Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-12 / 110. szám

2 Péntek, 1978. májas 12. Szivjet vezeti testületek állásfoglalása © Moszkva (MTI) Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a Minisztertanács Jóvá­hagyta Leonyid Brezsnyev^ nek. az SZKP KB főtitkárá­nak, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökének az NSZK­ban tett utazása során kifej­tett tevékenységét) s a nagy politikai fontosságú út ered­ményeit. A három vetető szovjet testület közös határozatban értékelte az utazást. Leonyid Brezsnyev tárgyalásait, a kö­zös dokumentumokat „Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a Szovjetunió Minisz­tertanácsa azt a meggyőző­' dését juttatja kifejezésre, hogy a közös nyilatkozat va­lamint a Szovjetunió és az NSZK hosszú távú gazda­sági és ipari együttműködé­sének fejlesztéséről és elmé­lyítéséről létrejött megálla­podás jelentős mértékben megszilárdítja és kiszélesíti a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcso­latait, s ezek eredményeként megszilárdulnak és elmélyül­nek a nemzetközi életben megindult pozitív folyama­tok, amelyek különösen a Szovjetunió és az NSZK 1970. augusztus 12-én megkötött szerződése eredményeképpen kezdődtek meg. Ez a szerző­dés változatlanul alapvető jelentőségű a két ország kapcsolataiban, s továbbra Is egyik meghatározó tényezője Európában a feszültség csök­kentésének, a biztonság meg­szilárdításának" — állapítja meg a szovjet vezető testüle­tek állásfoglalása. A három Vezető1' testület megelégedéssel- állápttja meg, hogy adátogatás során meg­erősítették s dokumentumok­ban is rögzítették: a felék egyaránt úgy vélik, hogy a béke az a legfőbb kincs, amelyre a két ország politi­kájának irányulnia kell, épp­úgy, mint más országok erő­feszítéseinek is. Az SZKP KB Potitikai Bi­zottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a Minisz­tertanács nagy jelentőséget tulajdonít a látogatás gazda­sági téren elért eredményei­nek ls. Leonyid Brezsnyevnek az NSZK-ban tett látogatása nagy nemzetközi fontosságú esemény volt, újabb jelen­tős hozzájárulás az SZKP XXV. kongresszusa külpoli­tikai irányvonalának megva­lósításához, pártunk és álla­munk lenini békepolitikájá­nak érvényesítéséhez. Űjabb szakaszt jelent a politikai enyhülés fejlődésében, előse­gíti annak az alapnak létre­hozását, amelyén a politikai enyhülést katonai térre is kiterjesztik — állapítja meg az SZKP KB Politikai Bi­zottságának. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának csütörtö­kön közzétett együttes hatá­rozata. * A Brezsnyev-útról. a tár­gyalásokról a bonni kormány nyilatkozatot tett közzé, mely szintén pozitívan értékeli a látogatás eredményeit. Ándrej Gromiko Berlinben 9 Moszkva (TASZSZ) Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter teg­nap Berlinbe utazott. Gromi­ko az NSZEP KB Politikai Bizottságának, az NDK Ál­lamtanácsának és kormányá­nak meghívására tesz rövid hivatalos látogatást Berlin­ben. