Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

2 Péntek, 1978. június 16. Ma érkezik hazánkba a Mongol Népköztársaság külügyminisztere • Budapest (MTI) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására pénteken hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Mangalin Uttgcrszürcn. a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. * 1976-ban fogadták el Mongólia VI. ötéves tervét. A másfél millió négyzetkilométer területű, másfél millió lakosy országban tovább folytatódik a gazdaság és a társadalom tervszerű fejlesztése. A népgazdasági és kulturális ágazatokban 13,8 milliárd tugrikot ruháznak be. Az összeg 72 százalékát az anyagi termelő szféra fejlesztésére fordítják, ebből 38,4 százalékot az Ipar, 16,4 százalékot a mezőgazdaság és 4 százalékot az építőipar erősítésére használnak fel. A megvalósulás alapját a Szovjetunióval kötött kétoldalú egyezmények biztosítják. Az utóbbi 15 évben szovjet segítséggel 280 létesítményt helyeztek üzembe, köztük 102 objektumot az ipar területén. Az 1976—80-as tervidőszakban a Szovjetunió 240 új beruházás megvalósításában vesz részt, ebből 17 az energetika- és a szénbányászat, 8 az ércbányászat, 22 a könnyű-, és élelmiszeriparban, 10 az építőanyagiparban, 121 pedig a mezőgazdaság területén valósul meg. Az előirányzatok szerint 230 ezer hektár szűzföldet törnek fel, 17 traktorjavitó üzem és 20 tejgazdaság épül. A mezőgazdaság termelése 26—30 százalékkal, a gabonatermelés 80 százalékkal emelkedik. A beruházások következtében az energia- és fűtőanyagiparl termelés kb. kétszeresére, a bányaiparé közel helszeresere, a könnyűés élelmiszeripar termelése 33—40 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió segítségével megépülő lakások alapterülete kb. 750 ezer négyzetméter lesz. Térképünk néhány beruházás elhelyezkedését mutatja be. k • ' - ' ::70v'M'iNin — Vasútvonal — Villamos iámat*. — RádiM lánc = Hóiul I HMM' , S/reviém drflM SimMnya Hlflimt pjf 7 Ital* I r+rtatfrlf 9 Fluwitbánji 10 GépjavítóII TRün* ' 12 ButorfvJv 13 Aató- éa ablaki* 14 FaliMoliaó Oiam 15 Ma-. iiúv- él cipóf* 16 U 921* 17 Holóllliui* 11 fonoda ' ' 19 G|aplunnt 20 Maiom.pír 21 ÍMMiaMMt' 22 .toiaiirlr-. 23. Múijii-éi kan*|* 24 Sa*ntOfMdi AG , 25 TaharménylaimaÍG 4c 28 GyúmOksItrinaá 4G •nowt^vi Dollárinfekció Mobufunak Kommentár Brüsszelben szerdán este véget ért az a szakértői szintű konferencia, amelyen 11 tőkés ország és három nemzetközi szervezet képviselői megvizsgálták azt. hogy mit lehet tenni a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő Zaire megsegítésére, illetve az ingadozó Mobuturendszer felszínen tartására. A réz világpiaci árának az utóbbi egy évben bekövetkezett zuhanása — az afrikai országoknak ez H színesfém az egyik legfontosabb exportterméke — jócskán leapasztotta az államkassza bevételeit. Ráadásul a nemrég Shaba tartományben lezajlott felkelés során súlyosan megrongálódtak a rézbányák, s hónapokba telik majd, amíg normalizálják a termelést. Zaire gazdasági bajait letérd a széleskörűen elterjedt korrupció, amely terén Mobutu elílök jeleskedik, akinek külföldre Tnmnekf'c" rrtatánvagyonát 600 millió dollárra becsülik. A brüsszeli értekezlet legfontosabb eredménye —, ha ezt annak lehet nevezni —, hogy a vezető tők< -s országok. amelyek a Zalré-ben érdekelt multinacionális vállalataik révén eddig is közvetett módon irányították az ország sf'vdnsági életét, b továbbiakban közvetlen gyámság alá helyezik Mobirtu rendszeréi. A kimhnsui pénzügy-minisztériumban hamarosan a Nemzetközi Valuta Alap egy „koordinátora" — magyarán: felügyelője — foglalja el posztját azzal a feladattal, hogy egyensúlyba hozza a meglehetősen zilált állapotban levő zaire-i államháztartást. Mobutu gyorssegélyi kérelmének a brüsszeli konferencián rész-t vevő országok csak részben tettek eleget. Belgium. Kanada, az NSZK és Hollandia már be is jelentette, milyen összegű élelmiszert, gyógyszert és gépi felszerelést küld Zaireba. Mások azonban, így aZ USA, Franciaország és