Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

4 * Csütörtök, 1978. május ÍT: ff Far-átalakítás Már vagy fél esztendeje, hogy a Dózsa György utca hogy bezárta ajtaját a Ta- új épülete, amely otthont ad karéktár utcai Autóker bolt. majd az. Autóker üzletének, Akkoriban az üveg mögött láthatólag már elkészült, egy tábla fityegett: Átala- csak éppen az üzlet nem kítas miatt zárva. A kevés- nyílt meg a mai napig sem. bé jól értesült delikvensek, Jó, tudjuk, hogy az Autóker ha alkatrészre volt szüksé- minden más kereskedelmi gük Trabantjukhoz, Wart- vállalatnál inkább nyugod­burgukhoz, Skodájukhoz és tan ülhet babérjain, hiszen így tovább... — természe- cikkel iránt — amelyek tesen komolyan vették a amúgy is jórészt hiánycik. föliratot, s némi szitkozó- kek — rugalmatlan a ke­dás, káromkodás után elin. reslet. Vagyis, ha egy autó dúltak Kistelekre, Vásár- elromlik, a vevőjelölt min­helyre, Békéscsabára, netán denképpen megszerezni Budapestre alkatrészért. Az kénytelen a hibás alkatrész átlagosnál jobban értesül- pótlását valahonnan, pél­tek természetesen már ak- dául az Autóker máshol le­koriban is tudták, hogy az vő boltjaiban, de ez a ma­egész tábla csak fal, s szó gatartás akkor is igencsak sincs a bolt átalakításáról, furcsállható, mert túllép hiszen az már csak új he- egy íratlan határon, nem lyén, a Dózsa György ut- tartja meg azt a minimális cal új épületben fog maj- modestiát, önmérsékletet, • „„„,-,„: amelyet az ember bármi­dan megnyílni. Mit tettek Jyen kereskedőt61 még ha tehát a jobban ertesültek? hiánycikkekkel kereskedik Szitkozódva nekiindultak js elvárna. alkatrészt keresni Kistele- Azt meg máP szlnte meg ken. Vásárhelyen, Békéscsa- sem meri kérdezni az em­bán, netán Budapesten, ber, hogy az illetékes fel­Csak legföljebb jobban szít- ügyeleti szerv jóváhagyta-e kozódtak a kevésbé Jól ér- a fél évre, vagy még hosz­tesülteknél, éppen a „fal" szabb időre szóló „faT'-át­szöveg miatt. alakitást?! Vagy éppen az ő A helyzet azóta sem vál- hibájuk lenne? tozott. Legföljebb annyiban, Sz. I. A „forró úton" A Cseljabinszkl Villamos, kohászati Kombinát épülő­félben levő, 8. olvasztóműhe­lyében megkezdte működését az első kemence, ahol a fer­rokróm kiolvasztására új el­járást vezettek be. Ez a kombinát a szovjet vasötvö­zetek „szülőhazája". Lassan 48 éve annak, hogy kiolvasz­tották itt a hazai ferrokróm első tonnáit. Ma a kombinát az ötvöző- és elektródipar élen járó vállalata. A Csel­jablnszki Villamoskohászati Kombinát termékeit a világ 30 országában — többek kö­zött Angliában, Svédország­ban, Olaszországban, Belgi­umban, az NSZK-ban, Japán, ban — használják fel. A vállalat állandóan fejlő­dik. A jelenlegi ötéves terv időszakában a 8. olvasztómű­hely gyors ütemű építése fo­lyik. Ez lesz a világ legna­gyobb, szénmentes ferrokró­mot előállító műhelye. Hét kemence fog itt működni. Az első már megkezdte a ter­melést. A kohászok sikeresen megbirkóztak az első olvasz­tással a teljes technológiai cikluson keresztül — vagy ahogy a kohászok mondják: végig a „forró úton". (APN) A szabadság kiadásáról W Az évi fizetett szabadság ben eltöltött idővel arányos kell számítani az új munka­kiadásáról vita folyik K. szabadságot nem kapta meg, helyen járó szabadságba. A J.