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap rész­letekbe menő eszmecserét folytatott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az-NDK Államtanácsának el­nökével a két párt és állam testvéri barátságának, együtt­működésének továbbfejlesz­téséről, s elmélyítéséről, va­lamint időszerű nemzetközi problémákról. A szívélyes légkörben és a teljes egyet­értés jegyében lezajlott meg­beszélésen megelégedéssel ál­lapították meg, hogy mind átfogóbb méretű az NSZEP és az SZKP, az NDK és a Szovjetunió együttműködése a szocializmus és a kommu­nizmus érdeket szolgálatá­ban, s a két nép javára. Nemzetközi kérdések kap­csán Erich Honecker és And­rej Gromiko egyaránt hang­súlyozta az enyhülés megszi­lárdításának fontosságát, a fegyverkezést verseny meg­szüntetéséért, a fegyverzet­korlátozásért és a leszerelé­sért vívott harc következetes folytatásának szükségességét. KGST-tagországok és a fejlődő világ Acél és erüvnű „Retteg a szegényektől a gazdag, s a gazdagtól fél a szegény." József Attila ezt a harmincas évek Magyarorszá­gáról írta. Ám sokakban fel­vetődik a gondolat: vajon nem érvényes-e megállapítása napjaink világpolitikájára, vajon a fejlődő világ nem te­kint-e ugyanazzal a gyanak­vással, netán irigységgel nem* csak a fejlett Nyugatra, ha­nem a viszonylagos jólétben élő szocialista közösségre is? Nos, a KGST-lagorSZágok a föld legdinamikusabban fej­lődő országcsoportját alkot­ják ugyan, de egyelőre még nem tartoznak a leggazdagab­bak közé. Jónéhány, magát fejlődőnek nevező országban magasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint egyik-másik KGST-tagország­ban. De még az igazán sze­gények, a nyomorban, sőt ál­landó éhségben élő fejlődő ál­lamok is tudják: szegénysé­gükről nem mi tehetünk, gyarmati múltjukhoz semmi közünk. Ellenkezőleg, ma mér aligha vitatja bárki, hogy a volt gyarmatok függetlenségi mozgalmának sikeréhez, füg­getlenné válásukhoz nagy mértékben hozzájárult a szo­cialista világ léte, a szocia­lista országok segítsége. A szocialista országok nem csupán a politikai független­ség kivívásához nyújtottak segítséget A volt gyarmatok és félgyarmatok, a harmadik világ nagyobbik része előtt most a tényleges önállóság, a gazdasági felemelkedés fel­adata álL Ezt a hatalmas ug­Leszerelés Befejeződött a tavaszi ülésszak Genfben 9 Genf (MTI) Genfben, a Nemzetek Pa­lotájában csütörtökön befe* JeZte munkáját n leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka. A résztvevők jóváhagyták azt ti jelentést, amelyei a bizott­ság az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli, a leszerelés kérdései­vel foglalkozó ülésszak elé terjeszt. A plenáris záróülésen Vik­tor Lihacsov, a Szovjetunió képviselője foglalkozott a le­szerelés égető problémáival. A bizottság jelenlegi ülés­szakán . vizsgált leszerelési kérdésekét érintve, B Szov­jetunió küldötte aláhúzta a neutron-nukleáris fegyver javasolt betiltásának jelen­tőségét. Hozzáfűzte, hogy egy erre vonatkozó egyezmény megkötése gyakorlatilag az államoknak azt az elhatáro. zását. tükrözné, hogy megóv­ják a világot az atomháború­tól. Képtelenségnek nevezte és bírálta a neutronfegyver létrehozását és kifejlesztését célzó kísérleteket és az iga­zolásukra felhozott, olyasfajta érvelést, hogy Európában módosult a katonai erőegyen­súly. Kijelentette, hogy a Szovjetunió már régen nem növeli fegyveres erejét Kö­zép-Európában, és a jövőben sem szándékozik növelni egyetlen katonával, egyetlen páncélossal sem. A2 Egye­sült Államok és a Szovjet­unió legutóbbi nyilatkozatai­nak fényénél megvannak az előfeltételek arra, hogy a le­szerelési bizottságban konst­ruktív módon megvizsgálják a neutron-nukleáris fegyver betiltását kimondó egyez, mény tervezetét. Lihacsov végezetül