Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

Csütörtök, 1978. május 11. 3 Környezetvédelem a vasútnál A szakértők véleménye mint 76 százalékát is diese­Bzerint hazánkban a levegő- lesítették. szennyeződés 30 35 százaié- A köVetkező években ka kozlekedesi eredetű (az SZaműzik a vasút hálózatából iparilag fejlett országokban a gőzmozdonyokat. Széles kö­ez az arany 50-70 százalék), rű feItáró vizsgálat alapián s ehhez sajnos kisebb-na- törekednek arra, hogy a Die­pobb mertekben a vasút is sel-mozdonyokból minél ke­hozzajarul — állapították Vesebb káros anyag jusson a meg szerdán aMAV vezér- levegőbe. Bár a vasút zaj­ígazgatosag első vasúti kör- forrásait nem a MÁV „állít­nyezetvédelmi ankétjan. A tanácskozáson — ahol a té­mához illően egyébként va­lamennyi résztvevő mellőz­te a dohányzást — számba vették a vasút eddigi kör­nyezetvédelmi intézkedéseit, ismertették, hogy mit kíván­nak tenni a közlekedési ár­talmak további csökkenté­sére. Oroszváry László vezér­Igazgató-helyettes beszámolt arról, hogy a vasút az elmúlt években fokozatosan „kitil­totta" a vonatfüstöt a fővá­rosból. A MÁV országos há­lózatában is sokat tesz a le­vegőszennyeződés csökkenté­sére. A személy- és teher­vonatok 94 százalékát villa­mos- és Diesel-mozdonyok továbbítják, s a tolatás több ja elő", gépeinek, berendezé­seinek beszerzésénél a köve­telményszintek előírásával igyekszik befolyásolni a gyártókat, s részt vekz mind­azon a hazai és nemzetközi fórumon, amelyeken a köz­lekedési zaj csökkentésének módszerein munkálkodnak. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Major Tamás kiváló művésznek, a Nemzeti Szín­ház Kossuth-díjas főrende­zőjének, nyugállományba vo­nulása alkalmából, több év­tizedes munkásmozgalmi te­vékenysége és művészi mun­kássága elismeréséül a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta. Marton Endre kiváló mű­vésznek, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas igazgatójának, nyugállományba vonulása alkalmából, több évtizedes művészi munkássága elisme­réséül szintén a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács. A kitüntetéseket Pozsgay Imre kulturális miniszter ad­ta át. „Lékek" a hegyen Három éven át tartó ku- hessenek a Soproni-hegy­tatófúrások fejeződtek be ségnek, a Keleti Alpok nyúl­a soproni hegyságben. Ti- ványának szerkezetére. A zenkét helyen „lékelték meg" munkát a Magyar Állami a hegyeket, 100—300 méter Földtani Intézet nyugat­mélyre hatoltak le a fúrók. ^^^^ területi föld_ szolgálata irányította. Munka és műveltség le a fúrók. A kutatófúrásokat azért végezték, hogy a tudósok az ^ni eredményekből következtet-(MTI) Változások Halad az árnyék Do rozsmáról Azt mondják a dorozsmai- ra. Közel háromezren dol- helyette. Azóta a volt mű­ak, sokáig éltek Szeged ár- goztak, utcákat köveztek, velödési házban szoronganak nyékában, most már jobbra utakat javítottak, csatornát a kikapcsolódásra vágyók, vágynak. Valóban, amikor ástak, sportpályát bitume- Fölkapja erre a fejét a tar­meg nagyközség volt Kis- neztek, játszóteret hoztak jáni szegedi, nekünk még kundorozsma. sokszor a sor rendbe, padokat festettek. ilyen sincs. Nyugtatásként végére került kérésük az- Mégis! csak annyit, Dorozsma busz­zal a mondással; egyszer Hazugság lenne egyenlő- szal (jóindulattal) negyven úgyis belenőnek a városba, séget tenni a város két része perc járás a Belvárostól, míg