Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

4 * Csütörtök, 1978. május ÍT: ff Far-átalakítás Már vagy fél esztendeje, hogy a Dózsa György utca hogy bezárta ajtaját a Ta- új épülete, amely otthont ad karéktár utcai Autóker bolt. majd az. Autóker üzletének, Akkoriban az üveg mögött láthatólag már elkészült, egy tábla fityegett: Átala- csak éppen az üzlet nem kítas miatt zárva. A kevés- nyílt meg a mai napig sem. bé jól értesült delikvensek, Jó, tudjuk, hogy az Autóker ha alkatrészre volt szüksé- minden más kereskedelmi gük Trabantjukhoz, Wart- vállalatnál inkább nyugodburgukhoz, Skodájukhoz és tan ülhet babérjain, hiszen így tovább... — természe- cikkel iránt — amelyek tesen komolyan vették a amúgy is jórészt hiánycik. föliratot, s némi szitkozó- kek — rugalmatlan a kedás, káromkodás után elin. reslet. Vagyis, ha egy autó dúltak Kistelekre, Vásár- elromlik, a vevőjelölt minhelyre, Békéscsabára, netán denképpen megszerezni Budapestre alkatrészért. Az kénytelen a hibás alkatrész átlagosnál jobban értesül- pótlását valahonnan, péltek természetesen már ak- dául az Autóker máshol lekoriban is tudták, hogy az vő boltjaiban, de ez a maegész tábla csak fal, s szó gatartás akkor is igencsak sincs a bolt átalakításáról, furcsállható, mert túllép hiszen az már csak új he- egy íratlan határon, nem lyén, a Dózsa György ut- tartja meg azt a minimális cal új épületben fog maj- modestiát, önmérsékletet, • „„„,-,„: amelyet az ember bármidan megnyílni. Mit tettek Jyen kereskedőt61 még ha tehát a jobban ertesültek? hiánycikkekkel kereskedik Szitkozódva nekiindultak js elvárna. alkatrészt keresni Kistele- Azt meg máP szlnte meg ken. Vásárhelyen, Békéscsa- sem meri kérdezni az embán, netán Budapesten, ber, hogy az illetékes felCsak legföljebb jobban szít- ügyeleti szerv jóváhagyta-e kozódtak a kevésbé Jól ér- a fél évre, vagy még hosztesülteknél, éppen a „fal" szabb időre szóló „faT'-átszöveg miatt. alakitást?! Vagy éppen az ő A helyzet azóta sem vál- hibájuk lenne? tozott. Legföljebb annyiban, Sz. I. A „forró úton" A Cseljabinszkl Villamos, kohászati Kombinát épülőfélben levő, 8. olvasztóműhelyében megkezdte működését az első kemence, ahol a ferrokróm kiolvasztására új eljárást vezettek be. Ez a kombinát a szovjet vasötvözetek „szülőhazája". Lassan 48 éve annak, hogy kiolvasztották itt a hazai ferrokróm első tonnáit. Ma a kombinát az ötvöző- és elektródipar élen járó vállalata. A Cseljablnszki Villamoskohászati Kombinát termékeit a világ 30 országában — többek között Angliában, Svédországban, Olaszországban, Belgiumban, az NSZK-ban, Japán, ban — használják fel. A vállalat állandóan fejlődik. A jelenlegi ötéves terv időszakában a 8. olvasztóműhely gyors ütemű építése folyik. Ez lesz a világ legnagyobb, szénmentes ferrokrómot előállító műhelye. Hét kemence fog itt működni. Az első már megkezdte a termelést. A kohászok sikeresen megbirkóztak az első olvasztással a teljes technológiai cikluson keresztül — vagy ahogy a kohászok mondják: végig a „forró úton". (APN) A szabadság kiadásáról W Az évi fizetett szabadság ben eltöltött idővel arányos kell számítani az új munkakiadásáról vita folyik K. szabadságot nem kapta meg, helyen járó szabadságba. A J.