han­goztatta az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának je­lentőségét, mint olyan fóru­mét, amelyen széleskörűen megvitathatók a fegyverkezé­si hajsza beszüntetésének és a leszerelésnek a kérdései. Átcso po rtos ítottá k az ENSZ-csapatokat 9 Bejrút (TASZSZ) Az Izrael dél-libanoni ag­ressziója nyomán a térségbe irányított ENSZ-erők francia ós szenegáli alakulatai a ko­rábbi bejelentésnek megfele­lően átcsoportosították Tyr kornyéki állásaikat. A francU) ejtőernyősök, akik a műit héten halálos ál­dozatokat követelő összetű­zésbe kerültek a körzetbe szivárgó palesztin fegyvere­sekkel, mostantól kezdve Tyrtől keletre és délre ellen­őrzik a térséget, míg a vá­rostól északra a Litani fo­lyóig szenegáli kéksisakosok állomásoznak. CHNOUPEK BÉCSBEN Osztrák kollégájának meg­hívására csütörtökön három­napos hivatalos látogatásra Becsbe érkezett Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter, aki ebben . a minőségében harmadik Í2bén jár Ausztriában. Dr. Wllli­buld Pahr és Bohuslav Chnoupek megbeszéléseinek középpontjában a két orszá­got közvetlenül érintő té­makörök állnak, de szó lesz a nemzetközi politika leg­fontosabb kérdéseiről is. TÁRGYALÁSOK A FEGYVER­KERESKEDELEMRŐL A Szovjetunió ós az Egye­sült Államok A Helsinkiben május 4—R. között tartoft tanácskozásokon megegyezett, hogy rendszeres tárgyaláso­kat folytat a hagyományos fegyverekkel való kereske­delmet, illetve az ilyen fegy­verek szállítását korlátozó gyakorlati intézkedésekről. BŰCSŰLATOGATAS Marjai József, a Magyar Népköztársaság távozó szov­jetunióbeli nagykövete bú­csúlátogatást tett a szoVJet párt- és állami szervek, va­lamint társadalmi szerveze­tek vezetőinél. Marjai Jó­zsefet, Moszkvában fogadta Konsztantyin Ruszakov és Mihail Zimjanyin. az SZKP KB titkárai, Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanács nemze­tiségi tanácsának elnöke, Ivan Arhipov, Nyikolaj Baj­bakov, Konsztantyin Katu­sev, Mihail Leszecsko és Zlja Nurijev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök­helyettesei. TÜNTETÉS IRÁNBAN A mecsetben tartott gyű­lés után a zsúfolt bazárne­gyed utcáira tóduló tüntetők kormányellenes jelszavakat kiáltozva összecsaptak a fi­gyelmeztető lövéseket leadó rendőrséggel. A több ezres tömegből a jelentések szerint mintegy százan megsebesül­tek, részben a figyelmeztető lövések eltévedt golyói kö­vetkeztében, részben a pá­nikszerű menekülés köze­pette. RÉSZVÉTLATOGATAS AZ OLASZ NAGYKÖVETSÉGEN Aldo Moro, az Olasz Ke­reszténydemokrata Párt el­nökének tragikus halála al­kalmából Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Nagy János külügyminiszter-he­lyettes részvétlátogatást tett üz olasz nagykövetségen. RANGJELZÉS A KÍNAI HADSEREGBEN A South China Morning Post. című hongkongi lap arról adott hírt, hogy a há­rom és fél milliós kínai hadseregben megkezdték az előkészületeket a tiszti ran­gok visszaállítására. Az új egyenruhákról és rangjelzé­sekről készült fényképeket már körözik a parancsnokok között, hogy a végleges dön­tés előtt kikérjék vélemé­nyüket. A lap szerint a marsaitoktól kezdve a had­nagyokig visszaállítják a korábbi rangokat. rást aligha tudnák végrehaj­tani, ha a szocialista orszá­gok, elsősorban a KGST nem törné meg a tőkés világ, a tő­kés vállalatbirodalmak gaz­dasági és kereskedelmi mo­nopóliumát. A fejlődő orszá­gok így kevésbé