A józan emberi gondolkodás közé, nyilvánvalóan nem is Tarján legföljebb tíz. És nem várta végig ezt a lassú teszünk, mert az egyik jó- Dorozsmára ritkábban jár folyamatot, hanem papíron kora lépéselőnyben van. a busz. közelebb hozta a kettőt Mások a körülmények és a Hátán hordja a múltból egymáshoz, öt éve Kiskun- lenetőségek itt és mások örökölt púpját Dorozsma, de dorozsma Szegedhez csatla- amott. A Belváros nem teg- reménytkeltőek a kezdemé­kozott. Azóta más lett a nap lett olyan amilyen, s nyezések. Dorozsmán is ut_ népfrontkörzet munkája is. nem is a közeli holnap dol- rakat javítanak, óvodát épí­Nagyobb részt vállaltak a ga, hogy Dorozsma utolérje, tenek, lakótelep formálódik szervező és a koordináló te- Hosszú távra gondol, aki a £s új ABC-ben vááárolnak. vékenységből, több lett a kettőt közelhozza. Nem má- Mindezt a mérleg jobbat bajuk-gondjuk az aktivisták- ról holnapra szűnnek meg . nak. De örömük is megsza- a különbségek. gyarapító serpenyőjébe te­porodott, mivel városi szem- Elég csak az útviszonyok- hetjük, s elmondhatjuk — mel túllátnak a vasúton. ra, a közlekedésre, a keres- a hiányosságok ellenére — Nagyban gondolkodnak, kedelmi ellátottságra gon­tthogy ma divatosan mond- dőlnünk. Esős időben csak ják —, de ez nem veszi le néhány utca járható a több mint tízezer lakosú Dorozs­mán. Mire a lakótelepről — mondjuk, a Dobos utcából valaki karon kicipeli tízkilós gyermekét az Eszes malomi buszmegállóig, bizony na­ma már halad Dorozsmáról. az árnyék ez éber tekintetet az alap­sejtről, a közvetlen környe­zetről. Most már egy a lruckó a kemencével, ugyan­az boldogítja a dorozsmaia­kat, mint a belvárosiakat. A Tiszta, virágos Szegedért gyon elfárad a majdnem két mozgalom szép eredményei kilométernyi úton. Könnyebb mindkét részben Lakókat volna a busznak arra menni, gazdagítja. Ha Dorozsmán a de nem lehet, mert nincs út. volt villamosmegálló helyén Sokáig tapossa a sarat a szépen díszlik a szegfű meg dorozsmai ember, amikorra H rózsa, annak mindnyájan feltölti az olajoshordóját. Őrülünk, nemcsak a ház tu- Vezetékes gáz is kellene, lnjdonosa. Tavaly több mint nem beszélve a szórakozás­négyezer óra társadalmi ról. Még mozi sincs, mert munkát adott Dorozsma a évekkel ezelőtt bezárták az köznek, a város csinosításá- épületet, hogy újat építenek Majoros Tibor A vetélkedések többségéről rossz vé­leménnyel vagyok. Olvasom például, hogy valaki három napon és hat órán át a mutatujján egyensúlyozott egy hurkapálcikát, ami ugyebár a hurkapálci­ka-egyensúlyozgatás nem hivatalos világ­rekordja — és elszomorodom, ahogy sok- . szor támad keserű íz a siómban a tele­vízió némely vetélkedője után is; mert úgy gondolom, hogy a vetélkedés — lé­nyegét tekintve — kovásza előrehaladá­sunknak, de csak akkor, ha értelmes dol­gokban mérjük össze erőinket. Vannak persze másféle vetélkedések; más­féle, másban ve'.é'kedők is, akiket őszintén tisztelek. Ilyenek például azok, akik abban vetélkednek, hogy például azonos idő alatt ki tud több és jobb minőségű terméket előállítani, több, hasznosítható tudást sze­rezni. Sajnos — nem tudom, mi okból! — az előbbieknek van nagyobb publicitásuk, s nem az utóbbiaknak. Talán azért is van, hogy az elmúlt két esztendőben oly sok figyelemmel fordultam magam is egy olyan veíé'kedő, fe'é, amelyik valóban minden kritika próbáját kiállta. A Mun­ka és műveltség vetélkedőkről beszélek. A