-né szegedi olvasónk mun- azt pénzben kell megváltani, ki nem adott, illetve többlet­kahelyén. Olvasónk kéri, Ha pedig a dolgozó munka- szabadságot a „MIL"-lapra részletesen ismertessük az viszonya megszűnéséig több fel kell jegyezni. évi rendes fizetett szabadság szabadságot vett igénybe an- A vállalat kivételesen kiadásának feltételeit és nál, ami az évben a mun- fontos érdekből — a dolgozó módját. káltatónál töltött időre meg- már megkezdett szabadságát A Munka Törvénykönyve illetné, a különbözetre járó félbeszakíthatja. Az emiatt rendelkezései szerint a sza- átlagkeresetét a munkabér- felmerült utazási és egyéb badságot esedékességének bői le kell vonni. Ha a le­évében kell kiadni. Munka- vonásra nincs lehetőség, a torlódás, betegség vagy más tartozást a „MIL"-lapra fel akadály esetén a szabadsá- kell jegyezni. Nem szabad a got később, az akadályozta- többletet levonni, ha a dol­tás megszűnésétől számított gozót sorkatonai szolgálatra tött idő a szabadságba nem 30 naoon belül kell kiadni, hívták be. vagy munkaviszo- számítható be. A kollektív szerződés a 30 nya nyugdíjaztatására tekin- Azt a rencjelkezést, amely napos határidőtől eltérő időt tettel szűnt meg. szerint a szabadság 'kiadása is megállapíthat. Abban az Abban az esetben, ha a szempontjából a hét minden esetben, ha a munkaviszony do]goz6t év közben más vál- napja munkanap, a rendes ev közben kezdődött, a sza- lnlathoz heivezik át. szabad- (alap- és pót-) szabadságra, badság arányos része Jár. A S)lgát a két vállalattól együt­költségtöbbletet a munkál­tatónak a dolgozó részére meg kell téríteni. Ilyen eset­ben az utazással, valamint az időközben munkával töl­szabadság kiadásának idő­pontját a munkáltató hatá- ]eiően a kj rozza meg. A dolgozó mun- bndságot kaviszonya első hat hónap­jában szabadság kiadását nem igényelheti. A 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 44. paragrafusára, a többlet szabadságokra (például sza­bad szombat) tekintettel a szabadnapok csökkennek, mégpedig úgy, hogy heten­kénti szabad szombat esetén minden öt nap szabadság ki­adásával a hatodik napot is kiadottnak kell tekinteni, kéthetenkénti szabad szom­bat esetén minden tizenegy nap szabadság kiadásával a tizenkettedik napot is ki­adottnak kell venni. A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb egy hó­nappal a kiadás előtt a dol­gozóval közölni kell. A kol­lektív szerződés a szabadság kiadása előzetes időoontját az egy hónapos időtől eltérően ls szabályoz­hatja. A szabadság kiadásá­nak időpontúit a munkáltató csak a dolgozóval történő megállapodás vagv rendívü­11 ok miatt változtathatja meg. A szabadság időpontiának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságait a lehetősé­gekhez képest figyelembe kell venni. A szabadság ket­tőnél több esetben csak a dolgozó kérésére adható ki, azonban ilyen esetben is egybefüggően kell biztosítani hat munkanap szabadságot. Ha a dolgozó munV.n"i. szonya év közben megszűnt, vagy pedig sorkatonai szol­gálatra hívták be és az év­tesen kapja. Ennek megfe­nem adott sza­a dolgozónak új munkahelyén kell megkap­nia, a többletet pedig be a jutalomszabadságra, tanul­mányi szabadságra és a rendkívüli szabadságok kü­lönböző jogcímeire nézve külön-külön kell alkalmazni. Dr. V. M. A szegedi és szegedi járási NEB ellenőrei nemrég 644 má'khra"hasonlóan idos szegedi embert kerestek fel otthonukban. Az idős em­Egy vizsgálat tapasztalatai — Hetvenöt éves vagyok, nak alkalmatlan udvari lom- nács illetékes osztályaihoz to­15 esztendeje rokkant nyűg- tárban, embertelen körűimé, vábbítja a