kiszolgálta­tottak az imperialista hatal­maknak, s jobb feltételeket tudnak kicsikarni tőlük a gazdasági kapcsolatokban. A szocialista országok köz­vetlenül is támogatják a sú­lyos gyarmati örökséggel küz­dő népeket. A támogatás per­sze nem jótékonykodást je­lent. Ma már a fejlődő or­szágok is egyre inkább felis­merik: nem a segély, az ado­mány a leghatékonyabb for­mája a gazdasági kapcsola­toknak. A külső erőforrások csak akkor érnek valamit, ha segítenek felszámolni a sze­génység gyökerét, a gazdasá­gi elmaradottságot. A KGST­tagországok ehhez — az ipa­rosításhoz, a gazdasági szer­kezet átalakításához — ere­jükhöz mérten jelentősen hoz­zájárulnak. Napjainkig több mint 15 milliárd rubel gazda­ságfejlesztési hitelt biztosítot­tak a harmadik világnak, s 75 fejlődő országban mintegy 2500 olyan ipari létesítmény és egyéb objektum működik, amelyet a KGST-tagországok gazdasági és műszaki segítsé­gével hoztak létre. Különösen jelentős a szo­cialista közösség hozzájárulá­sa a nehézipar alapjának te­kintett kohászat fejlesztésé­hez. Mintegy évi 30 millió tonna acélt előállító kapaci­tás megépítéséhez nyújtottak segítséget a fejlődő országok­nak — ez a magyar kohá­szatnak közel tízszerese. A szocialista országok — első­sorban a Szovjetunió — segít­ségével épült bhilai»és boká­ról kombinát napjainkban az indiai acéltermelés felét ad­ja. Ugyancsák a szocialista országok közreműködésével épül Nigériában trópusi Af­rika legnagyobb kohászati üzeme. • Több KGST-tagország együttműködése egy-egy na­gyobb objektum építésében megkönnyíti, hogy komplex módon valósítsák meg a fej­lesztési programokat. így Magyarország Indiában, Kor­bánál timföldgyárat épített, s az itt termelt timföldet szov­jet közreműködéssel épült alumíniumkohók dolgozzák fel. A KGST-tagországok jelen­tős mértékben hozzájárulnak a fejlődő Világ energiaipará­nak fejlesztéséhez. Közremű­ködésükkel eddig mintegy Ifi millió kilowatt teljesítményű vízi- és hőerőmű épült. Az olyan óriások, mint a szov­jet segítséggel az Eufráteszen, vagy Asszuán mellett a Nílu­son létrehozott erőmű és gát mellett, több mint 650 ki­sebb-nagyobb energetikai ob­jektum építésében vettek részt a szocialista országok. Hogy csak néhány példát említ­sünk: Magyarország Indiá­ban, Törökországban, Liba­nonban, az NDK Szíriában és a Kongói Népi Köztársa­ságban, Csehszlovákia Afga­nisztánban, Irakban, Ecuador­ban, Indonéziában épített erő­müveket. Egyre több mezőgazdasági és élelmiszeripari objektum is létesül a fejlődő országok­ban a KGST közreműködésé­vel. Hazánk több élelmiszer­ipari üzemet szállított első­sorban az arab világba. Bul­gária pedig aktívan résztvesz egy több mint 115 ezer hek­táros öntözőrendszer létreho­zásában Algériában. A fejlődő országok sokszor az új objektumban előállított termékkel törlesztik a kapott hitelt. A gazdasági kapcso­latok így mindkét fél számá­ra kölcsönösen előnyössé vál­nak, mert egyrészt elősegítik a fiatal országok gazdasági fejlődését, másrészt hozzájá­rulnak a szocialista országok növekvő szükségleteinek ki­elégítéséhez. Természetesen a hagyomá­nyos exportcikkek is fontos szerepet játszanak a fejlődő országok kivitelében. így egyebek között Afganisztán földgázt, gyapotot, gyapjút, gyümölcsöt, Algéria olajat, citrusféléket, textíliákat, India acélcsöveket, teát, szövetet, bőrt és ruházati cikkeket