Olaszország a zaire-i kormány további felvilágosításaitól teszi függővé segélyét. A Zaire-bői érkező jelentések egyébként katasztrofális helyzetről számolnak be: az éhínség mellett, amely az ország több tartományát sújtja, kolerajárvány is felütötte a fejét. Az eredetileg kért 116 millió dollárnyi segély azonban — elsősorban Szaúd-Arábia és Irán húzódozása miatt — aligha jön össze. A dollárinjekció, amelyben a Zalre-ban katonailag is beavatkozó NATOhatalmak és szövetségeseik a Mobutu-rendszert részesítik, mindenképp korlátozott hatású. s a súlyos kórban szenvedő beteg sem-ettől, sem . z ehhez, hasonló további tüneti kezeléstől nem remélhet gyógyulást. Pálfi Viktor Gierek beszámolója a LEMP KB plénumán • Varsó (MTI) A LEMP KB plénumán, az első napirendi pont keretében Edward Gierek, a LEMP KB első titkára terjesztette elő a Politikai Bizottság beszámolóját. Gierek hangsúlyozta a párt politikájának folyamatosságát, rámutatva, hogy a hetvenes évek elején megkezdett stratégia hosszú távra szól, amely változatlanul érvényés a következő évtizedire is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 6. és a 7. pártkongresszuson elfogadott program társadalmi célkitűzéseinek elérése minőségileg új módszereket, számos új probléma megoldását teszi szükségessé. A legfontosabb problémák közül kiemelte a további korszerűsítést, az ipari termelékenység növelését. az energiával, nyers- és alapanyagokkal való ésszerű gazdálkodást, az egész nyersanyag- és energiabázis megerősítését, az élelmiszer-termelés és a lakás kérdés komplex megoldását és rámutatott arra, hogy mindezen kérdések megoldásában kulcsszerepet játszanak a tudósok, kutatók. Az élelmiszer-termelés fejlesztéséről szólva az első titkár kijelentette, hogy a következő évtized célkitűzése stabil és racionális népélelmezési szint megteremtése és az önellátás elérése az alapvető élelmiszerekben. Edward Gierek, a Politikai Bizottság nevében javasolta. hogy készítsék el a Visztula gazdasági hasznosításának és a vízgazdálkodás. fejlesztésének., átfogóprogramját. A szónok elmondott, hogy a.Visztula szabályozása mintegy 3,5— 4 millió hektárnyi terület mezőgazdasági termelésére lenne pozitív hatással, é« évi 100 millió tonna áru szállítását tenné lehetővé. Vízlépcsők építésével 1600 megawatt villanyárammal gazdagodhatna az ország. A beszéd befejező részében Edward Gierek rámutatott arra. hogy döntő jelentőségű a lengyel tudomány fejlődésében a Szovjetunióval és a többi testvéri- szocialista országgal való együttműködés. ÁLLAMI VEZETŐINK FOGADTÁK KÁDÁR JÓZSEFET Kádár János, a • Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Kádár Józseíet, hazánknak a Német Demokratikus Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. LEONE LEMONDOTT Giovanmi Leone olasz köztársasági elnök lemondott tisztségéről. A döntést maga a7. államfő jelentette be az olasz televízió nézőinek csütörtökön este a tévéhíradóban. Leone lemondása összefügg azzal a váddal, amely szerint Olaszország elnöke „csúszópénzt"' fogadott el az amerikai LoockHeed-társaságtól. és vám-, illetve adócsalásit követett el. MERÉNYLETEK Huszonnégy óra alatt a harmadik merényletet követ, ték el Rómában csütörtökre virradó éjjel: robbanás órtént a városi tanácsháza autóparkolójának épülete előtt. A robbanás következtében több kocsi tönkGazdasági helyett politikai harcét Beszélgetés lord Balogh professzorral A közelmúltban, a Magyar Tudományos Akadémia meghívásának eleget téve, tiz napig hazánkban tartózkodott a világhírű angol közgazdász, Sir Thomas Balogh, az Oxfordi Balliol College professzora. Az Akadémián tartott egyik előadása után, alkalmunk nyílt rövid beszélgetést folytatni a magyar származású professzorral, aki legutóbbi magyarországi látogatása alkalmával azt nyilatkozta, hogy közgazdasági nézeteivel, elveivel — a világ neves közgazdászai között — a kisebbséghez tartozik. Hogy miért, arról majd később... Bevezetésként Inkább arról, röviden, hogy milyen is volt. Professzor Ür pályakezdése? — A