kirívó, sürgős or­díjas. Nyolc gyermekem kő- nyek között él. A helyiség hi- voslást igénylő esetekhez fű­zül négy rendszeresen támo- deg, megfelelő fekhely nincs, zött megjegyzéseket. A tár. gat, jelenleg — immár jó né- Nem akar szociális otthonba sadalom sem zárkózhat, s hány éve — egyik lányom- menni, pedig életkörülmé- nem is zárkózik el az idős nál lakom. A másik négy nyei nyomorúságosak. emberek gondjai elől. Pél­gyermekemet havi 75 forint — Rádől a lakás! Romos dázza ezt a vizsgálat indílá­szülőtartásdíj megfizetésére épületben, magára hagyatot- sa ís. kötelezte korábban a bíróság, tan, elhanyagoltan, betegen él. * de ők nem fizetnek. A be- Sürgős segítségre lenne szük- A hivatalos intézkedések adványt megelőzően levelet sége. azonban önmagukban nem írtam nekik, kértem őket, se- — Nyomorék asszony. Jö- vezetnek eredményre. A be­gítsenek, vagy legalább néha vedelme "940 forint. Az állán- teg, magányos, gondozásra látogassanak meg. Az uno. dó kiadásokra, lakbérre, fű- SZOruló szülő támogatása épp­kaimat is nagyon szeretném tsére. villanyra, ebédre ha- olyan alapvető emberi köte­látni... vonta 905 forintot költ. Reg- iesség, mint a gyermekek fel­Az idős, állandó orvosi fel- gelire. vacsorára, vasárnapi nevelése. Sokan úgy vélik — ügyeletre szoruló férfi nem- étkezésre, tisztálkodásra és s ezt nemegyszer fennen hir­rég írásban kérte a bíróságot: öltözködésre 35 forintja ma- detik —, hogy az öregek szüneteltessék a pert. rad. gondját orvosolni egyértel­- — A gyermekeim nagyon * műen a társadalom feladata, megharagudtak, amiért a bí- A megjegyzések között ol- A fiataloknak dolgozni kell, rósághoz fordultam. „Azt vashatunk még arról, hogy s a gyermekeiket gondozni, akarja papa, hogy szájukra az idős emberek sérelmezik; nevelni — mondják. Kifica­vegyenek minket az embe- volt vállalatuk egyáltalán modott erkölcsi érzékük rek?" Várok néhány hóna- nem törődik velük. Nem hív. megakadályozza őket abban, pot, hátha szép szóra, önként ják meg őket a munkahelyi hogy elgondolkozzanak azon; is segítenek.,. összejövetelekre. Volt, aki ők is lesznek öregek és bete­* felvetette; a kevés pénzből gek. élő, magányos öregek miért Ha gyermekeik nem vál. nem kaphatnak — a kisma- lalkoznak önszántukból az ked- idős szülő eltartására, segí­vezményes, utalványos tejet tésére, a bíróság a törvény . .. ... ... .. . Legtöbben nem is az anya- erejével kényszerítheti őket •ff-ir-' hot v V1ZS~ Siakra, hanem a magányos- erre. Gyakran már az első galtak: bekopogtattak a ma- g^gra panaszkodtak. Szen- tárgyalás eredményre vezet, ganyosan élőkhöz, a tanácsi vednek az egyedülléttől, so- a nyilvánosság előtt sokan el­szerveknél, az egeszsegügyi kan a mlndennapi élethez restellik magukat. Igazából es pénzügyi osztályon nyíl- 8ZÜkséges teendők ellátására, maguk előtt kellene szégyen­vantartott emberekhez, meg- önmaguk gondozására is kép- kezniük. latogatták a szociális ottho. telenek, A NEB a városi ta. Ladányi Zsuzsa nok lakóit, s az öregek nap­közi otthonában, a nyugdí­jasklubokban társaságot ke­reső idős embereket is. A népi ellenőrök, a Vörös­kereszt, a Hazafias Népfront aktivistái, az élelmiszeripari és az egészségügyi főiskola hallgatói minden látogatás al­kalmával kitöltöttek egy ma­gukkal vitt formanyomtat­ványt. A kérdőív személyi adatok, megélhetés után tu­dakozódó rublikái önmaguk­ban nem tették volna lehető­vé, hogy minden látogatásról hiteles dokumentum