mi megyénkben mindkét esztendőben tíz­ezer ember vett részt ezeken. S hogy mit tanult? Mindenekelőtt közéletiséget, azt. hogv társadalmunk biztosította jogaival él­ni is tudjon. Nem lebecsülendő dolgod azok sem, hogy a vetélkedő résztvevői va­lamennyien elsajátították az általános is­kola nyolcadik osztályának tananyagát — gondoljuk csak meg: a felnőtt lakosság­nak körülbeiül kétötöde nem rendelkezik még ilyen végzettséggel! Mindezeken túl van egy másik fontos szempont is. Ez a vetélkedő nagyrészben megoldotta a szocialista brigádmozgaiom egv sor égető gondját Mert miért is érte a legtöbb bírálat a mozgalom házatáját? Verk'iszerűen visszatérő motívum: a ter­me'ésben kitűnnek ezek a kollektívák, de kulturális vá"alásaik, nos, azok bizony eléggé formálisak. A vetélkedősorozat nagy erénye, hogy ezeknek a vállalások­nak okos. értelmes keretet adott. Méghoz­zá: januártól januárig, azaz naptári, vagy ha úgy tetszik, gazdasági év szerint. Az eddig is aktívan részt vevő több ezer brigád tehát — a jó dolgok hamar szo­kássá válnak alaoon — ebben az évben is felvette vállalásai közé, hogy indul eb­ben a nemes versengésben. És mi történt? Vártak, vártak, hogv megjöjjön a verseny kiírását igazoló levél. Vártak. Eltelt a tél, aztán a tavasz. És nem történt semmi. A brigádnaplók erre szánt lapjai üresek ma­radtak. Sokan aggódtak is: vállaltunk va­lamit, amit nem tudunk teljesíteni — de ki tehet minderről? A magyarázat: Megalapozott döntés született; a Munka és műveltség vetélkedő ettől az évtől nem januárban, hanem szeptemberben kezdő­dik, s nem decemberig, hanem májusig tart. A döntést egyszerű okok indokolják. A vetélkedők középdöntői eddig a mezőgaz­dasági munkák dandárjának idején, nyár elejétől őszelőig zajlottak, s ezáltal az ott dolgozók hátrányba kerültek. Az az idő­szak, melyet ők optimálisan művelődésre, önképzésre fordíthatnak, tehát a tél volt, a holtszezon. Ezen mindenképpen változ­tatni kellett. Magyarázza a változtatást az is, hogy azok a tanárok, tanítók például, akik a brigádokat segítették a felkészülés­ben, éppen nyáron töltik szabadságukat... Aggodalomra semmi ok tehát: a sike­res, minden és mindenki hasznára váló tömegméretű vetélkedő folytatódik szep­tembertől. Ez elsősorban azoknak öröm­hír, akik egyelőre még önmaguktól nehe­zen igazodnak el, ha kulturális vállalást kell tenniük. Ez a szervezett forma ugyanis sokat segít a döntésben, fogalmazhatnánk úgy is. bizonyos fokig föl is ment a töp­re' kényszere alól... "k . rdemes azonban másról is szólni, ar­ról, ami mindezen túlmutat Az képzés kötelessége, a több tudáf megszerzésének erkölcsi kényszere nem vesztette érvényét. Már csak azért sem, mert ez nem vetélkedőkkel — ha még­oly kitűnőekkel, hasznosakkal is — meg­oldható, leírható dolog. Egyáltalán nem az. A munkásművelődés lehetséges forrná.' közül nem véletlenül hangsúlyozza szint* mindenki annyit és annyiszor az egyéni vállalások rendszerének fontosságát Könnyű belátni azt, hogy ő magá­nak mire van szüksége, azt mindenki ma­ga tudja a legjobban. Igaz persze az is. hogy az önismeret fokozásában nem elha­nyagolható a szerepük az általános célo­kat is fe1 mutató vetélkedősorozatoknak. A művelt emberfők sokaságának igénye Széchenyi óta megfogalmazott. Ma na­gyobb a jelentősége, mint bármikor en­nek előtte. Vetélkednünk kell tehát és an­nak érdekében kell vetélkednünk, hogy a leírt szóból