pályám 1927-ben Indult, aimikor egyetemi tanulmányaim befejezéseként disszertációt írtam a német gazdasági válságról és a pénzromlásról. Ezt a disszertációt a Tudományos Akadémia kiadta, s abban a szerencsében részesültem, hogy ösztöndíjasként tanulhattam Berlinben, az ottani Collégium Hungaricum révén. Ez az ösztöndíj megnyitotta előttem a lehetőséget a „komolyabb" tanulásra, az akkori Idők Jelentős közgazdász egyéniségeinek Irányításával. — Tudományos érdeklődésének középpontjában a gazdasági válság, a növekedés és az infláció kérdései állnak. Ezeket vizsgálja nemzeti és nemzetközi vonatkozásukban. Elemzései során milyen következtetésre jutott? — Jó ideje már, hogy a gazdasági növekedés periférikus területei iránt kezdtem érdeklődni. Jártam több fejlődő országban, például Latin-Amerikában, Jamaicában. Emellett változatlanul foglalkozom a fejlett kapitalista országok — közöttük természetesen Anglia — problémáival. S e problémák között a legsúlyosabb az. Infláció, amit hosszú időn át alapjaiban jól funkcionáló vegves gazdaság legkeményebb próbatételének tartok.. Egyre nyilvánvalóbb. hogy ncrrl sikerül az Inflációt a jelenleg rendelkezésünkre álló eszközökkel megfékezni anélkül, hogy komolyabb mérvű munkanélküliséget ne okoznánk; olyan munkanélküliséget, amely sajnos, hosszabb távon sem leküzdhető. — Érthetjük ezt úgy, hogy a kapitalista gazdálkodás dilemmája: vagy a teljes foglalkoztatottság is gazdasági növekedés — az ezzel szükségképpen együttjáró inflációval —, vagy a stabil árak, de stagnálással és munkanélküliséggel... — Igen. Felfogásom szerint ez a kapitalizmus válsága. A teljes foglalkoztatottság révén a szakszervezetek tárgyalási pozíciója rendkívül megerősödött. A társadalmi egyensúly megbillent, mégpedig a szakszervezetek Javára. Ml volt a helyzet 1945 előtt? Az állandóan ismétlődő, periodikus válságok mindig újra teremtették ezt az egyensúlyt. A gazdasági fellendülések Ideje alatt a munkásság és a szakszervezetek tárgyalási ereje nőtt, béremeléseket tudtak kiharcolni, s e béremeléseket szükségképpen az árak emelkedésének kellett követniük. Egy kritikus pont elérése utón fordult a helyzet: a munkásság és a szakszervezet erős nyomásnak voltak kitéve: a bérek süllyedtek, s velük együtt az árak, ismét csak a kritikus pontig. A tudomány ugyan sokáig tagadta a túltermelés tényét, de mégis tény, hogy túltermelés volt, s ennek cáfolhatatlan bizonyítéka az 1929. évi válság. Ez volt tehát a helyzet a háború előtti években. 1945 után viszont gyökeres változások tanúi lehettünk. Az állami szektor szerepe hatalmas mértékben megnövekedett, a kormányoknak politikai okokból is biztosítani kellett a munkások lehető legteljesebb foglalkoztatását. E törekvés eredményeként, 1945 után sokáig nem volt olyan év, amikor a munkanélküliség mértéke meghaladta volna a hat százalékot, és nem volt év, hogy az árak, akárcsak egv százalékkal ls csökkentek volna. A szakszerveretek ugyanis tudatában voltak, hogv nincsenek kitéve a nagyobb mérvű munkanélküliség veszélyének, bátran követelhettek tehát mind magasabb béreket. A magántulajdonon alapuló gazdaságRADIOTEIIX rement. és az épület ablakai betörtek. Előző éjszaka egy római elektromosközpont ellen követtek el bombamerényletet, és nem sokkal később az országos telefontársaság helyiségeiben találtak robbanószerkezetet, amelyet azonban sikerült időben hatástalanítani. BEFEJEZŐDÖTT A LÁTOGATÁS A négynapos hivatalos látogatáson Angliában tartózkodó Nicolae Ceausescu román államelnök csütörtökön reggel rövid találkozón fogadta Margaret Thatchert, a konzervatív ellenzék vezérét. majd Dávid Steel liberális pártvezért. A brit— román kormányszintű tárgyalások már szerdán lezajlottak. eredményükről a nap folyamán közös nyilatkozatot adtak ki. FEGYVERZETCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK Tegnap Bécsben Róbert Winter nagykövetnek, a luxemburgi küldöttség vezetőjének elnökletével megtartották a közép-európai fegyveres erek és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 