-né szegedi olvasónk mun- azt pénzben kell megváltani, ki nem adott, illetve többletkahelyén. Olvasónk kéri, Ha pedig a dolgozó munka- szabadságot a „MIL"-lapra részletesen ismertessük az viszonya megszűnéséig több fel kell jegyezni. évi rendes fizetett szabadság szabadságot vett igénybe an- A vállalat kivételesen kiadásának feltételeit és nál, ami az évben a mun- fontos érdekből — a dolgozó módját. káltatónál töltött időre meg- már megkezdett szabadságát A Munka Törvénykönyve illetné, a különbözetre járó félbeszakíthatja. Az emiatt rendelkezései szerint a sza- átlagkeresetét a munkabér- felmerült utazási és egyéb badságot esedékességének bői le kell vonni. Ha a leévében kell kiadni. Munka- vonásra nincs lehetőség, a torlódás, betegség vagy más tartozást a „MIL"-lapra fel akadály esetén a szabadsá- kell jegyezni. Nem szabad a got később, az akadályozta- többletet levonni, ha a doltás megszűnésétől számított gozót sorkatonai szolgálatra tött idő a szabadságba nem 30 naoon belül kell kiadni, hívták be. vagy munkaviszo- számítható be. A kollektív szerződés a 30 nya nyugdíjaztatására tekin- Azt a rencjelkezést, amely napos határidőtől eltérő időt tettel szűnt meg. szerint a szabadság 'kiadása is megállapíthat. Abban az Abban az esetben, ha a szempontjából a hét minden esetben, ha a munkaviszony do]goz6t év közben más vál- napja munkanap, a rendes ev közben kezdődött, a sza- lnlathoz heivezik át. szabad- (alap- és pót-) szabadságra, badság arányos része Jár. A S)lgát a két vállalattól együtköltségtöbbletet a munkáltatónak a dolgozó részére meg kell téríteni. Ilyen esetben az utazással, valamint az időközben munkával tölszabadság kiadásának időpontját a munkáltató hatá- ]eiően a kj rozza meg. A dolgozó mun- bndságot kaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadását nem igényelheti. A 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 44. paragrafusára, a többlet szabadságokra (például szabad szombat) tekintettel a szabadnapok csökkennek, mégpedig úgy, hogy hetenkénti szabad szombat esetén minden öt nap szabadság kiadásával a hatodik napot is kiadottnak kell tekinteni, kéthetenkénti szabad szombat esetén minden tizenegy nap szabadság kiadásával a tizenkettedik napot is kiadottnak kell venni. A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb egy hónappal a kiadás előtt a dolgozóval közölni kell. A kollektív szerződés a szabadság kiadása előzetes időoontját az egy hónapos időtől eltérően ls szabályozhatja. A szabadság kiadásának időpontúit a munkáltató csak a dolgozóval történő megállapodás vagv rendívü11 ok miatt változtathatja meg. A szabadság időpontiának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságait a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. A szabadság kettőnél több esetben csak a dolgozó kérésére adható ki, azonban ilyen esetben is egybefüggően kell biztosítani hat munkanap szabadságot. Ha a dolgozó munV.n"i. szonya év közben megszűnt, vagy pedig sorkatonai szolgálatra hívták be és az évtesen kapja. Ennek megfenem adott szaa dolgozónak új munkahelyén kell megkapnia, a többletet pedig be a jutalomszabadságra, tanulmányi szabadságra és a rendkívüli szabadságok különböző jogcímeire nézve külön-külön kell alkalmazni. Dr. V. M. A szegedi és szegedi járási NEB ellenőrei nemrég 644 má'khra"hasonlóan idos szegedi embert kerestek fel otthonukban. Az idős emEgy vizsgálat tapasztalatai — Hetvenöt éves vagyok, nak alkalmatlan udvari lom- nács illetékes osztályaihoz to15 esztendeje rokkant nyűg- tárban, embertelen