készül, jön. Éppen ezért külön pa­pírlapon rögzítették a meg­jegyzésbe kívánkozó benyo­másaikat a vizsgálatban résztvevők. A kirívó — az előre megfogalmazott kérdé­sektől eltérő — esetekben így mindannyiszor külön feljegy­zés készült. A 644 megkeresett ember­ből 34-nek a neve szerepel a megjegyzéseket tartalmazó iratkötegben. Részlet a népi ellenőrök jelentésébői: — El sem tudtam képzelni, hogy manapság ilyen körül­mények között élnek embe­rek. A 76 éves férfi otthon­Fizikusok és műtárgyak A falon kisméretű. félig A soron következő meg­átlátszó barna filmmel be- örökítendő múzeumi tárgy vont üveget helyeztek el, egy kovácsolt, finom rajzok­majd bekapcsoltak egy ref- kai ékesített dísztű. A ve­lektort. Amikor a fénysu- títőkészülékből rábocsátott gár a sötét lemezre esett; lézersugár visszaverődve egy egy madár aranyszínű gömbtükörre kerül, onnan szobrának képe jelent meg pedig a tükör alatt elhelye­rajta. Annyira élethű volt, zett fényérzékeny lemezre, hogy az ember akaratlanul Az előhívott lemezt először is a kezét nyújtotta felé, a megrendelő Ukrán Kultu­hogy megérintse. Pontosan rális Minisztérium múzeumi látni lehetett a madár min- osztályának vezetője vizs­den egyes tollát. A kéz gálta meg, és csodálkozó fel­azonban fém helyett csak a kiáltása, amellyel a tökéle­sima üvegen futott végig — tes azonosságot konstatálta, ismét tréfált a hologramm. az ókori mesterek mellett Az eredeti holografikus egy kicsit a holográfus­„kópiája" tehát a legap- művészeknek is szólt, róbb részletekig visszaadta A fizikusok segítségével a tárgy térhatású képét. Az sok ezer művészi alkotást Ukrán Tudományos Akadé- készdlnek holografikus ,eme­zeken megörökíteni a Szov­jetunióban. Egy nemrég kő­szerződés szerint ho­lografikus képekből kiállí­tást nyitnak egy múzeum­ban. mia fizikai intézetében lé­zersugár segítségével ké­szült hologrammok felvéte­lekor a megörökítendő tár- tött gyat egy súlyos acélból ké­szült asztalra helyezik, hogy kiküszöböljék az épület rez­gését. Gémes Eszter: Mindig magam 22. Nagy vesszőkosarakban hordtuk úgy, hogy erős rudakat dugtunk a fülébe, vállunkra vettük, úgy vittük a szőlőhártyákba széjjel. Már mi is átaj­júsok voltunk, csak azzal a különbözettel, hogy mi nem használtunk ki másokat, mi egyfor­mán osztottunk hatfelé. Ilyen nehéz munkák után fájt minden porcikánk. Csak az tudja, aki próbálta. Postás nem volt, azt is elvitték katonának. Felsőközpontra egy öreg, Szlainyica nevű mál­házót Trencsén felől helyeztek ide, nem is na­gyon tudott magyarul. Erre bízták a levél szét­osztását. Esténként ment a nép a levélért, mert ilyenkor ért rá Szlainyica bácsi szétosztani. Jöt­tek a tábori lapok minden frontról. Kérték a csomagot, de legfeljebb 35 dekás csomagot le­hetett küldeni. Egy csomagot nap mint nap le­hetett küldeni. Volt olyan, aki azt írta, a 35 de­kás csomagba rántást küldjenek, zsírban pirított lisztet. Ez a rendelet nem mindenhová szólt, volt, ahová öt kilóig lehetett csomagot küldeni. Sok szülő nem tudott írni, velem írattak. Volt egy jó­módú gazda, egyetlen fia volt neki. Ki volt ara­nyozva. Ennek ls mindig velem írattak (meg­adóztak érte). A fiú kötelességből a levélíróval is felvette a levelezést. Irta: megszolgálom, ha az Isten hazasegít. Most előreugrunk egy pár évet. Háború végeztével hazajött a fiú, ő is járt a bálba, en is. Pistának hívták a legényt. Táncol­tatott ls, ha elkértek, visszakért. Testvérem