172. plenáris ülését. DIÁKZAVARGÁSOK PANAMAVAROSBAN Véres diákzavargások voltak a Carter elnök látogatását megelőző napon Panamavárosban. A csütörtökre virradó éjszaka a város jogi egyetemének területén összecsaptak a csatomaszerződést támogató és ellenző diákok. A nemzeti gárda nem avatkozott bele az összetűzésekbe, amelynek hivatalos adatok szerint 1, nem hivatalos források szerint 3 diók esett áldozatául. LETARTÓZTATÁSOK EGYIPTOMBAN Az egyiptomi rendőrség több személyt letartóztatott azzal a váddal, hogy Líbia és — kairói megfogalmazás szerint — „kommunista hírszerző szervek" megbízásából felforgató akciókra készültek Egyiptomban. A letartóztatások hírét Mohammed Nabavi Iszmail belügyminiszter közölte szerdán Alexandriában. TIZENKÉT ATOMBOMBA Izraelnek legalább 12 atombombája van — idézett az izraeli sajtó és rádió szerdán minden kommentár nélkül három brit újságíró riportjából. amely két hét múlva jelenik meg Londonban. ban nftj) is érhette őket ezért senvniiéle szemrehányás. Csakhogy: egy idő után a bérek emelkedését ismét az árak emelkedésének kellett követnie, s £ hosszú időn át tartó folyamat végső soron szükségképpen yezetett napjaink inflációjához. — Lát-e ön kiutat ei>bői a helyzetből? — Igen! A megoldás: a döntések decentralizálása. Nézze: az úgynevezett tiszta, vagy klasszikus kapitalizmusban a munkásosztálynak semmi beleszólása nincs á dolgok alakulásába; oka sincs arra, hogy felelősnek érezze magút a gazdasági rendszer stabilitásáért, s ezért szó sem lehet arról, hogy a szakszervezetek engedményéket tegyenek, vagy a munkáltatókkal való vitás kérdésekben beadják a derekukat. Ez a fajta „tiszta" kapitalizmus azonban a régmúlté. 9 mert olyan politikát folytatunk, amelyben a nemzeti Jövedelem és vagyon elosztását a munkásság javára megváltoztatjuk, így már igenis elvárható az imént említett felelősségérzet — Hogyan képzeli el. Professzor XJr, ezt az újfajta vagyonelosztási? — Semmi esetre sem a szakszervezeti harcok által kivívott béremelések forrná jában. A szakszervezetek, által kikényszerített béremelések csak átmeneti és ideiglenes előnyökhöz juttatják a munkásokat, hiszen az ,árak emelkedésével a béremelésekből származó előnyök elvesznek. Márpedig — mint említettem — a bérek emelkedését szükségképpen aa árak emelkedésének kell követniük. A problémával kapcsolatos álláspontom a következőképpen foglatható össze: a szakszervezeteknek, mint a munkások érdekképviseleti szerveinek nem a meg-megújuló béremelésekért kellene harcolniuk; ez nagyon rövidlátó politika. Gazdasági erejüket a munkásosztály politikai súlyának növelésére kellene fordítaniuk. A bérkövetelésekről való lemondás fejében adókedvezményeket, vagyonés földreformot kellene kivívniuk. S a gazdaságpolitikának arra kellene irányulnia, hogy a munkásosztálynak egyre nagyobb és egyre jelentősebb részvételt biztosítsanak a döntésekben és a jövedelemelosztásban. Ily módon a munkásság is tartós előnyökhöz jutna, és az állandó bérkövetelések beszüntetésével az infláció is mérséklődne. Meggyőződésem, hogy ez az egyetlen járható út. Tudom: e nézeteimmel a kisebbséghez tartozom. S emiatt sok közgazdász kritizál engem, mondván: a közgazdaságtudományba politikai. pszichológiai és szociológiai tényezőket vegyítek. Az úgynevezett „tiszta" elméletek tudósai ezt nem kedvelik, ök az elegáns — de ugyanakkor sokismeretlenes — matematikai modelleket kedvelik, amelyek, meggyőződésem szerint, semmire sem jók. — Eszerint ön, a nyugati világ inflációs gondjait végső soron a bérköltségekre vezeti vissza, és nem osztja azt a nézetet, hogy a forgalomban levő pénz mennyiségében. illetve a nem eléa. né ellenőrzött pénzkibocsátásban kell keresni az infláció fő okát. — Nem! Ezt nem látom be. Az inflációnak kétségtelenül sok összetevője van, de a fő ok semmi kér)pen sem a kibocsátott pénzmennyiségben keresendő, haném abban a folyamatban, amit. rövid beszél cptésünk alatt igyekeztem fölvázolni. — Köszönöm a beszélgetést. Vértes Csaba