körűimé, vábbítja a kirívó, sürgős ordíjas. Nyolc gyermekem kő- nyek között él. A helyiség hi- voslást igénylő esetekhez fűzül négy rendszeresen támo- deg, megfelelő fekhely nincs, zött megjegyzéseket. A tár. gat, jelenleg — immár jó né- Nem akar szociális otthonba sadalom sem zárkózhat, s hány éve — egyik lányom- menni, pedig életkörülmé- nem is zárkózik el az idős nál lakom. A másik négy nyei nyomorúságosak. emberek gondjai elől. Pélgyermekemet havi 75 forint — Rádől a lakás! Romos dázza ezt a vizsgálat indílászülőtartásdíj megfizetésére épületben, magára hagyatot- sa ís. kötelezte korábban a bíróság, tan, elhanyagoltan, betegen él. * de ők nem fizetnek. A be- Sürgős segítségre lenne szük- A hivatalos intézkedések adványt megelőzően levelet sége. azonban önmagukban nem írtam nekik, kértem őket, se- — Nyomorék asszony. Jö- vezetnek eredményre. A begítsenek, vagy legalább néha vedelme "940 forint. Az állán- teg, magányos, gondozásra látogassanak meg. Az uno. dó kiadásokra, lakbérre, fű- SZOruló szülő támogatása éppkaimat is nagyon szeretném tsére. villanyra, ebédre ha- olyan alapvető emberi kötelátni... vonta 905 forintot költ. Reg- iesség, mint a gyermekek felAz idős, állandó orvosi fel- gelire. vacsorára, vasárnapi nevelése. Sokan úgy vélik — ügyeletre szoruló férfi nem- étkezésre, tisztálkodásra és s ezt nemegyszer fennen hirrég írásban kérte a bíróságot: öltözködésre 35 forintja ma- detik —, hogy az öregek szüneteltessék a pert. rad. gondját orvosolni egyértel- — A gyermekeim nagyon * műen a társadalom feladata, megharagudtak, amiért a bí- A megjegyzések között ol- A fiataloknak dolgozni kell, rósághoz fordultam. „Azt vashatunk még arról, hogy s a gyermekeiket gondozni, akarja papa, hogy szájukra az idős emberek sérelmezik; nevelni — mondják. Kificavegyenek minket az embe- volt vállalatuk egyáltalán modott erkölcsi érzékük rek?" Várok néhány hóna- nem törődik velük. Nem hív. megakadályozza őket abban, pot, hátha szép szóra, önként ják meg őket a munkahelyi hogy elgondolkozzanak azon; is segítenek.,. összejövetelekre. Volt, aki ők is lesznek öregek és bete* felvetette; a kevés pénzből gek. élő, magányos öregek miért Ha gyermekeik nem vál. nem kaphatnak — a kisma- lalkoznak önszántukból az ked- idős szülő eltartására, segívezményes, utalványos tejet tésére, a bíróság a törvény . .. ... ... .. . Legtöbben nem is az anya- erejével kényszerítheti őket •ff-ir-' hot v V1ZS~ Siakra, hanem a magányos- erre. Gyakran már az első galtak: bekopogtattak a ma- g^gra panaszkodtak. Szen- tárgyalás eredményre vezet, ganyosan élőkhöz, a tanácsi vednek az egyedülléttől, so- a nyilvánosság előtt sokan elszerveknél, az egeszsegügyi kan a mlndennapi élethez restellik magukat. Igazából es pénzügyi osztályon nyíl- 8ZÜkséges teendők ellátására, maguk előtt kellene szégyenvantartott emberekhez, meg- önmaguk gondozására is kép- kezniük. latogatták a szociális ottho. telenek, A NEB a városi ta. Ladányi Zsuzsa nok lakóit, s az öregek napközi otthonában, a nyugdíjasklubokban társaságot kereső idős embereket is. A népi ellenőrök, a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront aktivistái, az élelmiszeripari és az egészségügyi főiskola hallgatói minden látogatás alkalmával kitöltöttek egy magukkal vitt formanyomtatványt. A kérdőív személyi adatok, megélhetés után tudakozódó rublikái önmagukban nem tették volna