt vett a Fogadalmi templom belsőépítészeti munkálataiban. Tőle való az a világháborús Hősi emlék— A hat hízó, két mázsa körül darabja, nyolc süldő, huszonhét malac, Három év óta mind az én malacom szaporította, — El akar kend innen költözni? — Nem akarok én, de maga Is tudja, hogy ez mind ftz én malacom szaporulatja! — Hány mázsa szömest keresött kend nekik? — Termőit a föld, segítettem munkálni. — Hát kend ezt jónak látja, hogy a többinek égy, mög égy sé, a gazdaságnak is alig valami? — Tuggya, hogy az én malacom eredetje — felel Miska. — Jól Vart! Kiszámítjuk, mit öttek mög, marad is kendnek az árábú, mög nem ls. Mé ezök az én vagyohombú öttek ám! Ezök nem szobrok ám! Addig osztott-szorzott apósom, hogy Miskának egy pár választási malac ára maradt. A kisteleki vásárban fogott Miska kereskedőt, a hízókat meg eladták Bózsó hentesnek, Kistelekre. Egy-egy tyúkalja csirkét tarthattunk a tanyában. szép, magnak valók voltak, kapott helyette másikat, amit eladott. De még kél év múlva is mondta: az is az enyim, amaz is az enyim! Beszüntették a baromfitartást is. Abban igaza volt apósomnak, hogv elhúzza a tőkét. Mikor én ls tököt vertem széjjel a disznóknak, a legérettebbet mindig az enyém elé dobtam. Jóska felesége elszoktatta a kazal mögé, ott kukoricázta. Miska éjjel öntözte kosárazámra a kukoricát az akolba. Neki volt legtöbb közte. Anyósom mindig térítgetett, ne törődjek Bandival, csak élvezetül megy rá a föld, rám hagyják, ilyen jó föld egy lustát és ügyeset eltart. Ml anyósommal szépen fellépegettük, ennyi jár egynek, ennyi a másiknak, ez a harminckét lánc megy négyfelé, a tanya kettőé, valamelyik majd kihordja a részét a földjére. Szépen eldöntöttük, van iga. van székföld, vannak egvenes. építőfénak való nyárfák. Van munkaerő, csak akarni kell. Ha éjjel osztozkodnak, mindnek lesz meghúzódó helye, később, ha különbet tudnak építeni, jó lesz mellékhelyiségnek. (Folytatjuk! mü (1934), amely az újszegedi Rózsa Ferenc Szakközépiskola udvarán áll. A Dáni utcában levő volt jezsuita tem üom homlokzatát díszítő Kálvária műkő-kompozíciót is ő készítette. Utolsó Szegedi kiállítását, a finom lírai tájakat ábrázoló Szemenyei Ferenc egykori helyi festővel 1937 őszén rendezte meg. Itt bemutatott érmei közül egyet múzeumunk őriz. Az akkori sajtókritika szerint Taiszer János „ ... naturalista megoldást választó szobrász, keményen kifejező erővel dolgozik, inkább a visszaadás, mint 02 újraélés a célja". Már elmúH hatvanéves, amikor ő if Pécsre költözött, mint később a Szegeden sokáig ralztanar-festőként működő, tíj évvel ezelőtt meghalt Gábor Jenő (1883—1968), aki a tiszai témákat kedvvel ábrázoJta. Nyilván arra vágytak, _ hogy tisztes életművük Után, 1

" fiatalságuk színhelyén hunyjanak el. Szelesl Zoltán 4