hasznos valóság váljék mi­hamarább. Petri Ferenc Szegednél tetőzik a Tisza A Felső-Tisza, a áradt mellékfolyók, a Sajó és a Szamos megduz­zadt vize miatt a Tiszán árhullám vonul végig. Az ATIVIZIG-től kapott tájé­koztatás szerint tegnap, szer­dán reggel a Tisza vízszintje 630 centiméter volt Szeged­nél. Az árhullám itt ma — Hódmezővásárhely t Magyar-chilei nőlalálkozó A Hazafias Népfront vá- látta vendégül a népfront­sárhelyi bizottsága a béke- székházban. Szemenyei Bá­és barátság hónap keretében lintné, a városi pártbizottság tegnap, szerdán a hazánkba munkatársa, Keresztes Ist­emigrált és Budapesten dol- ™"nf' a.TároSÍ. n^frontbi­™ zottsag titkara es Voros Mt­gozo Moran Martmne dr. hály a népfront béke- és ba­chilei professzor asszonyt rátsági bizottság elnöke fo­gadta a vendéget, aki az Al­földi Pocelángyárba, majd a Rákóczi Tsz-be is ellátoga­tott. Délután Moran Martinne dr. a népfrontszékházban ta­lálkozott a kerületek és a kü­lönböző munkahelyek nőkül­döttségeivel, s beszámolt a chilei nép helyzetéről, a fa­siszta junta elnyomó törekvé­sei ellen folytatott küzdelem­ről. A szolidaritás jegyében lezajlott találkozó baráti be­szélgetéssel ért véget. meg- előreláthatóan a kora dél­köztük utáni órákban — tetőzik. Ka az időjárás egy héten belül nem változik, s újabb csapadék hull, szükség lesz az árvízvédelmi készültség valamelyik fokozatának el­rendelésére. A Maros Ma­kónál tegnap, 381 centiméte­res vízállással tetőzött. Dolgozik az új • _ •• sajtuzem A Csongrád megyei Tej­ipari Vállalat kisteleki új sajtüzeme már teljes kapa­citással dolgozik. Az angol, dán és osztrák gyártmányú pasztőröző, fölöző, fehérje koncentráló, sűrítő és egyéb berendezések naponta nvnt­egy 30 ezer liter tejet do'­goznak fel, készítenek több mint ötven mázsa fehér krémsajtot, amely nagyon keresett a tőkés piac orszá­gaiban. A tervek szerint évente mintegy 100 millió forint értékű árut exportál­nak az üzemből. Az üzem fehérjekoncentráló berendezései Tálcákon a krémsajt, amelybil egykilós tömböket vág­nak ki Nemzetközi gyermek­kardiológus kongresszus Hazánkban évente másfél ezer újszülött szívfejlődési rendellenességgel jön a vi­lágra. Közülük csak minden második éri meg az 1 éves kort, pedig — a tudomány legújabb eredményei alap­ján — az idejében történő legkorszerűbb belgyógyá­szati és szívsebészeti be­avatkozással sokuk élete megmenthető lenne. Leg­alábbis ezt a ma még ko­rántsem könnyű feladatot tűzték ki célul a kutatók. Szakmai körökben ezért is k'séri nagy érdeklődés az Európai Gyermekkardiológus Társaságnak szerdán, a Nem­zeti Galéria budavári elő­adótermében megkezdődött XVI. nemzetközi kongresz­szusát. A háromnapos tudományos tanácskozáson — amelyet a tekintélyes nemzetközi orvos­szervezet másfél évtizedes fennállása óta először tarta­nak meg hazánkban — 24 ország több mint 200 szak­embere vitatja meg a témá­val kapcsolatos nemzetközi kutatómunka és a legmo­dernebb belgyógyászati­szívsebészeti eljárások ered­ményeit, tapasztalatait. A kongresszus • részvevői — Európa és az Egyesült Ál­lamok legnevesebb gyermek­szívgyógyászai : gyermekor­vosok, kardiológusok, szív­•eoészek, patológusok és a fejlődéstannal foglalkozó kutatók — három nap alatt 45 előadáson számolnak be saját kutatásaikról. A tanácskozás középpont­iában a csecsemők veleszü­letett szívfejlődési rendelle­nességei állnak.

Next

/
Thumbnails
Contents