lehetővé, hogy minden látogatásról hiteles dokumentum készül, jön. Éppen ezért külön papírlapon rögzítették a megjegyzésbe kívánkozó benyomásaikat a vizsgálatban résztvevők. A kirívó — az előre megfogalmazott kérdésektől eltérő — esetekben így mindannyiszor külön feljegyzés készült. A 644 megkeresett emberből 34-nek a neve szerepel a megjegyzéseket tartalmazó iratkötegben. Részlet a népi ellenőrök jelentésébői: — El sem tudtam képzelni, hogy manapság ilyen körülmények között élnek emberek. A 76 éves férfi otthonFizikusok és műtárgyak A falon kisméretű. félig A soron következő megátlátszó barna filmmel be- örökítendő múzeumi tárgy vont üveget helyeztek el, egy kovácsolt, finom rajzokmajd bekapcsoltak egy ref- kai ékesített dísztű. A velektort. Amikor a fénysu- títőkészülékből rábocsátott gár a sötét lemezre esett; lézersugár visszaverődve egy egy madár aranyszínű gömbtükörre kerül, onnan szobrának képe jelent meg pedig a tükör alatt elhelyerajta. Annyira élethű volt, zett fényérzékeny lemezre, hogy az ember akaratlanul Az előhívott lemezt először is a kezét nyújtotta felé, a megrendelő Ukrán Kultuhogy megérintse. Pontosan rális Minisztérium múzeumi látni lehetett a madár min- osztályának vezetője vizsden egyes tollát. A kéz gálta meg, és csodálkozó felazonban fém helyett csak a kiáltása, amellyel a tökélesima üvegen futott végig — tes azonosságot konstatálta, ismét tréfált a hologramm. az ókori mesterek mellett Az eredeti holografikus egy kicsit a holográfus„kópiája" tehát a legap- művészeknek is szólt, róbb részletekig visszaadta A fizikusok segítségével a tárgy térhatású képét. Az sok ezer művészi alkotást Ukrán Tudományos Akadé- készdlnek holografikus ,emezeken megörökíteni a Szovjetunióban. Egy nemrég kőszerződés szerint holografikus képekből kiállítást nyitnak egy múzeumban. mia fizikai intézetében lézersugár segítségével készült hologrammok felvételekor a megörökítendő tár- tött gyat egy súlyos acélból készült asztalra helyezik, hogy kiküszöböljék az épület rezgését. Gémes Eszter: Mindig magam 22. Nagy vesszőkosarakban hordtuk úgy, hogy erős rudakat dugtunk a fülébe, vállunkra vettük, úgy vittük a szőlőhártyákba széjjel. Már mi is átajjúsok voltunk, csak azzal a különbözettel, hogy mi nem használtunk ki másokat, mi egyformán osztottunk hatfelé. Ilyen nehéz munkák után fájt minden porcikánk. Csak az tudja, aki próbálta. Postás nem volt, azt is elvitték katonának. Felsőközpontra egy öreg, Szlainyica nevű málházót Trencsén felől helyeztek ide, nem is nagyon tudott magyarul. Erre bízták a levél szétosztását. Esténként ment a nép a levélért, mert ilyenkor ért rá Szlainyica bácsi szétosztani. Jöttek a tábori lapok minden frontról. Kérték a csomagot, de legfeljebb 35 dekás csomagot lehetett küldeni. Egy csomagot nap mint nap lehetett küldeni. Volt olyan, aki azt írta, a 35 dekás csomagba rántást küldjenek, zsírban pirított lisztet. Ez a rendelet nem mindenhová szólt, volt, ahová öt kilóig lehetett csomagot küldeni. Sok szülő nem tudott írni, velem írattak. Volt egy jómódú gazda, egyetlen fia volt neki. Ki volt aranyozva. Ennek ls mindig velem írattak (megadóztak érte). A fiú kötelességből a levélíróval is felvette a levelezést. Irta: megszolgálom, ha az Isten hazasegít. Most előreugrunk egy pár évet. Háború végeztével hazajött a fiú, ő is járt a bálba, en is. Pistának hívták a legényt. Táncoltatott