tán­colt egy másik legénnyel, akinek nagyon jó ked­ve volt. Azt mondja: — De jó kedve van a sógoromnak! — Miről sógorod az neked? — kérdem. — Térullad mög énrullam. Nem szóltam rá, de éreztem, hogy nem tud­nék hozzámenni. Az anyja meghallotta, hogy mindig engem táncoltat a fia, azt mondta neki: — Té nem tucc más lánt elhini a bálba? Csak a Kisrozi Észtért? (Anyám csúfneve Kisrozi volt.) — Nagy vita volt a szüleivel, de hallga­tott a szavukra, aminek én is nagyon örültem. Visszatérve a háborúhoz, nagyon el voltak ke­seredve idehaza a népek. Elszegényedett az or­szág, kimerítette a háború. Olyan lisztet kaptunk, hogy két nap múlva nyúlós lett a kenyér, és ehe­tetlen. Bab- meg kukoricalisztből volt. Ügy csi­náltuk, már napos korában felszeleteltük, tepsik­ben, kemenceláng előtt megpirítottuk, úgy tud­tuk elfogyasztani. Ruhák papírból, mosni nem lehetett, csak kefélni. Fatalpú papucsaink voltak. A népet vigasztalni kellett, ehhez volt tehetsé­gem. Majd hazajön, majd ír. Kártyából mond­jam. Persze, hogy a mondásokból valami betel­jesedett. Jöttek hozzám nagy bizalommal. Hiába mentegetőztem, nem ért semmit. Vesd el a kár­tyát, te igazat mondasz. Csak háború végével tudtam megszabadulni. 1916-ban meghalt Ferenc József, de ez titokban maradt. Már 1917-ben kezdtek zülleni szét a frontok. Ha szabadságra hazajöhetett egy katona, vissza se ment. Bandá­san csatangoltak a nádasokban, erdőkben. Ha Pest megyei készültség körözte őket, átjöttek Csongrád megyébe. Ha csongrádi, átmentek Pest megyébe. Minden háznál volt egy darab ke­nyerük. Lógó katonának hívták őket. Négy nagy lány egymás után következett ná­lunk. Szomszédunkban lakott egy tanítónő, férjét Urtz Tivadarnak hívták. Gyermektelenek voltak, szemet vetett a húgomra, csalta, menjen hozzá örökbe. Urtz Tivadar a leszámoló hivatalban volt, egy hónapig Pesten, egy hónapig Bécsben. Nem akart az, de mi rábeszéltük, úgy gondoltuk, több pénz jut nekünk ruhára. Elment a húgom, beköltöztek Szegedre, be is Íratta a polgári Is­kolába. Anyám apám nélkül nem írhatta a ne­vükre. Mikor 1918-ban utoljára hazajött Albá­niából, mar akkor is nagyon beteg volt Malá­riában szenvedett. Mikor megtudta, hogy egy gyermeke milyen nagyon hiányzik, anyámat nagyon megdorgálta. Utána nap mentek Szeged­re, Urtzékhoz. — Isten hozta — lelkendezik az asszony. — Alig vártuk már, Gémes bácsi, hogy intézzük ezt az örökbefogadást. — Igen — felel apám —, csak ennek sorja­rendje van. Testvérem nem győzött apámmal betelni. — Lányom, szeretsz-e te itt lenni? Elcserélsz-e bennünket másik szülőé? — Nem szeretek, apám! — Hazajössz? i — Haza. — Holnap küldöm a lányokat érted! Csak azt hozd el, amit ide hoztál. — Azok már nincsenek meg — felel a tanító­nő. — Akkor ne hozz el semmit, amit itt vettek. Második polgárit járta, szebbnél szebb ru­hák, cipők, kalapok, retikülök, 15 éves volt ak­kor. Másnap a testvéremmel bementünk érte, még a régi ruháiból vittünk neki. Ezek csak ron­gyok voltak a városi ruháihoz képest. Egész éjjel beszélte rá a tanítónő (Sípos Róza), hogy maradjon vissza. Mi is szerettük volna, ha visszamarad, de nem tudtak volna annak any­nyit ígérni, hogy maradjon. Mikor felöltözött a velünk vitt ruhába, úgy nézett ki, mint egy Ha­mupipőke. A városi ruhákban meg úgy, mint egy úri lány. Hattyas utcában laktak, mikor mentünk, kinyitotta az utcaajtót, hajts előre! (Folytatjuk.) i

Next

/
Thumbnails
Contents