szál­lít a KGST-tagországokba. Mint említettük, a fejlődi! országok Igen heterogén cso­portot alkotnak. Közülük né­hánynak — elsősorban aa olaj- és nyersanyagexportő­röknek — a gazdasági helyze­te a világpiacon végbement nyersanyagár-emelkedések következtében megerősödött. Ezekkel az országokkal az együttműködés nem ritkáit hitelnyújtás nélkül is fej­leszthető, sőt. néhány fejlödű ország maga IS kereskedelmi, vagy fejlesztési hitelt folyósít a KGST-tagországoknak. Ugyunakkor a KGST-tag­országok Nemzetközi Beru­házási Bankja a legszegé­nyebb fejlődő országok segít­ségére egymilliárd rubeles különleges hitelkeretet hozott létre, amelyből Igen kedvező feltételek mellett részesülhet­nek a „negyedik világhoz" tartozó, s erre különösen rá­szoruló országok. A fejlődő országokban még a tőkeszegénységnél ls ége­tőbb gond a szakemberhiány. A szocialista tábor önzetlen és hatékony segítséget nyújt oktatási intézmények létesí­téséhez, szakemberek, oktatók kiküldésével támogatja a kép­zés megindítását, az oktatás­ügy fejlesztését. Emellett 103 országból több mint 30 ezer diák és aspiráns tanul a KGST-tngországokban. Hazájukba visszatérve si­keresen szolgálhatják a gaz­dasági fejlődés, a nemzeti felemelkedés ügyét — gyak­ran épp a KGST-tagországok segítségével épített létesítmé­nyekben. Nemes Gábor a cél: leküzdeni a válságot 9 Róma (MTI) Giulio Andreotti olasz mi­niszterelnök tegnap a le­mondó Cosslga belügyminisz-"" térrel tanácskozott, majd új­ságíróknak kijelentette, hogy a közeljövőben általános bel­politikai vitára kívánja ösz­szehívni a kormányát támo­gató őt párt vezetőit. ' Gerardo Chiaromonte sze­nátor, az OKP titkárságának és vezetőségének tagja a Ri­nascita hasábjain utal arra, hogy az olasz demokráciát fenyegető veszély nem múlt el, a „parti nem ért véget". Chiaromonte szerint „túl sok nyugtalanító kérdés" foglal­koztatja a közvéleményt. Le­szögezi: a demokrácia csak akkor győzhet, ha hatékony, ha képes megoldani a társa, dalom gondjait, leküzdeni a válságot. Az új parlamenti többségnek újat kell produ­kálnia a gazdaságpolitikában, szociális téren, az oktatás­ban, a kormányzás módjában — írja a kommunista vezető. * A tragikus esemény meg­rázta, felháborította, ugyan­akkor mozgósította ls a de­mokratikus Olaszországot, hogy fokozza küzdelmét a fasiszta diktatúra ellent har­cokban született köztársasági rendre mért csapások ellen — írja N. Prozsogin, a Prav­da római tudósítója az Aldo Moro meggyilkolása után ki­alakult olasz belpolitikai helyzetről. A Pravda tudósítója ki­emeli: áz a körülmény, hogy a terroristáknak sikerült a megerősített rendőrkordon el­lenére észrevétlenül a város központjában elhelyezni a Moro holttestét szállító gép­kocsit, megerősíti azt a felté­telezést, hogy a terroristák, nak befolyásos segítőik van­nak. Arra a kérdésre, hogy mi­ért éppen Aldo Morót sze­melték ki áldozatukká a ter­roristák, a Pravda tudósítója Enrtco Berlingucrt idézve rá­mutat: Moro volt az a ke­reszténydemokrata politikus, aki megértette a változások szükségességét, kész volt az együttműködésre az ország munkásmozgalmával. Messzi­re tekintő politikus volt, aki képes volt meglátni az or­szág politikai fejlődésében az új elemeket. Éppen ez vál­totta ki ellene az eszeveszett kommunistaellenesek gyűlö­letét — írja a Pravda tudó­sítója.

Next

/
Thumbnails
Contents