ls, ha elkértek, visszakért. Testvérem táncolt egy másik legénnyel, akinek nagyon jó kedve volt. Azt mondja: — De jó kedve van a sógoromnak! — Miről sógorod az neked? — kérdem. — Térullad mög énrullam. Nem szóltam rá, de éreztem, hogy nem tudnék hozzámenni. Az anyja meghallotta, hogy mindig engem táncoltat a fia, azt mondta neki: — Té nem tucc más lánt elhini a bálba? Csak a Kisrozi Észtért? (Anyám csúfneve Kisrozi volt.) — Nagy vita volt a szüleivel, de hallgatott a szavukra, aminek én is nagyon örültem. Visszatérve a háborúhoz, nagyon el voltak keseredve idehaza a népek. Elszegényedett az ország, kimerítette a háború. Olyan lisztet kaptunk, hogy két nap múlva nyúlós lett a kenyér, és ehetetlen. Bab- meg kukoricalisztből volt. Ügy csináltuk, már napos korában felszeleteltük, tepsikben, kemenceláng előtt megpirítottuk, úgy tudtuk elfogyasztani. Ruhák papírból, mosni nem lehetett, csak kefélni. Fatalpú papucsaink voltak. A népet vigasztalni kellett, ehhez volt tehetségem. Majd hazajön, majd ír. Kártyából mondjam. Persze, hogy a mondásokból valami beteljesedett. Jöttek hozzám nagy bizalommal. Hiába mentegetőztem, nem ért semmit. Vesd el a kártyát, te igazat mondasz. Csak háború végével tudtam megszabadulni. 1916-ban meghalt Ferenc József, de ez titokban maradt. Már 1917-ben kezdtek zülleni szét a frontok. Ha szabadságra hazajöhetett egy katona, vissza se ment. Bandásan csatangoltak a nádasokban, erdőkben. Ha Pest megyei készültség körözte őket, átjöttek Csongrád megyébe. Ha csongrádi, átmentek Pest megyébe. Minden háznál volt egy darab kenyerük. Lógó katonának hívták őket. Négy nagy lány egymás után következett nálunk. Szomszédunkban lakott egy tanítónő, férjét Urtz Tivadarnak hívták. Gyermektelenek voltak, szemet vetett a húgomra, csalta, menjen hozzá örökbe. Urtz Tivadar a leszámoló hivatalban volt, egy hónapig Pesten, egy hónapig Bécsben. Nem akart az, de mi rábeszéltük, úgy gondoltuk, több pénz jut nekünk ruhára. Elment a húgom, beköltöztek Szegedre, be is Íratta a polgári Iskolába. Anyám apám nélkül nem írhatta a nevükre. Mikor 1918-ban utoljára hazajött Albániából, mar akkor is nagyon beteg volt Maláriában szenvedett. Mikor megtudta, hogy egy gyermeke milyen nagyon hiányzik, anyámat nagyon megdorgálta. Utána nap mentek Szegedre, Urtzékhoz. — Isten hozta — lelkendezik az asszony. — Alig vártuk már, Gémes bácsi, hogy intézzük ezt az örökbefogadást. — Igen — felel apám —, csak ennek sorjarendje van. Testvérem nem győzött apámmal betelni. — Lányom, szeretsz-e te itt lenni? Elcserélsz-e bennünket másik szülőé? — Nem szeretek, apám! — Hazajössz? i — Haza. — Holnap küldöm a lányokat érted! Csak azt hozd el, amit ide hoztál. — Azok már nincsenek meg — felel a tanítónő. — Akkor ne hozz el semmit, amit itt vettek. Második polgárit járta, szebbnél szebb ruhák, cipők, kalapok, retikülök, 15 éves volt akkor. Másnap a testvéremmel bementünk érte, még a régi ruháiból vittünk neki. Ezek csak rongyok voltak a városi ruháihoz képest. Egész éjjel beszélte rá a tanítónő (Sípos Róza), hogy maradjon vissza. Mi is szerettük volna, ha visszamarad, de nem tudtak volna annak anynyit ígérni, hogy maradjon. Mikor felöltözött a velünk vitt ruhába, úgy nézett ki, mint egy Hamupipőke. A városi ruhákban meg úgy, mint egy úri lány. Hattyas utcában laktak, mikor mentünk, kinyitotta az utcaajtót, hajts előre! (Folytatjuk.) i